Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-09 / 212. szám
1984. SZEPTEMBER 9. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Szakács Miklós parádi üvegműves művész há rom évtizede jegyezte el magát az üvegcsiszolással. Kézügyesség, alkotókészség, harapó niaérzék, s nem utolsó sorban nagy türelem kell ahhoz, hogy az ólomkristályba álmodott minták nemcsak szépek, hanem művészi értékűek is legyenek. Szakács Miklós sikere sen szerepelt a hazai és a külföldi kiállításokon, öregbítve a palócok lakta táj emberei szakmai tudásának jó hírét. A képen Szakács Miklós munka közben Gyorsabb és olcsóbb a forgatás Video a filmgyárban Oz idei últöröév feladatai Szeptember elején az általános iskoláikban több mint 1 millió 200 ezer úttörő és kisdobos kezdte meg ismét a tanulást, és egyúttal az 1984—85-ös úttörőév feladatainak teljesítését. A piros és kék nyakkendős pajtások közösségei — az Üttörószövetség Országos Tanácsának irányelvei alapján — elsősorban a csapatélet hagyományainak megőrzését és építését, a felszabadulás, s az azóta eltelt negyven esztendő eseményeinek megismerését tűzték ki célul. Közös dolguk lesz. hogv fejlesz- szék csapatalkotmányukat, mindennapi tettekkel és romantikus játékokkal köszöntsék hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját Az útörőév első szakasza szeptember 23-tól 1985. április 4-ig tart. A gyerekek, közösségeik részt vesznek lakóhelyük társadalmi eseményein. településük felszabadulásának évfordulóján üd- vözlik a szabadság Batto- nyáról Nemesmedvesre tartó lángját. Teendőjük az úttörőközösségek kapcsolatainak szélesítése, a csapatélet rendszeressé tétele, s az ünneplés helyi sajátosságainak megtalálása. A videotechnika filmgyári alkalmazásáról nyilatkozott Föld Ottó, a Mafilm igazgatója és Barna Tamás műszaki igazgatóhelyettes az MTI munkatársának- Elmondták., hogy a Magyar Filmgyártó Vállalat videostúdiót hozott létre, amelyet Bodrossy Fé- lixről. a nemrégiben elhunyt operatőrről neveztek el. A világ filmművészetében erősödik az a törekvés, hogy a filmkészítésben a hagyományos eszközök mellett kiegészítő technikaként a videót használják. A Mafilmnél nem egészen egv év alatt létrehozott rendszer műszakilag ma a legfejlettebb Magyarországon, s lehetővé teszi. hogy több éves kihagyás után a magyar filmgyártás is felzárkózzon a világ legszínvonalasabb technikával rendelkező filmgyárainak sorába. A Mafilm videorendszerének jelentőségét mindenekelőtt a felvétel körülményei bizonyítják: míg korábban a filmszakemberek több berendezés segítségével külön-:kü- lön vették fel a képet és a hangot, most ezt egy ember teszi meg a kamerával. Eddig a videofilmfelvevőt hosszú ideig kellett bemelegíteni, ez a.kamera gyakorlatilag műszaki előkészítés nélkül, azonnal rögzít. A filmgyár világviszonylatban is teljesen új módszer kidolgozásával és alkalmazásával büszkélkedhet: az elkészült felvételeket úgynevezett személyi videovágószobáikban állítják össze az alkotókegy munkafilmmásolaton, majd ennek elapjárí számítógép vágja össze (editálja) a végleges filmet laz eredeti anyagból. Ez rendkívül olcsó, szemben a hagyományos nagy editáló berendezés használatával. Működik egy számítógépes videografikai berendezés is, amely minden feliratozást, animációs munkát elvégez, mentesítve ezzel az alkotókat a mechanikus munka alól. A képkeverőegységek a legkülönbözőbb trükkökre képesek. Korábban a szereplők árnyékát nem tudták reprodukálni, ezzel a technikával azonban tökéletesen életszerűvé válik a trükkfelvétel. A színkorrektorral a kész filmen még színt, hangulatot változtathatnak: a nappali felvételt éjszakaivá, a napfényes időt borússá tudják varázsolni. Az új videorendszert — miközben továbbfejlesztik a Mafilm szakemberei — már hónapok óta alkalmazzák a stúdiók. Három hónapig táncoltak Amerikában Katién a Jászsági Népi Együttesből A'Jászsági Népi Együttes két tagja nemrégiben érkezett vissza 3 hónapos tengerentúli útjáról. A debreceni Délibáb együttest kísérték el az élményekben és fellépésekben gazdag túróéra. A két együttest mondhatni, családi kapcsolatok fűzik össze, Sallai Sándor másfél éve még Jászberényben zenélt, felesége, Rigó Erika pedig Debrecenből is aktív kapcsolatot tart a jászsági táncosokkal. Partnerével, Hajas Gyulával alapító tagjai a Jászsági Népi Együttesnek, mindketten előadóművészek. Erika szabadúszó, Gyula a jászberényi Városi Tanács műszaki főelőadója— Hogyan tehet a határidős ügyiratok mellől Amerikába kijutni? — Nem akarom azt mondani, hogy a hírünk elért odáig — el kellett oda vinni, azután már könnyebben ment. Sallai Sanyi barátom ismeretsége révén az Amerikai Magyar Folklór Központ hívott meg, a kiutazásunkat segítette a Magyarok Világszövetsége is. A meghívásban a folklór központ és a torontói Kodály együttes által két évenként rendezett egyhetes magyar szimpózium játszott szerepet, ahol most a Délibáb szolgáltatta a zenét, a tánctanításba pedig mi is besegítettünk. A rendezők ezen kívül bővebb programról is gondoskodtak, így az Egyesült Államokban és Kanadában körbejártuk a magyar klubokat, együtteseket, táncoltunk és tanítottunk. — Hogyan fogadta az Újvilág? — Nyolcórás repülőút után érkeztünk, május 17-én New Yorkba. A 6 órás időeltolódás miatt- fárasztóak voltak az első napok, de nem sok idő volt a nyugodt akklimatizálódásra. Két nap múlva utaztunk Kanadába, és kezdődtek a fellépések. Első benyomásra a felhőkarcolóig a technika, a szinte minden mozdulatig megszervezett élet lehengerlő volt, csak később jöttem rá különös hiányérzetem okára: a népi együttessel Európa sok országában, városában megfordultam, majd mindegyiknek sajátos hangulata, múltja volt. Amerikában hiányzott a történelem, a patinás házak, a középkori városközpontok. New York legrégibb temploma 250 éves. és abban is műmárvány oszlopok állnak. Jól szituált magyar és amerikai családoknál laktunk, vendégszeretők, közvetlenek voltak- Láttunk sze- génvnegyedeket félelmetes nyomorral, voltak olyan városrészek, ahová még autóval sem volt ajánlatos behajtani. — Hogyan terjesztették a magyar és a jászsági néptánckultúrát? — Mikor megérkeztünk elébünk tették a programot: 92 nap alatt 70 fellépés, táncház, koncert 25 városban, klubokban, színházban, kórKetten, Amerikában — gyi- mesi népviseletben... házban, múzeumban, fesztiválon, még templomban is. A listán az is szerepelt, hogy az együttesek melyik magyar táncot akarják tanulni. Hónapokkal az indulás előtt sokat gyakorolt- tünk. így nem ért meglepetés. Legtöbben a gyimesi táncokat kérték, majd a mezőségi, kalotaszegi, széki, a sárközi új gyűjtések és koreográfiák iránt érdeklődtek. Meglepetten tapasztalták az együttesek, hogy az általuk ismert táncokat mi mennyire másképpen járjuk. Éppen az volt a célunk, hogy a néptáncmo7,galomban itthon már elterjedt új irányzatot népszerűsítsük. Nem a színpadias mozdulatokból szerkesztett hatásban, hanem a tánc belső törvényszerűségében van a lényeg, az egyszerű emberek érzelmei tükröződjenek a táncban, darabosan. esetlenül, vagy felszabadultan, virtuózán. Nemcsak megtanulták, meg is értették a különbséget — a nem magyar táncosok is. Mi ezt vittük Magyarországról- Az oktatásban már a népi együttesnél gyakorlatot szereztünk, táborokban, táncházakban. külön csoportok vezetésével. Keveset beszéltünk, valóban kézzel-lábbal tanítottunk. A részeire bontott figurákat, először lassan gyakoroltuk, majd összekapcsolva sokszor ismételtük. — Bizonyosan összehasonlították a hazai és az ottani néptáncmozgalmat. — Harminc együttessel találkoztunk, vegyesekkel és nem magyarokkal is, legtöbbjük a tánc öröméért van együtt, nem a művészetért. Ügyesek, képzettek, könnyen tanulnak, de nincs olyan rangja az eredetiségnek, mint számunkra, és korántsem fektetnék bele annyi munkát, mint mi. Heti egykét alkalommal gyakorolnak, a Jászsági Népi Együttesben legalább háromszor, fellépések előtt pedig naponként' összejövünk. Csak a kifejezetten magyar együtteseknél láttam, hogy tudatosan, a részleteket js elemezve akarják elsajátítani a táncokat mely szüleik, nagyszüleik életét,, kultúráját jelenti. ., egy kis darabot Magyarországból. — Gondolom, elégedettek voltak a vendéglátók. — Nem nekem kellene mondani, de óriási volt a sikerünk nekünk is. a zenészeknek is, de különösen a magyar táncoknak. Fellépések után alig tudtunk átöltözni. akik először hallottak Magyarországról, azok is kérték, hogy mutassuk, tanulni akarják. Lukácsi Pál ... és gyimesi táncok bemutatóján A hétfő reggel váratlanul indult. Kálmánt, Bérest és Mátét behívatta a kapitányság vezetője. — Már hét óra óta tárgyalnak — mondta jól tájé- kozottan Víg — az öreghez nem lehet bekapcsolni senkit. — Akkor gáz van — mondta gondterhelten Balogh — valami közbejött— Lehet, hogy elfogták az ipsét? — érdeklődött bátortalanul egy újonc. Kollár őrmester. — Látszik, hogy kezdő vagy... — mondta megvetően Víg. — Nem fogták el, kisfiam. Szerintem túl szép volt a menyasszony. Borbélyra koncentráltunk valameny- nyien. Csak ne érjen bennünket meglepetés. — Talán csak összefoglaló jelentést fogalmaznak — mondta a gyakorlatias Tormás. — Ha volna mit összefoglalni ... A vezérkar még kilenckor sem került elő. Negyedtíz után pár perccel érkezett a telefonutasítás, hogy a nyomozó csoport tagjai menjenek Kálmán szobájában. Még húsz percig ültek cigarettázva, várakozva, mire Kálmán, Máté és Béres társaságában megérkezett. Az alezredes fáradtnak látszott- Nem ült le. járkálni kezdett a szobában. — Remélem, kipihenték magukat _ tegnap, szükség lesz az erejükre ... A fiúk egymásra néztek. Ez mi? — Közölnöm kell, hogy az a tény, hogy a gyilkos szabadon van, nemcsak a szokásos veszélyt rejti magában. Félő, hogy újabb gyilkosság történik, méghozzá hamarosan. Tormás vitatkozni akart. Miért gyilkolna a menekülő? örül, ha menti a bőrét. Legfeljebb, ha valaki útjába áll. De megvalósítani egy önálló akciót? Hülyeség. Nem szólalt meg. - Máté beszélt. megszokott halk hangján, amire mindig oda kellett figyelni- Közölte, hogy megtalálta a gebines Opeljét, hetven kilométerre Balatonrévtől. Ugyanitt eltűnt egy világoskék Wartburg. — Ma hétfő. Szerda estig mindössze két feladatunk van, elfogni Borbélyt, és felkutatni örsi Szilvia barátnőjét. Azt, akivel a strandon és a Dolinában együtt volt. Véleményem szerint egyikkel, vagy másikkal megelőzhető a gyilkosság. — Szóval biztos vagy Borbély bűnösségében? — nézett rá Tormás. Máté nem felelt. Ideges volt. Mit mondjon? Nem biztos Borbélyban, de valamiben sáros a fiú. Miért vitte el az Opelt, és miért hagyta ott egy ismerelen községben. Mivel menekült tovább? Az eltűnt Wartburg nem lehet véletlen. S ha igen, akkor meg kell őrülni— Keressük a lányt — javasolta Béres. — Szerintem Borbély a lényeg ... — vitatkozott Tormás. Máté egyetértett Tormással. \ szerdai gyilkosság csak feltételezés. Nem tudni bizonyosan, lesz-e újabb áldozat. Gyilkos viszont van. Mindenki megkapta a feladatát. Tormás csoportja elindult, Borbélyt kutatni. Béresék a lány nyomába indultak. Víg kocsiba szállt, és másfél óra múlva már Balatonbogdánból jelentkezett- Az elhagyott Opelban megtalálták Borbélyon kívül Lola ujjlenyomatait. Az utakon minden Wartburgot leállítottak. Százszámra sokszorosították Borbély fényképét, és az ismeretlen lány személyleírását. A legnagyobb nyüzsgés közepette állított be Mohai Tibor. A forgatókönyvíró fel- dultnak. kialvatlannak látszott. Mátét kereste, várnia keltett. Amikor a százados fogadta, zavartan kezdte mondanivalóját. — Valamit be kell vallanom: . . . Imuszájl:. • Viola közelebb állt hozzám, mint mondtam ... nekem tetszett az a lány... ő nem tudta, és nehogy azt higgye, hogy .. • szóval nem egyszerű sajnálat, amit érzek ... talán én is felelős vagyok... segítenem kellett volna ... — Lelkizni most nem érünk rá — mondta szárazon Máté. — Az emberei biztosan jelentették. hogy lent jártam Kékesden . •. — Tudok róla . . . — Megtudtam, hogy Violának filmtervei voltak, fil- mezési tervei... az ajánlat nem véletlen . . . — ön is filmes — nézett a kínlódó férfira Máté. — Mire gondol? — hökkent meg Mohai. — Semmire . •. dolgom van ... elnézést, vár a munka ... Mohai toporgott, aztán indult az ajtóhoz. Máté megállította. Fényképeket vett elő. Az egyik kép Borbélyt, a másik Lolát ábrázolta. — Egyiket sem ismerem, mondta sajnálkozva a férfi. — Hát akkor, sajnos . •. — tuszkolta Máté. — Talán legközelebb okosabbak leszünk ... A nyomozók valósággal megszállták a budapesti ho- , telokat. Beszéltek az alkalmazottakkal, megmutatták Borbély fényképét, benéztek minden helyiségbe, megvizsgálták. be lehet-e jutni a főkapun kívül az épületbe. Ahol erre lehetőség volt, külön figyelőt állítottak fel. Máté hézagosnak találta a hálót. Ezenkívül volt egy olyan érzése, hogy Borbély — ha egyáltalán szándékában áll még — nem szállodában fogja elkövetni a gyilkosságot. Lehetetten, hogy csak ennyi esze van. Valószínű, más módszert eszel ki, s olyan helyen, amire ők nem gondolnak. Bement Kálmán alezredeshez. Javasolta, hogy) a rádió útján forduljanak a nyilvánossághoz- Adjanak rövid közleményt a nyomozás eddigi eredményéről, és kérjenek a lakosságtól segítséget. A tévében is megtehetnék ugyanezt. Kálmánnak tetszett az ötlet.-. Egyetlen aggáljta volt: Borbély. Ha megijed. Fedezékbe vonul. Neki is tehet rádiója, tévéje. — Nem hinném. hogy most ráér rádiózni — mondta Máté, bár maga is gondolt erre a lehetőségre. Mégis kockáztatni kell. A lány életénél nincs fontosabb. Elindult kijelölni, kik veszik fel a bejelentéseket. Remélhetően sok tesz. És nemcsak elmebetegek jelentkeztek. Víg főhadnagy és Tormás az apadj autósho+el előtt fékeztek- Víg mégegyszer megnézte a térképet., — Van a fickónak esze — állapította meg — amikor elhagyta az Opelt, visszafordult és Pest. felé vette az útját. Valószínűleg itt aludt, itthagyta a Wartburgot és most stoppal igyekszik Pestre. Tormás bekapcsolta a rádiót. Éppen a közleményt olvasták fel. Vajon a stoppos autóban van-e rádió? És gondolják-e. hogy alkalmi utasukat a rendőrség körözi? (Folytatjuk)