Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

1984. SZEPTEMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több mint 20 mázsás átlagtermést hozott hektáronként a karcagi Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz-ben az őszi káposztarepce. A jó termés arra ösztönözte a szövetkezet vezetőit, hogy növeljék az olajosnövény termőterületét. A múlt évi 395 hektárral szemben az idén 500 hektáron vetnek repcét Egyetlen faluban Huszonnégy Fehér Sándor Tiszaburán jelenleg kétezer-kilencszáznyolcvanan él­nek. Az egyik helyi sajátosság, hogy a településen hu­szonnégyen hallgatnak a Fehér Sándor névre. Közülük tizenhét felnőtt és hét gyerek. Vajon hogyan élnek ezek az azonos nevű cigányemberek? Vitárizs Fehér Sándor a telep szélén lakik egy kalyi­bában. A helyiség fele cse­réppel fedett, fele nyitott: felette egy ponyva biztosít védelme. Odabenn egy heve­rő, szekrény, a belső helyi­ségben a földön szalmazsá­kok. Ezen alszik a négytagú család. A tulajdonosról, aki noha már negyven év feletti, a Szekeres János tanácselnök szavai jutnak eszembe. — Igényelt volna lakást, csak az a baj, hogy a mun­kakönyvében huszonnégy- órás állandó munkaviszonyt sem találtunk. Házakhoz iár, alkalmi munkákból tartja fenn a családot, már ameny- nyire bírja. Ottjártunkkor — Bacsa Jánosné, a tanács szociálpo­litikai előadója is elkísért — nem volt otthon, így helyette a huszonegy éves Julianna lánya fogadott. — Tudomásom szerint ez a Vitárizs, régi családnév lehet. Apu biztmyára többet tudna mondani róla, de reg­gel elutazott Kunhegyesre. — A többi Fehér Sándor? — Bivalyékkal rokonok vagyunk, ők a telep másik végén laknak egy kék-sárga házban. A házigazdát éppen kór­házban kezelik. Egyébként neki volt munkahelye, ma már nyugdíjas. Sok gyereke közül az egyik fia, János be­szél a nevük eredetéről. — Apu fiatal korában nem tartozott a gyenge emberek közé, ráadásul fekete volt a haja. Innen a neve. Sajnos, mostanában sokat betegeske­dik. Vasárnap is megyünk hozzá látogatóba. — Hányán vagytok test­verek? — Tizenkettőn. Nagy csa­lád, sok bajjal. Általában megállapítható, hogy a burai Fehér Sándo- réknál bőséges a gyerekál­dás. A teljességhez hozzátar­tozik, hogy azért ellenpélda is akad. Közéjük tartozik a Bankó út 11-es számú ház­ban élő Fehér Sándor is. A felesége a hét végére éppen két hízott kacsát vágott, az­zal bíbelődött. A munkát befejezve Sándor is tyiegér- kezett a kismotorján a mu­tatós. műút melletti házuk­ba. ö huszonhat éve egyet­len helyen, a termelőszövet­kezetben dolgozik, mint kő­műves. Havi négy és fél, öt­ezer fori.ht a keresete. Az ál­landó munka meg is látszik a környezetén: csinosítja a portát, a melléképületeket. Az ólban hízók röfögnek, és az anyakoca tizenhárom vá­lasztási malaca is szépen gyarapodik A teljességhez tartozik, hogy az épületen a Tiszta udvar, rendes ház táb­la díszeleg. — Tíz éve vagyok tanács­tag. és azóta történt errefelé a telepen egy és más. Mű­utat kaptunk, kivezették a vizet, a villanyt, épültek új lakások is. — Mégis akad, aki szidja a tanácsot. — Nézze, ki hogy él, úgy ítél. És ki hogyan dolgozik, úgy is él. Nekem két csalá­dom született, mert az volt az elvem, hogy. az állam he­lyett én akarom őket felne­velni. Ahol azonban olyan bőséges a gyerekáldás, hogy azt sem. tudják, melyik mer­re van, ott nehéz a helyzet. Ráadásul, ha a családfő sem veti meg a bort, bizony nem sok forint jut a konyhára. Én sokszor beszéltem velük és beszélek is. Valami haladás látható: nem mindenki él már máról holnapra, de azért még sok a tennivaló. Még egy Fehér Sándort kerestünk fel. aki a falu túl­só részén épített háromszo­bás. fürdőszobás, kockahá­zat. Nyugdíjas, felesége a téeszben dolgozik Az öt nagy fiú és lány közül a legkiseb­bet. az általános iskolát most végzett Margitot találtuk ott­hon. Nagv munkában volt, éppen takarított. — Kereskedő szerettem volna lenni, de csak közepes eredménnyel végezem, nem vettek fel. Apuék az.t mond­ták. nem engednek el mesz- szire maguktól a szövőgyár­ba, így egyelőre itthon segí­tek anyunak. — A. többiek? — Családot alapítottak, vagy dolgoznak, az ikertest­vérem meg Szolnokon tanul szakmát, — Jószág? — Van. Az öt malacunkon kívül kacsák is híznak az ól­ban. Akad még a felnőtt Fehér Sándorok között katona, ku­bikos, építőipari munkás. Példázva, hogy aki rendsze­resen dolgozik és beosztja a forintokat, boldogul. Háza. szépen berendezett családi otthona is lehet. Aki viszont mindent mástól remél, bi­zony szegényes a portája. Pedig a lehetőség nekik is adott. Tőlük is függ, mikor élnek vele. Akár Fehér Sán­dorok, akár más névre hall­gatnak. D. Szabó Miklós a kiskörei tározóban Csökkent a fácánállomány Szeptember eleje helyett csak októberben kezdődhet a fácán vadászat, a hazai er­dőkön, mezőkön a meg­csappant állomány miatt. Bács-Kiskunban, ahol mes­terségesen is gyarapítják a vadmadarakat, a hétvégén szemlét tartottak a vadászok, hogy ellenőrizzék a kihelye­zett fácánok fejlődését .és a területek telítettségét. Annak ellenére, hogy az idén is mintegy 60 ezer előnevelt csibét engedtek szét a me­gye erdeiben, szántóföldjein gyérebb az állomány. Fejletr lenebbek az idei kelésű fá­cánok, s a kihelyezettek sem tudnak megfelelően alkal­mazkodni a körülményekhez. ■ A horgászok paradicsoma lett hazánk második legna­gyobb tova a 127 négyzetki­lométeres kiskörei tározótó. Vízterületeink közül jelen­leg itt a legnagyobb a fogási lehetőség. A Horgász Szö­vetség eddig évente száz­húsz mázsa kétnyaras pon­tyot és huszonötezer előne­velt süllőivadékot helyezett ki a vízterületre. Az állo­mány jól fejlődik és szép példányok akadnak a horog­ra. A bőséges zsákmánnyal magyarázható, hogy a kez­deti ezer helyett ezen a nyá­ron átlagban már tizenöt­húszezer pecás, közöttük sok külföldi váltott napi hor­gászjegyet. Az egy személy­re jutó fogás, a naplók alap­ján eléri a 15—16 kilót. A halbőségre jellemző, hogy a tározótó halászainak is megnőtt a szerencséje. A múlt évben például kétszáz tonna halat húztak ki háló­jukkal. s az idén is hason­ló zsákmányra számítanak. A -tóból kifogott halaknak jó piaca van, mert kedvező az összetétele, féle csuka, ponty és süllő. A Középtiszavidéki Intézőbizottság kezdeménye­zésére szervezetten fejlesz­tik a horgászparadicsomot. Zártkörű tervpályázatot ír­tak ki a nagy vízfelület hor­gászbázisainak elrendezésé­re. Demokratikus tervezés Párbeszéd a következő öt esztendőről „Nagyon jó lenne önöktől minél több véleményt, javas­latot hallani. Ez a párbeszéd sok segítséget adhat a VII. ötéves tanácsi fejlesztési el­gondolások körvonalazásá­hoz, a tervezés körültekintő élők észí téséhez’ ’. Ezzel kezdte tájékoztató­ját Ulveczki Tibor, a me­gyei tanács elnökhelyettese a Hazafias Népfront megyei bizottságának csütörtöki ülé­sén. Sem kérésében, sem a véleménycsere lehetőségének megteremtésében nem volt semmi szokatlan, hiszen a megye lakosságát képviselő népfronttestületben nem először mondanak véleményt és vitatkoznak középtávú fejlesztési elképzelésekről. Csakhogy eddig kiforrott el­képzelésekről, szinte kész programokról mondtak véle­ményt. A héten megtartott eszmecserének — kicsit le­egyszerűsítve azt mondhat­juk — hogy az időpontja volt szokatlan. Bő egy esztendő­vel a következő ötéves ciklus megkezdése előtt, a szoká­sosnál jóval korábban, a ter­vezés előkészítésének a stá­diumában zajlott le a pár­beszéd. Üj módszer? Igen. Sőt, több annál; demokrati­kus, a lakosság javaslatai, véleményei által formált és azokra alapított tervezés. Nem kidolgozott tervek ke­rültek vitára, hanem formál­ható elképzelések, elgondo­lások. A VÉLEMÉNYALKOTÁS­NAK és -nyilvánításnak, a korrekt, közérthető tájékoz­tatás az alapja. Ezzel kezdő­dött a párbeszéd. Helyzetis­mertetéssel és az ötéves terv várható teljesítésének fel­vázolásával. Amit tervezünk abból mi valósul meg? Hon­nan „startolunk” 1986 janu­árjában, egy olyan fél évti­zed után, amely kiszámítha­tatlan, kellemetlen meglepe­tésekben bővelkedett? Olyan meglepetésekben, amelyek miatt az eredeti elképzelése­ket, terveket a megváltozott gazdasági körülményekhez, a szlűkebb pénzügyi lehetősé­gekhez alkalmazkodva gyak­ran korrigálni kellett. Az 1980-ban kezdődő öt­éves tanácsi fejlesztési terv gerincét három program ad­ta a medvében. A kórházak bővítése, a megyei egészség- ügyi központ rekonstrukció­jának elkezdése, az általá­nos iskolai oktatás feltétele­inek javítása és 16 ezer la­kás felépítése. Emellett fon­tos része volt a terveknek a szociális otthoni hálózat bő­vítése, több művelődési ott­hon építésének megkezdése és a régóta napirenden lé­vő vízellátási és szennyvízel­vezetési gondok enyhítése. Mi lesz az egy esztendő múl­va várható eredmény? Az általános iskolai és kórházi fejlesztés jelentős többlet- költséggel ugyan, de megva­lósult. Több mint 450 kórhá­zi ággyal több van mint négy évvel ezelőtt. Az álta­lános iskolai tantermek szá­ma 280-nal, a szociális ottho­noké tizeneggyel lesz több 1985 végén. A TERVEZETT 16 EZER LAKÁS valószínűleg meg­épül, csak nem az eredetileg elképzelt összetételben. Lé­nyegesen kisebb lesz az új tanácsi bérlakások aránya és nagyobb a magánerőből épült otthonoké. Az ivóvíz- és a szennyvíztisztító prog­ram megvalósítása lassú, át­csúszik a következő tervidő­szakra. Ez a megállapítás el­sősorban a szolnoki beruhá­zásokra érvényes, a megye többi településén, a társulá­soknak köszönhetően, gvor- sabb a tempó. A művelődési házak építése pedig egyelő­re csak terv marad. A VÁLTOZÁSOK JÓT IS HOZTAK, olyan fejlődést, amelyre négy évvel ezelőtt nem számítottak. Az ener­giaracionalizálási programok következménye a gázhálózat kiépítése, a gázellátás bizto­sítása jónéhány városban és több községben. Amit nyomatékosan hang­súlyozott a megyei tanács elnökhelyettesei az a taná­csok dicséretes koordinációs tevékenysége s a társadalmi munka kimagasló eredmé­nye. Ennek köszönhető, hogy számos fontos beruházás nem hiúsult meg. Bebizo­nyosodott. hogy a tanácsok érettek az önálló gazdálko­dásra. és arra hogy olyan fel­tételekkel és olyan szabályozó- rendszer alapján dolgozhas­sanak, amely a biztonságos gazdálkodást garantálja. Így készülhetnek már a követke­ző ötéves tervciklusra. A megyei tanács szakemberei által kidolgozott elképzelé­sek csak a főbb irányvonalat adták meg ehhez. A FESZÜLTSÉGGÓCOK folyamatos megszüntetése, az életkörülmények differenci­ált javítása, a települések közötti különbségek mérsék­lése a cél. Kicsit konkrétab­ban; a fiatalok és idősebbek életviszonyainak javítása, az egészséges ivóvíz biztosítása, a szennyvízhálózat fokozatos kiépítése. A tervezés előkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a lakosság korösszetétele megváltozik, és erőteljesen fogy a népesség. Kevesebb lesz a kisgyermek, az általá­nos iskolás, ugyanakkor há­romezer-négyszázzal növek­szik a középfokú oktatásban részt vevő diákok és ezer- kétszázzal a 60 évesnél idő­sebbek száma. Ez a tény, azt is jelenti, hogy nincs minden esetben mérlegelési lehetőség, mert például a középiskolások ta­nulás.! feltételeiről minden­képp gondoskodni kell. A lakásépítés továbbra is kie­melt program. Hogy milyen lakások épüljenek, azt an­nak ismeretében kell eldön­teni, hogy hányán várnak és milyen lakásra jogosultak. A megyei adatok szerint a több mint, 5800 lakásigénylő közül ezerötszáznak van joga ta­nácsi bérlakásra. Számottevően bővült ugyan a szociális otthonok száma, de további elhelye­zésre még mindig megköze-' lítően ötszázan várnak. HIÚ REMÉNY LENNE abban bízni, hogy a követ­kező fél évtizedben több pénz lesz. Sőt azzal kell számolni, hogy a beruházá­sok lesznek költségesebbek. IÁ körültekintő rangsorolás az alfája és az ómegája a tervezésnek. S a rangsorolás mindig érdekeket sért. A hogyanról mondtak legtöb­ben véleményt a vitában. Egy a sok közül, a jászberé­nyi példa. Ha választani kell 30 család lakásgondjának a megoldása és 30 ezer ember vízellátásának biztosítása között, csak a többség érde­kei szerint szabad dönteni — mondta a felszólaló. A vitára bocsátott anyag­ban nem szerepeltek pénz­összegek, csak érvek arra, ho'''r melyek azok a főbb te­rületek, amelyekre a figyel­met és a pénzt elsősorban koncentrálni kellene. Mi­lyen arányban? A megyei céltámogatás felhasználásá­ra például alternatív javas­latot tartalmazott a vita anyaga. Az egyik szerint csak néhány kiemelt ágazat osztozna az összegen, így nyilvánvalóan hogy a fejlő­dés azokon a területeken szembetűnően nagyobb len­ne. A másik javaslat szerint több felé oszlana meg a pénz, és így van amire ke­vesebb jutna. A vita részt­vevői emellett döntöttek. A PÁRBESZÉD NEM ÉRT VÉGET ezzel az eszmecseré­vel, folytatódik a KISZ-ta- gok körében, majd a szak- szervezetben, októberben pe­dig a megyei tanácsülésen, ahol tovább finomulnak majd az elképzelések, ame­lyek alapján a jövő év első negyedévére kikristályoso­dik az ötéves tanácsi fejlesz­tési koncepció. Kovács Katalin Nagy az érdeklődés a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységének termékei iránt. A konyhabútorokból ötfélét gyártanak

Next

/
Thumbnails
Contents