Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-04 / 207. szám
1984. SZEPTEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mezőtúron, Jászberényben, Szolnokon Tanévnyitók a felsőoktatási intézményekben Az új üzemmérnökjelöltek egy csoportja Tegnap délelőtt a DATE mezőtúri mezőgazdasági főiskolai karán tanévnyitó ünnepséget rendeztek. A Himnusz elhangzása után dr. Szász Gábor egyetemi tanár, az egyetem rektora köszöntötte a megjelenteket, köztük Bereczki Lajost, a megyei tanács általános elnök- helyettesét, Móricz Bélát, a városi pártbizottság első titkárát, a tanári kart, a hallgatóságot, közöttük nyolcvannyolc első éves nappali tagozatos, és harminckét levelező hallgatót. A tanévnyitó ünnepi beszédet dr. Patkós István egyetemi tanár, a főiskolai kar igazgatója tartotta. A most kezdődő tanévben minden agrár felsőfokú intézetben új, — a felsőoktatási reform dokumentumaiban leírtaknak megfelelő — tanterv szerint kell az oktatást megkezdeni, mondotta, de hozzátette, hogy az új tanterv kisebb elkérésektől eltekintve lényegében azonos a már 3 évvel ezelőtt bevezetett tantervvel. Ez azt jelenti, hangsúlyozta, hogy a tapasztalatokat hasznosítva végezhetik munkájukat. A főiskolai tanulmányaikat most kezdő, leendő üzemmérnökökhöz szólva elmondotta a kar igazgatója, hogy szakmailag jól képzett, racionálisan gondolkodó, a társadalom érdekeit mindenkor előtérbe helyező középvezetőkre igen nagy szükség van, hogy a magyar mező- gazdaság meg tudjon felelni az előtte álló, egyre nagyobb feladatoknak. Az ünnepi beszédet követően az első évesek letették a főiskolai esküt, majd dr. Patkós István kézfogással fogadta őket a kar hallgatójává. A tanévnyitó ünnepség záróakkordjaként Vass Gábor színművész mondta el a Szózatot. Ugyancsak tegnap délelőtt tartották a tanévnyitó tanácsülést a Jászberényi Tar nítóképző Főiskolán. Az évnyitó ünnepélyességét fokozta a jubileum: negyedszázaddal ezelőtt avatták a főiskolát felsőfokú oktatási intézménnyé, s a hagyományoknak megfelelően jelen voltak egykori növendékek, akiket díszoklevéllel köszöntött az alma mater. Ezúttal az ötven esztendővel ezelőtt végzett tanítók — egyébként tegnap tartották meg találkozójukat is — vették át a díszoklevelet osztályfőnöküktől Csekő Árpádtól. A fél évszázaddal ezelőtti végzős évfolyamon ötvenen tanultak. Az idő, s közben egy világháború bizony jó néhány kollégájuktól fosztotta meg a jubiláló- kat, mindössze tízen voltak jelen az ünnepélyes eseményen. Ugyancsok kedves színfoltja volt az ünnepi tanácsülésnek, hogy ekkor adták át Máté György szobrászművésznek, a főiskola tanárának munkássága elismeréseként a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Szövényi Zsolt, a Művelődési Minisztérium pedagógus- képző osztálya vezetője megnyitó beszédében, az oktatás előtt álló feladatokat ismertette. — A közoktatás feladatainak végrehajtása — hangsúlyozta — jól képzett tanítókat igényel. S éppen ezért a tanítóképzés megújításának a tartalmi és a minőségi fejlesztés a központi kérdése. Olyan képzési és tantervi struktúrát kell kialakítani a főiskolákon, amely a mai időkerettel számolva is lehetővé teszi az alapképzés mellett a speciális feladatokra való felkészülést. A speciális feladatokra úgynevezett szakkolégiumi rendszerben készítik fel a hallgatókat a tanítóképző főiskolán. Ennek bevezetéséről, gyakorlati tapasztalatairól elismerően szólt Szövényi Zsolt. A hallgatók szakkollégiumi foglalkozásokon Szerzett többlettudása jól szolgálja az általános iskola kisdiákjainak felkészítését a felső tagozatra, csökkenti az átmenet okozta nehézségeket. Ugyanakkor gyakran gondokat okoz az óvodából iskolába kerülő gyerekeknek az új körülményekhez való alkalmazkodás. A két» intézménytípus, valamint az óvónő- és tanítóképzés közelítése a jövő egyik fő feladata. Ebben egyébként országos kísérlet kezdődött, s egyik irányítója éppen a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, ahol az óvodapedagógiai szakkollégium keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek az óvodai munkával, nevelési programmal. Szövényi Zsolt tanévnyitó beszéde után a százhuszonhat első évest hallgatóvá fogadta dr. Fábián Zoltán, a főiskola főigazgatója. A nappali tagozatosok mellett százharminchatan kezdik meg tanulmányaikat levelező tagozaton, illetve kiegészítő szakon. A Killián György Repülő Műszaki Főiskolán is benépesültek az oktatótermek. A nyári szünidő után itt is megkezdődött a tanulás. A tegnap délelőtti ünnepélyes megnyitón Zsemberi István mérnök ezredes, főiskolaparancsnok köszöntötte a bevonult új első éves főiskolai és tiszthelyettes hallgatókat, s egyben bemutatta nekik az intézmény párt- és állami szerveinek vezetőit. Ezt követően a honvédelmi miniszter parancsából ismerttették a Magyar Népköztársaság ösztöndíjas, illetve a szocialista versenymozgalomban „Kiváló” és „Élenjáró” címet elért hallgatók neveit. Az évnyitó a főiskolaparancsnoknak az elmúlt tanulmányi év értékelésével, valamint a hallgatók előtt álló tanulmányi és katonai feladatok ismertetésével fejeződött be. Sajátbáz-épftési tanácskozás Finn megrendelés Vasúti biztosító berendezések A MTESZ székházában tegnap Kordik László, az Építőipari Tudományos Egyesület főtitkárhelyettese megnyitotta a sajátház-építési konferenciát, amelyen több mint 200 építésügyi szakember találkozott az érdekelt minisztériumok, országos főhatóságok, intézmények és társadalmi szervezetek képviselőivel. Mintegy 30 előadás megvitatásával további lehetőségeket kívánnak feltárni a magánerős lakásépítés szervezettségének, előkészítésének és kivitelezésének fejlesztésére. A bevezető és vitaindító előadásában Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter utalt arra, hogy az előző három évben felépült lakások 74 százaléka létesült magánerőből, de az idén ez az arány elérheti a 85 százalékot is. Ezért fontos feladat a szervezett sajátház-építés fokozottabb támogatása. Vasúti biztosító berendezések szállítására kiírt verseny- tárgyalást nyert Finnországban a Ganz Villamossági Művek. A több mint 600 ezer dollár értékű berendezést a Ganz Villamossági Művek budapesti és bajai gyárában készítik el, s a Finn Államvasutak kuopió—lisalmi vasútvonalán szerelik fel. Egy héten át Gyógyszerészek kongresszusa Budapesten — szeptember 3. és 7. között, az Építők Szakszervezetének székházában — tartják a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség ez évi kongresszusát. Tegnap, a megnyitó ülésen Nikolics Károly professzor, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket: az öt világrész mintegy 70 országából érkezett 2000 szakembert. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, André Bédat, a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség elnöke és Peter Speiser professzor, a gyógyszerészeti tudományok tanácsának elnöke mondott megnyitó beszédet, majd átadták a Dán Gyógyszerész Szövetség alapította Host-Madsen emlékérmet Göran Schill uppsalai professzornak a gyógyszerkutatás terén elért kimagasló eredmények elismeréseként. Ezt követően Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Göran Schill tartott ünnepi előadást. A kongresszus első napján a magyar gyógyszerészet neves képviselői tájékoztatják a résztvevőket a magyar gyógyszerkutatásról és termelésről, a gyógyszerek és természetes anyagok farmakológiái értékeléséről, a gyógyszerészek képzéséről és az egészségügyi ellátásban betöltött szerepéről. Az egyhetes tanácskozáson neves kutatók, egyetemi oktatók és gyakorló gyógyszerészek számolnak be az új gyógyszerek bevezetésének tapasztalatairól és megvitatják az új gyógyszerek biztonságosabb meghatározására, hatósági engedélyezésére, bevezetésére vonatkozó javaslatokat. Keddi jegyzetünk | Mi a lényeg? Ha jól emlékszem, a szokásos beletörődéssel ült mindenki a helyén, amikor a rövid egyórás beszámoló után az értekezlet elnöke felállt, hogy megnyissa a vitát. Volt, aki lopva az órájára nézett, mások jegyzeteiket rendezgették. A sok értekezlethez, tanácskozásihoz szokott ember biztosra vette, az érdekes előadás után sok résztvevőnek lesz, sóik mondandója. Különben is, olyanok ültek a sorokban, akik jó előre akár meg is mondták volna kik, mennyit fognak beszélni. A tanácskozás elnöke azonban nemcsak szóra buzdította a jelenlévőket, hanem arra is: lényegretö- rően, röviden szóljanak, miinél több észrevétel, hasznos javaslat kapjon időt, hiszen az cél, hogy újat, ésszerűt mondjanak a téma nagytekintélyű ismerői. Azt is hozzátette, hogy talán fölösleges minden felszólalónak mindent elmondani és ismételni, valamint az sem szükséges, hogy emlékeztessen munkahelye, a témakör eigy- egy részeredményeire, múltjára, nehézségeire. Kis, hökkent csend fogadta kérését. Voltak, akik rögvest előre elkészített felszólalásuk első pár oldalát hajtogatták össze, s rakták be zsebükbe vagy irattáskájiuk mélyére. Mások előre kitöltött felszólalási jegyüket nézték mereven, s látszott, nem tudnak azonnal dönteni, kivigyék a szünetben az elnöki asztalhoz, vagy sem? Szünet után mégiscsak elkezdődött a vita. Kicsit döcögősen. Az első felszólaló meg is említette: igaz ugyan, hogy szerette volna munkahelye helyzetét, az idei eredményeket taglalni, de ha a tanácskozás úgy gondolja, megpróbálja rövidre fogni mondandóját, s tényleg lényegretörően összefoglalni javaslatait. Sikerült. Azután ugyanígy a másodiknak, harmadiknak, s amire rég volt példa, az egyórás előadást másfél órás vita követte, de a másfél óra alatt tíz ember beszélt. Kiderült: mindenki tud lényeges dologról beszélni, s meg tudja szűrni gondolatait. Az a hírünk a világban, hogy beszélő, (fecsegő ? ...) népség vagyunk. Vicc is szállt róla, talán sokaknak ismerős. „Két hajó legénysége halászik a tengeren. Az egyikben magyarok, a másikban japánok várják a szerencsét. Napszálltáig azonban semmi. A japánok gyorsan más vizekre eveznek. A magyarok ? összehívnak egy értekezletet, kiértékelni a kudarc okát, s haditervet csinálni másnapra.” Az idő pénz — aZ utóbbi évtizedekben már megtanultuk, legalábbis szóban. Tényleg itt lenne az ideje, hogy a (gyakorlatban is lássuk be, sok beszédnek sok az alja, s kár felelegesen fáradnunk és másokat fárasztanunk. Rengeteg a munkánk, sokszor be se fejezzük estig, csak abbahagyjuk. Talán még több időnk lenne a valódi munkára, ha az értekezleteken csak a lényeget mondanánk. Úgy, hogy senki figyelme ne kalandozzék el, érdeke legyen mindenkinek figyelni. Persze éhhez, jobban, kell a lényegretörő mondatokra készülni. (SJ) Az országban elsőként Megyei határőrklub alakult a megyeszékhelyen A zászlóátadás ünnepélyes pillanata Szombaton délután — az országban elsőként — megyei tartalékos határőrklub zászlóátadási ünnepsége volt a szolnoki repülőtéri Helyőrségi Művelődési Otthonban. A vendégek között köszöntötték Szűcs Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Ábel László vezérőrnagyot, a határőrség politikai csoportfőnökét, több magas rangú tisztet, vállalati vezetőket és a volt határőrök hozzátartozóit. Hollósi Gyula klubelnök bevezető szavai után dr. Ábel László vezérőrnagy tartott beszédet. A hazaszeretet ápolása, a honvédelmi nevelőmunka fejlesztése, a határőr hagyományok gazdagítása, a szocialista tábor fegyveres erőihez fűződő barátság erősítése állt mondanivalója központjában. Köszönettel szólt arról, hogy a repülőtéri Helyőrségi Művelődési Otthon adott helyet a tartalékos határőrklubnak. Jelkép is ez, azt fejezi ki, hogy a földi és a légi határok őrzői egyetértésben, testvéri barátságban töltik be hivatásukat. Magától érthető ez, hiszen mindkét testületnek azonos a rendeltetése: határaink, szocialista társadalmunk, békés építőmunkánk eredményeinek védelme. Az ünnepi beszéd után dr. Ábel László vezérőrnagy átadta a Határőrség Országos Parancsnoksága által adományozott klubzászlót Gara Károly klubtitkárnak, aki rövid beszédében — a határ- őrklub céljait is vázolva — ígéretet tett az ifjúság hazafias-honvédelmi nevelésének segítésére, a volt határőrök testvéri barátságának ápolására és a katonai hagyományok őrzésére. A zászlóátadás után neves fővárosi művészek és a határőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett központi zenekara közreműködésével színvonalas műsor következett, amelyet a szolnoki Mezőgép Vállalat központjában a késő esti órákig tartó baráti találkozó követett.
