Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

1984. SZEPTEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mezőtúron, Jászberényben, Szolnokon Tanévnyitók a felsőoktatási intézményekben Az új üzemmérnökjelöltek egy csoportja Tegnap délelőtt a DATE mezőtúri mezőgazdasági fő­iskolai karán tanévnyitó ün­nepséget rendeztek. A Him­nusz elhangzása után dr. Szász Gábor egyetemi tanár, az egyetem rektora köszön­tötte a megjelenteket, köz­tük Bereczki Lajost, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesét, Móricz Bélát, a városi pártbizottság első tit­kárát, a tanári kart, a hall­gatóságot, közöttük nyolc­vannyolc első éves nappali tagozatos, és harminckét le­velező hallgatót. A tanévnyitó ünnepi be­szédet dr. Patkós István egyetemi tanár, a főiskolai kar igazgatója tartotta. A most kezdődő tanévben minden agrár felsőfokú in­tézetben új, — a felsőokta­tási reform dokumentumai­ban leírtaknak megfelelő — tanterv szerint kell az okta­tást megkezdeni, mondotta, de hozzátette, hogy az új tanterv kisebb elkérésektől eltekintve lényegében azo­nos a már 3 évvel ezelőtt bevezetett tantervvel. Ez azt jelenti, hangsúlyozta, hogy a tapasztalatokat hasz­nosítva végezhetik munká­jukat. A főiskolai tanulmányai­kat most kezdő, leendő üzemmérnökökhöz szólva el­mondotta a kar igazgatója, hogy szakmailag jól képzett, racionálisan gondolkodó, a társadalom érdekeit minden­kor előtérbe helyező közép­vezetőkre igen nagy szükség van, hogy a magyar mező- gazdaság meg tudjon felelni az előtte álló, egyre na­gyobb feladatoknak. Az ünnepi beszédet köve­tően az első évesek letették a főiskolai esküt, majd dr. Patkós István kézfogással fogadta őket a kar hallga­tójává. A tanévnyitó ünnepség záróakkordjaként Vass Gá­bor színművész mondta el a Szózatot. Ugyancsak tegnap délelőtt tartották a tanévnyitó ta­nácsülést a Jászberényi Tar nítóképző Főiskolán. Az év­nyitó ünnepélyességét fokoz­ta a jubileum: negyedszá­zaddal ezelőtt avatták a fő­iskolát felsőfokú oktatási intézménnyé, s a hagyomá­nyoknak megfelelően jelen voltak egykori növendékek, akiket díszoklevéllel kö­szöntött az alma mater. Ez­úttal az ötven esztendővel ezelőtt végzett tanítók — egyébként tegnap tartották meg találkozójukat is — vették át a díszoklevelet osz­tályfőnöküktől Csekő Ár­pádtól. A fél évszázaddal ezelőtti végzős évfolyamon ötvenen tanultak. Az idő, s közben egy világháború bi­zony jó néhány kollégájuk­tól fosztotta meg a jubiláló- kat, mindössze tízen voltak jelen az ünnepélyes esemé­nyen. Ugyancsok kedves színfoltja volt az ünnepi ta­nácsülésnek, hogy ekkor ad­ták át Máté György szob­rászművésznek, a főiskola tanárának munkássága el­ismeréseként a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Szövényi Zsolt, a Művelődé­si Minisztérium pedagógus- képző osztálya vezetője megnyitó beszédében, az oktatás előtt álló feladato­kat ismertette. — A közoktatás feladatai­nak végrehajtása — hang­súlyozta — jól képzett taní­tókat igényel. S éppen ezért a tanítóképzés megújításá­nak a tartalmi és a minősé­gi fejlesztés a központi kér­dése. Olyan képzési és tan­tervi struktúrát kell kialakí­tani a főiskolákon, amely a mai időkerettel számolva is lehetővé teszi az alapkép­zés mellett a speciális fel­adatokra való felkészülést. A speciális feladatokra úgynevezett szakkolégiumi rendszerben készítik fel a hallgatókat a tanítóképző főiskolán. Ennek bevezetésé­ről, gyakorlati tapasztalatai­ról elismerően szólt Szövé­nyi Zsolt. A hallgatók szak­kollégiumi foglalkozásokon Szerzett többlettudása jól szolgálja az általános is­kola kisdiákjainak fel­készítését a felső ta­gozatra, csökkenti az át­menet okozta nehézségeket. Ugyanakkor gyakran gondo­kat okoz az óvodából isko­lába kerülő gyerekeknek az új körülményekhez való al­kalmazkodás. A két» intéz­ménytípus, valamint az óvó­nő- és tanítóképzés közelíté­se a jövő egyik fő felada­ta. Ebben egyébként orszá­gos kísérlet kezdődött, s egyik irányítója éppen a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, ahol az óvodape­dagógiai szakkollégium ke­retében lehetőség nyílik ar­ra, hogy a hallgatók megis­merkedjenek az óvodai munkával, nevelési prog­rammal. Szövényi Zsolt tanévnyitó beszéde után a százhuszon­hat első évest hallgatóvá fogadta dr. Fábián Zoltán, a főiskola főigazgatója. A nappali tagozatosok mellett százharminchatan kezdik meg tanulmányaikat levelező tagozaton, illetve kiegészítő szakon. A Killián György Repülő Műszaki Főiskolán is bené­pesültek az oktatótermek. A nyári szünidő után itt is megkezdődött a tanulás. A tegnap délelőtti ünnepélyes megnyitón Zsemberi István mérnök ezredes, főiskolapa­rancsnok köszöntötte a be­vonult új első éves főiskolai és tiszthelyettes hallgatókat, s egyben bemutatta nekik az intézmény párt- és állami szerveinek vezetőit. Ezt kö­vetően a honvédelmi mi­niszter parancsából ismert­tették a Magyar Népköztár­saság ösztöndíjas, illetve a szocialista versenymozga­lomban „Kiváló” és „Élenjá­ró” címet elért hallgatók neveit. Az évnyitó a főiskolapa­rancsnoknak az elmúlt tanul­mányi év értékelésével, va­lamint a hallgatók előtt ál­ló tanulmányi és katonai feladatok ismertetésével fe­jeződött be. Sajátbáz-épftési tanácskozás Finn megrendelés Vasúti biztosító berendezések A MTESZ székházában tegnap Kordik László, az Építőipari Tudományos Egye­sület főtitkárhelyettese meg­nyitotta a sajátház-építési konferenciát, amelyen több mint 200 építésügyi szakem­ber találkozott az érdekelt minisztériumok, országos fő­hatóságok, intézmények és társadalmi szervezetek kép­viselőivel. Mintegy 30 előadás megvitatásával további lehe­tőségeket kívánnak feltárni a magánerős lakásépítés szervezettségének, előkészíté­sének és kivitelezésének fej­lesztésére. A bevezető és vitaindító előadásában Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter utalt arra, hogy az előző három évben felépült lakások 74 százaléka létesült magánerőből, de az idén ez az arány elérheti a 85 száza­lékot is. Ezért fontos feladat a szervezett sajátház-építés fokozottabb támogatása. Vasúti biztosító berendezé­sek szállítására kiírt verseny- tárgyalást nyert Finnország­ban a Ganz Villamossági Mű­vek. A több mint 600 ezer dollár értékű berendezést a Ganz Villamossági Művek budapesti és bajai gyárában készítik el, s a Finn Állam­vasutak kuopió—lisalmi va­sútvonalán szerelik fel. Egy héten át Gyógyszerészek kongresszusa Budapesten — szeptember 3. és 7. között, az Építők Szakszervezetének székházá­ban — tartják a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség ez évi kongresszusát. Tegnap, a megnyitó ülésen Nikolics Ká­roly professzor, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság el­nöke köszöntötte a résztve­vőket: az öt világrész mint­egy 70 országából érkezett 2000 szakembert. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, André Bédat, a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség elnöke és Peter Speiser professzor, a gyógy­szerészeti tudományok taná­csának elnöke mondott meg­nyitó beszédet, majd átadták a Dán Gyógyszerész Szövet­ség alapította Host-Madsen emlékérmet Göran Schill uppsalai professzornak a gyógyszerkutatás terén elért kimagasló eredmények elis­meréseként. Ezt követően Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke és Göran Schill tartott ünnepi előadást. A kongresszus első napján a magyar gyógyszerészet ne­ves képviselői tájékoztatják a résztvevőket a magyar gyógyszerkutatásról és ter­melésről, a gyógyszerek és természetes anyagok farma­kológiái értékeléséről, a gyógyszerészek képzéséről és az egészségügyi ellátásban betöltött szerepéről. Az egy­hetes tanácskozáson neves kutatók, egyetemi oktatók és gyakorló gyógyszerészek szá­molnak be az új gyógyszerek bevezetésének tapasztalatai­ról és megvitatják az új gyógyszerek biztonságosabb meghatározására, hatósági engedélyezésére, bevezetésére vonatkozó javaslatokat. Keddi jegyzetünk | Mi a lényeg? Ha jól emlékszem, a szo­kásos beletörődéssel ült mindenki a helyén, ami­kor a rövid egyórás beszá­moló után az értekezlet el­nöke felállt, hogy megnyis­sa a vitát. Volt, aki lopva az órájára nézett, mások jegyzeteiket rendezgették. A sok értekezlethez, tanács­kozásihoz szokott ember biztosra vette, az érdekes előadás után sok résztve­vőnek lesz, sóik mondandó­ja. Különben is, olyanok ültek a sorokban, akik jó előre akár meg is mondták volna kik, mennyit fognak beszélni. A tanácskozás elnöke azonban nemcsak szóra buzdította a jelenlévőket, hanem arra is: lényegretö- rően, röviden szóljanak, miinél több észrevétel, hasznos javaslat kapjon időt, hiszen az cél, hogy újat, ésszerűt mondjanak a téma nagytekintélyű isme­rői. Azt is hozzátette, hogy talán fölösleges minden felszólalónak mindent el­mondani és ismételni, va­lamint az sem szükséges, hogy emlékeztessen mun­kahelye, a témakör eigy- egy részeredményeire, múltjára, nehézségeire. Kis, hökkent csend fo­gadta kérését. Voltak, akik rögvest előre elkészített felszólalásuk első pár ol­dalát hajtogatták össze, s rakták be zsebükbe vagy irattáskájiuk mélyére. Má­sok előre kitöltött felszóla­lási jegyüket nézték mere­ven, s látszott, nem tudnak azonnal dönteni, kivigyék a szünetben az elnöki asz­talhoz, vagy sem? Szünet után mégiscsak elkezdődött a vita. Kicsit döcögősen. Az első felszó­laló meg is említette: igaz ugyan, hogy szerette volna munkahelye helyzetét, az idei eredményeket taglalni, de ha a tanácskozás úgy gondolja, megpróbálja rö­vidre fogni mondandóját, s tényleg lényegretörően összefoglalni javaslatait. Sikerült. Azután ugyan­így a másodiknak, harma­diknak, s amire rég volt példa, az egyórás előadást másfél órás vita követte, de a másfél óra alatt tíz ember beszélt. Kiderült: mindenki tud lényeges do­logról beszélni, s meg tud­ja szűrni gondolatait. Az a hírünk a világban, hogy beszélő, (fecsegő ? ...) népség vagyunk. Vicc is szállt róla, talán sokaknak ismerős. „Két hajó legénysége ha­lászik a tengeren. Az egyik­ben magyarok, a másikban japánok várják a szeren­csét. Napszálltáig azonban semmi. A japánok gyorsan más vizekre eveznek. A magyarok ? összehívnak egy értekezletet, kiértékel­ni a kudarc okát, s haditer­vet csinálni másnapra.” Az idő pénz — aZ utóbbi év­tizedekben már megtanultuk, legalábbis szóban. Tényleg itt lenne az ideje, hogy a (gyakorlatban is lássuk be, sok beszédnek sok az alja, s kár felelegesen fáradnunk és másokat fárasztanunk. Rengeteg a munkánk, sok­szor be se fejezzük estig, csak abbahagyjuk. Talán még több időnk lenne a va­lódi munkára, ha az érte­kezleteken csak a lényeget mondanánk. Úgy, hogy senki figyelme ne kalan­dozzék el, érdeke legyen mindenkinek figyelni. Persze éhhez, jobban, kell a lényegretörő mondatok­ra készülni. (SJ) Az országban elsőként Megyei határőrklub alakult a megyeszékhelyen A zászlóátadás ünnepélyes pillanata Szombaton délután — az országban elsőként — me­gyei tartalékos határőrklub zászlóátadási ünnepsége volt a szolnoki repülőtéri Hely­őrségi Művelődési Otthon­ban. A vendégek között kö­szöntötték Szűcs Jánost, a megyei pártbizottság titká­rát, dr. Ábel László vezérőr­nagyot, a határőrség politi­kai csoportfőnökét, több ma­gas rangú tisztet, vállalati vezetőket és a volt határőrök hozzátartozóit. Hollósi Gyula klubelnök bevezető szavai után dr. Ábel László vezérőrnagy tar­tott beszédet. A hazaszeretet ápolása, a honvédelmi neve­lőmunka fejlesztése, a ha­tárőr hagyományok gazdagí­tása, a szocialista tábor fegyveres erőihez fűződő ba­rátság erősítése állt monda­nivalója központjában. Kö­szönettel szólt arról, hogy a repülőtéri Helyőrségi Műve­lődési Otthon adott helyet a tartalékos határőrklubnak. Jelkép is ez, azt fejezi ki, hogy a földi és a légi hatá­rok őrzői egyetértésben, test­véri barátságban töltik be hivatásukat. Magától érthető ez, hiszen mindkét testület­nek azonos a rendeltetése: határaink, szocialista társa­dalmunk, békés építőmun­kánk eredményeinek védel­me. Az ünnepi beszéd után dr. Ábel László vezérőrnagy át­adta a Határőrség Országos Parancsnoksága által adomá­nyozott klubzászlót Gara Károly klubtitkárnak, aki rövid beszédében — a határ- őrklub céljait is vázolva — ígéretet tett az ifjúság haza­fias-honvédelmi nevelésének segítésére, a volt határőrök testvéri barátságának ápolá­sára és a katonai hagyomá­nyok őrzésére. A zászlóátadás után neves fővárosi művészek és a ha­tárőrség Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett köz­ponti zenekara közreműkö­désével színvonalas műsor következett, amelyet a szol­noki Mezőgép Vállalat köz­pontjában a késő esti órákig tartó baráti találkozó köve­tett.

Next

/
Thumbnails
Contents