Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. SZEPTEMBER 28. Uj szovjet javaslatok az ENSZ előtt Átadták a kitüntetéseket Konsztantyin Csernyenkónak (Folytatás az 1. oldalról.) séget vállalt: nem telepít műholdelhárító fegyvereket a világűrbe mindaddig, amíg az Egyesült Államok és más államok is hasonlóan járnak el. Fontos lépésnek nevezte a szovjet—amerikai tárgyalá­sok megkezdésére vonatkozó javaslatot is, kijelentve, a tárgyalások megkezdésének meghiúsulásáért teljes mér­tékben Washingtont terheli a felelősség „Felhívjuk az Egyesült Államok kormá­nyát: ismerje el, hogy a vi­lágűr militarizálása az egész emberiséget fenyegeti, bele­értve az amerikai népet is. Kifejezzük azt a reményűm két, hogy az amerikai kor­mány tartózkodik az olyan lépésektől, amelyek a világ­űrt visszafordíthatatlanul á katonai versengés színterévé tennék s kész lesz arra, hogy a megállapodás céljával kezdjen tárgyalásokat erről. A Szovjetunió a maga ré-* széről továbbra is támogatja az ilyen tárgyalások lehető leghamarabb történő meg­kezdését.” „A Szovjetunió azt javasolja, tűzzék a jelen­legi ülésszak napirendjére a következő fontos és sürgős napirendi pontot: „a világ­űr kizárólag békés célokra, az egész emberiség javára szolgáló felhasználása.” Gromiko kifejtette: minde­nekelőtt azonnal és mind­örökre meg kell tiltani az erő alkalmazását a világűr­ben. A szovjet külügyminiszter a jelenlegi stockholmi tár­gyalásokkal kapcsolatban rámutatott: a NATO orszá­gai igyekeznek megakadá­lyozni a megállapodásokat, javaslataik rosszul álcázott katonai felderítési progra­mok. Hasonló magatartást tanúsít a NATO a bécsi fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokon is. A vegyi fegy­verekről folyó genfi tárgya­lásokról szólva Gromiko rá­mutatott: a jelek szerint nem minden résztvevő akar­ja az ilyen tárgyalások si­kerét. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió kész részt venni más, a leszere­lést, a feszültség enyhítését célzó tárgyalásokon is. Gromiko hangsúlyozta: a Szovjetunió csupán kény- szerűségből, saját maga, va­lamint barátai és szövetsé­gesei biztonsága érdekében kényszerül fegyverei korsze­rűsítésére. Sohasem keres­tük. nem keressük most sem a fölényt, amellett vagyunk, hogy a katonai erőegyen­súlyt a lehető legalacso­nyabb szinten valósítsák meg”. Gromiko kijelentette: a szovjet küldöttséget „felha­talmazták arra, hogy kije­lentse a közgyűlés magas fó­ruma előtt: a Szovjetunió továbbra is eddigi politikáját folytatja, azt a politikát, amely a békére, a leszere­Hágai—iráni nagykövetség Újabb támadás Tegnap húsz ember — 19 fiétrfi és egy nő — megszáll­ta Iráni hágai nagykövetsé­gét, és bántalmazta munka­társ ait. Hosszéin Tadzsgar- dun nagykövetet fejsérülés­sel kórházba kellett szállí­tani. A követség még egy dolgozója megsérült. A hol­land rendőrség feltevése sze­rint a támadók iráni kurdok. Valakinek a követség épü­letéből végül sikerült tele­fonon. értesíteni a rendőrsé­get. A holland rendőrök egy vészkijáraton és egy hom­lokzati ablakon át bejutot­tak az épületbe, ahol való­ságos csatatér fogadta őket. Tizenöt követségi munkatárs küzdött a betolakodókkal. A rendőrség hét perc alatt ár­talmatlanná tette a behato­lókat, és őrizetbe vette őket. Tűzharc nem volt, csupán az elsőként bejutó rendőr adott le egy figyelmeztető lövést. A támadók személyazonos­ságának megállapítása még folyik. Idén ez volt a második támadás a hágai iráni nagy­követség ellen. lésre, a nukleáris fegyverzet korlátozására, majd ezt kö­vető felszámolására, korunk egyéb sürgető kérdéseinek megoldására irányul.” „Szembe kell néznünk a tényekkel. A Ijelenlegi ame­rikai politika az, ami a vi­lágpolitikában meglevő két irányvonal közötti szakadék minden eddiginél nagyobb kiszélesedéséhez vezetett, s gyakorlatilag gátat emelt a megegyezéshez vezető úton. A háború előtt kell áthágha­tatlan akadályt emelnünk, véget kell vetnünk a fegyve­rek felhalmozásának a vi­lágban” — hangsúlyozta Gro­miko. Gromiko számos példát említett arra, hogyan sú­lyosbította az elmúlt idő­szakban az amerikai politi­ka a nemzetközi helyzetet. A nemzetközi jog és erkölcs megsértésének nevezte Gre^ nada lerohanását. Emlékez­tetett a Salvador ügyeibe történő amerikai beavatko­zásra, a Nicaragua elleni ak­ciókra, a Kuba elleni fe­nyegetésekre. Hangsúlyozta: a közép-amerikai problémá­kat békés úton kell megol­dani, úgy hogy az Egyesült Államok feltételek nélkül felhagy beavatkozásával. A közel-keleti helyzetről szól­va emlékeztetett a Szovjet­unió legújabb rendezési ja­vaslatára. Afganisztánról ki­jelentette: a szuverén és el nem kötelezett állam ellen folytatódik a cselszövés, a felforgató bandák külföld­ről történő behatolása. A megoldást ennek felszámo­lása hozhatja csak meg. A Kínai Népköztársaság­hoz fűződő kapcsolatok kér­déséről szólva megismételte országa álláspontját: „a Szovjetunió normális jó­szomszédi kapcsolatokat akar a két nagy ország kö­zött”. A szovjet külügyminiszter kitért a nemzetközi terroriz­mus kérdésére, hangsúlyoz­va: egyes államok napjaink­ban a katonai fölény meg­szerzése, a terrorizmusnak a nemzetközi politikában tör­ténő megvalósítása érdeké­ben megkísérlik aláásni más országok társadalom-politi­kai rendszerét. Kormánya nevében javaslatot terjesztett a közgyűlés ülésszaka elé: sürgősen vitassa meg a kö­vetkező javaslatot, „az álJ lami szintű terrorizmus po­litikájának, valamint a szu­verén államok társadalmi­politikai rendszerének aláak- názására irányuló akciók teljes eltiltása.” Javasolta: az ENSZ határozottan ítélje el a más országokkal és né­pekkel szembeni állami szin­tű terrorizmus politikáját és gyakorlatát. Beszéde befejező részében a szovjet—amerikai kapcso­latokkal foglalkozott Andrej Gromiko. „Sok igazság van azokban a megállapításokban, hogy a A Costa Rica-i külügymi­nisztérium szerdán este nyil­vánosságra hozta a Conta- dora-csoport tagállamai — Mexikó, Panama, Venezuela és Kolumbia — által kidol­gozott közép-amerikai béke­tervet. A másfél éves tárgyalás- sorozat után összeállított és szeptember 7-én végleges formába öntött dokumentum előirányozza: a közép-ame­rikai országok politikai, gaz­dasági és katonai megállapo­dásokkal rendezzék egymás közti vitáikat. Amnesztiára és szabad választások meg­tartására szólít fel. A Hon­duras déli és Costa Rica északi részén kialakult hely­zetre utalva (mint ismeretes innen kiindulva hajtják vég­re Nicaragua ellen az ellen- forradalmi akciókat) tiltja az egyes országok területének felhasználását a szomszéd or­szágok elleni fegyveres ak­ciókhoz. A béketerv java­solja: ne tartsanak a térség­nemzetközi helyzet közvet­lenül összefügg a szovjet— amerikai kapcsolatokkal — mondotta. — Országunk ma is, mint eddig is, amellett van, hogy normális kapcso­latokat tartsunk fenn az Egyesült Államokkal. A leg­utóbbi időszakban azonban, Washington magatartása mi­att kapcsolataink felborul­tak. Semmiféle erőfeszítést sem sajnáltak mindannak a jónak szétzúzására. amit együtt értünk el, a koráb­ban kialakult bizalom alá- aknázására” — mondotta. Nem lehet érdeminek tekin­teni az olyan kísérleteket, amelyek arra irányulnak, hogy formai változásokkal helyettesítsék a politika lé­nyegét illető változásokat, azt, hogy a militarizmus po­litikáját a béke politikájával váltsák fel. „A Szovjetunió véleménye szerint nem a szavakban történő biztosíté­kok, hanem csupán a konk­rét tettek vezethetnek el kapcsolataink normalizálá­sához az Egyesült Államok­kal. Minden amerikainak, minden amerikai családnak tudnia kell, hogy a Szovjet­unió békét és csakis békét akar az Egyesült Államok­kal.” „Normális és számos eset­ben gyümölcsöző kapcsolato­kat hoztunk létre Nyugat - Európa országaival. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy egyesek közülük lehetővé tették az új első csapás mérésére alkalmas amerikai nukleáris fegyve­rek telepítését. Nem hagy­hatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy bizonyos körök még nem adták fel a re­ményt a háború utáni Euró­pa realitásainak megváltoz­tatására, az ilyen revansista érzelmeket mostanság egyes olyan .nyilatkozatok is táp­lálják, amelyek kétségbe kí­vánják vonni a Hi ti er-ellenes koalíció tagjai által vállalt kötelezettségeket. Figyelmez­tetni kívánunk arra a ve­szélyre, amelyet az ilyesfajta ostoba magatartás okozhat és józanságra akarunk felhív­ni. Senkinek sincs joga arra, hogy szétrontsa mindazt, ami nem csupán a nemzetközi jog tartóoszlopa lett, hanem megszámolhatatlan áldozat révén jött létre a legutóbbi háborúban” — jelentette ki Andrej Gromiko. „Szilárd meggyőződésünk, hogy megvan a lehetőség a nemzetközi fejleményekben jelenleg megmutatkozó, ri­asztó torzulás kiegyenesí lé­sére, a fegyverkezési ver­seny megakadályozására, visszafordítására, a háborús fenyegetés csökkentésére és teljes felszámolására. Ehhez valamennyi állam egyesített erőfeszítésére van szükség, legyenek azok nukleáris, vagy nem-nukleáris, kisebb. - vagy nagyobb bármiféle társadalmi r endszerű álla­mok. ben nemzetközi hadgyakor­latokat, vonják ki a külföldi katonai tanácsadókat, zárják be a külföldi katonai tá­maszpontokat és katonai is­kolákat. Az egyezmény ki­zárná új fegyvertípusoknak a térségbe való bevitelét is. Kedden este a csoportnak az ENSZ-közgyűlésen részt­vevő külügyminiszterei egy közép-amerikai békeszerző­dés megtárgyalása céljából kérték a Biztonsági Tanács összehívását, s a béke­terv végleges változatát átnyújtották Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkámak, hogy azt a világszervezet hivata­los dokumentumaként hoz­zák nyilvánosságra. A legutolsó pillanatig ti­tokban tartott tervet az érin­tett öt ország közül négy — Honduras, Salvador, Guate­mala és Nicaragua — már jóváhagyta. Nem kétséges, hogy az ötödik, Costa Rica is elfogadja azt. Ma: Gromiko— Reagan találkozó Gromiko és Shultz kül­ügyminiszter szerdai talál­kozóját amerikai részről jó alapnak minősítették a szovjet külügyminiszter mai, Reagan elnökkel sorra kerü­lő találkozójához. Shultz egyébként már szerdán dél­után telefonon tájékoztatta az elnököt a megbeszélésről, majd csütörtökön személye­sen is Washingtonba utazott, hogy Reagannal tanácskoz­zék a pénteki megbeszélés előkészítésére. Andrej Gromiko szerdán New Yorkban találkozott Pé­rez de Cuellár ENSZ-főtit- kárral. A baráti légkörű megbe­szélésen. az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakával kap­csolatos kérdéseket vitattak meg. Ugyanezen a napon az ENSZ főtitkára fogadást adott a Gromiko vezette szovjet ENSZ-küldöttség tiszteletére. A szovjet diplomácia veze­tője megbeszélést tartott ro­mán kollégájával, Stefan Andrei “külügyminiszterrel is. Aczél György hazaérkezett Csehszlovákiából Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására szep­tember 25—27 között látoga­tást tett Csehszlovákiában. Aczél Györgyöt fogadta Gustav Husak, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a CSSZSZK elnöke. Aczél György Prágában ta­lálkozott és megbeszélést folytatott Vasil Bilakkal, a CSKP KB elnökségének tag­jával, Jan Fojtikkal, a CSKP KB elnökségének póttagjával, a Központi Bizottság titká­raival, valamint Ludovit Pezlárral, a Szlovák KP el­nökségének tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával. Pozsonyban Josef Lenért, Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára fogadta Aczél Györgyöt. Aczél György teg­nap a délutáni órákban ha­zaérkezett. Kalevi Sorsa Irkutszkba utazol! Moszkvából Irkutszkba utazott tegnap Kalevi Sorsa finn miniszterelnök, aki ked­den érkezett hivatalos láto­gatásra a Szovjetunióba a szovjet kormány meghívá­sára. Moszkvai tartózkodása idején Sorsa eszmecserét folytatott Nyikolaj Tyiho- novvai, az SZKP KB PB tagjával, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökével. Szerdán; fogadta a finn kor­mányfőit Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatok továb­bi bővítésének lehetőségeiről, valamint számos fontos nem­zetközi kérdésről volt szó. Kalevi Sorsát a repülőté­ren Nyikolaj Tyihonov bú­csúztatta. Sinowatz Szódában Fred Sinowatz, az osztrák köztársaság kancellárja teg­nap hivatalos látogatásra Szófiába érkezett. Az osztrák kormányfő Tó­dor Zsivkovnak, a bolgár ál­lamtanács elnökének és Gri- sa Filipovnak, a Miniszter- tanács elnökének meghívá­sára látogatott a bolgár fő­városba. Konsztantyin Csernyenkó­nak, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének tegnap a moszkvai Kremlben Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter átnyújtotta a Lenin-rendet, valamint a Szocialista Mun­ka Hőse címmel járó. har­madik „Sarló és Kalapács” érdemérmet, amelyet a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége ítélt oda a szovjet vezető­nek. Dmitrij Usztyinov marsall a kitüntetés átnyújtásakor mondott beszédében emlé­keztetett arra, hogy Kon­sztantyin Csernyenko a ma­gas kitüntetést a Szovjetunió lenini bel- és külpolitikájá­nak kidolgozása és megvaló­sítása érdekében végzett párt- és állami tevékenysé­gével, a gazdaság és a kultú­ra fejlesztésében, a Szovjet­unió védelmi erejének ma­gasabb szintre emelésében szerzett érdemeivel, vala­mint a népek békéjének és barátságának megszilárdítá­sához való hozzájárulásával érdemelte ki. Usztyinov a továbbiakban arról a hatalmas munkáról szólott, amelyet Konsztan­tyin Csernyenko a nukleáris háború fenyegető veszélyé­nek leküzdése, a béke meg­szilárdítása és a gyümölcsö­ző, kölcsönösen előnyös nemzetközi kapcsolatok fej­lesztése, valamint a testvéri szocialista országok együtt­működésének elmélyítése érdekében végez. Usztyinov aláhúzta, hogy Konsztantyin Csernyenko a jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzetben a szovjet ál­lamot a béke és a népek ba­rátságának lenini útján ve­zeti tovább. Kiemelte, hogy a szovjet párt és állam ve­zetője egyben a védelmi ta­nács elnöke és a fegyveres erők legfőbb főparancsnoka, s megkülönböztetett, figyel­met szentel az ország biz­Bécsben tegnap felújítot­ták a közép-európai háderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat. A csaknem tizenegy éve tartó tárgyalássorozat 34. fordulójának nyitó ülésén a Varsói Szerződés résztvevő tagállamai nevében Ludek Handl, csehszlovák nagykö­vet szólalt fel. A csehszlo­vák küldöttség vezetője rá­mutatott: a nemzetközi fe­szültség kiéleződése annak következménye, hogy az Egyesült Államok és néhány szövetségese katonai fölény­re törekszik. Semmilyen propagandisztikus indoklás­sal nem lehet igazolni az új amerikai nukleáris rakéták folytatódó nyugat-európai te­lepítését. A rakétatelepítés­sel egyidőben a NATO min­Az amerikai kongresszus képviselőháza szerdán 297 milliárd dolláros katonai költségvetést szavazott meg az október 1-én kezdődő 1985-ös pénzügyi évre. A Reagan-kormányzat ere­detileg azt kérte, hogy az előző évihez képest 13 száza­lékkal növeljék a hadi kia­dásokat, a most elfogadott tervezet azonban „csak” 7 százalékos emelést irányoz elő. Hatalmas összegeket ál­doznak a Trident tengeralatt­járók, a Pershing—2-es ra­kéták, a B—1-es bombázók, valamint F—15-ös és F—16- os vadászgépek gyártására. Az MX-rakétarendszerre szánt másfél milliárd dol­tonságával összefüggő kér­déseknek. Konsztantyin Csernyenko a párt- és állami irányító munkában a lenini stílust alkalmazza. Reálisan értéke­li a sikereket, figyelemmel kíséri az égető problémák megoldását, nagy követel­ményeket támaszt a káde­rekkel szemben, ugyanakkor mély jóindulatot tanúsít irántuk. Konsztantyin Csernyenko a kitüntetést megköszönve hangsúlyozta, legfőbb fela­datának tekinti, hogy to­vábbra is minden tőle telhe­tőt megtegyen a szocialista társadalom felvirágoztatásá­ért, a béke megszilárdításá­ért. Az imperializmus fokozó­dó agresszivitása következ­tében a világban veszélyes helyzet alakult ki, s ez mind kül-, mindpedig belpolitikai tekintetben különleges kö­vetelményeket támaszt a Szovjetunióval, a szovjet emberekkel szemben — mu­tatott rá. Külpolitikai téren legfőbb feladat a Szovjetu­nió és a szocialista közösség nemzetközi pozícióinak szi­lárdítása. az új világháború­ra törekvő agresszív impe­rialista körök törekvései megvalósításának megaka­dályozása, a békés nemzet­közi együttműködés fokozá­sa. A testvéri szocialista or­szágok biztosak lehetnek ab­ban, hogy a Szovjetunió mindig hű barátjuk és szö­vetségesük. A gyarmati és félgyarmati uralom alól fel­szabadult, s a szabadságu­kért és függetlenségükért küzdő országok számíthat­nak a Szovjetunió megérté­sére és szolidaritására. A kapitalista országoknak tudniuk kell, hogy kölcsö­nösség esetén a Szovjetunió­ban mindig őszinte és jó­szándékú partnerra találnak, amely kész az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapj án fej leszteni az együtt­működést. den tekintetben növeli ka­tonai erejét és emeli a Kö- zép-Európában állomásozó amerikai csapatok létszámát — állapította meg Handl. Az Egyesült Államoknak és a NATO-nak ezek a tettei — mondta — szögesen ellen­tétesek a bécsi tárgyalások legfőbb feladatával. Hangsú­lyozta, hogy a szocialita or­szágok továbbra is az egyen­lőség és az egyenlő biztonság elvei alapján kívánnak tár­gyalni és ismét felhívta a figyelmet az 1983 februárjá­ban és júniusában előter­jesztett szocialista javasla­tokra, amelyek érdemi meg­vitatása az előrelépés lehe­tőségét teremtené meg — mutatott rá a csehszlovák nagykövet. lárt azonban— egyelőre — nem használhatja fel a Pen­tagon. A költségvetési terve­zetről várhatóan valamivel később szavaz a szenátus. Ezzel egy időben a képvi­selőház külügyi bizottsága 366 millió dollárt szavazott meg az amerikai nagykövet­ségek védelmének erősítésé­re. A Reagan-kormány az­után kért pénzt erre a célra, hogy a múlt héten újabb te­herautós-robbantásos me­rényletet követtek el az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége ellen. A külü­gyi bizottság félmillió dollárt engedélyezett azok jutalma­zására, akik — mint Wa­shingtonban fogalmaztak — „a terroristák nyomára ve­zetnek”. Contadora-csoport Nyilvánosságra hozták a közép-amerikai béketervet Haderőcsökkentési tárgyalások Nyitó ülés Bécsben amerikai katonai költségvetés Hétszázalékos emelkedés

Next

/
Thumbnails
Contents