Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-26 / 226. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. SZEPTEMBER 26. általános vita az ENSZ-ben Trípoliban Csapatszétválasztás Az észak-libanoni Tripoli kikötővárosban tegnap megkezdődött az egymással szembenálló fegyveres muzulmán csoportok szétválasztása. A Szíria-barát Arab Demokratikus Párt és a konzervatív beállítottságú szunnita Iszlám Egyesülési Mozgalom harcosai a csapatszétválasztási terv értelmében kivonultak állásaikból. A libanoni hadsereg második dandárja és egy kisebb Szíriái csapategység a szétválasztás ellenőrzése céljából elfoglalja a helyét a szembenálló feleket elválasztó ütközővonalon. A városban már járőröznek a biztonsági erők. A tervet egy héttel korábban írták alá az egymással harcban álló felek Haddam szíriai alelnök jelenlétében. Ez a megállapodás elvben a két muzulmán csoport több mint öt éve tartó háborúskodását zárta le. A csapatszétválasztáson kívül előirányozza a második legnagyobb libanoni város fokozatos pacifikálását: felszólítja a csoportokat, hogy adják le nehézfegyvereiket. A libanoni és szíriai hadsereg, valamint a két fegyveres csoport képviselőiből nyolctagú bizottság alakult, amely a béketerv teljes megvalósításáig felügyel a város biztonságára. A dél-libanoni helyzet, elsősorban az izraeli csapatok kivonásának a kérdése áll továbbra is Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár tárgyalásainak a középpontjában. Az amerikai diplomata tegnap Izraelben Peresz miniszterelnökkel és Rabin hadügyminiszterrel tárgyalt. Amerikai nagykövetségek A kormány pénzt kér a védelemre Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének közlése szerint a kormányzat további 371 millió dollárt kér a kongresszustól arra a célra, hogy szerte a világon megerősítsék az amerikai nagykövetségek védelmét. Az összeg felhasználásával védőfalakat építenének a diplomáciai képviseletek köré, a „veszélyesnek” ítélt városokban új nagykövetségi épületeket létesítenének és páncélozott járművekkel látnák el az amerikai diplomáciái kirendeltségeket. Arany Templom Visszavonják a katonákat Hamarosan visszavonják a katonai egységeket az amrit- szári Arany Templomból. A hírt a PTI indiai hírügynökség közölte háton, hivatalosan még nem nyilatkoztak azonban az ügyben,. A szikh lakosság Pandzsáb szövetségi államban levő legfőbb szent helyét, amely a véres terrorcselekményeket elkövető szeparatisták főhadiszállásává vált, júniusban szállta meg a katonaság. A szikh vallási vezetők „ultimátumukban” a fegyveres erők visszavonásának határidejét szeptember 30-ban jelölték meg, ellenkező esetben október 1-én menetet szerveznek a templom „felszabadítására”. Zail Szingh államfő személyes megbízottat küldött a helyszínre, hogy tárgyaljon a szikh főpapokkal. Az elnök hétfőn Indira Gandhi kormányfővel vitatta meg a helyzetet. Az indiai hírügynökség szerint ma befejezik az Arany Templom ' leginkább megrongált központjának, az Akai Taht-nak a helyreállítását, majd röviddel azután yisszavon,ják a katonaságot. (Folytatás az 1. oldalról) Ahmed Taleb Ibrahimi, Algéria külügyminisztere a közel-keleti válság rendezésének témájával foglalkozva megállapította: a rendezés csak olyan nemzetközi konferencia útján képzelhető el, amelyen teljes jogú tagként részt vesz a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet, s amely teljes mértékben érvényre juttatja a palesztin nép törvényes jogait. Ibrahimi bírálta az Egyesült Államok és Izrael stratégiai szövetségét. Gazdasági kérdéseket érintve az algériai külügyminiszter sürgette, hogy hívjanak össze nemzetközi tanácskozást az általános pénzügyi és monetáris problémák rendezésére. A délelőtti ülésen felszólalt Geir Hallgrimsson izlandi külügyminiszter is. Nyomatékosan aláhúzta a fegyverkezési verseny folytatása által okozott fenyegetést, a leszerelési tárgyalások szükségességét. A világbéke és a gazdasági kérdések összefüggését hangoztatta az ENSZ-köz- gyűlés hétfő délutáni ülésén elmondott beszédében Raul Alfonsin, Argentína elnöke. Mint mondotta. a békét nemcsak a fegyverkezési verseny fenyegeti, hanem az is, hogy a politikai rend a világban mindinkább a gazdasági világrend függvényévé válik, a békét és a biztonságot erőteljesen veszélyezteti a gazdag és a szeAndrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnökének első helyettese, külügyminiszter hétfőn az ENSZ székhelyén Claude Cheysson francia, Fernando Moran spanyol, Leo Tindemans belga, Bernardo Sepulveda mexikói, Raif Dizdarevics jugoszláv, Ahmed Eszmat Abdel Me- guid egyiptomi és Tarik Aziz iraki külügyminiszterrel találkozott. A tárgyszerű légkörben lezajlott Gromiko—Cheysson megbeszélésen a két külügyminiszter egyetértett abban, hogy meg kell akadályozni a világűr militarizálását és a kérdésről mielőbb komoly tárgyalásokat kell kezdeni. Megerősítették, hogy a közel-keleti kérdés igazságos rendezése érdekében kormányuk folytatja együttműködését. Andrej Gromiko és Fernando Moran spanyol külügyminiszter baráti légkörű tárgyalásán a közép-amerikai helyzetet illetően közös vélemény volt, hogy külső beavatkozás nélkül, békés eszközökkel kell rendezni a térség problémáit. Leo Tindemans belga külügyminiszter és Gromiko tárgyszerű megbeszélésén a felek hangsúlyozták, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a nemzetközi feszültség és a fegyverkezési hajsza csökkentésére, gény országok közötti növekvő különbség, amely bizonytalansághoz, társadalmi feszültséghez vezet. Az argentin elnök határozottan állást foglalt amellett, hogy a Malvin (Falkland)- szigeteket vissza kell juttatni országának. Latin-Ameri- ka égető gondjairól beszélt a közgyűlésen Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter is. Sepulveda méltatta a Contadora-csoportnak a közép-amerikai problémák rendezésére irányuló erőfeszítéseit, hangsúlyozva, hogy a közép-amerikai kérdések megoldásánál nem engedhető meg semmiféle külső beavatkozás. Kaare Willoch norvég miniszterelnök fegyverkezési és leszerelési kérdésekről szólva igyekezett a jelenlegi helyzetért, mindenekelőtt a különböző leszerelési tárgyalások megszakadásáért és a folytatódó tárgyalások holtpontjáért a Szovjetuniót, a szocialista országokat felelőssé tenni. Willoch felszólította az ENSZ közgyűlését: foglaljon állást a nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalások felújítása mellett s teremtsen alapot arra, hogy megvalósítható legyen a nukleáris fegyverek „kölcsönös megállapodáson alapuló, kiegyensúlyozott és ellenőrizhető” befagyasztása. A hétfőn az esti órákig tartó ülésen felszólalt Togó, Portugália és Sri Lanka külügyminisztere is. Bernardo Sepulveda mexi- kó külügyminiszterrel folytatott baráti légkörű megbeszélésen Andrej Gromiko elsősorban a közép-amerikai helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitatta meg, méltatva a Contadora-csoport országainak békekezdeményezé- zéseit. A jugoszláv külügyek irányítójával, Raif Dizdarevics- csel Andrej Gromiko megvitatta a fegyverkezési hajsza csökkentésére, a nemzetközi biztonság erősítésére és az atomháború elkerülésére teendő erőfeszítések fokozásával kapcsolatos tennivalókat. Az egyiptomi és a szovjet külügyminiszter üdvözölte a •két ország kapcsolatainak felélénkülését. Gromiko egyiptomi kollégája előtt is kifejtette a közel-keleti rendezést célzó szovjet javaslatot. Eszmat Abdel Magúid utalt arra, hogy a Szovjetunió jelentős szerepet játszik és kell is játszania a közel-keleti probléma rendezésében. Andrej Gromiko végül Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel találkozott. A szovjet külügyminiszter a baráti légkörű megbeszélésen kifejtette a szovjet vezetés elvi álláspontját az iraki—iráni háború mielőbbi befejezéséről és a vitás kérdések békés megoldásáról, Gromiko megbeszélései New Yorkban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ-kSzgyűlés ülésszakán New Yorkban. (Telefotó — KS> Konsztantyin Csernyenko beszéde Kitüntették az 50 éves Szovjet írószövetséget Tegnap délelőtt Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában megkezdődött az 50 éves Szovjet írószövetség vezetőségének jubileumi ülése. A tanácskozáson jelen vannak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Konsztantyin Csernyenkóval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Konsztantyin Csernyenko a délelőtti órákban beszédet mondott a plénumon. A Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki a Szovjet Írószövetséget. A magas kitüntetést Konsztantyin Csernyenko adta át. Az írószövetség a szovjet kultúra fejlesztése terén kifejtett jelentős érdemeiért, a szovjet írók kommunista építéshez való kiemelkedő hozzájárulásáért a szövetség megalapításának ötvenedik évfordulója alkalmából kapta meg a megtisztelő kitüntetést. A művészi alkotó folyamat jellegét megszabó külső körülményekről, a művészi tevékenység politikai jelentőségéről, a szovjet társadalom életében betöltött szerepéről szólt a többi között Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke tegnap Moszkvában az 50 éves Szovjet írószövetség vezetőségének jubielumi ülésén. A szovjet társadalom életét — mondotta Csernyenko — érezhetően befolyásolja a jelenleg igen nyugtalanítóan alakuló nemzetközi helyzet. A nukleáris veszély jelentősen megnőtt, s e fenyegetéssel szemben aktív és céltudatos harcot kell vívni. Ezen a téren igen sokat tehetnek az értelmiségiek, akiknek nem egyszerűen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kell választaniuk, mint azt az antikommunis- ták gyakran állítják, hanem az emberi civilizáció fennmaradásának vagy pusztulásának a lehetőségei között. Ezen a téren pedig nincs semmiféle arany középút. Aki választ, az vagy a háborút előkészítők mellé áll, vagy pedig elutasítja az imperializmus kalandorpolitikáját, s a békés egymás mellett élésért, a leszerelésért küzd. E választás megtételében a szovjet alkotó értelmiség tagjai sokat segíthetnek külföldi kollegáiknak. A nyugati vezetők félnek is ettől a lehetőségtől és országaik értelmisége előtt megpróbálják lejáratni a- szocializmus eszméit és gyakorlatát, s megpróbálják saját értelmiségüket szembeállítani a szocialista országok alkotó értelmiségével. Ugyanakkor gyakran szónokolnak az emberek közötti kapcsolatok erősítésének szükségességéről. Ennek a Szovjetunió is híve. Elutasítja azonban, hogy ezzel az ürüggyel beavatkozzanak belügyeibe és pszichológiai háborút folytassanak ellene, amelynek célja a kulturális élet képviselői és a párt egységének megingatása. Konsztantyin Csernyenko az SZKP közelgő, XXVII. kongresszusáról szólott. E kongresszusnak megkülönböztetett jelentőséget ad az a tény, hogy ezen fogják elfogadni az SZKP újjászerkesztett programját, amely meghatározza a következő évtizedek munkáját — mondotta. — A programnak a realitásokból kell kiindulnia. Figyelembe kell vennie mindazt, ami az utóbbi csaknem negyed században újként jelent meg a társadalmi elméletben és gyakorlatban, s támaszkodnia kell a tömegek által felhalmozott tapasztalatokra. E tapasztalatok pedig azt tanúsítják, hogy a kommunizmus építésével kapcsolatos feladatok végrehajtására való áttérés előtt túl kell jutni a fejlett szocializmus hosszú történelmi szakaszán, amelynek kezdetén ma a Szovjetunió tart. Az SZKP és a szovjet állam olyan körülményeket teremt az alkotók számára, — hangsúlyozta többek között Konsztantyin Csernyenko —, amelyek elősegítik a tehetség maradéktalan kibontakozását. Határozottan elítéljük a szellemi alkotók fölötti kicsinyes gyámkodást, hiszen az alkotás csak akkor lehet igazi alkotás, ha szabadon folyik. Az alkotói szabadság azonban nem a kiválasztottak privilégiuma, A párt a tehetséget a társadalom értékének tekinti, de senki és semmi nem mentesítheti egyes embereket a társadalom minden egyes tagjára nézve kötelező követelmények, a társadalom törvényeinek tisztelete alól Konsztantyin Csernyenko aláhúzta beszédében, hogy a szocialista társadalomnak magas művészi színvonalú alkotásokra van szüksége. A rosszul megírt könyvek és operák, a primitíven elkészített televíziós és mozifilmek, a kezdetleges szobrok és festmények nemcsak emberek millióinak ízlését rombolják, de lejáratják azokat a témákat és eszméket is, amelyek ábrázolására az alkotó törekedett. Művészeti téren tehát kitartóan és tán- toríthatatlanul küzdeni kell a tehetségtelenség ellen. Stockholmi konferencia il szovjet küldöttség és a különleges bizottság tagjainak találkozója n TRSZSZ elemzése Reagan beszédéről Reagan elnöknek az ENSZ- közgyűlés ülésszakán elmondott beszéde semmi jelet nem mutat arra, hogy bármiféle lényeges változás következne be a jelenlegi amerikai kormányzat politikájában. A beszéd mindenek előtt választási célokat követett, csupán a megfogalmazások voltak újak, a lényeg változatlan maradt — állapítja meg a TASZSZ szovjet hírügynökség New Yorki keltezésű tudósítása. Beszédében az elnök semmivel sem megalapozható kijelentéseket tett arra vonatkozóan, mintha az Egyesült Államok a fegyverkezési hajsza megfékezésére törekedne és támogatná az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapvető eszméit és célkitűzéseit. Az elnök lényegében arról a korábbi politikáról szónokolt, amelynek célja a nemzetközi feszültség szítása, a katonai fölény elérése, a más államok belügyeibe történő beavatkozás. Reagan csupán más megfogalmazásokat használt, a politika lényegét formai változtatással igyekezett felcserélni. A szovjet hírügynökség rövid összefoglalót közölt Reagan beszédének első nyugati visszhangjáról is. Idézett egyebek között a UPI hír- ügynökségnek abból a jelentéséből, amelyből kiderül: a beszéd elhangzása után nem sokkal Reagan újságíróknak kijelentette, hogy változatlanul a Szovjetuniót tartja a „gonosz birodalmának”. A stockholmi európai bizalomerősítő és leszerelési konferencián résztvevő szovjet küldöttség tagjai tegnap találkoztak a nem-kormány- szervezetek leszereléssel foglalkozó különleges bizottságának képviselőivel. A Géniből érkezett küldöttséget Sean MacBride ismert ír közéleti személyiség, a bizottság elnöke vezette. Sean MacBride átadta a szovjet küldöttségnek annak a felhívásnak a szövegét, amelyet a genfi különleges bizottság a stockholmi konferencia résztvevőihez intézett. A politikus hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közvélemény nagy jelentőséget tulajdonít a svéd fővárosban folyó tanácskozásnak, azt várja, hogy otjt hatékony megállapodások jöjjenek létA Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közéleti személyiségeinek moszkvai találkozóján tegnap befejeződött az európai politikai helyzetről és a kontinens biztonságának távlatairól rendezett véleménycsere. Az új nukleáris fegyverek európai telepítése után kialakult helyzet fényében megvizsgálták a bizalom erősítése, a leszerelés, a kozmikus fegyverkezési hajsza megakadályozása és a fegyverkorlátozási tárgyalások re a nukleáris veszély elhárítása, a bizalom helyreállítása és az európai országok biztonságának erősítése érdekében). A szovjet küldöttség tagjai ismeri ették a találkozó résztvevőivel a stockholmi fórum munkáját és részletesen beszámoltak a szocialista országoknak az európai légkör javítását célzó álláspontjáról. Hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei gátolják a tanácskozás munkáját, mert igyekeznek elkerülni azoknak a kérdéseknek a megvitatását, amelyeknek megvalósulása esetén jelentősen csökkenhetne a katonai szembenállás mértéke, javulhatna a helyzet az európai földrészen és az egész világon. új megközelítésének lehetőségeit. Meghallgatták Lev Tolkunov, az Európai Biztonság és Együttműködés Szovjet Bizottsága elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és Karsten Voigt, az SPD bundestagbeli parlamenti csoportja elnökségi tagja előadását. A találkozó résztvevőinek értékelése szerint a véleménycsere tárgyszerű, konstruktív légkörben zajlott le. Moszkvában Befejeződött a közéleti személyiségek eszmecseréje
