Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-23 / 224. szám
1984. SZEPTEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A főiskola hátországa Körséta a tanüzemben A DATE mezőtúri főiskolai karának tanüzeme hátország, nélkülözhetetlen alap a műszaki tudományok csúcsainak megmászásához, no meg a gyakorlati élet buktatóinak leküzdéséhez. Galambos Bélával, a tanüzem örökkön többet akaró vezetőjével járjuk a csarnokokat. Voltam itt akkor is, amikor állami mezőgazdasági gépállomás volt ezen a helyen. Egy öreg traktor az üzem udvarának közepén felbakolva őrzi — hirdeti a régi időket. A fejlődés szembetűnő. Mégsem az új létesítmények látványa lep meg, hanem a példás rend, a pá- zsitot-virágot nevelő igyekezet, amely otthonosssá, rendezetté tette a tanüzem központi részét. Jónéhány településünk főterének beille- ne. Jegyzetellátás önerőből Bekukkantunk egy-egy üzemrészbe, és közben kísérőm jóvoltából gyarapodik! helyismeretem. Megtudom, hogy az első évfolyam hallgatói traktorvezetői, a másodiké pedig műhelygyakorlati képzést kapnak itt. Van olyan részleg is, ami közvetve segíti a képzést: a házi sokszorosító. Annak köszönhetően jegyzethiány úgyszólván nincs. Sőt, a nyíregyházi főiskola jegyzeteinek és a szolnoki Mezőgép Vállalat gépkönyveinek jórésze is itt készül. Megannyi érdekességgel szolgálnak a műhelyek. A főiskolai karon folyó kutatómunkát segíti a kísérleti műhely. Emellett a tanüzemi profilhoz tartozó gyártásfejlesztés, felszerszámozás is (feladatkörébe vág. Korszerű felújítástechnikai berendezéseivel hiánycikkeket pótol. Modellek a múzeumnak A gépek csodálóinak valóságos eldorádója a modellező műhely. Itt készülnek a mezőgazdasági gépek kicsinyített másai, melyek önmagukban is alkalmasak oktatási célokra. Csoportosítva különböző termelési rendszer rek gépesítését is jól szemléltetik, a talajelőkészítéstől a betakarításig. Nem csoda, hogy ezekre az ötletes kis masinákra igényt tartanak a múzeumok. Jól használhatók egyébként a vásárokon az új technológiák bemutatására is, hiszen a fényképnél sokkal többet mutatnak. A tanüzem vevőszolgálati osztályának dolgozói végzik az új mezőgazdasági gépek garanciális időben történő felülvizsgálatát és javítását. Harminc géokocsi segíti munkájukat. Ez az osztály a gyakorlati oktató munkának is alaphelye. A garanciális időn túl is vállalkoznak mostanában javításra. Amikor a termelési osztály területén járunk, arra gondolok, hogy a kiskerttulajdonosok milyen örömüket lelnék a látnivalóban. Ez a részleg ugyanis a speciális gépkocsik javítása mellett egyre több mezőgazda- sági kisgépet is gyárt. Ezek egyszerű kézi eszközök, répavágók, tolókapák, házi szecskavágók. A sláger ezen a nyáron a piszkeszedő volt. A külföldről behozott gépekhez itt készülnek a munka- védelmi kiegészítő berendezések. Új fejlesztéseiket szemlélve kapkodhatja fejét a látogató. Gyártanak itt a háztáji gazdaságokban hasznosítható pótkocsit, bárány- szoptatót, a szőlőműveléshez csonkozó és metszőgépet, és sok egyebet. Az egyik szerelőcsarnok végén összvér masinára hívja fel figyelmemet Galambos Béla. A UNHZ—750-es rakodógéphez árokásót és szerelőkosarat szerkesztettek. Hz első nyugati export A tanüzemben új fejlesztéseket is napirenden tartanak. Másfél éve hozzájuk tartozik a kutatóintézetek kisparcellás gépeinek fejlesztése. Ebben a feladatkörben is előbbre szeretnének lépni. A közelmúltban egyébként megkezdődött a nyugati exportjuk is: egy NSZK- beli cég idei szállításra 50, jövő évire pedig 150 fű- és lombfelszedő szállítását várja tőlük. Simon Bé]a A MÉM különdíját kapta Egy szolnoki pályázat sikere A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ez év tavaszán pályázatot írt ki olyan új eljárások, technológiák kidolgozására, amelyek a mezőgazdaságban hasznos szolgálatot tesznek az anyag- és energiatakarékosság hazai elterjesztésében. A pályázatra ötvenkét tudományos intézmény, egyetem, főiskola és kutatóműhely küldte be munkáját. Tegnap az MTESZ székházában kiosztották a díjakat. A MÉM különdíját vehette áí Törőcsik Mihály, az Élelmiszergazdasági Műszaki Szolgáltató Kutatási és Fejlesztési Társaság szolnoki kirendeltségének főmérnöke. Az elismerésre méltó pályázat az adalékos műtrágyázás módszeréről és technológiájáról készült. Olajállá kesztyű Olajálló munkavédelmi kesztyű gyártását kezdték meg a dombóvári Unióipari Szövetkezetben. A kollektíva ezzel az egyik legfontosabbat teljesíti a kongresz- szusi és felszabadulási munkaversenyben tett vállalásai közül. A hasonló kesztyűket eddig tőkés országokból vásároltuk. A dombóvári szövetkezetben készülő kesztyűk a víz és a kőolaj- származékok mellett még a klórozott szénhidrogének ellen is biztos védelmet adnak a munkásoknak. Első vevője — a MUÁRT — 12 ezer párat rendelt belőle. KISZpropagandisták tanácskozása Tegnap a KISZ szolnoki tiszaligeti politikai képző központjában rendezték meg a propagandisták megyei tanácskozását. amelyen kétszázötvenen vettek részt. Az összejövetelen Gergely András, az ELTE docense Nemzet, nemzeti tudat címmel tartott előadást, melyet meghallgattak történelemszakos pedagógusok is. Utána a fel- szabadulásunk negyvenedik évfordulójának megünneplésével kapcsolatos propagandista feladatokról volt szó. Kevés a pala a megyében Nem szállít elegendőt a gyártó A házépítők nem is örülnek, de elfogadták a Tüzép vállalatok éveleji ígéretét, hogy a tetőfedéshez cserepet nem, ám palát kellő mennyiségben árusítanak a telepek. Közben azonban kiderült. hogy palából se jut mindenkinek, lévén, hogy a gyártó, a nyergesújfalui Eternit gyár akadozva küldi a szerződés szerinti mennyiséget. Szolnok megyében az első háromnegyedévben ösz- szesen 180 ezer négyzetméter palának kellett volna érkeznie, ehelyett, mint azt Nyeste Istvántól, a Keletmagyarországi Tüzép Vállalat Szolnok megyei igazgatójától megtudtuk, csupán százezer négyzetméter érkezett. A hiányzó mennyiség körülbelül négyszáz lakás fedésére volna elegendő. Az Eternit gyár a késéseket a szállítókapacitás hiányával magyarázza. A kifogást természetesen nem fogadja el a Tüzép, de mindez a vásárlókat aligha nyugtatja meg. Különösen, ha az építkezéssel ott tartanak, hogy ^csupán” a tető fedése van hátra. .. — b Az idén a szőlőtermés kétharmadrészét már a téesz saját feldolgozójában préselik ki A téesz tiszaugi kerületében épülő szőlőfeldolgozó kombinátban voltaképpen az idei szüretkor üzemel először teljes kapacitással a naponta egyenként 100 tonnát feldolgozó két présgép. Az együttesen 15 ezer hektoliter tárolókapacitású tartályok egy részét saját készítésű, mintegy hatezer liter, egy- harmadrészt vörös, kétharmadrészt fehér borával tölti meg a téesz. A többi tarU táilyt bértárolással hasznosítják, amiben a Szikrai Állami Gazdaság a szövetkezet partnere. A szőlőágazat jövedelmezőségét természetesen lényegesen — a tavalyi 8—10 százalékról mintegy tizenöt százalékra — javítja, hogy amíg korábban teljes egészében nyersanyagot értékesítettek a pincegazdaságok részére, az idén már a termés nagyobb részéből helyben készítenek bort hazai értékesítésre és exportra. Szőlőtermésének nagyobb részét feldolgozza a csépai téesz Megélénkült a hót közepén a tiszaugi ihatár: a csépai Ti- szamenti Termelőszövetkezeit ottani kerületében megkez-» dődöfct az úgynevezett nagyszüret, a bornakvaló szedése. A tiszazugi közös gazdaság a megye legnagyobb nagyüzemi szőlőterülettel rendelkező szövetkezete, homokhátsági földjein 480 hektáron gondoznak a tagok termő és új telepítésű tőkéket. A ko- raitavaszi fagyok okozta kései fakadás és a hűvös nyárelő miatt eltolódott az idén a szüret kezdése, még a 40 hektáron beérett csemege fajtáknak is csak mintegy kétharmadát szedték le. Most még naponta indítanak útnak csemegeszőlő-szállítmá- nyokaf a fővárosba, a Bos- nyák téri piacra, de a termés utódából az alacsony piaci árak miatt már valószínűleg maguk készítenek sűrítményt boraik javítására. A borszőlők közül elsőnek — mintegy kéthetes késéssel — az Insai Olivér érett szedésre. Kilencvenegynéhány téesatag és a szüreti munkák idejére a csépai téeszbe „szegődött” szakközépiskolások, a tiszaugi építőtábor kétszáznegyven lakója szor- galmaskodik a tőkék között. Az első napok szüreti eredménye biztató: az egy-egy hektárról leszedett fürtök súlya megközelíti a nyolc tonnát. A szövetkezet szőlészeti szakemberei ennek alapján úgy vélik, az idén sem lesz kevesebb a termés, minit az elmúlt évben. Mintegy 1700 tonna szőlőre számítanak, aminek a tavalyinál nagyobb hányadából, azaz mintegy kétharmadából helyben, a Tiszamenti Tsz saját feldolgozó üzemében préselik ki a nedűt. Hektáronként hét és fél, nyolc tonnát szüretelnek az asszonyok az Irsai Olivérből A karambolok áldozatai Vétkesek és vétlenek Szabálytalanul előzött... Nagy sebességgel kanyarodott... Nem adta meg az elsőbbséget... Nem tartotta be a követési távolságot. .. Féktávolságon belül az úttestre lépett. . . Ütközött, felborult, belerohant, kerekek alá került... Kéz, láb-, bordatörés, zúzódás, repedés, könnyű, súlyos, olykor halálos sérülések! Az a kivételes nap, amikor a rendőrségi tudósításokból ezek a híradások, a szerencsés kimenetelű vagy végzetes közúti drámák hiányoznak. A karambolok következményei kiszámíthatatlanok. Elképesztő véletleneken múlik a repedés, az agyrázkódás, a törés, a rokkantság — az emberi élet. Csak a baleset nem a véletlen műve. Valaki hibázik, súlyosan vét, teremt életveszélyes' helyzetet, amelynek mások önhibájukon kívül lesznek áldozatai. Aki egyszer átélt egy ilyen helyzetet, még ha szerencsésen meg is úszta, egy életen át őrzi annak a pillanatnak az emlékét, amikor megfordult az agyában: lehet, hogy a következő másodpercek a halálát jelentik. Van, akit lidérces álmában egy pótkocsis vontató félelmetes gyorsasággal közeledő óriási kerekei kísértenek; van, akit az imbolygó, részeg kerékpáros, van, akit a motorháztetőre csapódó kislány emléke. .. Szolnok megyében az idén 7 hónap alatt négyszáznegyvennégyen voltak közúti baleset szenvedő alanyai. Közülük huszonháromnak a halálát okozta a baleset, százhetvennyolcan súlyos sérülést szenvedtek. Vétkesek és vétlenek, járművezetők és gyalogosok, felnőttek és gyerekek. Gyerekek! Huszonnégyen voltak, akiket 7 hónap alatt baleset ért a közúton. Egyikük életét vesztette, kilencen súlyosan megsérültek. A legszomorúbb statisztikai adat (amit rossz érzés leírni) : a balesetek körülményeinek tisztázása okán kiderült, hogy huszonnégyből huszonkét esetben a gyermek (!) volt a hibás. Legalább is abban a pillanatban! Aligha lehet elvitatni, hogy azoknak a felnőtteknek a lelkén is száradnak ezek a halálesetek, akik elmulasztották felhívni a gyerek figyelmét a közút veszélyeire, a figyelmetlenség beláthatatlan következményeire, megtanítani őket a közlekedés ösztönösen betartandó elemi szabályaira. A változatlan statisztika, sőt, a balesetek számának némi emelkedése (3,4 százalék) bizonyítja, hogy a mil- liószor elmondott, leírt intelmek nem túl hatásosak. A balesetek okairól évek óta ugyanezt lehet elmondani. A lista élén változatlanul a személygépkocsik vezetői állnak. Az év első kétharmadában százharmincán okoztak balesetet, a legtöbbet gyorshajtással. A karambolok több mint egyötödének a száguldás volt az előidézője. Száguldás vagy a relatív gyorshajtás, amikor a volánnál ülő makacsul ragaszkodott a megengedett sebességhez, és nem érdekelte, hogy egy-egy útszakaszon ötvennel-hatvannal közlekedni sem veszélytelen. A balesetek előzményei között még mindig túl gyakori az ittasság. Minden .ötödik közúti ütközést a részegség következményei (reflex- és koncentrációzavar, a kontrol és a megfontoltság hiánya, a szétszórt figyelem) idézik elő, akár motoron, akár lovaskocsin ült, vagy gyalogos volt az illető. (Huszonhárom személygépkocsivezető, tizenöt motorkerékpáros, hét biciglis és gyalogos ittassága okozott balesetet az értékelt időszakban.) A gyalogosok védelmében nem lehet érvelni, megdöbbentően nőtt (51 százalékkal) a hibájukból történt balesetek száma, amely egyértelműen a ragályként terjedő könnyelműség Következménye. Hiába van aluljáró, kijelölt gyalogátkelőhely 10 méteres körzetben- sokan és túl sokszor szaladgálnak cikázva a gépjárművek között az úttesten. Nem ijesztgetés, hanem tény, hogy az ő érdekükben a járőrök és a közlekedési rendőrök a jövőben szigorúbbak lesznek. És nemcsak a gyalogosokkal, hanem a járművezetőkkel szemben is, ha kikényszerítik. A bírságolások, szabálysértési eljárások, jogosítvány visszavonások, amelyek szép számmal voltak ebben az évben is (csak gyorshajtás miatt 440 szabálysértési feljelentés történt az idén fél esztendő alatt, duplája, mint tavaly) enyhén szólva nem túl népszerűek. De úgy tűnik, hogy sajnos még jó ideig a közlekedés biztonsága felett őrködök kénytelenek a büntetés eszközeivel is élni. K. K. Húszmillió a falusi boltok korszerűsítésére Hároméves program a Mészövnél A fogyasztási szövetkezetek tizedik kongresszusára való felkészülés jegyében az ezerötszáz lakosnál kisebb települések üzlethálózatának rekonstrukciójára hároméves programot hirdetett a SZÖVOSZ elnöksége. Ebben az egységek külső és belső felújítása, és a technikai felszereltség javítása szerepel. Megyénkben a hároméves fejlesztés 116 kiskereskedelmi, 74 vendéglátóipari, és 28 felvásárlási egységet érint, melynek kétharmada jelentős felújításra szorul. A felmérések szerint az összes rekontsrukciós munka 60—65 millió forint költséggel jár. Az áfészek csak az összeg felével rendelkeznek, a többit országos és megyei támogatásból lehet előteremteni. A Szolnok megyei Tanács három év alatt 10 millió forinttal járul a költségekhez. A választmányi munkabizottság javaslata alapján ez évben a kistelepülések üzleteinek felújítására 29 pályázatot fogadott el az elnökség. Ebben az esztendőben 20,4 millió forint felhasználására nyílik lehetőség. A szövetkezetek e határozat alapján fogtak hozzá a kivitelezési munkák előkészítéséhez. Az összefogás eredményeként Tiszagyen- dán, Tiszaigaron, Szenttamáson már befejeződött a rekonstrukció, Tiszaugon, Bánhalmán, Kétpón pedig jelenleg tart a munka. A Mészöv elnöksége a közelmúltban értékelte az eddig elért eredményeket. Az értékelők szóvá tették, hogy az áruellátás színvonala még mindig javításra szorul, s hogy az üzletekben dolgozóknak lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, minél előbb el kell sajátítaniuk a korszerűbb technikai felszereléssel kapcsolatos tudnivalókat.
