Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

Ara: 1.40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évi. 222. sz., 1984. szept. 21., »éritek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA II közművelődés valóságformáló erő Megyei aktív a ülés Szolnokon Szolnokon, a megyei pártbizottság székházé­ban tegnap közművelő­dési aktívát tartottak, amelyen népművelők, könyvtárosok, művészek, a közművelődés irányí­tásában dolgozó szakem­berek vettek részt. Fá­bián Péter, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a megjelente­ket, köztük Majoros Ká­rolyt, a ' megyei pártbi­zottság első titkárát és Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét. Elsőként Sipos Károlynak, a megyei tanács elnökihelyet­tesének vitaindító előadása hangzott el. Bevezetőjében kitért azokra a társadalmi, gazdasági folyamatokra, amelyek befolyással vannak a művelődés alakulására. Külön hangsúlyozta annak a szemléletváltozásnak a jelen­tőségét, amely a megyei pártbizottság 1983-as októ­beri állásfoglalása és a me­gyei tanács 1984-es júniusi határozata nyomán bontako­zott ki, s amely kedvező ha­tással volt a közműveltség fejlődésére. A továbbiakban a tanácsi irányítás feladatai­ról szólt, majd a közművelő­dés néhány részterületét, az ismeretterjesztés, a művésze­ti nevelés, a munkásművelő­dés eredményeit, hiányossá­gait vette számba. A közmű­velődés személyi és tárgyi feltételeit elemezve elsősor­ban azokat a gondokat emlí­tette, amelyek napjainkban is nehezítik az igényes, jó színvonalú munkát. Ezt kö­vetően néhány tartalmi kér­dést tekintett át. Hangsúlyo­zottan szólt a világnézeti, po­litikai és erkölcsi nevelés fontosságáról, a közművelő­désnek a szocialista szemé­lyiség, a szocialista életmód alakításában betöltött szere­péről A közművelődési in­tézményeket arra ösztönöz­te hogy sajátos eszközeikkel vegjenek részt a gazdasági feladatok megoldásában is, a tudományos, technikai fejlő­dést nyomon követve alkal­mazkodjanak a megváltozott, új igényekhez. A művészeti tevékenységről szólva min­denekelőtt a szocialista esz­meiségre hívta fel a figyel­met, legyen szó a hivatásos művészetről avagy az ama­tőr művészeti mozgalmakról. Feladatként említette a me­gye képzőművészeti kiállítá­sainak igényesebb, tervsze­rűbb megrendezését, a tár­latok tartalmi színvonalának emelését. Itt szólt a propa­gandamunka hiányosságairól is, amelyek a közművelődési tevékenység egyéb területein is éreztetik káros hatásukat, Célszerűnek látszik a mű­vészetek szórakoztató funk­ciójának erősítése is — hangsúlyozta az előadó, aki a továbbiakban a közműve­lődés módszertani feladatai­ról beszélt, kiemelve, hogy tudományos igényű kutató­munkával, felmérésekkel tö­rekedni kell a társadalmi rétegigények feltárására, s az azok kielégítését segítő módszerek kidolgozására, el­terjesztésére. Az előadó a továbbiakban a művelődési otthonok előtt álló időszerű feladatokat vet­te számba, első helyen em­lítve az üzemekkel, vállala­tokkal, szövetkezetekkel, a különböző egyesületekkel, in­tézményekkel való együttmű­ködés fontosságát. A közmű­velődési könyvtárak munká­ját elemezve elsősorban szol­gáltatásaik fejlesztését, az olvasóvá nevelés hatéko­nyabb módjainak kutatását, az olvasói igények alaposabb felmérését, a szemléletfor­málás jelentőségét húzta alá. Ugyanakkor hangot adott annak a várakozásnak, hogy a nagyobb könyvtárakban szakmailag megfelelően irá­nyított és ellenőrzött tudo­mányos jellegű műhelymun­ka bontakozzék ki a követ­kező évek során. A múzeu­mok tevékenységéről szólva fontos feladatként említette a legújabbkori történeti ku­tatások színvonalának fej­lesztését, ennek érdekében a különböző tudományos mű­helyekkel való kapcsolatok erősítését. E téren jelentős feladatai vannak a Megyei Levéltárnak is. Ezek után beszélt a Szig­ligeti Színház előtt álló ten­nivalókról, a Jászkunság cí­mű folyóirat szellemi éle­tünkben betöltött szerepéről, s azokról a tennivalók­ról, amelyeket a köz- művelődés személyi és tár­gyi feltételeinek javítása ér­dekében kell elvégezni. Sipos Károly előadását esz­mecsere követte, amelyben tizenhatan kaptak szót. Kukri Béla, a Szolnoki Galéria Baráti Körének el­nöke arról a munkáról szá­molt be, amelyet az egyesü­let végez a művészetek nép­szerűsítése, a művészetek és a közönség kapcsolatának erősítésében. Dr. Sinóros Szabó Botond, a DATE me­zőtúri Mezőgazdasági Gépé­szeti Főiskolai Karának ok­tatási igazgatóhelyettese a főiskola értelmiségnevelő te­vékenységéről szólt. Jakatics Árpád, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a közművelődési fel­adatokat csak hozzáértő, po­litikailag felkészült népmű­velők oldhatják meg. Az elő­relépéshez esetenként több „bátorság”, nagyobb politikai biztonság kellene. Kívánatos volna, ha az intézmények komoly, megfontolt, elemző vitákban döntenék el a vi­tás kérdéseket, határoznának tennivalóikról és ebben a kezdeményező szerep min­denképpen a pártszerveze­tekre hárul. Horváth Attila, a Megyei Művelődési és If­júsági Központ igazgatóhe­lyettese a népművelők élet- és munkakörülményeit vette „nagyító alá”, többek között a nagyarányú fluktuáció okairól szólt. Dr. Nyíri Lász- lóné, a SZIM karcagi gép­gyárának üzemi könyvtárosa a könyvtár munkájáról, hasznos kezdeményezéseiről adott számot. Takács Mihály, a túrkevei művelődési ház igazgatója a Kevi Kör tevé­kenységén keresztül mutatta be, hogy mostoha körülmé­nyek között is lehet színvo­nalas munkát végezni a köz- művelődési intézményekben. Hegedűs Józsefné, a cibak- házi művelődési ház igazga­tója azt ecsetelte, hogy a gazdasági élet nehézségei hogyan hatottak a község művelődési házának tartal­mi munkájára. Ezt követően Majoros Károly emelkedett szólásra. Majoros Károly felszólalása ■ A megyei pártbizottság el­ső titkára az aktívaértekez­letről szólván kiemelte, hogy az reális képet ad a köz- művelődés megyei helyzeté­ről. — Megnyugtató — foly­tatta a továbbiakban —, hogy a felszólalók mindvégig egyetértőén hivatkoztak a párt- és állami szervek ha­tározataira, dokumentumai­ra. A határozatokat azonban nem lehet csupán utasítások­kal, parancsra megvalósíta­ni, elengedhetetlenül szüksé­ges a velük való eszmei azo­nosulás. A közművelődés anyagi és szellemi feltételeiről elmon­dotta, hogy nincs ugyan sok­kal több jobb épületünk, de azokban több és jobb mun­kát végeznek, mint koráb­ban. — Anyagi gondjaink nem csökkentek, sőt kissé talán még növekedtek is — tette hozzá —, és gondjaink szel­lemi téren is vannak. Ezzel együtt föltehetjük a kérdést: jó vagy rossz-e nálunk a közművelődés? A választ úgy adhatjuk meg: olyan, (Folytatás a 3. oldalon.) EZ3 KISZ-esek a környezet- védelemért 3. oldal Irodalom és decentralizáció „Minden fában lélek lakik” 4. oldal A jövő heti rádió­és tévéműsor 5—6. oldal Budapesten a szovjet kereskedelmi miniszter Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter meghívásá­ra tegnap Budapestre érke­zett Grigorij Vascsenko, a Szovjetunió kereskedelmi minisztere. A két miniszter értékeli az ez évi belkereske­delmi választékcsere ered­ményeit, s megvitatja a kö­vetkező ötéves terv idősza­kára vonatkozó elképzelése­ket, egyebek közt a határ menti, az áruházi, továbbá a magyarországi és a szovjet köztársaságok közötti áru­csere bővítésének lehetősé­geit. A Váci Kötöttárugyár jászapáti üzeme teljes kapacitással tőkés exportra termel. Jelenleg franciá exportra szállítanak férfi szabadidőruha felsőrészeket. Az Alkazar márka nevű termekből 3 fazonban 6 ezer készül Hűvösebb idő — késői érés Szezon előtt a karcagi rizshántolóban Karcagon az ország leg­nagyobb rizshántoló malmá­ban befejeződött a nagy nyá­ri karbantartás. A gépek, berendezések felújítása, rendbehozatala után folytat­ják a még raktáron lévő ta­valyi rizs feldolgozását. Az új termés megérkezéséig, két műszakban napi 180 ton­na „vízigabonát” hántolnak, csiszolnak és készítenek elő kereskedelmi csomagolásra. A feldolgozott rizsből napi 150 tonnát automata csoma­goló gépsoron egykilós, il­letve 15 kilós fólia egység- csomagokba töltenek és szál­lítanak a kereskedelemnek. A jelzések szerint a rizs­ből a következő hetekben, hónapokban sem lesz hiány, mert az ó-rizst követően ok­tóber 5. körül megkezdik az új termés szárítását és fel­dolgozását. Az ország „vízi­gabonájának” a kétharma­dát termő Nagykunságban ezúttal általában két-három héttel később érik be a rizs, de a lecsapolt táblákon szór­ványosan már szeptember utolsó hetében megindulnak a kombájnok. Elsőként a Nagykunsági Állami Gazda­ság jelezte, hogy szeptember 27. körül aratja és csépeli e fontos étkezési cikket. A változékony, hűvös és kevés napsütéssel járó nyár miatt várhatóan tíz százalékkal az átlagtermés alacsonyabb lesz mint az elmúlt évben. A kö­vetkező egy-két hét napfé­nyes időjárása azonban még sokat segíthet a terméskilá­tásokon. Gyiimölcssziiret Fegyverneken Munkában a rázógép — Szállítmányok a Szovjetunióba Az /aktíva résztvevői Zajos a Hilléri gyümöl­csös, az őszi kampány az al­maszüret, a körte és a szilva betakarításán szorgoskodnak a fegyverneki Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet ál­landó és időszakos dolgozói. Ügy mint a korábbi évek­ben, a kora őszön megindul­nak a szedők, s nincs meg­állás amíg gyümölcs lóg a fákon. Az idén kétezer ton­na jonatán, starking, stark- rimson és golden, valamint háromszáz tonna téli körte kerül a ládákba. A kendere- sl Szakmunkásképző Intézet tanulói is a létrákon állva segítenek a betakarításban. A termelőszövetkezet szíve­sen látja a diákokat, mun­kájukat segítik, megbecsü-’ lik. A leszedett téli almát úgy­mond feldolgozzák, válogat­ják minőség és nagyság sze­rint. Ezt a gyümölcsöt a te­rületről csúszólemezen sérü­lés- és törésmentesen szál­lítják be az ezer tonnás be­fogadóképességű hűtőházig. Ott címkézik és előkészítik az „utazásra”. A tuzséri ál­lomáson rakják a vagonok­ba, onnan Szovjetunióba szállítják. Azok a gyümöl­csök, amelyek Csehszlová­kiába utaznak, Fegyvernek- örményesen kerülnek a va­gonokba. A szilvát három modern rázógéppel takarítják be. A legújabb a Friday típusú önjáró betakarítógép nem­rég érkezett az Egyesült Ál­lamokból Fegyvernekre. A hazánkban elsőként kipró­bált modern rázógép 12 mé­teres ponyvája teljesen kö­rülöleli a gyümölcsfát. A hárompontos gumituskóval felszerelt rázómarok ragad­ja meg a fa tövét, s erőtel­jesen több irányban meg­mozgatja. A gép és három­tagú kezelőszemélyzete két­száz dolgozó munkáját vég­zi. A ponyvára hullott gyü­mölcsöt szállítószalag to­vábbítja a ládákba. Ezt kö­vetően a szövetkezet saját teherautóin a szilvát és a körtét a Debreceni Konzerv­gyárba szállítják. A kertészeti főágazathoz tartozó léüzemben a munka csak akkor kezdődik meg, ha elegendő ipari alma gyű­lik össze — várhatóan ok­tóber elején startolhat az első almalével teli jármű a Debreceni Konzervgyárba. A termés betakarítása kint a gyümölcsösben jó ütem­ben halad. Az idő kedvező a szedéshez. A közös gazda­ság szakembereinek vélemé­nye szerint a fagy és a jég kártétele miatt a főágazat termelési tervét csak 60, va­lamint az előirányzott pénz­ügyi tervét mindössze 70 százalékban tudja teljesíte­ni. Ezekben a napokban és hetekben várhatóan sok-sok ember, fiatal és idősebb dolgozó, egészen október végéig még a Hilléri gyü­mölcsösben szorgoskodik. F. T. Díjat hoztak a BNV-ről Divatzakók Szaúd-Drábiába A most zajló Budapesti Nemzetközi Vásáron OKISZ díjjal tüntették ki a szol­noki Vörös Csillag Ruházati Ipari Szövetkezet egyik új termékét, a Hazai Fésűsfo­nó- és Szövőgyár Larry ne­vű tiszta gyapjú alapanya­gából gyártott és valódi bőr­rel díszített férfi divatzakó­ját. A szövetkezet tervezői által készített modell nem­csak kirakati termék, ha­nem máris nagy szériában készül. Tegnap délelőtt három­ezer zakóval megrakott ka­miont indítottak útnak a szövetkezet telephelyéről Szaúd-Arábiába, abba az af­rikai országba, amely ré­gebbi vevője a világpiacon is jól ismert szolnoki ter­mékeknek. E szállítmányt követően Kuvaitba is expor­tálnak a budapesti sereg­szemlén elismerést, rangot kivívott zakókból. Amennyi­ben a szövetkezet exportpia­ci megrendelése lehetővé te­szi, kisebb szériát a hazai kereskedelem részére is szállít. Az utolsó akadályok (Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents