Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-20 / 221. szám
1984. SZEPTEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Társadalmi munkások Mezőtúron Munkájukkal gazdagodik a város A közelmúltban a mezőtúri Városi Tanács emlékplakettet és jelvényt adományozott a társadalmi munkában élen járó kollektíváknak és egyéneknek. Mit telitek a városukért, a közént, akik a kitüntetést kapták? Hol látszik meg kezük nyoma, kik örülhetnek munkájuk eredményének? Alkotótelep, fazekasmúzeum Bevallom, nem ilyennek képzeltem dr. Füstös Jenőt. A hivatala — a városi tanács vb. hatósági osztályának vezetője — skatulyába kényszerítette őt képzeletemben. Ha nem is mogorva, de kimért, kevés szavú, szigorú emberre számítottam. Ehelyett kedves, közvetlen, lelkes osztályvezetőt találtam. — Régebben a mezőtúri művelődési házban dolgoztam. Ez a munka annyira a szívemhez nőtt, hogy még ma is visszajárok. így fogalmaz: visszajárok. Máskor meg azt mondja: bebejárok. Valójában azonban sokat tett és tesz a város kultúrájáért. Neki is része van abban, hogy megszületett Mezőtúron a képzőművészeti alkotótelep, ahol minden évben fiatal fazekasok vagy képzőművészek találnak egy hónapig otthonra,' alkotóműhelyre. A művelődési ház igazgatójával tervezgetnek, és dolgoznak az elképzelések megvalósításán. Munkájukat pedagógusok, szocialista brigádok, városlakók segítik, ötletből, tervből sohasem szenvednek hiányt. Most is több álmot, tervet dédelgetnek. Például azt, hogy művészházaspárt telepítenek le a városban, vagy azt, hogy létrehozzák az úgynevezett élő fazekasházat, ahol a látogatók szeme láttára készülnek a tálak, a korsók. • — Nem érzem munkának a szervezést, az utánajárást — vallja dr. Füstös Jenő. — Számomra örömet jelent, hogy ezekkel is gazdagodik a város. Kiskunfélegyházán szüle(Fólytatás az 1. oldalról.) új főközpont belépésével már 26,8. A postaigazgató hangsúlyozta, hogy a hosszú — 59 hónapos — beruházás remélhetőleg számottevő javulást eredményez a megye távközlésében, s éppen ezért a szolnokiak fontos, közös feladatnak tekintik majd a megvalósítást. Dél; tizenkét órakor az alapkőnél elhelyezett urnába a megye és a város, valamint a posta vezetői emléket, üzenetet helyeztek el az utókor számára. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Népszava és a Szolnok megyei Néplap egy-egy, szeptember 19-i Az egyéb növényekhez hasonlóan a rizs fejlődése, érése is megkésett az idén a változékony időjárás, a hűvös nyári éjszakák miatt. Ezeknek a betakarítása más években ilyenkor már rég megkezdődött a Tisza és a Körösök völgyében, most viszont csak szeptember végén indulhat az aratógépezet. A kései érés miatt gyorsított ütemű betakarításra készülnek fel a Csongrád megyei gazdaságok. Az általá— Legutóbb például Hódmezővásárhely fazekasművészetét dolgoztuk fel — mondja. — Jövőre a tiszafüredivel ismerkedünk meg. A fazekasok néhány tálat, korsót, edényt ajándékoznak a városnak. Ahogy múlnak az évek, Mezőtúrnak egyre nagyobb, csodálatosabb gyűjteménye lesz. Segített a fazekasmúzeum létrehozásában, szívén viseli a honismereti kör sorsát. A helytörténeti füzetekről sem lehet beszélni anélkül, hogy az ő nevét ne említsük. Minden füzet egy-egy híres személyiség és a város kapcsolatát dolgozza fel. Most Szép Ernő van soron. A város felszabadulásának 40. évfordulójára is napvilágot lát egy kiadvány „Csillag volt homlokukon” címmel. A füzet a felszabadulás mezőtúri eseményeit, visszaemlékezéseket, történeteket ismertet meg az olvasókkal. tett, de mezőtúrinak vallja magát, hiszen gyerekkora óta itt él. — Szinte mindenkit ismerek a városban, jó a kapcsolatom az emberekkel, ha segítségre, társadalmi munkára van szükségünk, tudom, kiket kell megkeresni. Fadgyas Sándor személyi igazolványéiban a foglalkozás rovatban az áll, hogy házmester. A munkáltatóban meg az, hogy 3. számú óvoda. Egyszóval, ő a Zrínyi úti óvoda házmestere. Reggel rendbe teszi az óvoda udvarát, lesöpri a járdát, a pavilont. Napközben meg javítgat. Kisszéket bütyköl vagy asztalt, rosszul záródó szekrénnyel bajlódik. Ha valamelyik feladat meghaladja a példányát, Tóth Illés államtitkár a főközpont alapokmányát és alaprajzát, Fenyvesi József Szolnok tanácselnöke a város címerét, zászlaját és térképét, Szilágyi Gábor postaigazgató pedig a debreceni postaigazgatóság szervezeti felépítésének okmányait, valamint jelenlegi váltópénzeink kis gyűjteményét helyezte el az urnába. Majd Tóth Illés helyezte el az urnát az alapkőbe, amit Mohácsi Ottó megyei tanácselnök zárt le. A vendégsereg, s a szép számban összegyűlt szolnokiak nagy tapssal köszöntötték az új, korszerű crossbar távbeszélő főközpont építésének kezdetét.-v — sj — ban háromhetes betakarítási időszakot legalább négyöt nappal le akarják rövidíteni. Kedvező időjárás esetén ezt a tervet valóra tudják váltani, mert olyan korszerű lánctalpas rizskombájnökkal rendelkeznek, amelyek naponta 25 tonna betakarítására is képesek. Amennyiben a talajviszonyok megengedik és szükség lesz rá, a lánctalpas arató-cséplők mellett gumikerekes gabonakombájnokat is munkába állítanak. tudását, az óvoda lakatosa, Nagy Zoltán segít neki. Ha pedig már ketten törik a fejüket hiába, Herczeg Antal, a fűtő (aki villanyszerelő technikus) is „beszáll”, és hárman biztosan találnak megoldást. Egyszóval, jól ösz- szeszokott gárda, egymást kiegészítő társaság ez. Történt pedig, hogy a Kiss János úti Óvodába be akarták vezetni a központi fűtést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bizony elég kevés pénz állt rendelkezésre. Fadgyas Sándor, Nagy Zoltán és Herczeg Antal összedugták a fejüket, a legapróbb részletekig megtervezték, hogyan kell a központi fűtést bevezetni, aztán nekiláttak a munkának, és 1 hónap alatt megcsinálták. Igaz, hogy sokszor ráment a szombat-vasárnapjuk, máskor meg éjjel kettőig dolgoztak, mert a Kölcsönkért hegesztőt másnapra vissza kellett vinni. Télen az óvodában már az új fűtési rendszer biztosította a meleget. Valóra vált álmok A társaság — amelyet akár gmk-nak is lehetne nevezni, csak ez olyan gmk' amelyik ingyen dolgozik — tavalyelőtt KRESZ-parkot épített a Zrínyi úti Óvoda udvarán. Az óvónők addig-addig mondogatták, hogy milyen jó lenne egy KRESZ-park, míg a három férfi összeült, és valóra váltotta az álmokat. — Télen jobban ráérünk spekulálni — mondta Nagy Zoltán, amikor arról kérdeztem, hogyan születnek az ötletek. Mert hogy „újítást” is bevezetett a három szakember. Annyit bajlódtak már a fűnyíró géppel, hogy szerkesztettek maguknak egy elektromos fűkaszát. Nemcsak a munkahelyük számíthat eszükre és kezükre. Amikor a városi tanács Bánhorvátiban rendbehozatta a kastélyt (ott üdülnek a mezőtúri gyerekek), a három férfi egy hétig dolgozott ott. Paulina Éva Javuló vízminőség a megyében Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott a HNF megyei elnökségének környezet- és természetvédelmi munkabizottsága. A résztvevők tájékoztatót hallgattak meg a megye vízvédelmi helyzetéről, a törvények betartásának tapasztalatairól, valamint a martfűi környezet- védelmi tennivalókról. Többek között szó esett arról, hogy mivel Szolnok megye a Tisza középső szakaszán fekszik, ez a tény meghatározza a területünkre érkező víz minőségét. A vízfolyások jelentős része a megyén kívülről már különböző szennyezőanyagokkal érkezik. De a megyében is 230 olyan üzem, vállalat található, amely szennyezi a környezetünket, a vizet. Ezért fontos a szennyvíztisztítók építése. "Az utóbbi időben erre is nagyobb figyelmet fordítottak. így például nemrégiben Kunmadarason és Cserkeszőlőn kezdte meg munkáját egy-egy szennyvíztisztító, míg Tiszaföldvá- ron most épül. A rendeletek, közigazgatási szabályzók arra késztetik a vállalatokat, hogy a szigorú előírásokat betartsák. Ennek eredménye, hogy Szolnok megye területén lassult a víz minőségének romlása. Ezt követően Martfű környezet- védelmi feladatairól tárgyaltak a tanácskozáson, majd a hozzászólásokkal s azokra adott válaszokkal fejeződött be a munkabizottság ülése. Ötletek, tervek Uj távbeszélő főközpont épül a régi postapalota mellett A kései érés miatt Gyorsított rizsaratásra készülnek Kétszázezres tartalék Azt mondják az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban, hogy az egyes területeken jellemző munkaerőhiány már oly mértékű, hogy az úgynevezett célzott bérintézkedések sem segítenek. Való igaz, hogy a vállalati munkaerőgazdálkodás változatlan vezérmotívuma:' embert és embert, minél többet, mert nem tudni, hogy a ma hasznavehetetlen emberekre holnap nem lesz-e szükség? (Mellesleg: e munkaerőgazdálkodási gyakorlatból szükségképpen levonható következtetéseket vajon figyelembeve- szik-e azok, akik a következő középtávú tervidőszak beruházáspolitikai koncepcióján dolgoznak?). Igaz, a legújabb munkaügyi elemzések szerint valamelyest erősödött a nagyipar létszámmegtartó képessége: az év végéig a tervezettnél kisebb mértékű létszámcsökkenés várható az iparban és az építőiparban, de az általános létszámhiány miatti sirámok aligha csendesülnek majd. A munkaerő iránti éhség csillapíthatatlan, s ennek csak részben oka az alkalmazott beruházáspolitika. (Hogy tudniillik csakis az exportálható árualapokat bővítő beruházásokra jut pénz, a munkaerőt kiváltó gépesítésre. rekonstrukcióra, műszaki fejlesztésre már aligha.). A másik ok. hogy a vállalatok bizalmatlanok n^inden olyan intézkedés állandóságával szemben, amely a racionálisabb munkaerőgazdálkodás feltételrendszerét szolgálja. A munkaerőmozgást változatlanul a spontaneitás jellemzi: a munkavállalói kezdeményezés helyébe csak elvétve lép a munkáltatói kezdeményezés, vagyis ritka eset, hogy a vállalatok közötti létszámátcsoportosítás — jogilag biztosított — módszerét választják a munkáltatók. Aligha kényelmességből, Ismétlem: bizalmatlanságból, hisz az elmúlt években annyi egymásnak ellentmondó szabályozáshoz voltak kénytelenek alkalmazkodni. Nem élnek a munkaerőkölcsönzés lehetőségével sem, mert mit lehessen tudni, hogy az általuk ideiglenesen kölcsönadott emberük visszatér-e majd az eredeti munkahelyére? Semmi jele annak, hogy a hiányzó munkaerő pótlása érdekében különös figyelemmel kísérnék a belső létszámtartalékok felszabadítását és hasznosítási lehetőségeit; a veszteségidők csökkentését, illetve a munka- szervezés javítását. Változatlanul kedvelt „létszámpótló” módszerek közé tartoznak viszont a nagyarányú túlóráztatások, a mellék állásban történő foglalkoztatások. illetve a vállalati gazdasági munkaközösségek szervezése. Az utóbbi módszernél érdemes kissé elidőzni, már elöljáróban is nyomatékosan hangsúlyozva, hogy távol áll tőlünk a vgmk-mozgalom elleni — akárcsak legenyhébb színezetű — támadás. Már csak azért is, mert általánosítható tapasztalat, hogy vgmk-k munkája többnyire jól szervezett, s teljesítményeik — a főműszakhoz viszonyítva — magasabbak. Szembeötlő ez azért is, mert a vgmk-ta- gok jórészt az alaptevékenységgel azonos munkát végeznek, tehát maguk bizonyítják a főmunkaidőben végzett munka szervezetlenségét. Am egyre jellemzőbb, hogy a vgmk-mozgalom kiterjesztésével a vállalatok olyan létszámhiányt is csökkentének, amely a legegyszerűbb szervezési intézkedésekkel is enyhíthető lenne. Ilyen körülmények között pedig a vgm-ek egyébként jólszervezett és valóban hatékony munkájának eredménye végül is elveszhet az általános vállalati szervezetlenségben. S ami még ennél is aggasztóbb: a munkaidőalapot lényegében extenzív módon bővítő vgm-vállalkozás ele odázhatja — s ki tudja meddig — a munkaerő racionális foglalkoztatásával kapcsolatos tennivalók elvégzését. De miért e munkaerőgazdálkodási csődtömeg? Miért, hogy el kell ismerni — hivatalos dokumentumban! —, hogy ha az évközi munkateljesítmények elérnék az általában jellemző novemberi—decemberi átlagot, akkor az ipar tavaly 200 ezerrel kevesebb emberrel is elboldogult volna? Miért nem mondhattak le erről a kétszázezres munkavállalói ,seregről? Mert semmi nem kényszeríti őket erre, s kényszer híján ugyan miért lenne ez gazdálkodói érdek? A munkaerő olcsó sokkal olcsóbb, mint a gépi technika. (Nem véletlen, hocv közönséges anyagmozgatással még mindig több mint 100 ezren foglalkoznak. (A létszámcsökkentésből származó bérmegtakarítás felhasználásának lehetősége sem késztette a vállalatokat jelentősebb elbocsátásokra, illetve átcsoportosításokra. (Ügy hírlik: ez is fölismert igazság, s a keresetszabályozás várható módosítása ezen is radikálisan változtat.). A jórészt önköltségtípusú ár pedig eleve alkalmatlan a teljesítménykényszer fokozására és így a létszámgazdálkodás komolyabb racionalizálására. Jelenleg itt tartunk. Az ebből fakadó feszültségeket ismeri a gazdaságirányítás is, s a soron következő" szabályozómódosítások során vélhetően erre is ügyel. V. Cs. A tallinniak sportkedvelők, ezt tükrözik a vásáron bemutatott sportfelszerelések, az Esztónia versenyautói, a vitorlások Észtország először a BNV-n Helve Udam népművész ne-i ve nemcsak Észtországban, hanem szerte a világon ismert. Gyönyörű hímzései eljutottak Japánba, Párizsba, Londonba, sőt a tengeren túlra is A Szovjetunió kiállítói között először mutatkozik be az Észt Köztársaság az őszi "Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az A-pavilon főutcáján hangulatos — térré bővülő — kirakatsor készteti megállásra a vásárlókat: iparművészeti üveg- és kerámiatárgyak, népművészeti remekművek, cipők, ruhák, szövetek, játékok, bútorok, sportcikkek stb. ízléses, ötletes, fantáziadús együttesei adnak ízelítőt a másfél millió lakosú Észtország, az ezeréves ősi főváros, Tallinn iparáról, művészetéről. A tallinni Divatház bemutatóin a legújabb párizsi divatirányzatot követő modelleket láthatjuk. Nem mindennapi élményben részesülhetnek a néptáncot kedvelők is az Észt Népi Együttes műsorának megtekintésekor. Bár a kőbányai vásárváros új vendégként fogadta az észt kiállítókat, azonban külkereskedelmi kapcsolataink már régebbi keletűek. Villanymotorok, exkavátorok, cement, formalin, játékok, bútorok, parhutszövet, halkonzerv, sportáruk érkeznek hozzánk észt partnereinktől, mi pedig műszereket és laboratóriumi berendezést, számítóközpontok kiegészítő berendezéseit, orvosi műszereket, hang- és fénytechnikai készülékeket, autóbuszokat, cipőt, ruházati és kötöttárut, stb-t szállítunk északi testvéreinknek. A két nép együttműködését egyre szorosabbá fűzik a baráti kapcsolatok, amely például Szolnok megye és Esztónia között már létrejött, például a vinni mezőgazda- sági technikum magyar szakembereket látott vendégül tapasztalat cserére és számos tallinni gyárban fordultak meg — hasznos tapasztalatokat gyűjtve és átadva — magyar munkáskollektívák.
