Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

Nemzetközi körkép 1984. SZEPTEMBER 15. Amerikai választási kampány Eldördült a startlövés Szeptember első hétfőjén megkezdődött a hivatalos amerikai választási kam­pány. amely november 6-án (hivatalos leírás szerint a „november első vasárnapját követő kedden”) ér véget. El­dördült tehát a startlövés. Ebben a pillanatban az esé­lyek egyértelműen Ronald Reagannak, az Egyesült Ál­lamok (jelenlegi elnökének, a republikánusok vezérének kedveznek. Ennek számos oka van. Az első mindenképpen az, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években rendkívül nagyszabású gazdasági és de­mográfiai változások történ­tek. Ennek következtében az ország politikai súlypontja a lényegesen konzervatívabb déli-délnyugati úgynevezett Nap-övezet felé tolódott el. Ezzel összefüggésben az említett övezet gazdasági je­lentősége is megnőtt. Ez je­lenleg az Egyesült Államok konjunktúra-központja, a mostani gazdasági fellendü­lés fő területe. Ez az eltoló­dás már 1980-ban is jelentő­sen hozzájárult Reagan vá­lasztási győzelméhez és ah­hoz, hogy az utóbbi négy évben megerősödjék az Egyesült Államok modern történetének legjobboldalibb kormánya. Reagan fölénye Mindez természetesen nem lett volna lehetséges, ha az Egyesült Államokban nem bontakozik ki egy olyan gaz­dasági fellendülés, amelynek során a bruttó nemzeti össz­termék növekedésének évi üteme 7 százalék körül inga­dozik, Méghozzá úgy, hogy ezzel egyidőben az infláció rendkívüli alacsony (4 szá­zalék körüli) és a munkanél­küliek száma — noha to­vábbra is viszonylag magas — csökkent (a válság csúcs­pontján mért 10 százalékos arányról mintegy 8 százalék­ra). A köztársaságpárti veze­tés ezt az előnyt természete­sen a végsőkig kihasználja és mindent elkövet, hogy legalább az év végéig ne törjön meg a fellendülés. Miután az Egyesült Álla­mokban a történelmi tapasz­talatok szerint az elnökvá­lasztás során mintegy belső politikai tényezők játsszák a legfontosabb szerepet, a fel­sorolt két tényező önmagá­ban is biztosította Reagan fölényét. Ehhez azonban az európaiak számára sokszor érthetetlen módon hozzájá­rult Reagan úgynevezett ke­mény külpolitikája is. Igaz: az Egyesült Államokban szé­les — mindenekelőtt értel­miségi — rétegek okkal ag­gódnak a Fehér Ház lakójá­nak fegyverkezési politiká­ja és elvakult szovjetellenes- sége miatt. Ugyanakkor a lakosság széles — és a rész­letekben tájékozatlan — ré­tegeit magával sodorta az el­nök féktelen szovjetellenes retorikája, valamint az. hogy igen ügyesen manőverezett az „erős Amerika” és az úgynevezett új hazafiság jel­szavával. Demokraták hátránya Az említett tényezőkön túlmenően akaratlanul a má­sik oldal, a Demokrata Párt is hozzájárult Reagan fölé­nyének megszilárdításához. Mindenekelőtt azzal, hogy a gazdasági konjunktúra lég­körében a demokratáknak egyszerűen nem volt mód­juk arra, hogy egy másik, Reaganétól gyökeresen kü­lönböző gazdaságpolitikai változatot dolgozzanak ki. Hasonlóképpen hiányzott az éles különbségtétel külpoli­tikai vonatkozásban. Igaz, olyan részletkérdésekben, mint a nukleáris fegyverke­zés befagyasztása, vagy a B—1 bombázóról és az MX- rakétáról való lemondás, a demokraták hajlékonyabb és pozitívabb álláspontot képviselnek. Nem támadják viszont a jelenlegi amerikai külpolitika alapvonalait és A magabiztos Reagan és Bash szép hölgyek társaságában Texasban fokozni akarják a fegyverke­zési kiadásokat, bár Reagan­nál valamivel lassúbb ütem­ben. A demokraták hátrányos helyzetéhez hozzájárult az is, hogy Reagan gyakorlati­lag kezében tartja a Köztár­sasági Pártot és ellenjelölt nélkül, közfelkiáltással je­lölték a republikánusok a Fehér Házba. A demokrata jelöltnek, Mondaténak ezzel szemben heves és hosszan­tartó küzdelmet kellett vív­nia a jelöltség megszerzésé­ért. Sőt, az amerikai feketék vezető politikai képviselőjé­vel, a rendkívül aktív Jacksonnal még a jelöltség megszerzése után is súlyos nézetkülönbségei voltak. Ezeket csak egy hat napig tartó béketárgyaláson sike­rült legalább formailag tisz­tázni. Verseny kérdőjelekkel A fenti, vázlatosan felso­rolt okok következtében a startlövés pillanatában Rea­gannak 11 százalékos az elő­nye Mondale volt alelnök- kel szemben. Ezek után úgy tűnhet, hogy a novemberig tartó kampány puszta for­maság. A valóságban ez nem így tvan. Egyértelműen Reagan az esélyes, a versenyt azon­ban mégsem lehet lefutott­nak tekinteni. Ennek volta­képpen egyetlen számottevő oka van. Nevezetesen az, hogy a jelenlegi választáso­kon a becslések szerint sok­kal nagyobb lesz a szavazók száma, mint eddig bármi­kor. Ez két, egymással össze­függő okkal magyarázható: a politikailag tudatosabb női szavazók és a fekete szava­zók számának várható növe­kedésével. Ez többmilliós vá­lasztótömeget jelent, mégpe­dig egyértelműen a demok­rata szavazókat. Mondale esélyei tehát némileg le­egyszerűsítve attól függe­nek, hogy az amerikai fekete szavazók, s az említett női rétegek mennyire aktivizá­lódnak és ez az aktivitás az Egyesült Államok, mely ál­lamaiban lesz a legerősebb. Ha nagyon nagy arányú lesz e szavazórétegek fellépése, és olyan államokban nyilvá­nul meg (elsősorban Délen), ahol a két jelölt között vi­szonylagos szoros a verseny, akkor lehet némi esélye Mondáiénak is sikerre. Le kell azonban szögezni, hogy minden az adott pilla­natban csak lehetőség és va­lójában óriási meglepetést jelentenek. Pillanatnyilag a világnak azzal kell számol­nia, hogy Ronald Reagan a Fehér Házért folyó verseny favoritja. Új idők Ausztriában Kopott bérkaszárnya a burgenlandi Neufeldben Fred Sinowatz szülőháza. Máig is ebből a városkából, ha nem is ugyanebből a la­kásból jár be reggelente Bécsbe, munkahelyére a kancellári hivatalba. Neu- feld lakói büszkék földijük­re. de mintha az utóbbi idő­ben kissé kezdenének nehez­telni rá, pontosabban szól­va az Osztrák Szocialista Pártra és vezetőségére. Vajon ilyesmi miatt alakí­totta-e át Fred Sinowatz a közelmúltban kormányát? Minden bizonnyal szerepe van ebben a közhangulat­nak; a miniszterelnök jobb, legalábbis neki inkább meg­felelő csapattal akar neki­vágni a jövőnek, amely ne­hezebb lesz, mint a múlt volt. Mondják — amolyan találgatás formájában —, hogy az osztrák kormányban a „szociálisan gondolkodó” politikusoktól fokozatosan átveszik az irányítást a gya­korlati (értsd; a gazdasági­lag szigorúbb) emberek, és a tavaly nyugdíjba vonult nagy öreg, Bruno Kreisky „szociális modelljét” kemé­nyebb vonal váltja fel. Eb­ben is van némi igazság, de a szigorodás nem személye­ken múlik. Fred Sinowatz is a szociáldemokrata mozga­lom méhéből jött. a körül­mények váltak érdekesebbé Ausztriában is. Ezért mond­ta a kancellár a sajtóérte­kezleten, amelyen fontos posztokra kerülő (pénzügy, közlekedés, külpolitika, kul­túra) új munkatársakat be­mutatta átalakította; átala­kított kormányától elsősor­ban a gazdaság területén vár sokat. Az osztrák és más nyugati lapok előszeretettel hasonlítják a nagy elődöt, Bruno Kreiskyt és korszakát az utódéhoz, a jelenhez, a tavaly óta kormányzó Sino- watzhoz. Ez utóbbi maga is tisztelettel emlegeti az előd történelmi érdemeit, de új idők járnak — ez a lényeg. Valóban a legnagyobb el­ismeréssel kell emlékezni Kreisky politikai képességei­re, személyes varázsára, sza­vának (máig is meglévő) nemzetközi súlyára. De az ő kancellárságának jórésze mégiscsak a hetvenes évek gazdasági fellendülésére esett; akkor könnyebb volt okos gazdaságoolitikát meg­valósítani és az utolsó utáni pillanatig megóvni Ausztri­át a világválság durvább ha­tásaitól. A nyolcvanas évek elejétől ez már nem ment és Kreisky — még mint kancel­lár a tavalyi választások előtt — ezt meg is mondta. Jelezte, jönnek a nadrágszíj- megszorító intézkedések. Nyilván ez volt az oka an­nak, hogy a párt elvesztette 12 év óta élvezett abszolút többségét, s a további hatal­mon maradásért társulni kényszerült a polgári liberá­lis Szabadság Párttal. „Az osztrákok — mondta a na­Sinowatz kancellár új minis*tereivel k bemutatkozó sajtó- értckcajetre tart {lókban Fred Sinowatz egy interjúban, amely éppen szü­lőháza előtt készült — szí­vesen hiszik, hogy e zűrza­varos világ közepette a bol­dogok szigetén élnek”. Nem­csak személyeken, hanem a körülményeken is múlik, hogy a „boldog sziget” fo­galma Kreisky, kijózano­dásé pedig Sinowatz nevé­hez fűződik. S bár Ausztria még ma is jobban áll több gazdasági mutató tekintetében, mint mások, a szigorúbb intézke­déseknek már tavaly be kel­lett köszönniük és további­ak várhatók. Nyomasztó az államadósság a munkanél­küliség nagyobb a vártnál, a ráfizetéses állami gyárakat ki kell húzni a csávából, korszerűsíteni általában az osztrák ipar szerkezetét. Eh­hez pedig nincs más út mint a megújulás, a takarékosság, alkalmazkodás a szűkülő nemzetközi piac követelmé­nyeihez. A rendkívüli erőfe­szítések áldozatokat követel­nek — hangzik Bécsben —, az új pénzügyminiszter to­vábbi adóemeléseket ígérhet csak s legjobb esetben a bé­rek szintentartását, valamint áremeléseket. Eljött az igaz­ság órája, s nyilván ennek is tulajdonítható, hogy a ta­valyi országos választások óta lezajlott két tartományi választáson is tért vesztettek a szocialisták. Vajon az idén esedékes további két tarto­mányi menetben miként vé­geznek majd? A kormány átalakítása so­rán a külügyek élére is új ember került; Leopold Sratz eddigi bécsi főpolgármester. Lehet, hogy Ausztria nem­zetközi tevékenységét illető­en, elsősorban az Egyesült Államokban ez hoz majd va­lami eddigiektől eltérőt, divatosabb, árnyalati-hang­súlybeli különbséget, de ami a szomszédokat illeti — köz­tük Magyarországot —, sem­milyen változás nem várha­tó. Megmarad a zavartalan baráti viszony. A burgen­landi Neufeld nemcsak föld­rajzilag van közel a magyar határhoz. Tatár Jmre Etiópia folytatódó forradalma 1974. szeptember 12-én tartóztatták le és egy bogár­hátú Wolkswagenben vitték fogságba Hailé Szelassziét, a 225. etióp császárt, aki szár­mazását Menelikig. Salamon király és Sába királynő bib­liai frigyének utódjáig vezet­te vissza. Azt mondják, ural­ma alatt „kivezette az ezer­éves országot a XII. század­ból — de csak a XIII,-ba”. A megbuktatott császár trónja azóta letakarva áll az Addisz abebai palotában. Itt tanácskoznak az Etiópiiát irányító katonatisztek is, akik arra vállalkoztak, hogy a világ egyik legelmaradot­tabb országát valóban a XX. századba vezessék. Mostantól kezdve ebben egy erős poli­tikai szervezet lesz segítsé­gükre; a tízéves jubilleum előestéjén született meg az a párt, amely arra hivatott, hogy egyenletesebb útra ve­zesse a társadalmi forradal­mat. > A forradalom kezdete óta eltelt tíz esztendőben az egész társadalmat átalakító változásokat élt meg Etió­pia. Az 1974-ben 93 száza­lékban írástudatlan lakos­ság írni, olvasni, számolni tanul. Az analfabétizmus le­küzdése itt olyan ütemben halad, amilyenre még nem volt példa az afrikai konti­nensen. Napjainkban már csak 37 százalékra teszik az írástudatlanok számát, s ha a kampány ilyen eredménye­sen folytatódik, 1987-re Etió­pia lesz az első afrikai or­szág. amely gyakorlatilag teljesen felszámolja az írás- tudatlanságot. A tíz évvel ezelőtt meg­kezdődött forradalom leg­nagyobb haszonélvezői a pa­rasztok. Az ő életüket gyö­keresen megváltoztatta az 1975-ös földreform, amely 10 hektárig terjedő földet jut­tatott a korábban nicstelen bérlőknek, akik a termés 50 vagy akár 75 százalékát vol­tak kénytelenek a földbirto­kosoknak, az egyháznak be­szolgáltatni. Az etióp mező­gazdaság-fejlesztési tervek­ben nagy szerep jut a szö­vetkezetesítésnek. A szövet­kezeti mozgalom mostanáig akadozva haladt, a párt meg­alakulásával azonban ez a folyamat várhatóan lényege­sen meg fog gyorsulni, annál is inkább, mivel a vezetés egyik fő céljául tűzte ki az élelmiszerimport csökkenté­sét. Ám nagyszabású terveit alaposan felborította az utóbbi évek kegyetlen aszá­lya. 1975-ben kezdődött az ipar és a kereskedelem ál­lamosítása. Etiópia külkeres­kedelmének legalább há­romnegyede a nyugati orszá­gokkal bonyolódik. Sokat fejlődött a szocialista orszá­gokkal való együttműködés, elsősorban a szakemberkép­zésben és az államigazgatás megszervezésében. Etiópia a világ tíz legsze­gényebb országának egyike, az állami szektor fejlesztését akadályozza a pénzhiány, amit külön súlyosbít, hogy az export 65 százalékát kite­vő kávé ára erőteljesen csök­kent a világpiacon. Mégis komoly iparosítást irányoz elő az a nagyon merész tíz­éves terv, amelyet az Eti­óp Dolgozók Pártjának ala­pító kongresszusán vitattak meg. A gazdasági elmaradottság mellett a fejlődés egyik leg­főbb akadálya a lakosság ál­talános politikai elmaradott­sága. Ennek felszámolá­sában a legtevékenyebb szerep jut az etióp forradalom legjellegzete­sebb intézményeinek, a kebeléknek. Aféle lakóhelyi bizottságok ezek, amelyek a központi hatalom leghatéko­nyabb végrehajtó szerveivé váltak. A kebelék szervezik az írás-olvasás kampányt, az ő feladatuk a politikai moz­gósítás. A városlakók min­den pónteken délután, a fa­lusiak csak havonta kétszer vesznek részt a politikai kép­zésben. A legkomolyabb gondot azonban az jelenti, hogy még ma is rossz a belbizton­ság Etiópia több tartomá­nyában. Az ellenforradalmi csoportok kihasználják azo­kat az ellentéteket, amelyek­nek mély történelmi gyöke­rei vannak a nyolcvan nem­zetiség hazájában. A kor­mányzat helyzetét megköny- nyítette, hogy biztonságo­sabbak lettek az ország ha­tárai. Így ki lehetett vonni azokat a kubai csapatokat, amelyeket a Szomália elleni honvédő háborúban hívtak be, még 1978-ban. Az Etióp Dolgozók Párt­ja várhatóan azon lesz, hogy a politikai meggyőződés esz­közeivel csökkentse a nem­zetiségi ellentéteket, a kor­mányzattal szembeni, külö­nösen a városi lakosokban még meglévő bizalmatlansá­got. Az országot irányító ka­tonatisztek is úgy látják, hogy a Mengisztu Hailé Ma­riam vezette párt létrehozá­sával hatékony eszközt talál­tak a forradalmi éberség fenntartására, a forradalom folytatására. • Szudán egy évvel a saria bevezetése után Egy éve vezette be Szu­dánban az államfői és mi­niszterelnöki posztot egy­aránt betöltő Gaafar Nimeri az iszlám törvénykezést, a sariát. Bár az évfordulót új alkotmány bevezetésével akarta megünnepelni, e ter­ve a kirobbant viták miatt egyelőre halasztást szenved. A tervezet szerint Szudán iszlám köztársasággá válna, élén vallási .vezetővel. E posztot élete végéig Nimeri töltené be. A 2,5 millió négy­zetkilométer területű — leg­nagyobb afrikai — állam­ban nemcsak a keresztény­animista vallású déli terüle­teken váltott ki vitákat a tervezet, de az .iszlám több­ségű észak lakossága se igen lelkesedett Nimeri legújabb elképzeléseiért. A rendkívül .merev iszlám törvénykezés meghirdetése­kor, — annak jellegét érzé­keltetve —, 1983. szeptember 8-án Nimeri egy szeszesitalt tartalmazó .üveget dobott a Nílusba. Azóta Nimerinek, aki 1969-ben vértelen pucs- csal került az ország élére, mind több gazdasági és .tár­sadalmi problémával kell szembenéznie. A külföldi adósságállo­mány nyolc .milliárd dollár; ez a bruttó társadalmi ter­mék értékével egyenlő. A fizetési mérleg hiánya csak­nem egy milliárd dollár, az államháztartás pénzügyi hiá­nya pedig 770 millió dollár. Az eddigi viszonylagos bel­politikai nyugalomnak vé­ge, délen tizenegy év után ismét fellángolt a polgárhá­ború, aminek eredményeként a külföldi vállalkozók befa­gyasztották fejlesztési tervei­ket. Az országot sújtó szá­razság következménye az éhínség. Már a fővárosban is akadozik az ellátás. A saria bevezetését nem­csak több iszlám teológus bí­rálja, de még Szudán támo­gatói körében is megrökö­nyödést keltett. A katonai szövetséges Egyiptom, és a pénzügyi támogatást nyújtó Szaúd-Arábia mérsékletre intette Nimerit. Még az isz­lám legelfogultabb híveit is zavarba ejtik a saria egyes szélsőséges előírásai, külö­nösképpen a megkorbácsolá­sokra, az amputálásokra és a könyöradományokra vonat­kozó kitételek. Az iszlám törvénykezés bevezetése, és a rendkívüli állapot áprilisi elrendelése óta egyes forrá­sok szerint Szudánban kö­zel hatvan tolvajláson rajta­kapott személy kezét vágták le. Közöttük súlyosabb lopá­sokért járó büntetésként ti­zenkettőnek a bal lábát is amputálták. A középkori módszerek a rögtönítélő bí­róság gyakorlatával párosul­nak, amelynek ítélete ellen nincs fellebbezési lehetőség. A Nimeri által "korlátok közé szorított belpolitikai életben a Kartúmban műkö­dő kisebb vallásos szekták jelentik az egyedüli alterna­tívát. A helyzetet jól jellem­zi, hogy az északi szomszéd, a szövetséges és jóbarát Egyiptom nem hivatalos úton keresi a kapcsolatot a szu- dáni ellenzék képviselőivel. Az oldalt szerkesztette; Majnár József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents