Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

1984. AUGUSZTUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 XXIII. Nyári Olimpia, Los Angeles Hét ország osztozott a 11 aranyérmen Az olimpia tegnapi ver­senynapján H számban avat­tak bajnokot. Vízilabdában tovább folytatódik Jugoszlá­via és az Egyesült Államok versenyfutása. Kettejük mér­kőzésén a jugoszlávoknak a pontosztozkodás is elegendő az olimpiai bajnoki cím megszerzéséhez. Az ökölvívó torna csütör­töki elődöntőit zsúfolt nézők előtt folytatták. Az eddig le­zajlott 333 mérkőzés alap­ján alakult ki a szombat dél­előtt és este sorra kerülő döntők párosítása. Az ame­rikaiak 12 súlycsoportból tíz­ben érdekeltek az aranyért, mellettük három olasz, 2—2 jugoszláv, kanadai és dél­koreai lép majd szorítóba az elsőségért. öt ország 1—1 versenyzővel képviselteti ma­gát a döntőben. A tizenkettedik nap olim­piai bajnokaii: ATLÉTIKA Tízpróba: Daley Thompson (Nagy_Britannia) 8797 pont, olimpiai csúcs. A női távolugrásban nem került veszélybe a világcsúcs, 7 méternél kisebb eredmény is elegendő volt a győzelem­hez. Nőii távolugrás: Aniso- ara Stanciu-Cusmir (Romá­nia) 6.96 m. 200 m női sík­futás: Valerie Brisco—Hooks (Egyesült Államok) 21.81 másodperc. BIRKÓZÁS Sikerült a mesterhármas az amerikai birkózóknak a szabadfogású döntők első napján, mindhárom döntő­ben japán ellenfelet győztek le. 90 kg: Ed Banach (Egye­sült Államok), 48 kg: Robert Weaver (Egyesült Államok, 62 kg: Randy Lewis (Egye­sült Államok). VÍVÁS Az olimpiai vívóbajnokság utolsó előtti számában, a kardcsapatban mindössze 8 együttes lépett pástra. Az eredmények a várakozásnak megfelelően alakultak, s végül Olaszország és Fran­ciaország válogatottja ke­rült a döntőbe. A döntőben a várakozásnak megfelelően az azzurik 9:3-ra győztek. Ezzel az olasz vívóválogatott harmadik olimpiai aranyér­mét nyerte. Kardcsapat- Olaszország. LOVAGLÁS Díjlovaglás csapat: NSZK (Herbert Krug, Uwe Saue, dr. Reiner Klimke) 4955 pont. CSELGÁNCS 95 kg: Hyoung—Zoo Ha (Dél_Korea). MŰÚSZÁS Páros duett: Candy Costie, Tracie Ruiz (Egyesült Álla­mok) 195.584. Nyírségi pofontól a szájtépésig __ S zerda este, tiszai ige ti sportcsarnok. Véget értek a kosárlabda 1BV aznapi mér­kőzései, és a kinti sötétség­ből hullámzik befelé a tö­meg. Már minden hely el­kelt, óm megállíthatatlanul özönliik a nézősereg. A ren­dezők egy pillanatra .megret­tennék: te jó ég, mi lesz itt, ha kicsinek bizonyul a csar­nok, és a kin trekedtek ... Aztán csak elhelyezkedik mind az ezer ember. Kezdő­dik Jakab Lajos Kung-fu be­mutatója. A mester akár egy zsák dinamiit: pattog a küz­dőtéren, s azt gondolom, ha egy nagyot dobbantana, el­tűnne a mennyezet lámpád között. Kicsit Cipolla is, bár ostor nincs a kezében, de mozdulatai kíméletlenül pa- rancsolóaik. Tanítványai fe­kete szerelésben mutatják be mindazt, amiről egy lidérces éjszakán álmodni szokott az ember: gonosz ütések, csípé­sek, harapások, 5—6 méteres légiiét után csattanó lando­lás a parkettán. Egyetlen kép maradt meg leginkább bennem: Jakab Lajos begör­bített mutatóujját az ellen­fél szájába akasztja, és kur- ta^ kíméletlen mozdulattal méterekre röpíti. A bemutató után a Tisza Szállóban beszélgetünk az önvédelmi sport e sajátsá­gos ágának „pápájával”. — Mit Hell tudni Jakab Lajosról és a Kung-furól? — Nyírmadán születtem 1935-ben és 28 éve, hogykä- bicegtem Angliába. Az egyik lábam paralízises, de ugye nem lehet nagyon észreven­ni? Két gimnáziumot végez­tem Nyíregyházán, aztán Pesten lettem szakmunkásta­nuló. Megismertem itthon a birkózás alapelveit, meg em­lékeztem a nyírségi kocsmáik nagy pofonjaira. Londonban szerszámkészítő szakmun­kásként dolgoztam, aztán gondoltam egy .nagyot: ki­vettem egy üres termet, és kiírtam, hogy „Jakab Lajos Kung-fu önvédelmi klubja”. Nem jött be senki. Akkor a Souts London Presse-ben feladtam egy hirdetést, s ez a hirdetés 27 év óta mindig ugyanígy jelenik meg: „Ha akarsz tanulni a világ leg­nagyobb emberétől, Jakab Lajostól, gyere ide. Te meg­tépsz minden judoét és fca- ratést.” Angolul ekkor ha 30 szót tudtam. Jött először tíz ember, aztán harminc. — Ma hányán vannak a tanítványai? — Egészen pontosan 450- en. Most mór a klubból élek, .mert elterjedt a jó hírem. Kezdetben elmentem egy ka­rateklub elé, és megvertem, a legnagyobb menőt. Legalább 400 kanatést levertem. — Mi az ön „bibliája”? — A kezdet kezdetén ta­láltam egy könyvet: „Unar­med combat”. A katonák­nak adott önvédelmi fogáso­kait, innen indultam. Aztán persze a saját technikámmal egészítettem ki, és a filozó­fiát is megcsináltam hozzá. Tizennyolc pontban foglal­tam össze a klubtag köteles­ségeit. Az első parancsolat: „Ne add tovább a titkot, amit Jakab Lajostól tanultál!’ Az is le van írva, hogy két órá­ra 3 font a foglalkozás díja. Meg az, hogy 44 lecke után fehér öv jár, 350 óra után barna öv, 7 év. után fekete öv. Jól élek, van szép laká­som, két autóm, nyaralóm és öt gyermekem, közülük négy lány. Nem vagyok .kapzsi: ha valamelyik klubtag beteg lesz,, pénzt adót neki, ha munkanélkülivé válik, támo­gatom. Közben bemutatja az asz­talnál ülőket: jamaicai, len­gyel, francia, török nemze­tiségű van a bemutatócso- portban. Jakab Lajos a saját költségén hozta el őket. Ed­dig ingyenes bemutatókat tartott — igaz, nem rajta múlt. A fiúikkal a megszólí­tás : „Gentlemans...” Ha egyénként szól hozzájuk: „Mister”. A tanítványok sze­mében megszállott rajongás. Ott ül a felesége, is, fiatalos jelenség, beillik a lányai so­rába. — Folytassuk a leckét: hogy zajlik egy tanóra? — Sok ezer technikát adok át a klubtagoknak. Mondok egy számot, és ha gondol­kodás nélkül nem csinálja a hozzá tartozó mozdulatsort, büntetés jön: egy téveszté­sért ötven fekvőtámasz, de nagyobb hibáiknál felmehet sok százra. Itt tanult nálam Roger Moore két ízben. Em­ber az aranypisztollyal, ez volt a film címe, amire fel­készítettem. Látott kétszer a királynő is. Beszélgetés Jakab Lajossal, a Kung-fu kitalálójával — A test edzésén kívül mit ad még a klubtagoknak? — Azt tanítom, nékik, hogy az élet göröngyös. A leg­szebb ajándék öregkorban egészségesen meghalni, nem ágyban senyvednd. Vannak itt mindenféle ikaratézók:. Oyaima Japánból, aki tízda- nosnak mondja magát. Ak­kor én 300 dános vagyok, mert ebben én vagyok a leg­nagyobb, a legjobb. Fogja meg a nyakamat! A torko­mon az a nagy néger fiú szökött ugrálni. Nos, olyan vagyok, mint az acél. Mi nem viccelünk: harapunk, rúgunk, bőrt tépünk — mondja, ki az aki ezt utá­nunk csiináljá? — Tudom, hogy ön erő­sebb mint én, de így is el kell mondanom, hogy sok mindenben nem értünk egyet. Nem tartom szimpa­tikusnak, hogy lebecsüli az önvédelmi sportok japán, kí­nai irányzatát. Ezenkívül túl­zottan kegyetlennek tartom azt, amit művelnek. — Uram, az élet is kegyet­lent, -jés én á klubomban mindenkit az életre nevelek. Aki .nálam övét szerez; an­nak nem kell félni semmitől, senkitől. Bátran járhat, kel­het a világban. Az élet ve­szélyes nagyüzem: ha valaki gyenge, hogy védi meg ma­gát? Aligha lenne Jakab Lajos a beszélgető partnerem, ha hagyná magát meggyőzni. Csoportjával most a Bala­tonhoz indul, ahol tanfolya­mot vezet. Biztos, hogy fer­geteges sikere lesz. Ám azon gondolkodom, kurzusá­nak házai hallgatói mire használják majd a tanulta­kat? Mert az éleit nálunk ta­lán mégsem olyan kegyet­len ... Pál agyi Béla Pillanatkép a bemutatóból Ma döntök napja a kosárlabda IBV-n Éremközeiben a magyar válogatott A szolnoki Tiszaligeti Sportcsarnokban zajló férfi kosárlabda IBV két figye­lemre méltó eredménye; a magyar csapat derekas helyt­állása, és a szovjet kosara­sok gyengélkedése. A mie­ink ezúttal éremközeibe ke­rültek, és hogy milyen színű lesz a medália, az végül is a mai, csehszlovákok elleni összecsapáson dől el. A leg­jobb négy közé jutottak a magyarok, és ezért minden dicséretet megérdemelnek — a többi csak kellemes ráadás lesz a lelkes közönség szá­mára. Hogy miként vélekednek a végső esélyekről a négy kö­zé jutott együttesek, erről a szakvezetők beszélnek. Lukács Sándor, a magyar válogatott edzője. — Célunk a legjobb négy közé kerülés volt, ezt telje­sítettük. Legszorosabbnak a románok elleni összecsapást tartom, a másik két találko­zón már viszonylag simább volt a dolog A fiúk fegyel­mezetten, néha kifejezetten jól is játszottak. Mivel egy győzelemmel folytatjuk a legjobb négy között, a har­madik helyezésünk már biz­tosnak látszik. Ha figyelem­be vesszük, hogy az itt sze­replő nemzetek felnőtt vá­logatottjai a mieinkénél lé­ny eges.en erősebbek, egyér­telműen; sikeresnek mondha­tom szereplésünket. Nem szeretnénk itt megállni: esé­lyesnek tartom csapatomat még a végső győzelemre is! Riecky Alexander, a cseh­szlovák csapat vezetőedzője. — Három győzelem után természetesen minden okom megvan az elégedettségre. A játékosok a kritikus pillana­tokban mindig újítani tud­tak. A következő mérkőzé­sekre nem kívánok tippelni, hiszen a mezőny végtelenül kiegyensúlyozott. Fiaink elő­ször vesznek részt külföldön Ilyen jelentős tornán, így még arra is oda tudnak fi­gyelni, milyen szívélyes a vendéglátás, tökéletes a szervezés és a lebonyolítás. Vászil Kirov a bolgár csa­pat vezetője. — A fiatalok versengése minidig is szolgál meglepeté­sekkel. Ezúttal is nehéz meg­jósolni a győzteseket: szen­záció a szovjetek fáradt, enervált játéka. Mi jól kezd­tünk ; az első két mérkőzésen kosarasaink végig taktiku­san, okosan .játszottak. A harmadik találkozón a ma­gyarok ellen már nem sike­rült minden. Azi első percek­ben sok személyi hibát szed­tünk össze, így a későbbiek­ben a védekezésünk hézagos volt. Elleniünk 30, a magya­rok ellen 17 személyi hibát ítéltek a játékvezetők. ígér­hetem: a továbbiakban is férfiasain fogunk küzdeni, szeretnénk legalább ' a do­bogó legalsó fokára felvere­kedni magunkat. Miguel Calderon Gomez a kubai csapat vezetőedzője. — Mi már eleve hátrány­nyal indultunk, mivel nem kaptunk repülőjegyet, így késve érkeztünk meg, emi­att aztán két nap során há­rom mérkőzést is kellett játszani. Gondot jelentett az időeltolódás is számunkra, és hát szerencsénk sem volt. Első két mérkőzésünkön két-, illetve hárompontos vereséget szenvedtünk. A szovjetek ellen már minden sikerült, négy közé kerülé­sünket komoly fegyvertény­nek tartom. Csapatom alig négy hónapja van együtt, vezetőink az ötödik helye­zést várták tőlünk, de mi a hátralévő mérkőzéseinket is szeretnénk megnyerni — az­tán majd kiderül mindez mihez lesz elég. Tegnapi eredmények: Az 5—8. helyért játszották: Koreai NDK—Szovjetunió 89:88 (42:43). Az első játék­részben végig a szovjetek vezettek néhány ponttal. Szü­net után a koreaiak átvet­ték a vezetést — néhány pontos előnyt szereztek. Az utolsó percekben sűrűsödtek az események: ötpontos elő­nyükből a távol-keletiek egy pontot meg tudtak tartani. Lengni líarszág—Románia 81:63 (34:35). Sokáig a len­gyelek vezettek pár pont­tal. A félidő hajrájára fel­jöttek a románok és egypon­tos előnnyel fordultak. Szü­net után egy ideig felvált­va vezettek a csapatok. A lengyelek később fokozato­san elhúztak és végül isi nem volt kétséges a győzelmük. Az 5—8. helyért küzdő cso­portban minden csapat egy- egy győzelemmel és vereség­gel áll. Az 1—4. helyért: Csehszlo­vákia—Bulgária 74:71 (36:45). Kiegyenlített játék után az első félidő végére az esély­telenebbnek tartott bolgárok 9 pontos előnyt szereztek. Fordulás után is 8—10 pont­tal vezettek, de a hajrára több játékosuk kipontozó­dott, és ez döntőnek bizo­nyult. A csehszlovákok fo­kozatosan csökkentették hát­rányukat és egy perccel a befejezés előtt átvették a ve­zetést. A mérkőzés végül is az utolsó 5 másodpercben dőlt el: a romáitok nyerő helyzetben eladták a labdát Hétvégi események Labdarúgó MNK Szolnoki MÁV MTE—Kun­szentmártoni TE 5:2 (3:1). Kunszentmárton, 800 n. V.: Terenyei. SZMÁV MTE: Bo­ros—Tóth T., Kun, Kiss, Ba- ran, Repka, Sugár, Katona, Kántor (Csábi), Rostás, Ro- manek (Csató). Edző: Lódi László. KUTE: Kovács (Gá- csi)—Hürkecz, Szarvák L., Tóth Z., Farkas (Bartucz), Dézsi, Gellér, Veres, Pálin­kás, Németh, Kerekes. Edző: B. Tóth András. A 15. percben egy kapus­kirúgással Pálinkás nyargalt el, kicselezte Borost, és a hálóba gurított, 0:1. öt perc múlva egy szabadrúgás nyo­mán Tóth T. lövésével egyen­lítettek a vendégek, 1:1. A 22. percben a nagy kedvvel játszó Pálinkást a játékve­zető kiállította. Nagy tünte­tés után sokan elhagyták a nézőteret. A 30. percben Su­gár perdített a kapuba, 2:1. Három perc múlva Tóth nö­velte az előnyt, 3:1. 'Szünet után Repka góljával 4:l-re alakult az eredmény, majd Hürkecz szabálytalankodott a kapu előtt, s a büntetőt Ba- ran értékesítette, 5:1. A haj­rában Németh büntetőit har­colt ki, amit Szairvák értéke­sített. Kosárlabda. Férfi Ifjúsági Barátság Verseny, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok, Ko­reai NDK—Lengyelország 9, Románia—Szovjetunió 10.30, Bulgária—Kuba 16, Magyar- ország—Csehszlovákia 17.30. Tenisz. OB II férfi csapat- bajnokság: Mezőtúr—Gyön­gyös 12. Teke. Országos Vasutas Kupa, Szolnok, Munkásőr úti tekecsamok 13. Tömegsport. Kelet-ma­' gyarorszägi Építőipari Fiata­lok Sportnapja, Szolnok, Vé­ső úti sporttelep 8. Idegenben szerepelnek: A Szolnoki MÁV MTE atlétái a fővárosban, aa Újpesti Dó­zsa Szilágyi úti pályáján az országos ifjúsági csapatbaj­nokságon, a Szolnoki MÁV MTE ökölvívói Békésen a város felnőtt III. osztályú és ifjúsági bajnokságán. Vasárnap Autósport. Autós tájékozó­dási és ügyességi verseny, Kisújszállás, 8. Labdarúgás. Indul a me­gyei felnőtt és ifjúsági lab­darúgó bajnokság. A mérkő­zések 17 órakor kezdődnek. Abádszalók—Kenderes, In­ges, Tószeg—Szajol, Tomibor, Jászapáti—Kunhegyes, Pin­tér, Szó. Cukorgyár—Török- szén tmiklós, Tajthy, Beseny- szög—Tiszafüred, Kovács, Tiszaföldvár—SZMÁV MTE junior, Hegyi, Jászfényszarü —Szó, Vegyiművek, Szász­berek—Jászárokszálíás, Var­ga, Kunszentmárton—Jászjá- Kóhalma, Balázs. Teke. Országos Vasutas Kupa, Szolnok, Munkásőr úti tekecsamok 8. Tömegsport. Kelet-ma­gyarországi Építőipari Fia­talok Sportnapja, Szolnok, Véső úti sporttelep, 8.

Next

/
Thumbnails
Contents