Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-11 / 188. szám
1984. AUGUSZTUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tiszaföldváron történt w Uj MHSZ-lőteret avattak Befejeződtek a vízgazdálkodási napok Az avatóünnepség résztvevői megtekintik az új létesítményt Mozgalmas nap volt a tegnapi Tiszaföldváron, hiszen új létesítménnyel gyarapodott a település, felavatták az MHSZ-lőteret, s szakmai előadásokkal, bemutatóval folytatódott az országos vízgazdálkodási napok eseménysorozata. Munkatársaink mindkét helyszínről adtak a történtekről képes beszámolót. Tiszaföldváron a honvédelmi sportok mindig otthonra találtak: alig több, mint egy évtizede épült meg a Magyar Honvédelmi Szövetség klubjainak székháza, ahol a nagyközség fiataljai ideális körülmények között tanulhatták, gyakorolhatták a modellezést, a lövészetet, s egyéb technikai sportokat is. A tiszaföldvári MHSK-bázis egyszersmind a tartalékosok utóképzésének is otthont adott. Tegnap új létesítményt avattak a tiszaföldvári MHSZ-központban. A Magyar Honvédelmi Szövetség és a tiszaföldvári Lenin Tsz anyagi támogatásával, továbbá a szövetkezet és a község fiataljainak odaadó társadalmi munkájával olyan lőtér épült, amelyre méltán lehetnek büszkék a tervezésben, a kivitelezésben részt vevők, s azok is, akik birtokukba vették. A 24 lőállásos, fedett, télen fűthető automatizált lőtéren a nemzetközi szabályoknak megfelelő körülmények között lehet légfegyveres versenyeket rendezni. A Magyar Honvédelmi Szövetség új létesítményét Szabó Béla, a tiszaföLdvári Lenin Termelőszövetkezet elnöke adta át Kiss Lajos vezérőrnagynak, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkárának. Az ünnepségen részt vett Badari László, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titkára, Vass Lajos, az MHSZ Szolnok megyei titkára; a nagyközség párt-, állami és szövetkezeti vezetői. Az avatóünnepséget lövészeti bemutató követte, majd külön házi ünnepségen, a lőtér építésében élenjáró társadalmi munkások vették át kitüntetéseiket. Felvételünk az egyik legnagyobb hazai öntő zőgép-gyártó cég, a szekszárdi Mezőgép Vál Ialat kiállításán készült Aligha bánta valaki a tegnap, a községbe érkezett szakemberek közül, hogy — a „leghagyományosabb, legolcsóbb és egyben leghatásosabb öntözés” — a várva- várt eső némileg módosította az országos vízgazdálkodási rendezvény második napjának programját. Hogy az égzengés, villámlás és zápor közepette is működtek a házigazda Lenin Tsz kukorica- és cukorrépa földjein az öntözőberendezések’ Nos, a szakmai rendezvény második napján is folytatódó előadásokon a Szarvasi öntözési Kutatóintézet szakemberei is hangsúlyozták: nem elég akkor öntözni, amikor a növénykultúrákon már a szárazság okozta elváltozások mutatkoznak. Miközben a kormányzat központi intézkedésekkel igyekszik kedvezőbb feltételeket teremteni az öntözéses gazdálkodáshoz — hallottuk a szakemberek földvári tanácskozásán — a mezőgazdasági nagyüzemekben is szemléletváltozásra van szükség az intenzív öntözést illetően. A szakmai előadásokon kívül természetesen az öntöző- gép-kiállítás és vásár tegnap js várta az országos rendezvényre Tiszaföldvárra érkezett szakembereket, érdeklő-' dókét. Hűtőláncrondszor Tárolás és gyorsfagyasztás Mérettartó pvc-padlók Az eddigieknél jobb minőségű pvc padlók gyártását kezdték meg a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál. Ezek a műanyag szőnyegek a korábbiakhoz képest kevésbé kopnak, másrészt hosszabb ideig megőrzik méretüket. A Hungiflex padlókból az idén várhatóan csaknem 400 ezer négyzetméternyit készítenek a Hungáriában. Megfelelő ütemben bővült az elmúlt években a romlandó élelmiszerek tárolását, elosztását és felhasználását segítő hűtőlóncrendszeir. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által tíz évvel ezelőtt kidolgozott fejlesztési program során a 20 ezer tonna gyorsfagyasztott áru előállítására és tárolására szolgáló tervezett kapacitással szemben a Magyar Hűtőipari Vállalatnál kiépített egységek termelőképessége eléri a 34.500 tonnát. Több mezőgazdasági nagyüzem, és társulás is épített hűtőházat és hozzálátott a gyorsfagyasztott termékek előállításához. Ezekből az egy főre jutó évi fogyasztás meghaladja az 5 kilogrammot. is lehet Vállalatvezetői vélemény II szint megtartása nagy teljesítmény Az év elején a Tdszamenti Vegyiművek lehetőséget kapott, hogy 1984-ben a kísérleti, úgynevezett új típusú keresetszabályozás keretei laöziött gazdálkodjék. Szik- szai Ferenccel, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesével, a TVM-ben szerzett eddigi tapasztalatokról beszélgettünk. — A bérszabályozási kísérletekben résztvevő vállalatok köre ebben az évben bővült, de még mindig csak kevesek kapják meg ezt az előnyt. Mit „kínált” pályázatában a szolnoki vegyiművek, amelynek alapján jelentkezését elfogadták? — Az 1984-re eredetileg meghatározott terveket átdolgoztuk, vállaltuk, hogy nagyabb termelési értéket, nyereséget, tőkés exportot produkálunk. Ügy láttuk, az új „rendszer” szabályai, (itt 20 százalékos adót fizetünk az évi bértömeg után, 36 százalékot a nyereség után és a keresetnövekedés nagyságától függően is adózunk, de nincs a jövedelmezőségi mutató nagyságától függő kedvezményezett béremelés) szerint az idén 8—9 százalékos bérfejlesztést hajthatunk végre.. Ne egyenes arányban — Ez jóval több, mint amire a vállalatok többségének lehetősége van. A kedvezmény „fejében” mit ad a vegyiművek, hogyan növeli teljesítményét? A bérgazdálkodási kísérletek megkezdése mellett szóló egyik legerősebb érü" ugyanis az volt, hogy meg kell találni a teljesítmények fokozására, a tartalékok feltárásra leginkább serkentő szabályozási formát. — Ez a kérdés, amit mostanában — és nem is mindig rossz szándék nélkül — a legtöbbször feltesznek nekünk. Nem ígértük a teljesítmények gyors, a bérnövekedéssel egyenesen arányos emelkedését, ezt azonban nem is tehettük meg. Éppen azért, mert a vállalat az utóbbi években egyre hatékonyabban dolgozott. A bruttó termelés 3 év alatt 26,6 százalékkal nőtt, a létszám 5 százalékkal csökkent, 1980 óta megduplázódott a tőkés export, jövedelmezősége elérte a 26 százalékot. A TVM- ben az átlagos jövedelmezőség 10,6 százalékos, míg a közepes vegyipari üzemeké 3,5 és 5,6 százalék között változik... Véleményem szerint erről a szintről feljebb már nem haladhat a vállalat nagy léptekkel — bárhogyan is növekednek az anyagi ösztönzés lehetőségei. Nem értek egyet azokkal, akik egy végletekig leegyszerűsített matematikai összehasonlítással mérik a vállalati teljesítmény és a bérek viszonyát, és csak a kettő párhuzamos növekedését tartják „becsületesnek”. Egy magas hatékonysági szint tartós megőrzéséhez a legtöbbször nagyobb teljesítmény kell, mint egy alacsonyabbról lát- ványosasan magasabbra jutni. Nehéz ellenállni — Tehát a Tiszamenti Vegyiművekben a teljesítmények megőrzésére ösztönöztek az idén több bérrel? — Ez így nem igaz! Ha a vállalat kiugró növekedést nem is tervezett, a gazdaságosan eladható termelést fokozni kívántuk. Többet gyártunk a tőkés piacon értékesített nátrium-tripoli- foszfátJból és kriolitból, valamint az itthon keresett mosószerekből. Mert növekedtek béreik, az e területeken dolgozók érezték, érdemes többet vállalni. De mondhatok más példát is. A vállalatnak érdeke a tőkés export fokozása, a kemény valutáért eladható árut készítő üzemekben tevékenykedőkön nyereségünk jelentős része múlik. Most, hogy több pénzünk van bérfejlesztésre, differenciálhatunk, fontosságuknak megfelelően többet áldozhatunk a tőkés export eredményességén fá- radozóknak, ezért is sikerül 20 millióval túlteljesíteni eredeti tervünket... A kísérleti szabályozásnak a legjótékonyabb hatását én abban látom, hogy a „megtermelt” nyereségből többet fordíthatunk a bérnövelés feltételének, az adónak a megteremtésére. Nem véletlen az sem. hogy az idén a tavalyinál 15 millió forinttal kevesebbe kerülhetnek az állóeszköz-fenntartás költségei. Az üzemekben mindent megtesznek az épületek, a berendezések kíméléséért, mert tudják, a megtakarítással, a nyereség növelésével a bérek növekedését is szolgálja. — Ilyen jelentős bérfejlesztésre az önök vállalatánál sem volt mód évek óta. Nem tapasztalták, hogy a kötöttségek, az adóterhek lazulásával erősödik a kollektíva „nyomása”: pótolják az Kísérleti bérgazdálkodás a TVM-ben „elmaradt” bérfejlesztéseket, addig növeljék a béreket, ameddig csak adóval bírja a vállalati — Találkoztunk hasonló véleményekkel, és az ilyen nyomásnak nem könnyű ellenállni. Jogosnak tartom, hogy egy jövedelmezően működő vállalat törekedjék minél többet tenni, legalább dolgozói életszínvonalának megőrzéséért. De a teljesítmények és a bérek összhangját meg kell őrizni — és éppen ezért nehezedett a kísérletben résztvevő vállalatok vezetőinek dolga. Mert nincs számítási séma (ismétlem a primitív matematikai arányosítás nem mindig célravezető), amelyik megmondaná egységnyi bérnövekedéstől milyen teljesítményváltozást várhatunk, vagy fordítva. Pedig egyáltalán nemcsak erkölcsi kérdés az összhang megőrzése. Nem azért, mert — például politikai fórumokon — esetleg be is kell bizonyítani a kialakított teljesítmény—bér arányának helyességét. A túl könnyen kapott bér éppen ösztönző erejét veszíti el. Ez pedig rövid idő alatt a vállalat bukásához vezethet. Új érdekeltség — Hogyan próbálták a TVM-ben az idén a béreket szorosabban teljesítményekhez kötni? — Mint említettem, a súlyponti termelő területekre már az alapbérek emelésekor kiemelt figyelmet fordítottunk. Erre — mert most végre volt elég pénz — évek óta először volt lehetőségünk. Mint ahogy először volt érdemes az érdekeltségi rendszerünket átalakítani. Az egyes üzemegységek vezetői legfontosabb gazdálkodási mutatóik teljesítése esetén (ha az évet az egész vállalat eredményesen zárja) az év végén egy előre meghatározott bértömeget oszthatnak szét dolgozóik között. A pénz fölött az üzemegység rendelkezik, nem véletlenül. A vállalat vezetősége ugyanis csak azt határozta meg a gyárnak, hogy a terv teljesítéséhez például menynyi foszforsav készüljön és erre mennyit költhetnek. Hogy ezt miként érik el, azt az üzemben döntik el — és ott tudják, hogy ki mennyit tett a cél eléréséért. V. Szász József Lakossági szolgáltatáson — gépjárművek és háztartási kisgépek elektromos hibáinak javításán kívül az ikladi Ipari Műszergyár megrendelésére különböző típusú villanymotorok állórészeit is tekercselik a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz elektromos műhelyében f ■' ■*. Iii -1
