Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 4. Videla - rács mögött Május téri aszonyok... Argentínában fogalommá vált ez a kifejezés. Azo­kat a nőket hívják így, akik éveken kérész'üi minden csütörtökön újra és újra tüntetésre gyű' - tek össze Buenos Aires egyik főterén, kitartóan követelve az egymást kö vető katonai kormányza­toktól eltűnt hozzátarto­zóik hollétének tisztázá­sát. A dél-amerikai or­szágiban ugyanis a hetve­nes években olyan jobb­oldali tisztogató hadjárat folyt, amely áldozatainak számát még ma is csak becsülni lőhet. A terror- kompány csúcs-időszaka 1976 és 1979 közé esett: az úgynevezett „piszkos háborúban, az argentin emberi jogok bizottsága szerint mintegy 30 ezer baloldali tevékenységgel vádolt személyt hurcol­tak el, zártak börtönbe, vagy végeztek ki, kom­munista és szakszervezeti aktivistákat éppúgy, mint junták bűnei ellen harcoló más csoportok képviselőit. Ameddig katonák áll­tak Argentina konmány- rúdjánál, nem is volt igazi esély rá, hogy sor­sukra fény derüljön. Ta­valy azonban, amikor a dicstelen falklandi hábo­rú után a fegyveres erők kénytelen-kelletlen visz- szavonultak a kaszár­nyákba, felcsillant a re­mény. Sőt, az év végén beiktatott új elnök, Raul Alfonsin egyik fő válasz­tási jelszava épp az volt, hogy felelősségre kell vonni mindazokat, akik részt vettek az olyannyi­ra titkolt megtorlás-soro­zatban. méghozzá névre és címre való tekintet nélkül — ígérte a polgá­ri politikus. iNos, a jelek szerint az új államfő betartja ígé­retét. A civil kabinet hivatalba lépése után nem sokkal kormánybi­zottságot hoztak létre, kimondottan azzal a fel­adattal, hogy kivizsgál­ja a „piszkos háború” áldozatainak sorsát. Ma­gasrangú főtiszteket vál­tottak le, egyeseket nyugdíjaztak, másokat áthelyeztek. Most pedig arról érkezett hír, hogy letartóztatták Videla tá­bornokot, aki 1976-iban egy háromtagú junta élén ragadta magához az ország vezetését, s 1979- ben elnökké nyilvánítot­ta magát. Az őrizetbe vétel per­sze nem jelent még azon­nali automatikus elíté­lést. A vád alá helyezet­tek nagy száma miatt a helyi megfigyelők attól tartanak, hogy a bírósági tárgyalások hónapokig elhúzódhatnak. A lépés precedens-jejlege azon­ban nem érthető félre: beleillik abba a folya­matba, amelynek során Alfonsin elnök igyekszik háttérbe szorítani a had­sereget, csökkentve^ ezzel a Latin-Amerikában köz­mondásosan „mindig fennálló puccsveszélyt. Egy biztos: az argentin közvélemény támogatá­sát e kérdésben egyértel­műen maga mögött tud­hatja. Igaz, helyzete ez­zel együtt sem könnyű, hisz nem egyedül a tá­bornoki kar szemben­állása, a múltjukat ta­kargató főtisztek ellenál­lása jelent számára gon­dot. Sőt, a nagyobb ne­hézség valószínűleg gaz­daság; oldalról fenyegeti. Videla letartóztatása azt jelzi, hogy — e hosz- szabb távú gazdasági te­endők mellett — Alfonsin legalább az eltűntek ügyét szeretné lezárni. Azért, hogy az elnöki palota elé többet ne kell­jen felvonulni a Május téri asszonyoknak. Szegő Gábor Nem enged pozícióiból a jobboldal (Folytatás az 1. oldalról.) bánó éles vita a biztonsági terv újabb szakaszáról, a Bejrút környéki hegyek pa­cifikálásáról. Valid Dzsum- blatt miniszter, a Haladó Szocialista Párt főtitkára csütörtök éjjel tért vissza Damaszkuszitól, ahol Abdel Halim Haddam alelnökkel és Hikmat Sehabi szíriai ve­zérkari főnökkel megvitatta, miként oldhatnák fel az új­keletű feszültséget. Ennek lényege, hogy a libanoni jobboldal most a muzulmán­hazafias erők visszavonulá­sát sürgeti, miközben saját pozícióiból nem hajlandó en­gedni. „Nem engedjük meg senkinek, hogy a békével csikarjon ki olyan eredményt, amit a háborúval nem sike­rült” — szögezte le Dzsum- blatt. A baloldal kiegyensú­lyozott, a normalizálást va­lóban elősegítő lépéseket vár. Az északi Tripoliban teg­nap változatlanul feszültség uralkodott, előző este lövöl­dözésektől volt hangos a nagyváros és környéke. Az egymással vetélkedő Iszlám Egyesülési Mozgalom és a Szíriát támogató Arab De­mokratikus Párt fegyveresei között azt követően robbant ki ismét az összetűzés hogy csütörtök este ismeretlen tet­tesek meggyilkolták Iszmat Muradot, az iszlám integris- ta szervezet egyik vezetőjét. Tegnap Ammanból megér­kezett Bejrútba Vlagyimir Poljakov, a szovjet külügy­minisztérium közel-keleti osztályának vezetője, s meg­kezdte tárgyalását Fuad Turkkel, a libanoni külügy­minisztérium főigazgatójá­val. A tervek szerint talál­kozni fog a kormány több tagjával és — várhatóan hétfőn — fogadja őt Rasid Karami kormányfő, külügy­miniszter is. A „Közvetlen akció’’ nevű terrorcsoport vállalta magára a felelősséget azért a merényletért, amelyet tegnap virradó éj­jel követtek el Párizsban. Képünkön: az Európai Űrkutatási Ügynökség épülete, amelynek több emeletét teljesen romba döntötte a robbanás. (Telefotó — KS) A franciák többsége a népszavazás mellett A franciák 70 százaléka a népszavazás mellett van — jelentette szalagcímben a tegnapi Le Matin. A kor­mánypárthoz közelálló lap közli az általa megbízott Ip- sos Közvéleménykutató Inté­zet felmérésének eredményét, amely csattanós választ és újabb fordulatot jelent az ellenzékkel hetek óta folyta­tott népszavazási vitában. „Nyílt és tömeges igen” — írja a lap arra emlékeztetve, hogy a szenátusi ellenzék né­hány nappal ezelőtt „nyílt és tömeges nem”-ként reklá­mozta azt a döntését, amely- lyel elvetette Mitterrand el­nök július 12-én előterjesz­tett alkotmányreform-javas- latát. Arra a kérdésre: akarja-e, hogy a franciákat népszava­záson kérdezzék meg a sza­badságjogokról — a megkér­dezettek 70 százaléka igennel felelt. 17 százalékuk nemmel, 13 százalék nem nyilatkozott. Ugyanez a megkérdezettek világnézete alapján bontva így festett: a baloldaliak 91 százaléka foglalt állást mel­lette, 3 százaléka ellene. Még a magukat jobboldalinak vallók 55 százaléka is a terv mellett szavazott és csak 33 százalékuk ellene. A továbbiakban 58 száza­lék volt azoknak az aránya, akik helyeselik az elnök al­kotmányreform javaslatát, vagyis azt, hogy ki kell bő­víteni a népszavazásra elő­terjeszthető kérdések körét. A javaslat csak a megkérde­zettek alig egynegyedének nem tetszik. A Le Matin végkövetkez­tetése szerint- a szocialista közvéleménykutatás eredmé­nye megmutatta, hogy a „szocialista hatalom jó úton jár”. MOSZKVA Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első he­lyettese, tegnap Moszkvában fogadta a thaiföldi nemzet- Ukrit Mongkolnavinnak a gyűlés küldöttségét, amely nemzetgyűlés elnökének ve­zetésével tartózkodik a Szov­jetunióban. LONDON A brit országos szénhiva­tal elnöksége szabad kezet adott lan Mcgregor elnök- nek.A testület tegnapi lon­doni döntése szerint a szén- hivatal elnöke amikor csak jónak látja, visszavonhat­ja a szénbányász szakszerve­zetnek tett javaslatokat. LAGOS A nigériai katonai bíróság 21 évi börtönre ítélte Ananb- ra Állam volt kormányzóját. A közelmúltban megdöntött, nyugatbarát nigériai rend­szer volt tisztségviselőjét korrupcióval és állami pén­zek elsikkasztásával vádol­ják. MANILA A Fülöp-szigetek fővárosá­nak üzleti központjában több hónap óta először fordult elő, hogy a rendőrség nem avat­kozott be egy tüntetés során. Manilának ebben a negyedé­ben mintegy háromezer em­ber vonult az utcára, és kor­mányellenes jelszavakat han­goztatott. A gumibotokkal és könnygázgránátokkal felsze­relt rendőrök a korábbiaktól eltérően meghátráltak a til­takozók elől. LISSZABON Eden Pastora, a nicaraguai ellenforradalmárok egyik vezéralakja csütörtökön este a dél-portugáliai Algarvében találkozott Mario Soares por­tugál miniszterelnökkel. Pas­tora, aki Madridból érkezett Portugáliába, most nyugat­európai országokat látogat, hogy pénzt és politikai támo­gatást szerezzen a nicaraguai rendszerrel szembenálló erők számára. Nicaragua Megkezdődött a választási kampány „Tokiói nyilatkozat” Az atomiegyverkezés ellen „Tokiói nyilatkozat” elfo­gadásával ért véget tegnap a japán fővárosban az atom­fegyverkezés elleni nemzet­közi konferencia háromnapos ülésszaka. A nyilatkozat han­goztatja, hogy az emberiség legfőbb feladata a nukleáris háború elhárítása és az atomfegyverek teljes betil­tása. A tokiói ülésszak résztve­vői — 37 ország és 11 nem­zetközi szervezet küldötte, il­letve képviselője — elítélték az amerikai kormányzat ag­resszív és militarista politi­káját, amely a nukleáris fegyverkezési hajsza újabb veszedelmes fordulóját ered­ményezi és meghiúsít minden olyan erőfeszítést, amely a nukleáris háború veszélyének csökkentésére, a fegyverkezé­si hajsza korlátok közé szorí­tására irányul. A nyilatkozat aláírói felhívják a világ bé­keszerető erőit, hogy indít­sanak széles körű nemzetkö­zi mozgalmat a nukleáris ka­tasztrófa elhárításáért. Chili Nem térhetnek haza a baloldali politikusok A chilei kormányzat ftisg- akadályozza, hogy az ország­ból nemrégiben kitoloncolt és jelenleg Kolumbiában tar­tózkodó három baloldali po­litikus visszatérjen az or­szágba. A chilei belügymi­nisztérium a kormány csü­törtöki ülése után erről köz­leményben tájékoztatta a külföldi légiforgalmi társa­ságok santiagói irodáit. Mint ismeretes, a kolum­biai külügyminisztérium szerdán utasította a helyi Avianca légitársaságot, hogy saját kérésükre szállítsa visz- sza Chilébe Luis Godoy volt kommunista szenátort, a Chi­lei KP KB tagját, Osiel Nu- nezt. a Népi Demokratikus Mozgalom főtitkárát és Rene Largo Fariast, a Chilei KP KB tagját. Heroin Bécsből Felszámolták a csempész­hálózatot Bécsben volt a központja egy irániakból és törökökből álló bandának, amely egy sor nyugat-európai országba csempészett nagy tételekben heroint. Az egyéves, nem­zetközi nyomozás után le­tartóztatott 14 gyanútítottnál 30 millió schilling értékű kábítószert találtak. A nicaraguai fővárosban tegnap megkezdődött a San­dinista Nemzeti Felszabadí- tási Front választási kampá­nya. Daniel Ortega, a nica­raguai Kormányzó Tanács koordinátora, a front elnök­jelöltje a kampány megnyi- nyitásaként rádióbeszédet mondott, amelyben elsősor­ban az Egyesült Államok és Nicaragua visszonyáról, a közép-amerikai helyzetről szólt. Ortega emlékeztetett: Washington az utóbbi idő­ben arra törekszik’, hogy nö­velje az ellenforradalmá­roknak szánt segélyek össze­gét. A Reagan kormányzat ezzel párhuzamosan rága­lomhadjáratot folytat a kö­zép-amerikai ország ellen. A nicaraguai vezető hoz­záfűzte: ilyen körülmények között Nicaragua meglehe­tősen óvatos az Egyesült Ál­lamokkal folytatott tárgya­lásokon. A sandinista front válasz­Reagan elnök tegnap fel­függesztett egyes olyan gaz­dasági szankciókat, amelyeket Lengyelország ellen vezettek be. Az amerikai kormány is­mét engedélyezi, hogy a LOT lengyel légitársaság gépei leszálljanak az Egyesült Ál­lamokban és hozzájárul . a tudományos csere felújításá­hoz is. Larry Speakes, az el­nök szóvivője a kaliforniai Santa Barbarában azt is kö­zölte, hogy amennyiben az Egyesült Államok „meggyő­ződik az amnesztiatörvény teljes és ésszerű végrehajtá­sáról”, hajlandó lesz hozzá­járulni ahhoz js, hogy Len­gyelország felújítsa felvéte­li kérelmét a nemzetközi va­lutaalapba. Reagan szóvivője útján „potenciálisan pozitív lépés­nek’’ nevezte a lengyel am­nesztiatörvényt, de változat­lanul azt követelte, hogy a lengyel kormány „tegyen to­vábbi intézkedéseket a nem­zeti megbékéléshez vezető úton”. Ennek megfelelően az amerikai kormány változatla­nul hagy néhány igen fontos gazdasági szankciót Lengyel- országgal szemben: nem haj­landó megadni az országnak a nemzetközi kereskedelem­ben szokásos legnagyobb ked­vezményt, nem nyújt Len­gyelországnak állami hitele­tási programjáról szólva a nicaraguai vezető leszögezte, hogy az a dolgozó tömegek életszükségleteinek a kielé­gítésére, életkörülményeinek javítására irányul. Különös figyelmet szentel a front a munkások és parasztok hely­zetének, hiszen ezek a réte­gek alkotják az ország tár­sadalmi-gazdosági fejlődésé­nek hajtóerejét. Az amerikai agressziós cselekmények el­lenére a nicaraguai front tovább akarja vinni az ag­rárreformot, folytatni akar­ja a lakásépítkezéseket, biz­tosítani kívánja a dolgozó tömegek számára a tanulás lehetőségét, meg akarja vé­deni az ország természeti kincseit. A sandinista front kész fegyverrel a kézben megvédeni a forradalmat, a forradalmi folyamatot pedig politikai és diplomáciai mód­szerekkel kívánja megszi­lárdítani — mondotta a Kor­mányzó Tanács koordináto­két és nem ad biztosítéko­kat exporthitelekhez sem. Politikai megfigyelők Rea­gan döntését több okkal is ma­gyarázzák. Egyrészt a Len­gyelországgal szembeni intéz­kedések változatlan fenntar­tása az amnesztiatörvény után még Washington nyuga­ti szövetségeseinek is kelle­metlen lett volna. Az elnök szóvivője egyébként közölte, hogy „az Egyesült Államok konzultál NATO-szövetsége- seivel” a „közös nyugati vá­lasz” kialakítására. Ugyan­akkor az intézkedések mó­dosítása alkalmat ad Reagan- nek arra is, hogy kedvező benyomást tegyen a válasz­tások küszöbén a jelentős számú lengyel eredetű sza­vazóra az Egyesült Államok­ban. Nem kis szerepet ját­szott az is, hogy az elnök tá­mogatást akar szerezni a ka­tolikus választók körében is, akiket a katolikus Geraldine Ferraro demokrata párti al­elnöki elöltsége nagy mérték­ben befolyásolhat november­ben. Reagan elnök ezért lát­ványosan magához kérette a Vatikán diplomáciai képvise­lőjét a döntés meghozatala előtt, azzal az indoklással, hogy intézkedéseiről konzul­tálni akar a lengyel szárma­zású pápával, II. János Pál­lal is. ra. Egyesült Államok Feloldották a Lengyelország elleni szankciók egy részét Nyáreste a Plaza Mayoron Igencsak megzavarodik a gyanútlan idegen, ha Madrid belvárosában barangolva be­téved a Plaza Mayorra vala­melyik este. Emitt Lope de Vegát ját­szanak egy rögtönzött szín­padon, odébb — mintha me­sekönyvből lépett volna ki — tenyérjós és jövendőmondó sustorog a gyermekek — s a felnőttek fülébe. Jó pénzért bárki beöltözhet XVII. szá­zadi spanyol toalettekbe és le is fényképeztetheti magát lélegzetelállítóan korhű kel­lékek között. Madrid most közelebb került az egekhez: hosszú sor áll a teleszkóp előtt, hirtelen mindenki kí­váncsi lett a csillagokra. Az „arany század ünnepére” csöppentünk, Hispánia kö­zépkori fénykorára emléke­zünk. De hol vannak a spanyo­lok? Éppen belőlük van ke­vés a főváros legpatinásabb terén, a spanyol népszínmű­nek azok tapsolnak a legjob­ban, akik egyetlen szót sem értenek belőle: amerikaiak, németek és franciák. „Spain is different” (Spanyolország más), hirdették évtizedekig a turistacsalogató reklámok, ám a látogatónak az az érzé­se, hogy manapság Spanyol- ország egyre kevésbé az. Pontosabban: ami „más” azt már mindinkább a kül­földinek szánják — mint mindenütt másutt. Ami sa­játos és hagyományos. azt elfödik a multinacionális cé­gek mammutméretű reklám­jai. Juan Goytisolo, mai spa­nyol író azt mondta: ha rö­viden kellene jellemeznie honfitársai viselkedését, ezt választaná: nem hiteles. A spanyolok keresik önmagu­kat. Mi tagadás, a Plaza Mayor fülledt melegében — ahol szeptemberig szórakoztatja Madrid az idegeneket a kü­lönböző spanyol tájak egzo­tikumaival — a magyar em­bernek könnyen eszébe jut­hatnak az utazási irodák bu­gaci rendezvényei, az előre bejelentett nőrablások vagy a csikósok mutatványai. Kibámészkodtam magamat a Plaza Mayoron. s most a vá­rosközpont szűk utcácskái­ban bóklászom. Itt már majdnem mindenki spanyol, bár akadnak fekete és sárga bőrűek is. Szakállas, elha­nyagolt fiatalember zsírkré­tával feszületet rajzol a flaszterra, záporoznak, szün­telenül pengenek a pénzér­mék a tehetségről árulkodó mű körül. Éjfélre jár. Már összeverődtek a sarkokon az örömlányok, emitt a „vir- genciták” a majdnem szüzek, odébb a 40 körüli hájas asz- szonyok. Kikóválygok a Garan Viá- ra. Váratlanul ápolt lények tűnnek föl a sarkon. Meg­torpanok és odasandítok: lá­tom. hogy transzvesztiták, nőt játszó férfi „örömlá­nyok”.

Next

/
Thumbnails
Contents