Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-03 / 181. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 3. Papírszínház Új játék gyerekeknek és felnőtteknek Papírszínház címmel új könyves játék készül a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó műhelyében. A minialtüri- zjáit színház a gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel a színjátszás, a rendezés fortélyait ismerteti meg Az 1985 első félévében forgalomba kerülő Papírszínház egy állandó elemből, a színházból és a cserélhető tartozékokból áll. A teátrum az egykori — a Blaha Lujza téren állt — Nemzeti Színház színpadának a makettje, színfalai között a gyerekek és a szülők maguk rendezhetik be a tarozékokból a színpadképet és mozgathatják a papír-figurákat. A színház méreteire jellemző, hogy az előadás után, (tasakjába visszahelyezhető s így nem foglal nagyobb helyet a lakásban : a színpad szélessége 49, magassága 22, mélysége 54 centiméter az összeállítás után. A Papírszínház első darabjaként a János vitézt adják ki. Petőfi költeményének dramatizált változatához mintegy 40 figura, illetve díszletelem készül. A darab forgatókönyve hű mása az igazi színházi rendezői példánynak, s a dialógusok mellett vázlatos színpadkép és hangulati elemek közlésével segíti majd a gyermekek, felnőttek rendezői munkáját. Ugyanilyen módszerrel készül a többi darab forgatókönyve is. 1986-tól ugyanis évente 1—3 színdarab tartozékait, forgatókönyvedt jelentetik meg. Aki addigra már megvásárolta a Papírszínházat, annak természetesen csak a „repertoár” bővítésére kell gondolnia, hiszen a tartozékok külön tasakban kerülnek forgalomba, számuk a színdarab jellegétől függ. Ennek megfelelően áruk is változó; míg a János vitéz, a színházzal együtt körülbelül 300 forintba kerül, egy- egy előadás tartozéka a tervek szerint 70-től 110 forintig terjedő összegért vásárolható meg. Gounod: Faust Újabb bemutató Szegeden Az idei harmadik bemutató színhelye lesz ma Szegeden a Dóm tér. A szabadtéri játékok műsorában ©ounod: Faust című operája kerül színre. Ezt a művet még egyszer, 1966-ban játszották a játékokon. A rendező mint akkor most is Szinetár Miklós, aki a szövegkönyvet a mostani bemutatóra átdolgozta. A zenekart Oberfrank Géza vezényli. A díszletek Forray Gábor, a jelmezek Márk Tivadar tervei alapján készültek. A koreográfus Pethő László, a karigazgató Molnár László. A címszerepet Kelen Péter énekli. A további szerepekben ©regor József, Szabály Péter, Németh József, Zempléni Mária, Bajtay Horváth Ágota és Mészöly Katalin lép színpadra. A Vaflpurgis éj című jelenetben Sizőnyi Nóra és Sza- kály Syörgy táncol szólót. Lemezfigyelö Szélcsend A tiszta népzenéhez, az eredeti anyaghoz stílusban ragaszkodó folkfeldolgozá- sokhoz. illetve a dzsesszmu- zsikához szokott hallgató egy pillanatra elbizonytalanodik. Nem akar hinni a fülének. Tulajdonképpen mi is az, amit hall, amikor a Ma- kám and Kolinda együttes Szélcsend után című nagylemeze forog a korongon? A tíz éve alakult Kolinda a kelet-európai népzene népszerűsítésével vált ismertté. (A zenekar neve román eredetű szó. amely a karácsony és újév táján házról-házra járó köszöntő legények énekét, dalát jelenti.) A makám (maqam) tágabb értelemben a klasszikus arab zeneelmélet fogalma valamely egymáshoz kapcsolódó módus és dallamtípus kifejezésére. Napjainkban a makám elsősorban a variációs dallam- modell értelmében használatos. Ez utóbbi hangsúlyozandó az együttes esetében, amely szerzeményeiben egy- egy zenei gondolatot fejt ki, variációkat fűz össze. Sajátos hangulatú, érdekes az együttes hangszerelése. A zenészek által megszólaltatott hangszerek eltérő karakteréből adódóan egy-egy kompozíció olyan, mint egy sokszínű mezei virágcsokor. Oboa, mandolincselló, gadul- ka, hegedű, gitár, különböző ritmushangszerek. Mindez nagyszerű koktélt alkot. Az egyéni — nevezzük így — folk-dzsesszt oly természetességgel tálalja a zenekar, mintha mióta világ a világ, minden muzsikus így játszotta volna. A két stílus összeházasítása sikerrel járt. Hallható a kompozíciók között lírai hangú szerzemény épp úgy, mint feszes ritmusú, nyugtalan hangulatú muzsika is. A Hungaroton zenei „étlapján” az utóbbi időben az egyik legínyencebb kínálat a Makám and Kolinda nagylemeze. — t — A putriból jött A jóllakottság nem elég Kiss Sándor a tehetséget lehúzó, béklyóba verő környezetből szabadította ki magát, s ma megbecsült munkása a Pannónia Szőrmekikészítő és gzőrmekon- fekció Vállalat kunszentmártoni gyárának. Hétgyermekes cigánycsaládból származik, huszonhárom éves koráig őt is fogva tartotta a putri. „Apám a té- eszben zsákolt, ebből az egy fizetésből éltünk. Éltünk? Éheztünk, mezítláb jártunk, vergődtünk. De többre vágytunk, többre akartuk vinni. Nagyon nehéz volt eleinte.” Tizenkét évesen már dolgozott. Vályogot vert, tapasztott. azután a téeszbe ment. S amikor fölépült Kunszent- mártonban a Pannónia gyára, ide szegődött. ’73-ban Pesten kitanulta a „fürdőfestést”, nagvon tetszett neki, ahogy a különféle állatbőröket divatos színekbe „öltöztették”. És itt, az idősebb, tapasztaltabb szakik között nyílt rá igazán a szeme arra, hogy másképp is lehet élni. Tanfolyamokat végzett. Dolgozott a gyárban „kaszálóként” is. azaz betörte a fl fej „éhségét” is csillapítani kell nyersbőrt, leszedte róla a még rajta maradt húsdarabokat, hártyát. Ez kemény munka, egész nap hajlong a kaszáló, ujjpercein vaskemény bütykök nőnek. Kiss Sándor most a fehérvasaló részleg csoportvezetője, 38 embert irányít, de ha lehet, túlórában beáll ká- szálni. „Kell a pénz. Ezen kívül, ha még jut rá időm, s meghívnak, eljárok zenélni a barátaimmal, lagzikba. Hiszen tanultam zenét is, szaxofonból és klarinétból C kategóriás vizsgát tettem. Az egyik öcsém hivatásos zenész — a másik dízelszerelő, a felesége meg zongoratanár. Az én feleségem? Itt dolgozott ő is a Pannóniában.” Kissné most a helyi postán dolgozik, mint segédkezető. Mivel ő nem cigány, a családjában, éppúgy, mint Sándor famíliájában először fenntartásokkal fogadták kapcsolatukat, akárcsak az ismerősök, szomszédok ... De a jól sikerült házasság, az albérlet után az eltartási szerződéssel szerzett, folyton gyarapodó lakás, a frigyből született kisfiú meghátrálásra kényszerítette az előítéleteket. Belátták, hogy két egyenjogú partner lépett szövetségre. „Tévé, rádió, lemezjátszó és a szükséges háztartási gépek mind megvannak már. Nemrég vettem a fiamnak egy zongorát, hogy megtanulna rajta játszani. Sajnos nem érdekli a zene. Talán majd később.” Cigányok és nem cigányok — ellentmondásokkal terhes vélemények formálódnak erről. A most 36 éves Kiss Sándor kifakad, szerinte sokak álláspontja már a kiindulópontnál hibás. „Az alma alma, a körte pedig körte — ha nem jó, az attól van, hogy férges... Az szégyenkezzen, aki nem tisztességes, aki kerüli a munkát, vagy ímmel- ámmal dolgozik!” Egy éve fölvették a pártba. „Szeretnék leérettségizni. Nem elég, ha étellel jóllakik az ember, a fejem „éhségét” is csillapítani kell”. Sz. Tamás Tibor Jászberény Cm város volt már tisztább is, és a múlt kötelez Mindenki legalább a saját portája előtt... — Illegális szeméttelepek — Mire elég más félmillió forlnto Illegális szeméttelep a Temető utcában Lehet vagy négy esztendeje, hogy dunántúli ismerősöm az Alföldön keresett amatőr filmjéhez motívumokat, és megkért, hogy vigyem el egy olyan Szolnok megyei településre, amelynek a rendezettség, a tisztaság a jellegzetessége. Jászberénybe kísértem, és a berenyiek nevében is örömmel nyugtáztam a dicsérő szavakat, igazán volt mit mutogatni. Ha ez a bizonyos ismerős most szeretne szép várost filmezni, nem biztos, hogy Jászberénybe vinném. Nem mintha elveszítette volna a város jellegzetes hangulatát, hiszen a Lehel térnek ma is csodájára járhat az idegen. Ami azonban a kevésbé szem előtt lévő utcákat illeti, akadna javítani való. Különösen feltűnő, hogy a boltok előtti járdaszakaszok némelyikén a nemtörődömség jelei mutatkoznak, a fal tövéből kikandikáló gyom, a sok papírfecni egyik-másik üzletvezetőnek nem válik díszére. Fontosabb dolguk is van a kereskedőknek, mint hogy a saját portájuk előtt söprögessenek, de időnként arra is fordíthatnának némi időt. Semmivel se szebb látvány a Jászberénybe vezető utak mentén az árkok elhanyagoltsága, a gondatlanság és a felelőtlenség bizonysága a még meglévő illegális szemétlerakó helyek elhanyagolt környezete és egyáltalán a szemétlerakók meglétei A külvárost járva a Temető utcában két Isizleméthalmot is találtunk, amelyek nem csupán az utcaképet, hanem az egészséget is rontják. Mielőtt a krónikás fejét is találtunk, amelyek nem követelnék a kritikus hangért a herényiek, gyorsan ideírom; nem a kosz jellemzi a települést. Mégis mintha az utóbbi egy-két évben kevesebbet törődnének városukkal a jászberényiek. Ha emlékezetem nem csal, két évvel ezelőtt a kiszesek vállalták, hogy a Május 1. szigetet a régi szépségében állítják vissza. A nagy nekibuzdulás után abbamaradt a nem mindennapi szépségű szigetecske helyrehozatala. Pedig akár ezen a nyáron is szakíthatnának időt és fáradságot a szépítésére. Nem is egy, fiatalokból álló unatkozó csoporttal találkoztunk az utcán, talán ők rászánhatnának pár órát a parkosításra. Lehet, hogy mindehhez kellene egy jó szervező? De ha már az ifjú korosztály nem törődik kellőképpen a Május 1. szigettel, összefoghatnának az idősebbek, azok képviselői, akiket ifjúkori emlékek fűznek a „szerelmesek birodalmához”. Kovács Miklós, a városi tanács elnökhelyettese, egyben a városgazdálkodási osztály vezetője is, a szervezést hibáztatja, • rokonszenves önkritikával. Elmondta, hogy minden tavasszal és ősszel megkérik az iskolák vezetőit, járuljanak hozzá, hogy a gyerekek részt vegyenek Berény és az iskola környezetének szépítésében. Az idén nem sok sikerrel járt a szervezés, bár az intézmények többsége igyeke• zett rendet tenni a környékén. Különösen dicséretre méltó a Lehel vezér Gimnázium, amelynek környezete ma is példásan tiszta. Az elnökhelyettestől megtudtuk, hogy az idei tanév kezdetekor írásban rögzíti a tanács az iskolákkal kötött egyezséget. Elgondolkodtató, hogy adminisztratív eszközökre van szükség ... Jászberényben évek óta nem változik a köztisztaságra „előirányzott” összeg: egymillió-négyszázezer forint. Ebből kell a Városgazdálkodási Vállalatnak kifizetni a téli hó- és fagymen- testtést is, és az bizony nem olcsó. A legutóbbi télen hatszázezer forintba került az úttisztítás. Jelenleg még négyszázezer forintja van a testületnek köztisztasági célokra. Jelentős lépés volt, hogy januárban „konténere- sítették” a várost, sehol se kell százötven méternél messzebbre vinni a szemetet. Nyolcvan, konténert vásároltak a szemétszállítás gépesítéséhez, és a Városgazdálkodási Vállalatnál alakult gmk is gyárt konténereket, hiányról tehát nem beszélhetünk. A gépesített szemétszállításra a megyei tanács is adott Jászberénynek egymillió forintot. Konténer tehát van bőven, más kérdés, hogy a fegyelmezetlen lakók gallyakkal, építési törmelékekkel is megtömik a nem arra a célra rendszeresített seeméttartályt. Tavasszal és bizonyára ősszel is dupla mennyiségű szemeteit kell elszállítaniuk a Városgazdálkodási Vállalat autóinak. Az illegális szemétlerakó helyek felszámolására tavaly százezer forintot költött a tanács. Ebből a pénzű bői csak a Fürst Sándor és a Batthyány úton lévő egészségtelen szemétlerakót tudták megszüntetni. Sokat javíthat majd a helyzeten a nagy szeméttelep korszerűsítése, amelynek átfogó tervét két éve fogadta el a megyei tanács. Hamarosan kerítés épül a telep köré, felszedhető utait építenek, már elkészült a szippantott szennyvíz közömbösítésére szolgáló berendezés. Nyilvánvaló, hogy a tanács a lehetőségeihez képest sokat tesz Jászberény tisztaságáért, egyedül azonban nem tudja megoldani a köztisztaság problémáit. Társadalmi segítséget vár a városba vezető utak árkainak rendbetételéhez, de legalább a vállalatok, üzemek, intézmények saját portájának „söpréséhez”. Végül megismételhetem: Jászberény most sem piszkosabb, mint a hozzá hasonló méretű városok többsége, önmagához, a saját korábbi állapotához viszonyítva azonban nem elég tiszta. És hogy újra elérje néhány évvel ezelőtti, átlagon felüli tisztaságát, mind a harminckétezer herényinek érdeke. — bendó— Fotó: — dede — Nyolcvan konténert vásárolt a tanács
