Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 3. Papírszínház Új játék gyerekeknek és felnőtteknek Papírszínház címmel új könyves játék készül a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkia­dó műhelyében. A minialtüri- zjáit színház a gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel a színjátszás, a rendezés forté­lyait ismerteti meg Az 1985 első félévében for­galomba kerülő Papírszínház egy állandó elemből, a szín­házból és a cserélhető tarto­zékokból áll. A teátrum az egykori — a Blaha Lujza té­ren állt — Nemzeti Színház színpadának a makettje, színfalai között a gyerekek és a szülők maguk rendezhe­tik be a tarozékokból a szín­padképet és mozgathatják a papír-figurákat. A színház méreteire jellemző, hogy az előadás után, (tasakjába visszahelyezhető s így nem foglal nagyobb helyet a la­kásban : a színpad szélessége 49, magassága 22, mélysége 54 centiméter az összeállítás után. A Papírszínház első darab­jaként a János vitézt adják ki. Petőfi költeményének dramatizált változatához mintegy 40 figura, illetve díszletelem készül. A darab forgatókönyve hű mása az igazi színházi rendezői pél­dánynak, s a dialógusok mel­lett vázlatos színpadkép és hangulati elemek közlésével segíti majd a gyermekek, fel­nőttek rendezői munkáját. Ugyanilyen módszerrel ké­szül a többi darab forgató­könyve is. 1986-tól ugyanis évente 1—3 színdarab tarto­zékait, forgatókönyvedt jelen­tetik meg. Aki addigra már megvásárolta a Papírszínhá­zat, annak természetesen csak a „repertoár” bővítésére kell gondolnia, hiszen a tar­tozékok külön tasakban ke­rülnek forgalomba, számuk a színdarab jellegétől függ. Ennek megfelelően áruk is változó; míg a János vitéz, a színházzal együtt körülbe­lül 300 forintba kerül, egy- egy előadás tartozéka a ter­vek szerint 70-től 110 forin­tig terjedő összegért vásárol­ható meg. Gounod: Faust Újabb bemutató Szegeden Az idei harmadik bemuta­tó színhelye lesz ma Szege­den a Dóm tér. A szabadtéri játékok műsorában ©ounod: Faust című operája kerül színre. Ezt a művet még egy­szer, 1966-ban játszották a játékokon. A rendező mint akkor most is Szinetár Mik­lós, aki a szövegkönyvet a mostani bemutatóra átdol­gozta. A zenekart Oberfrank Géza vezényli. A díszletek Forray Gábor, a jelmezek Márk Tivadar tervei alapján készültek. A koreográfus Pethő László, a karigazgató Molnár László. A címszere­pet Kelen Péter énekli. A to­vábbi szerepekben ©regor József, Szabály Péter, Né­meth József, Zempléni Má­ria, Bajtay Horváth Ágota és Mészöly Katalin lép színpad­ra. A Vaflpurgis éj című jele­netben Sizőnyi Nóra és Sza- kály Syörgy táncol szólót. Lemezfigyelö Szélcsend A tiszta népzenéhez, az eredeti anyaghoz stílusban ragaszkodó folkfeldolgozá- sokhoz. illetve a dzsesszmu- zsikához szokott hallgató egy pillanatra elbizonytala­nodik. Nem akar hinni a fü­lének. Tulajdonképpen mi is az, amit hall, amikor a Ma- kám and Kolinda együttes Szélcsend után című nagy­lemeze forog a korongon? A tíz éve alakult Kolinda a kelet-európai népzene nép­szerűsítésével vált ismertté. (A zenekar neve román ere­detű szó. amely a karácsony és újév táján házról-házra járó köszöntő legények éne­két, dalát jelenti.) A makám (maqam) tágabb értelemben a klasszikus arab zeneelmé­let fogalma valamely egy­máshoz kapcsolódó módus és dallamtípus kifejezésére. Napjainkban a makám első­sorban a variációs dallam- modell értelmében használa­tos. Ez utóbbi hangsúlyozan­dó az együttes esetében, amely szerzeményeiben egy- egy zenei gondolatot fejt ki, variációkat fűz össze. Sajátos hangulatú, érdekes az együttes hangszerelése. A zenészek által megszólalta­tott hangszerek eltérő ka­rakteréből adódóan egy-egy kompozíció olyan, mint egy sokszínű mezei virágcsokor. Oboa, mandolincselló, gadul- ka, hegedű, gitár, különböző ritmushangszerek. Mindez nagyszerű koktélt alkot. Az egyéni — nevezzük így — folk-dzsesszt oly természe­tességgel tálalja a zenekar, mintha mióta világ a világ, minden muzsikus így ját­szotta volna. A két stílus összeházasítása sikerrel járt. Hallható a kompozíciók kö­zött lírai hangú szerzemény épp úgy, mint feszes ritmusú, nyugtalan hangulatú muzsi­ka is. A Hungaroton zenei „ét­lapján” az utóbbi időben az egyik legínyencebb kínálat a Makám and Kolinda nagy­lemeze. — t — A putriból jött A jóllakottság nem elég Kiss Sándor a tehetséget lehúzó, béklyóba verő kör­nyezetből szabadította ki magát, s ma megbecsült munkása a Pannónia Szőr­mekikészítő és gzőrmekon- fekció Vállalat kunszentmár­toni gyárának. Hétgyermekes cigánycsa­ládból származik, huszonhá­rom éves koráig őt is fogva tartotta a putri. „Apám a té- eszben zsákolt, ebből az egy fizetésből éltünk. Éltünk? Éheztünk, mezítláb jártunk, vergődtünk. De többre vágy­tunk, többre akartuk vinni. Nagyon nehéz volt eleinte.” Tizenkét évesen már dol­gozott. Vályogot vert, tapasz­tott. azután a téeszbe ment. S amikor fölépült Kunszent- mártonban a Pannónia gyá­ra, ide szegődött. ’73-ban Pesten kitanulta a „fürdő­festést”, nagvon tetszett neki, ahogy a különféle állatbőrö­ket divatos színekbe „öltöz­tették”. És itt, az idősebb, tapasztaltabb szakik között nyílt rá igazán a szeme arra, hogy másképp is lehet élni. Tanfolyamokat végzett. Dol­gozott a gyárban „kaszáló­ként” is. azaz betörte a fl fej „éhségét” is csillapítani kell nyersbőrt, leszedte róla a még rajta maradt húsdara­bokat, hártyát. Ez kemény munka, egész nap hajlong a kaszáló, ujjpercein vaske­mény bütykök nőnek. Kiss Sándor most a fehér­vasaló részleg csoportvezető­je, 38 embert irányít, de ha lehet, túlórában beáll ká- szálni. „Kell a pénz. Ezen kívül, ha még jut rá időm, s meghívnak, eljárok zenélni a barátaimmal, lagzikba. Hi­szen tanultam zenét is, sza­xofonból és klarinétból C kategóriás vizsgát tettem. Az egyik öcsém hivatásos zenész — a másik dízelszerelő, a fe­lesége meg zongoratanár. Az én feleségem? Itt dolgozott ő is a Pannóniában.” Kissné most a helyi postán dolgo­zik, mint segédkezető. Mivel ő nem cigány, a családjában, éppúgy, mint Sándor famíli­ájában először fenntartások­kal fogadták kapcsolatukat, akárcsak az ismerősök, szomszédok ... De a jól sike­rült házasság, az albérlet után az eltartási szerződés­sel szerzett, folyton gyara­podó lakás, a frigyből szüle­tett kisfiú meghátrálásra kényszerítette az előítélete­ket. Belátták, hogy két egyenjogú partner lépett szö­vetségre. „Tévé, rádió, le­mezjátszó és a szükséges háztartási gépek mind meg­vannak már. Nemrég vettem a fiamnak egy zongorát, hogy megtanulna rajta ját­szani. Sajnos nem érdekli a zene. Talán majd később.” Cigányok és nem cigányok — ellentmondásokkal terhes vélemények formálódnak er­ről. A most 36 éves Kiss Sándor kifakad, szerinte so­kak álláspontja már a kiin­dulópontnál hibás. „Az alma alma, a körte pedig körte — ha nem jó, az attól van, hogy férges... Az szégyenkezzen, aki nem tisztességes, aki ke­rüli a munkát, vagy ímmel- ámmal dolgozik!” Egy éve fölvették a párt­ba. „Szeretnék leérettségizni. Nem elég, ha étellel jóllakik az ember, a fejem „éhségét” is csillapítani kell”. Sz. Tamás Tibor Jászberény Cm város volt már tisztább is, és a múlt kötelez Mindenki legalább a saját portája előtt... — Illegális szeméttelepek — Mire elég más félmillió forlnto Illegális szeméttelep a Temető utcában Lehet vagy négy esztende­je, hogy dunántúli ismerő­söm az Alföldön keresett amatőr filmjéhez motívumo­kat, és megkért, hogy vi­gyem el egy olyan Szolnok megyei településre, amelynek a rendezettség, a tisztaság a jellegzetessége. Jászberény­be kísértem, és a berenyiek nevében is örömmel nyug­táztam a dicsérő szavakat, igazán volt mit mutogat­ni. Ha ez a bizonyos ismerős most szeretne szép várost filmezni, nem biztos, hogy Jászberénybe vinném. Nem mintha elveszítette volna a város jellegzetes hangulatát, hiszen a Lehel térnek ma is csodájára járhat az idegen. Ami azonban a kevésbé szem előtt lévő utcákat ille­ti, akadna javítani való. Különösen feltűnő, hogy a boltok előtti járdaszakaszok némelyikén a nemtörődöm­ség jelei mutatkoznak, a fal tövéből kikandikáló gyom, a sok papírfecni egyik-másik üzletvezetőnek nem válik díszére. Fontosabb dolguk is van a kereskedőknek, mint hogy a saját portájuk előtt söprögessenek, de időnként arra is fordíthatnának némi időt. Semmivel se szebb lát­vány a Jászberénybe vezető utak mentén az árkok el­hanyagoltsága, a gondatlan­ság és a felelőtlenség bi­zonysága a még meglévő illegális szemétlerakó he­lyek elhanyagolt környeze­te és egyáltalán a szemétle­rakók meglétei A külvárost járva a Temető utcában két Isizleméthalmot is találtunk, amelyek nem csupán az ut­caképet, hanem az egészsé­get is rontják. Mielőtt a krónikás fejét is találtunk, amelyek nem követelnék a kritikus han­gért a herényiek, gyorsan ideírom; nem a kosz jellem­zi a települést. Mégis mint­ha az utóbbi egy-két évben kevesebbet törődnének vá­rosukkal a jászberényiek. Ha emlékezetem nem csal, két évvel ezelőtt a kiszesek vállalták, hogy a Május 1. szigetet a régi szépségében állítják vissza. A nagy ne­kibuzdulás után abbamaradt a nem mindennapi szépségű szigetecske helyrehozatala. Pedig akár ezen a nyáron is szakíthatnának időt és fá­radságot a szépítésére. Nem is egy, fiatalokból álló unat­kozó csoporttal találkoztunk az utcán, talán ők rászán­hatnának pár órát a parko­sításra. Lehet, hogy mind­ehhez kellene egy jó szer­vező? De ha már az ifjú korosztály nem törődik kel­lőképpen a Május 1. sziget­tel, összefoghatnának az idősebbek, azok képviselői, akiket ifjúkori emlékek fűznek a „szerelmesek bi­rodalmához”. Kovács Miklós, a városi tanács elnökhelyettese, egy­ben a városgazdálkodási osztály vezetője is, a szerve­zést hibáztatja, • rokonszen­ves önkritikával. Elmondta, hogy minden tavasszal és ősszel megkérik az iskolák vezetőit, járuljanak hozzá, hogy a gyerekek részt ve­gyenek Berény és az iskola környezetének szépítésében. Az idén nem sok sikerrel járt a szervezés, bár az in­tézmények többsége igyeke• zett rendet tenni a környé­kén. Különösen dicséretre méltó a Lehel vezér Gimná­zium, amelynek környezete ma is példásan tiszta. Az el­nökhelyettestől megtudtuk, hogy az idei tanév kezdete­kor írásban rögzíti a tanács az iskolákkal kötött egyez­séget. Elgondolkodtató, hogy adminisztratív eszközökre van szükség ... Jászberényben évek óta nem változik a köztisztaság­ra „előirányzott” összeg: egymillió-négyszázezer fo­rint. Ebből kell a Városgaz­dálkodási Vállalatnak kifi­zetni a téli hó- és fagymen- testtést is, és az bizony nem olcsó. A legutóbbi télen hat­százezer forintba került az úttisztítás. Jelenleg még négyszázezer forintja van a testületnek köztisztasági cé­lokra. Jelentős lépés volt, hogy januárban „konténere- sítették” a várost, sehol se kell százötven méternél messzebbre vinni a szeme­tet. Nyolcvan, konténert vá­sároltak a szemétszállítás gépesítéséhez, és a Város­gazdálkodási Vállalatnál ala­kult gmk is gyárt konténe­reket, hiányról tehát nem beszélhetünk. A gépesített szemétszállításra a megyei tanács is adott Jászberény­nek egymillió forintot. Kon­téner tehát van bőven, más kérdés, hogy a fegyelmezet­len lakók gallyakkal, építési törmelékekkel is megtömik a nem arra a célra rendsze­resített seeméttartályt. Ta­vasszal és bizonyára ősszel is dupla mennyiségű szeme­teit kell elszállítaniuk a Vá­rosgazdálkodási Vállalat autóinak. Az illegális szemétlerakó helyek felszámolására ta­valy százezer forintot köl­tött a tanács. Ebből a pénzű bői csak a Fürst Sándor és a Batthyány úton lévő egészségtelen szemétlerakót tudták megszüntetni. Sokat javíthat majd a helyzeten a nagy szeméttelep korszerű­sítése, amelynek átfogó ter­vét két éve fogadta el a megyei tanács. Hamarosan kerítés épül a telep köré, fel­szedhető utait építenek, már elkészült a szippantott szennyvíz közömbösítésére szolgáló berendezés. Nyilvánvaló, hogy a ta­nács a lehetőségeihez ké­pest sokat tesz Jászberény tisztaságáért, egyedül azon­ban nem tudja megoldani a köztisztaság problémáit. Társadalmi segítséget vár a városba vezető utak árkai­nak rendbetételéhez, de leg­alább a vállalatok, üzemek, intézmények saját portájá­nak „söpréséhez”. Végül megismételhetem: Jászberény most sem pisz­kosabb, mint a hozzá hason­ló méretű városok többsége, önmagához, a saját korábbi állapotához viszonyítva azonban nem elég tiszta. És hogy újra elérje néhány év­vel ezelőtti, átlagon felüli tisztaságát, mind a harminc­kétezer herényinek érdeke. — bendó— Fotó: — dede — Nyolcvan konténert vásárolt a tanács

Next

/
Thumbnails
Contents