Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-25 / 199. szám
1984. AUGUSZTUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kunhegyesen, a BHG-nál Nyári szabadság, te csodás... Nyár. meleg, napfény, barnára sült vállak, karok, ar- icok, jótékony! semmittevés, íme egy szakajtónyi közhely a napsütéses hónapokról. Meg ami a legfontosabb: a június, a július, meg az auÁgoston József harmincéves műszerész: nős, egy héthónapos kisfiú édesapja. Jelenleg családostul az anyósával, meg az apósával lakik. — Nekem már egy híján húsz nap szabadság jár, bár mostanra csak annyi maradt belőle, hogy az egyik kezemen bőven megszámlálhatom. Hol töltöttem el ezt a három hetet? A házunk építkezésén: még pedig reggel fél hattól, este kilencig. A változatosságot az jelentette: ha a nagyszobában eluntam a munkát, átmentem dolgozni a kisebbikbe, ha újabb klímaváltozásra vágytam felkapaszkodtam a tetőtérbe, ott bütyköltem valamit. így telt el az a tízegynéhány nap. Igaz, nem feleslegesen, mert a villanyszerelést elvégeztem, mivel ez a szakmám, de a kőművesmunka sem idegen tőlem, úgy hogy elég sokat haladtam. — A költözés? — Minden bizonnyal eltolódik a következő esztendőre, mert néhány belső szerelési munka, meg a központi fűtés még hiányzik. Minden Incze Judit érettségizett, magas, vékony, barna lány. Hatodik éve, hogy műszerészként dolgozik a gyárban. — Két hétig voltam Keszthelyen, a vállalati üdülőben. Nem mondom, kifogtuk a turnust: az első héten folyton zuhogott, mintha dézsából öntötték volna. De azért igazi kikapcsolódásnak bizonyultak ezek a napok is: megnéztük a város nevezetességeit, és eljutottunk a moziba is. Alhattunk sokáig, a reggeli kilenckor kezdődött, az ebéd egykor, a vacsora hétkor. Még szerencse, hogy a második hétre megemberelte magát az időjárás is, és végre úszni, fürödni is lehetett. Rám is fért egy kis mozgás, mert két kilót híztam. — Drága volt az üdülés? — Mindössze ezret kellett befizetnem, plusz az útiköltség, meg a költőpénz. Egyhavi fizetésemmel mengusztus arra iá való, hogy az ember szabadsága nyakára hágjon. Vajon a BHG kun- hegyesi gyárának dolgozói hogyan töltötték, vagy éppen töltik ezeket a féltve őrzött, zsugorgatott, fizetett napokat? szabad időm ott töltöm, segít a rokonság is, mégis hétszázezer forintnál többe kerül a ház, mire elkészül. Igaz, a vállalattól fuvarkedvezményt kaptam, és aki ismeri a Volán-árakat, tudja, hogy ez mennyire jelentős segítség. — Pihenés? — Arra is szakítunk azért időt. Az apósom kocsijával tegy-egy hétvégén kiugrunk Abádszalókra, a Tisza II. tározó mellé pihenni, napozni, csónakázni, fürödni. Ennyi az egész, sőt azt hiszem, jövőre meg azután sem lesz másképpen, mivel akkor a melléképületeket, majd a kerítést húzzuk fel. Így azután az egyhetes, vagy a tíznapos nyaralás annyira távlati elképzelésnek tűnik, hogy mire erre sor kerülhet, talán már a fiam is úgy szalad, akár a nyúl. Persze nemcsak Ágoston József töltötte így a pihenés heteit, hanem az a több mint harminc társa, aki az üzemben hozzá hasonlóan most építi a lakását. tem el, és vásároltam belőle szandált is, meg néhány divatos apróságot. — Maradék szabadság? — Egy deka sem maradt, úgy hogy a jövő nyárig nincs rá gondom. Lukács Lajosné energikus, fürge fiatalasszony. Forrasztó. Ki sem nézné az ember belőle, hogy már. egy tizenhatéves nagylány, illetve egy tíz- és egy négyéves fiú édes" anyja. A pótszabadsággal együtt évente huszonnyolc nap fizetett távoliét illeti. —- Soha nem veszem ki egyszerre ezt a bő hónapot, hanem több részletben, apránként. A főnökeim nagyon megértőek, és megszokták már, hogy így töltöm el ezt az időt. Minden jelentősebb családi ünnep előtt kérek három-négy napot, azután a tízéves fiamat is sűrűn kell orvoshoz vinnem, erre is tartalékolok egy hetet. — Nem fáradt? — Nem, pedig a férjemmel, aki ugyanitt dolgozik, otthon még jószágtartással is bíbelődünk. Azután arra is rájöttem, hogy én nem tudok hosszabb távon nyaralni. tétlenül tölteni az időt. Azért olykor mind az öten „kiugrunk” a strandra: lubickolni, napozni egyet. Nekem ez éppen elegendő ki- kapcsolódás, szórakozás. Kovács Brigitta egyhetes, rendhagyó szabadságra készül. — Nászút lesz — mondja mosolyogva —, mivel a következő szombaton lesz az esküvőm. A jövendőbelim korábban katona volt, sokszor meglátogattam, elmentem hozzá, így lassanként úgy elkopott a szabadságom, hogy csak egy hetem maradt. Ezt a beutalót is meglepetésképpen kaptuk az üzemi KISZ-bizottságtól Ba- latonfenyvesre. Kettőnknek összesen kétezer forintba kerül, meg mellé még másik négyezret magunkkal viszünk költőpénznek. A legszebb szabadság — Hány nap a szabadság? — Nekem tizenhat nap jár. Jövőre jó lenne kettesben a férjemmel elmenni Keszthelyre, a vállalati üdülőbe. Vígh Józsefné, Ildikó. a gyáriak közül százhetvened magával jelenleg a világ legszebb szabadságát tölti, mivel május 24-én kisfia született. — Hamarosan költözünk anyuéktól a házunkba, bár alaposan eladósodtunk, mire elkészültünk vele. Ezért ha a fiam jól fejlődik, azt tervezzük, két év múlva visszamegyek dolgozni. Igaz, ezt csak feltételes módban állítom, mivel még egy gyereket vállaltunk. — Az idő hogyan telik? — Főzök, mosok, takarítok. Ha akad egy kis szabad időm, a fiammal „társal- gunk”. Még három hónapos is alig múlt, de máris sokat csacsog, sír. azaz „beszél”. D. Szabó Miklós * Egyik szobából a másikba A magyar tengeren Jászberényben az Ofotért optikai részlegében bevezették az ülő kiszolgálást. így sokkal kényelmesebb a vásárlóknak és az eladóknak is. Divatbemutató A második nekifutásra többnyire sikerül Fél év alatt ezerháromszáz jogosítvány A szolnoki Autóközlekedési Tanintézetben ebben a félévben több, mint ezerháromszáz ember kapta meg a jogosítványát B ^kategóriában, személygépkocsira. Számuk egyre növekszik, akárcsak a motorosóké. S ez csak az ATI képzése, hiszen tanítanak az MHSZ-nél is, valamint még két munkaközösA Hazafias Népfront és a Vöröskereszt községi bizottsága környezetvédelmi napot rendez ma Tiszainokán. A település lakóit délután. 2 órára várják a sportpályára, ahol Tóth Vendel — a nagyrév! Tiszazug Tsz növényvédelmi szakmérnöke — előadása után Sinka Jánosné, a Vöröskereszt községi titkára A Kőolajkutató Vállalat, szokásával ellentétben ezúttal nem szeptember első vasárnapján rendezi meg a bányásznapi ünnepséget, hanem már augusztus 31-éitt, a jövő pénteken. A harmáncnegyedik magyar bányásznapon délután négy órakor koszorúzás lesz a Hősök szobránál, Szolnokon. Ezután a Szakszervezeti Művelődési Házban tartségfoen: Szolnokon és Jász- apátin. A mostani tanfolyamok keretében körülbelül hatszázan vesznek részt az elméleti és a gyakorlati képzésben. Az általános tapasztalat az, hogy száz emberből hetvennek az első vizsgája sikeres, s a második már csaknem mindenkinek, okulva az elkövetett hibákból. értékeli az év közben tartott szemlék alapján a lakosság környezetvédelmi miunkáját. Tőle vehetik át mindazok a Tiszta udvar, rendes ház feliratú táblát, akik családi házuk és környezetének rend- bentartásával megfeleltek az előírt követelményeknek. ják az ünnepi megemlékezést, s ennek keretében a Bányász Szolgálati Emlékérem, a Nehézipar Kiváló Dolgozója és a Kiváló Bányász kitüntetéseket is átadják. Este a Tisza Szállóban ünnepi vacsora várja a családokat, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola zenekara, Pitti Katalin, Leblanc Győző és Déri János kultúrműsorával. Az idei ősztől a jövő nyárig várható divatot mutatta be tegnap az OKISZ Labor a Duna Intercontinentalban. A még tíz napon át megtekinthető divat-seregszemlén mindenkii megtalálja az alkatának, ízlésének leginkább megfelelő egyéni, praktikus modelleket. A következő időszak divatszíneit a harsogó élénkség jellemzi, amit feketével és a szürke számos árnyalatával tompítanak. A modellek általában hangsúlyos vállal, illetve derékkal készültek, a szoknyákat és a kabátokat a jelenleginél hosszabbra szabták. Az utóbbiak általában a lábszár közepéig érnek. Hódít a nad* rág, melynek szárbősége és hossza igen változatos. A változatosság egyébként a legjellemzőbb a mostani, illetve a közeljövőben várható divatra. A réteges öltözködés fontos ruhadarabja a géppel kötött és kézi kötéssel variált együttes. A kiegészítők, vagyis a kalapok, táskák, cipők, övék és kitűzők most is fontos kellékei a divatos megjelenésnek. A cipők között a kényelmes, alacsony sarkú, egyszerű modellek mellett ismét megjelennek a nagyon magas sarkú, hegyes orrú lábbelik. A fejfedők között egyre gyakrabban tűnnek fel a kalapok mellett a turbánok, csavart sálak. A kitűzők közös jellemzője, hogy természetes alapanyagnak, vagyis kagylóból, szalmávi- rágból készülnek. A divatbemutató érdekessége, hogy a modellek egy része a helyszínen megvásárolható. Tiszainokán A tiszta környezetért Bányásznapi előzetes Máténak kedve lett volna filozofálni, megkérdezni, hogy miért rossz? Mit tud Mohai, amit ő nem tud? Gyorsítani akarta a beszélgetést. — Érdekel, hogy miért találkozott Pesten Halas Violával? Ha egyszer semmi szándéka nem volt. — összefügg a gyilkossággal? Máté hallgatott. Nem akarta elárulni, milyen keveset tudnak. — Egész váratlanul ért a telefon. Vliola hangja Budapestről — és még hozzá milyen vidám hang. Itt van Pesten — újságolta — szeretne találkozni velem. Meglepetésre készült, azt mondta. — Őszintén beszél? Mohai elképedten nézett Mátéra. S azonnal átvillant benne a magyarázat: ő is gyanúsított. Látták Violával. A portás biztosan emlékszik. Halkan mondta: — Szerette, ha hallgattam, amikor- szaval. Fgyütt választottunk verseket. — Maga miért jött Pestre? — Nem hinném ... meglepődtem, amikor felhívott ... nem olyan lány, aki csak úgy nekivág ... Hányszor hallotta már Máté, hogy nem olyan lány. És ő maga is úgy hitte. De a titok — titok. A telefonálásra nincs bizonyíték. De azért hagyja, hogy Mohai mondja, mesélje. Kora délután hívta fel őt Viola, izgatott volt a hangja, egy érdekes dolog van készülőben, egész _dél- utánja szabad. Mondtam, hogy csak estefelé érek rá. Nevetgélt, hogy az is jó lesz, arra kért, menjek érte a Póker szállóba. Csodálkoztam, hogy kerül oda. A filmgyárból mentem érte, azonnal lejött. Sétáltunk a Duna- parton. Szép idő volt, leültünk egy teraszra, csak limonádét ittam, Viola kávét. Elmesélte, hogy próbafelvételre jött Pestre, ha sikerül a dolog, főszerepet játszhat egy új filmben. Arra gon doltam, hogy őt is megfertőzték. Ismerem a filmeseket. Valahogy nem tetszett a dolog, mert Viola Bükkiéket emlegette, ők pedig nem forgatnak semmiféle filmet. Az asszisztens nagy nőcsá- bász, gondoltam, Violára is szemet vetett. Ilyen trükköt eddig, tudtommal nem használt, de sohase lehet tudni. Mindenesetre dőltek hozzá a lányok. Mohai arcán gúnyos fintor jelent meg, úgy látszik, hozzá nem dőltek a nők, nem számított igazi filmesnek. 'Kotorászni kezdett a zsebében, aztán egy cédulát vett elő. — Ezt a levelet kapta Viola ... Se boríték, se bélyeg, se feladó. Akárki írhatta, Mohai is, ma. este vagy bármikor. — Kedves Viola! — így kezdődött a levél. — Ha szándékai nem változtak, próbafelvételt ajánlunk fel magának. A forgatás szeptember 21-én kezdődik, kérem, utazzon fel húszadikán, foglaltam szobát a Pókerban. Minden rendben lesz. Levelemet akár szerződésnek is tekintheti. A részletekben biztosan megegyezünk. Húszadikán felkeresem a szállodában, addig is üdvözlöm. Vida Lajos segédrendező. A levelet géppel írták. A kézzel írt szignó olvashatatlan volt. — Hogy került magához a levél? — Máté legszívesebben elrohant volna keresni Vida segédrendezőt. — Nézze, én ismerem Bükkit, a rendezőt, és Vidát is. Mondom, nem tetszett a dolog. Vida külföldön' volt, azt hiszem, ma jön haza. Bolondította azt a lányt. — De a lefoglalt szoba, tény... — Beszéltem Bükkivel, kizártnak tartja, hogy Vida ilyesmit ígér. Semmi oka rá. Üj filmről szó sincs. — Véletlenül maradt magánál a levél? — Nem. Kíváncsi voltam. Meg akartam mutatni Bükkinek. — Haragszik Vidára? — Nem haragszom jobban, mint a többi hozzá hasonlóra. Mohai ingerültnek látszott. — Lehet, hogy mégsem volt közömbös magának Viola? Mohai keserűen nevetett. — Hogy féltékeny lennék? Erre céloz? Higgye el, szó sincs róla. Egyszerűen; bosszant. Bosszant, hogy némelyek filmes jelszóval mindent megtesznek. Hogy ez a lány is . .. Máté mondata röviden és hatásosan koppant. — Halas Violát megölték. Moha; arca sápadt volt. •— Megfojtották... — Azt hiszem, Vida erre mégsem képes ... — Lehet, hogy más volt. .. önt látták utoljára Violával... Érti miről van szó? Mohai bólintott. Máté mégegyszer megnézte a levelet. Jellegtelen levél. — Szóval azt mondja, hogy a levelet nem Vida írta? — Ezt biztosan nem állíthatom. Csak feltételezem, hogy nem ő. — És más? — Ha rám gondol, biztosíthatom ... IMohali kapkodott, összevissza mesélt. Violával Budán vacsoráztak egy kisvendéglőben. Kilenc órakor hazavitte. A lány még mindig vidám volt. Talán a kaland izgalmától Elbúcsúztak azzal, hogy majd találkoznak a próbafelvétel után. Viola megígérte, hogy hívja. A lány kesztyűje és sálja a kocsiban maradt. Telefonált a szállodába, üzenetet hagyott ... Máté elnyomta, ki tudja, hányadik cigarettáját. Felállt. — Köszönöm. Egyelőre ennyi elég. A levél nálunk marad. És arra kérem, maradjon Pesten. Ha valami eszébe jut, telefonáljon ... Mohai arcán látszott a csodálkozás. Elengedik csak így? Mintha még mondani akart volna valamit. Aztán kezet fogtak. (folytatjuk)
