Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 3. Genfi leszerelési értekezlet n szocialista országok javaslata Lesz-e tárgyalás Becsben? George McGovern, a tekintélyes amerikai po­litikus, a demokrata párlt 1972-es elnökjelöltje, a szovjet tárgyalási javas­lat elfogadását ajánlot­ta a Reagan-kormány- nak. McGovern Moszk­vában nyilatkozott, ahol szovjet vezetőkkel foly­tatott megbeszéléseket;. Ügy vélekedett, hogy a Szovjetunió külpolitiká­ját irányítók nem derü­látók az űrfegyverkezés megakadályozásáról folytatandó tárgyalások lehetőségét illetően, hi­szen úgy látják, sogy Washington Moszkva számára szándékosan el- elfogadhatatlan feltételek­hez költi a bécsi megbe­széléseket. Az elmúltt hetek világpo­litikai híreiből eléggé közttudott, hogy a két nagyhatalom sehogy sem tud megállapodni a rendkívüli jelentőségű tanácskozásról. A Szov­jetunió június végén azt javasolttal, hogy kezdje­nek szakértői tárgyaláso­kat az űrfegyverek elter­jedésének magakadályo­zása érdekében, s első lépésként a megbeszélés sek tartamára fagyasszák be az ilyen fegyverkísér­leteket. Washington nem késett a válasszal: igent mondott az indítványra, de elutasította a befa­gyasztás gondolatát, >izt állítván, hogy a Szovjet­unió ma fölényben van e fegyverkategóriában, s ekként a befagyasztás tartósítaná az előnyt. Másrészt az elfogadás­hoz hozzáfűzték, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a bécsi tanácsko­zásokon szóba kívánja hozni a hadászati és a középhatótávolságú nuk- Heátis fegyvereik ügyéit is. Moszkvában ezt elfo­gadhatatlan előfeltétel­nek tekintik, a szovjet vezetés véleménye sze- rinlt az e fegyvereikről folyt tárgyalásokat az akasztotta meg, hogy megkezdték az amerikai Pershingek és cirkálóra- kéták telepítését Euró­pában. A tárgyalások folytatásához előbb ezt az akadályt kell elhárí­tani. A Reagan-kormány azonban köti az ebet a karóhoz, s azzal vádol­ja Moszkvát, hoigy szán­dékosan félreértelmezi az amerikai kezdeményezé­seket. Nem vagyunk elfogu­latlanok e vitában, tehát helyes, ha a szándékok félreértésénél nemcsak a mi táborunkban elhang­zó érveket idézzük. A The New York Times, Amerika egyik legtekin­télyesebb, s egyáltalán nem baloldali nézetű lapjai például ezt írta most kedden:: „Az ameri­kai kormány jnem akar moratóriumot az űrfegy­verek kipróbáláséra, mert az megakadályozná az új amerikai műhold- romboló fegyver kifej­lesztését”. Az ismert kommentátor, Tom Wic­ker azt is megállapítja, hogy gA Reagan-kor­mány semmiféle komp­romisszumra sem haj­landó annak érdekében, hogy a bécsi tárgyalások­ra sor kerüljön, hanem inkább engedményeket akar kicsikarni a Szov­jetunióitól a tárgyalások fejében”. Nos, Wicker és McGo­vern értékelése indokolt­nak mutatja a moszkvai borúlátást. Mert nem tű­nik elegendőnek hangoz­tatni a tárgyalási kész­séget, amikor szándéko­san, olyan kiegészítést fűznek a másik javasla­tához, amelyet az látha­tóan nem fogadhat el. Avar Károly A genfi leszerelési érte­kezleten résztvevő szocialis­ta országok megerősítették azt a követelésüket, hogy haladéktalanul tárgyaláso­kat kell kezdeni egy, az „űrfegyverkezési verseny” megakadályozását szolgáló szerződés megkötéséről. A tegnapi teljes ülésen Dügerszürengiin Erdembileg, a Mongol Népiköztársaság nagykövete a szocialista or­szágcsoportok nevében ja• vaslatot terjeszett elő a küldöttségek többsége által már régóta szorgalmazott munkabizottság később meghatározandó mandátu­mára. A konferenciának ez a szerve haladéktalanul meg - beszéléseket kezdene egy ilyen egyezmény valamennyi Washington egyáltalán nem hajlandó kötelezettséget vállalni arra. hogy a tárgya­lások idejére felfüggeszti az űrfegyverek kipróbálását s arra sem, hogy az esetleges tárgyalásokon ne vesse fel a hadászati, illetve a közepes hatótávolságú rakéták kérdé­sét. A Szovjetuniót igyekszik felelőssé tenni az amerikai kormányzat azért, hogy nem sikerül megállapodásra jutni az űrfegyverekről folytatan­dó bécsi tárgyalások kérdé­sében. A szovjet külügyminiszté­rium szerdai állásfoglalását követően a Fehér Ház hala­déktalanul akcióba lépett. Reagan elnök kaliforniai birtokán tanácskozást folyta­tott Shultz külügyminiszter­Huszonnégy órával a bi­zalmi szavazás után az olasz parlament, tegnap, alkot­mányellenességre hivatkoz­va, három egymást követő alkalommal is elutasította a költségvetést érintő kor­mánydekrétumot. A közhivatalok pénzügyi alapjának csökkentésére, a gyógyszerekhez való hozzá­járulás növelésére és a déli területek fejlesztésének ha­logatására vonatkozó javas­lat leszavazását az első hi­Nem először fordul elő, hogy Franciaország vezetői­nek a honi dossziékat félre­tolva Iránra kell összponto­sítaniuk figyelmüket. A két ország kapcsolataiban az Air France gépének elrablá­sa előtt is volt már több ké­nyes ügy. Rossz csillagzat alatt szö­vődött még a barátság- is — Reza Pahlavi sah idejében. Chirac francia miniszterel­nök például 1975-ben látoga­tást tett Teheránban és „mesés szerződésekkel” tért haza — ám ezek megvalósí­tásából nem lett semmi. A francia—iráni kapcsola­tok azonban akkor kerültek a nemzetközi politika ref­lektorfényébe, amikor Pá-i rizs — még Gisoard d’Es- taing elnöksége idején — menedéket adott az Irakból kiutasított Khomeini ajatol- lahnak, a sah eltökélt ellen­ségének. Neauphle-le -Cha­teau, ez a kis Párizs környé­ki település, ahonnan 1978. október 10-ét követően egé­szen 1979. február 1-ig, Te­heránba való hazatéréséig küldözte a főpap üzeneteit. Irán tömegeit velük fehér iz­zásig hevítve, bevonult az iráni történelembe. (Az Air France gondterhelt illetéke­aspektusáról. A munkabi­zottság foglalkozna azzal a javaslattal is, amely tárgya­lásokat sürget egy olyan szerződés megkötéséről, amely kimondja az erőszak alkalmazásáról való lemon­dást a világűrben, illetve a világűrből földi célpontok ellen. Egy ilyen átfogó mandá - tumot a nyugati országcso­port képviselői eddig min­dig elvetettek. A nemzetkö­zi vélemény nyomásának en­gedve most azonban bejelen­tették, hogy készek a szor­galmazott munkabizottság megalakítására. Nézetük szerint azonban ez a testület a szóban forgó témáról nem tárgyalásokat, hanem Csak eszmecserét folytathatna. rel és McFarlane nemzetbiz­tonsági tanácsadóval a szov­jet állásfoglalásról. Politikai megfigyelők úgy értékelik a Fehér Ház reagá­lását, hogy Washington, amely változatlanul fenn­tartja előfeltételeit ég min­denáron be akarja csem­pészni az esetleges tárgyalá­sokra azokat a témákat, amelyekről saját hibája mi­att szakadt meg az eszmecse­re, most igyekszik elhárítani magáról a felelősséget. Az amerikai kormányzatnak ugyanis mind az otthoni köz­vélemény, mind nyugati partnerei előtt fenn kell tar­tani azt a látszatot, hogy va­lóban tárgyalni kíván a Szovjetunióval. deg zuhanynak tekintik a Craxi-kormány úgynevezett új szakaszának kezdetén. A szavazás kimenetelét csak részben érintette, hogy a többség egyes képviselői már megkezdték a nyári sza­badságot. Ennél fontosabb­nak, nem várt véleménynyil­vánításnak tekintik a koalí­ció soraiban is, hogy a titkos szavazásban a kormánypár­tok több képviselője is az el­lenzéket erősítette. sei bizonyára felidézik most, hogy Khomeini annakidején az ő különgépükön tette meg a történelmi utat hazájába.) Neauphle-le-Chateau még utcát is kapott Teheránban a síita forradalom győzelme után. Az új rendszer és Párizs kapcsolatai azonban hamar megkeseredtek — ha ugyan­is addig a sah ellenségei él­vezték a franciák oltalmát, ezután a sah családjának és környezetének tagjai keres­tek menedéket a Szajna partján, ahol különben so­kuk korábban is rendelke­zett elegáns rezidenciákkal Saj ur Bakhtiarra, a sah utol - só miniszterelnökére gon­dosan vigyázott a francia titkosszolgálat — ez azon­ban nem akadályozta meg négy, magát újságírónak ál­cázó terrorista merénylet­kísérletét ellene 1980. július 18-án (a merénylők azonban véletlenül egy szomszéd há­ziasszonyt öltek meg, Bakh- tiar sértetlen maradt.) Most az 1982 februárjában élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítélt merénylők kiadását kö­vetelik a géprablók, egy iszlám szervezet nevében. Teherán és Párizs viszo­nyát élezte az is, hogy 1981. Egyesült Államok— Nicaragua Érdemleges tárgyalások Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője „érdemle­gesnek” nevezte az Egyesült Államok és Nicaragua kép­viselői most véget ért tár­gyalásait. Hugo Tinoco nicá- raguai külügyminiszter-he­lyettes és Harry Shlaudeman amerikai nagykövet már a harmadik ilyen megbeszélést folytatta — ezúttal egy me­xikói üdülőhelyen, ahol már korábban is találkoztak — és a washingtoni közlés sze­rint várható, hogy folytatják a találkozókat. A tárgyalá­sok tartalmáról azonban egyik fél sem nyilatkozott. Közben az amerikai képvi­selőház ismét elutasította a nicaraguai ellenforradalmá­rok számára kért 21 millió dolláros rendkívüli segély folyósítását. Gépeltérítés Elengedték a túszokit; Megadták magukat az irá­ni hatóságoknak tegnap a kora délutáni órákban az AIR France légitársaság Boeing 737-es utasszállító gépének elrablói. A gépen maradt 44 utast és kétfőnyi személyzetet szabadon bo­csátották, a jelentések sze­rint valamennyien egészsé­gesek. Helyi idő szerint délután öt óra előtt a géprablók fel­robbantották a Boeing 737- es pilótafülkéjét, ám az uta­sokat korábban kiparancsol- ták a repülőgépből, és a Boenig 737-estől mintegy 200 méterre a földre fektet­ték őket. A kifutópályán egy ideig még továbbra is hatal­mukban tartották túszaikat, végül azonban küzdelem nélkül, fegyvereiket magasra tartva megadták magukat az iráni biztonsági szolgálat embereinek. A nap folyamán egyébként francia kommandó érkezett a ciprusi Lamacába, hogy szükség esetén közbelép­hessen a túszok kiszabadítá­sára. Mitterrand francia el­nök a többnapos túszdráma befejeztével adott nyilatko­zatában úgy foglalt állási, hogy az eset következmé­nyeinek értékelése csak ké­sőbb, további részletek isme­retében lehetséges. Claude Cheysson francia külügymi­niszter a teheráni esemé­nyek miatt félbeszakította szarajevói látogatását, és tegnap délután visszatért Párizsba. július 29-én a francia fővá­rosba szökött Baniszadr, a sah bukása utáni Irán első választott elnöke — Radzsá- viniak, a balos fegyveres el­lenállási szervezet, a mud- zsahedinek vezetőjének társa - ságában. A francia hatósá­gok elutasították a teheráni kiadatási kérelmet, bár igyekeztek korlátozni Kho­meini ajatollah e két egyko­ri szövetségesének és későb­bi ellenfelének politikai te­vékenységét. (Radzsávi azonban még 1981 őszén „emigránskormányt” ho­zott létre — igaz, a továb­biakban nem sokat lehetett róla hallani.) , Nen a Bakhtiar elleni me­rénylet volt az egyedüli, amely a jelenlegi iráni emig­rációt sújtotta Párizsban. 1982. február 8-án például egy párizsi utcán meggyil­kolták Asraf Rutait, a néhai sah nővérének fiát. Célpont­tá váltak a franciák is: Te­heránban 1984. február 26-án egy angol üzletembert lőttek le véletlenül — a cél­pont ugyanis egy francia diplomata lett volna, mint az a merénylőknek az AFP hír- ügynökséghez intézett tele- fonbejelentéséből kitűnt: Az iráni emigráció befo­gadásánál súlyosabb konf­liktus is szembeállítja ma Párizst és Teheránt: Fran­ciaország ugyanis az iráni— iraki háborúban jelentős fl szovjet állásfoglalás után II Fehér Ház kitérő akciója Olasz parlament Leszavazták a koalíciót Irán—Franciaország Egy géprablás és sok más Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának Politikai Bizottsága e heti ülésén jóváhagyta Mi­hail Gorbacsovnak és Bo­risz Ponormajovnak Herbert Miesszel, a Német Kommu­nista Párt elnökével folyta­tott megbeszéléseit. A Poli­tikai Bizottság hangsúlyozta a szovjet kommunisták válto­zatlan szolidaritását a német munkásmozgalom legjobb hagyományait folytató Német Kommunista Párt iránt. Tájékoztatást hallgatott meg a testület azokról a ta­lálkozókról, amelyekre Nyi­kolaj Tyihonov, illetve Va- szilij Kuznyecov és a Joan- nisz Alevrasz parlamenti el­nök vezetésével Moszkvában járt görög parlamenti kül­döttség között került sor. A PB megelégedéssel szólt a hagyományosan baráti szov­jet—görög kapcsolatok fej­lődéséről és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió továbbra is Görögországhoz fűződő sokoldalú kapcsolatainak megszilárdítására törekszik. A Politikai Bizottság meg­vizsgált néhány más kérdést is és több határozatot foga­dott el. Thatcher a szénbányászok sztrájkjáról Semmiféle engedményre nem hajlandó a kormány Margaret Thatcher brit kormányfő az ITV tévé-háló­zatnak tegnap adott interjú­jában ismét kijelentette, hogy kormánya semmiféle engedményre nem hajlandó a szénbányászsztrájk ügyé­ben. A miniszterelnök szerint a kormány a maga részéről minden lehetőt megtett a munkakonfliktus megoldásá­ért, ígéretet tett a bányaipar fejlesztésére, új munkahe­lyek létesítésére. A szénhiva­tal — mondta — tisztességes és józan javaslatokat terjesz­tett elő. „A szénbányász szakszervezet szélsőséges ve­zetősége az, amely akadá­lyozza a bányászvita rende­zését, a munkahelyek védel­mének jelszavával mások munkahelyeit veszélyezteti” — állította, a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy az októberben kezdődő új par­lamenti ülésszakban a kon­zervatív kormány hogyan akar nekifogni a felhalmozó­dott gondok megoldásához, Margaret Thatcher azt vála­szolta, hogy nem lát semmi különösebb gondot. „Ez a kormány jobb egészségügyi, oktatási hálózatot, jobb szo­ciális ellátást teremtett meg, mint bármelyik más kabi­net” — tette hozzá. Az interjú elhangzása után az ITV műsorvezetője felhív­ta a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatottság helyzetéről tegnap nyilvánosságra hozott hivatalos jelentés szerint jú­liusban Nagy-Britanniában a munkaképes lakosság 12,9 százaléka — 3 100 529 ember — volt munkanélküli. Június óta tehát 70 797-el gyarapo­dott a számuk. A kormányfő álláspontja is jelezte, a szénbányászvita egyre távolabb kerül a meg­oldástól. Ezt állapították meg szerdán azokon a ta­nácskozásokon, amelyeket Arthur Scargill, az Országos Szénbányász Szakszervezet elnöke folytatott nyolc más szakmai szervezet vezetőivel illetve Neil Kinnockkal. a Munkáspárt vezérével. A munkáspárti árnyékkormány energiaügyi miniszterének bevonásával a szakszervezeti vezetőség tovább dolgpzik azokon a javaslatokon, ame­lyeket a szénhivatal elé kí­ván terjeszteni a tárgyalások felújítása esetén. Chile Értelmiségiek a száműzöttek hazatéréséért A szélsőjobboldali Chilei Antikommunista Szövetség (ACHA) többször halálosan megfenyegette Enrique Sil­va Cimmát, a polgári ellen­zéki pártokat tömörítő De­fegyverszállí talányokkal tá­mogatja Irakot,- többek kö­zött tavaly ősszel kölcsön- bérletként a falklandi hábo­rúban kitűnően bevált Exo- cet rakétákkal felszerelt Su­per-Étendard gépeket is Bagdad rendelkezésére bo­csátott. Irán októberben az­zal a nyilatkozattal vála­szolt, hogy amennyiben Irán beveti az Exocet-rakétákat, lezárja a hormuzi szorost Azóta mindennapossá váltak az öbölben a tartályhajók elleni légi akciók mind irá­ni, mind iraki részről, ez azonban nem bénította "meg a forgalmat. Párizs azzal ér­velt, hogy „az egyensúlyt kí­vánja helyreállítani” szállí­tásaival, s a két harcoló fél közül azt támogatja, ame­lyik inkább kívánja a béke helyreállítását. A francia fegyvereladásokat Párizs 500 millió dollár értékű köl­csönnel is elősegítette. Ily módon, ha nem is 'az első kiélezett válságról van szó az Air France gép elrab­lásával kapcsolatban Párizs és Teherán között, a jelenle­gi — amikoris a géprablók a teheráni hatóságokon ke­resztül tárgyalnak követélé­seikről a Fabius-kormány­nyal, amely az iráni hatósá­gokat teszi felelőssé a fejle­ményekért — minden bi­zonnyal az egyik legkénye­sebb. Baracs Dénes mokratikus Szövetség elnökét — derült ki abból a levél­ből, amelyet az ellenzéki politikus intézett Sergio Onofre Jarpa belügyminisz­terhez. Cimma követelte, hogy vizsgálják ki az ügyet és vonják felelősségre a fe­nyegetőzőket. A chilei értelmiségiek egy csoportja egyeztető bizottsá­got hozott létre, hogy tá­mogassák a Chiléből szá­műzött többezer személy hazatérését. A „Száműzöttek hazaérkezését követő egyez­tető bizottság,” amely orvo­sokból, építészekből, újság­írókból, pszi chol óg usokB ól és más szakmák képviselőd­ből áll bejelentette: harcol­ni fog annak a helyzetnek a megváltoztatásáért, amely sok chileit külföldi emigrá­cióba kényszert tett. Augusto Ramirez Ocampo kolumbiai külügyminisz­ter szerdán utasította az Avdanca kolümbiai légitár­saságot, hogy szállítsa visz- sza az országba azt a három chilei politikust, akiket Pi­nochet a múlt héten távo­zásra kényszerített. Luis Go- doy volt kommunista szená­tor, a Chilei KP KB tagja, Osiel Nunez, a Demokratikus Népi Mozgalom főtitkára és Rene Largo Farias, a Chilei KP KB tagja először Argen­tínába volt kénytelen tá­vozni, majd onnan vissza­tértek Chilébe. A hatóságok azonban -ismét távozásra kényszerf tették őket, ezúttal Kolumbiába, ahonnan az Avdanca segítségével akar­nak hazatérni. A chilei kormány szank­ciókat helyezett kilátásba az Avianca ellen arra az eset­re, ha hazaszállítja a szám- űzötteket.

Next

/
Thumbnails
Contents