Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

xxxv. évi. 191. sz., 1984. aug. 23., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

A TARTALOMBÓL:

A hiba lehetőségét is fel kell fedezni

A tudomány világa

Társulati ülés a „Szigligetiben”

Nyári kampány után, őszi hajrá előtt

Közös erőfeszítéssel növelni kell az ágazat teljesítő képességét

Mezőgazdasági és élelmiszeripari aktívaülés Karcagon

A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazathoz tartozó Szolnok megyei nagyüzemek, vállalatok és intézmények gazdasági és politikai mflmikáját irányító vezetők, valamint a városi pártbijaottságok titkárainak részvételével aktívaülést tartottak tegnap Karcagon, a városi tanács nagytermében' A tanácskozást — amelyen résztvett és felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első Ritkára, és jelen volt Simon József, a megyei pártbizottság titkára, — Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, aki az aktívaülés céljáról szólva elmondta: a nyári betakarítási kampány befejezése és az őszi hajrára való felkészülés ad aktualitást a tanácskozásnak.

Vitaindítót Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese tartott. Elöljáróban értékelte a nyári kampányt, amelynek sikeréért elismerés illeti mindazokat', akik részesei voltak a tervezettnél nagyobb és a megyében kiugrónak számító gabonatermés gyors, veszteségmentes betakarításának és biztonságba helyezésének, az aratásban résztvevők színvonalas ellátásának.

Az őszi betakarítású növények helyzetét ismertetve Bereczki Lajos arról tájékoztatta az aktívaülés résztvevőit, hogy a megyében, a nagy- és kisüzemekben együttesen 61 ezer hektáron termő kukoricát viselte meg legjobban a szélsőséges időjárás. Mintegy hétezer hektárra tehető az a terület, amelyről megtermékenyítési problémák miatt le kell silózni a szemtermésnek szánt kukoricát, és a megmaradó területeken sem számíthatnak a nagyüzemek a tervezett átlagtermések elérésére. A 15 ezer hektárnyi cukorrépa termőterületen is jelentős károkat okozott a csapadékhiány, ezért a növény fejlettsége, gyökérsúlya elmarad a más években mért átlagoktól. A megyében minden eddiginél nagyobb — és emiatt nö- vényegészségügyileg veszélyeztetett területen vetett napraforgó átlagtermése hektáronként kétezer kilogrammra becsülhető. Rizsből sem számíthatnak a gazdaságok rekordtermésre, mert a növény fejlődését nagy mértékben visszavetette a hő- és fényhiány.

Szólt a megyei tanács elnökhelyettese az őszi kampányra való felkészüléssel, a mintegy 150 ezer hektáron érő termés betakarításával, és az 1985. évi gazdálkodás megalapozásával kapcsolatos feladatokról is. Felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a kukoricának, a

(Folytatás a 3. oldalon.)

A vitaindító előadást hallgatják az aktívaülés résztvevői

Megindult az almaexport

Tripoliban kiújultak a harcok

Megkezdődött az alma exportja. Az első 15 vagonos szállítmányt a Szovjetunióba indították a szabolcsi kertekből. Más években a kivitel 70—80 vagonnal kezdődik, most azonban a kedvezőtlen időjárás miatt, mintegy 10 nappal késik az érés, emiatt viszonylag szerényebb az induló mennyiség. A felfutás a jövő héttől várható. A Hungarofruct az év végéig összesen 325 ezer 500 tonna almát szállít a Szovjetunióba. E mennyiség minden eddigi szovjet exportot túlszárnyal; a tavalyinál például 65 ezer tonnával többet jelent.

A Hungarofruct jó előre felkészült az alma szállítására. Ismételten felhívta a termelők figyelmét az exportkövetelmények fokozott betartására, a megrendelők ugyanis szigorúbb minőségi feltételeket szabtak. Ezek betartására az üzemek mindenütt körültekintően szervezik meg a szedést és a csomagolást. Sok helyen újfajta érdekeltségi rendszer szolgálja az első osztályú áru arányának növelését.

Libanon panasszal fordul az ENSZ Biztonsági Tanácsához az ország megszállt déli területein felerősödött izraeli elnyomó intézkedések és az ottani vízkincs megszerzésére irányuló törekvések miatt — határozta el szerdai ülésén a bejrúti kormány, miután meghallgatta a hadsereg felderítő szolgálatának jelentését.

A tanácskozást szinte teljes egészében a dél-libanoni helyzet áttekintésének szentelték, mivel' Valid Dzsum- blatt, a kormány egyik vezető tagja nem tudott eljutni az államfő baabdai palotájába: az oda vezető utat eltorlaszolták azok hozzátartozói, akik szeretteik mielőbbi szabadonbocsátását követelik valamennyi milíciától. Az ily módon csonkává vált ülésen arról döntöttek, hogy a jelenlegi legfontosabb kérdéseket, a hegyvidék pacifikálását és a politikai reformok beindítását a szombati rendkívüli kormányülésen vitatják meg.

Az észak-libanoni Tripoliban és környékén a délelőtti rövid nyugalmat követően tegnap ismét kiújultak a harcok az iszlám egyesülési mozgalom és az arab demokratikus párt fegyveresei között. A Szíriával szembenálló, illetve Damaszkuszi támogató két szervezet a hétfő óta folyó szabályos háborúban nehézfegyvereket is bevetett, minden korábbinál nagyobb pusztítást és szenvedést okozva a négyszázezer fős kikötőváros lakosságának. Egyes értesülések' szerint az elmúlt három napon 95 ember halt meg, a sebesültek száma meghaladja a háromszázat.

Az athéni elöntés

(Külpolitikai kommentárunk a g. oldalon)

A Láng Gépgyár művelődési hálában

Nagygyűlés Románia nemzeti ünnepe alkalmából

Faluvégi Lajos mondott ünnepi beszédet

A Román Szocialista Köztársaság felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Láng ©épgyár művelődési házában. A mintegy 500 vendég között ott voltak a nagymúltú gyár munkásai, az angyalföldi vállalatok, üzemek és intézmények dolgozói. Az elnökségben Benke Valéria, az MSZMP Polititkai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle

szerkesztő bizottság elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezetője, Juhár Zoltán belkereskedelmi és Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter, Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkár. A megjelenteket Szentistványi Gyulámé, a HNF Országos Tanácsának aleünöke üdvözölte, majd Fa- luvógi Lajos, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra.

Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszönetét mondott a résztvevőknek azért, hogy eljöttek, és jelenlétükkel támogatják a szándékot: jó szomszédhoz illő módon közösen megünnepelni szocialista barátaink sorsfordulóit. Ilyen történelmi sorsforduló volt Románia népének életében 40 esztendeje augusztus 23-a.

— Négy évtizeddel ezelőtt már a háború ötödik esztendejében jártunk — idézte a múltat a szónok. — Minden nép nagyon sokat szenvedett. A második világháború fő terheit viselő szovjet Vörös Hadsereg azonban ellenállhatatlanul nyomult előre, és megteremtette a feltételeket népeink felszabadulásához. Csapásai alatt a német hadseregből és a román királyi csapatokból álló front Iasi- nál összeomlott. A román hazafias és antifasiszta erők — a kommunisták vezetésével — éltek a történelmi lehetőséggel, és 1944 augusztus 23-án fegyveres felkeléssel megdöntötték Antonescu katonai diktatúráját. A román hadifoglyokból a Szovjetunióban alakult Tudor Vladimirescu hadosztály önkéntesei harcba indultak a hitleri Németország ellen. A román hadsereg alakulatai csatlakoztak a szovjet hadsereghez, és annak oldalán küzdöttek hazájuk és más országok felszabadításáért. A mai évfordulón tisztelettel adózunk a fasizmus elleni harcban hazánk területén elesett román katonák emlékének is — mondotta.

A miniszterelnök-helyettes ezután emlékeztetett népeink több évszázados közös harcára, majd a jelenről szólva többek között ezeket mondotta:

— A Magyar Népköztársaságban román, és a Román Szocialista Köztársaságban magyar nemzetiség él. A jogok, kötelességek és a felelősségek harmóniájának azt az elvét valljuk, hogy a szocializmust építő társadalomban alaptörvény az egyenlőség. A többnyelvűség, a kulturális hagyományok, az életmódbeli szokások többfélesége nem zavaró tényező, hanem a társadalmat gazdagító sokszínűség. Meg kell fogadnunk a lenini tanítást, a többség nem lehet elég előzékeny a nemzeti kisebbséggel szemben. A nemzetiségek annál jobban tudnak a szocializmus ügyével azonosulni, minél jobban érzik nyelvük, kultúrájuk megőrzésének és a velük egy nyelvet beszélő nemzetekhez fűződő kapcsolataik érvényesülésének lehetőségét. Mi azt kívánjuk, hogy jogaikat biztosítva, a nemzetiségek jó közérzettel élhessenek és legyenek hű állampolgárai hazájuknak. Létezésüknél, sajátos helyzetüknél fogva az eddiginél szorosabb összekötő szerepet töltenek be népeink és országaink együttműködésében. E felfogás jegyében magától értetődő, kölcsönös igény, hogy országaink lakosai személyes és rokoni kapcsolataikat ápolják, ellátogathassanak egymáshoz, s ehhez meglegyenek a megfelelő feltételek.

A szónok ezután elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket Románia az országépítő munkában elért.

Történelmi és kulturális értékeink kölcsönös számontartásának, megismerésének jelentőségéről szólva kiemelte:

— Itt is, ott is példás szellemi örökségként tartjuk számon a haladó román és magyar íróknak még a két világháború közötti nehéz időszakban is kibontakozó összefogását, amelyet például a Romániában meaielenj, Balcescu és Kossuth, Cosbuc és Ady igéire hivatkozó kétnyelvű Aurora hirdetett. A Korunk című folyóirat román különszáma a román szellemi élet jeleseinek. Arg- hezinek, Blágának, Sádove- ánunak és másoknak a jelenléte Gaál Gábor kitűnő marxista folyóiratában igazi testvéri kiállás volt. Tudjuk, Jebeleanu, Beniuc, Porumba- cu tolmácsolta a román közönségnek Petőfi, Ady, József Attila költészetét. És tegyük hozzá nyomban, hogy a kortárs román költők verseinek fordításával József Attila is hitet tett a testvériség pártján. Büszkén és örömmel emlékezhetünk Bartók Béla gazdag román népdalgyűjtésére, akárcsak arra, hogy a román népköltészet legszebb remekét, a Báránykát Illyés Gyula tette magyar közkinccsé.

— Barátságunk erősítése megfelel népeink érdekeinek. Pártunk és kormányunk állhatatosan azon fáradozik, hogy együttműködésünk bővüljön, gyümölcsözőbb legyen. Hisszük, hogy közös erőfeszítéssel — összhangban a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel — a jószomszédi viszony tovább mélyülhet a kétoldalú kapcsolatok tovább szélesedhetnek, — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, & végezetül jókívánságait fejezte ki Ro-. mánia népének nagy nemzeti ünnepe alkalmából.

Ezután Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete köszönetét mondott az ünnepi nagygyűlés megrendezéséért, majd méltatta a 40 évvel ezelőtti történelmi események jelentőségét. Szólt azokról az eredményekről, amelyeket Románia népe elért a társadalmi élet, a gazdaság, a tudomány és a kultúra minden területén.

A beszédek elhangzása után az Építők Vadvirág Művészegyüttesének ünnepi műsora következett. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget