Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 22. Hz alkotmány napját ünnepeltük A kettős ünnep első napján, vasárnap, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Mo­sonmagyaróváron mondott nagygyűlésen ünnepi beszédet. Augusztus 20-án délelőtt Ópusztaszeren Köpeczi Béla mű­velődési miniszter beszélt. Székesfehérvárott Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára, Tapolcán pedig Gyenes András, a KEB elnöke tartott beszédet, sok tízezer hallga­tó jelenlétében. Pozsgay Imre: Az együttműködés beépült rendszerünk alapjaiba — Augusztus 20. a nép­frontpolitikán alapuló nem­zeti egység jeles napja. Ki­fejeződik benne a szövetsé­ges dolgozó osztályok, réte­gek, társadalmi csoportok, a különböző származású vi­lágnézetű emberek, külön­böző érdekű közösségek együttműködése — mondot­ta bevezetőben Pozsgay Im­re. Ezután szólt arról a fe­lelősségről, amely a mai magyar társadalomban a Ha­zafias Népfrontra hárul az állampolgárok valóságos közéleti lehetőségeinek fej­lesztésében, a közéleti teyé- kenység elevenebbé tételé­ben. Majd így folytatta: —■ Ha valamikor igaz volt, akkor most valóban igaz, hogy a legjobb gazdaságpo­litika az emberekkel való jó gazdálkodás politikája. Most, amikor újabb lendülettel lá­tunk hozzá gazdaságirányí­tásunk fejlesztéséhez, a gaz­dasági viszonyok további de­mokratizálásához, látnunk kell, hogy gazdasági-terme-, lési gondjaink megoldásá­nak kulcsa a társadalomban, az emberekben, az ösztön­zőbb munkafeltételekben — Minden évben augusz­tus 20-án az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékparkban olyan események évfordulóiról em­lékezünk meg, amelyek az egész magyar fejlődést meg­határozták : az államalapí­tásról és ahhoz kapcsolódó­an korunk államának, a szo­cialista államnak az alkot­mányáról; az 1945-ös föld­osztásról és ezzel együtt ar­ról a nagy gazdasági-társa­dalmi-kulturális átalakulás­ról, amely Magyarországon az elmúlt évtizedekben vég­bement. Megemlékezünk egy olyan eseményről is, amely egy­szerre az ember és a ter­mészet ünnepe: az aratás befejezéséről és az új ke­nyér megszületéséről, s ar­ról. hogy az emberi munka felemelkedésünk forrása — mondotta a bevezetőben Kö­peczi Béla. Ezután népünk régmúlt­jára visszatekintve emlékez­tetett a honfoglaló vezérek pusztaszeri gyűlésére. A Pusztaszeren elindult folya­matot István király fejezte be. István király történelmi tette után több mint ezer évvel Magyarország fejlődé­sében gyökeres fordulat kö­vetkezett be: megdőlt a ré­gi osztálytársadalom és meg­kezdődött egy új társadalom kialakítása. Ezt a változást — Mint európai nép, kü­lönös gonddal figyeljük a földrészünkön zajló, vagy azt közvetlenül érintő fej" leményeket — mondta elöl­járóban Szűrös Mátyás. — Európa sajátossága, hogy a történelem során pozitív és negatív értelemben egyaránt jelentős befolyást gyakorolt a világ más részeinek, sőt e'^zének sorsára is. Az el­múlt évtized első felében Európa példát mutatott ár­ván, és nem a tárgyak, dol­gok igazgatásában. Hazánkban biztonság, nyu­galom van. A mai viszon­tagságos világban Magyar- ország értéke megnőtt pol­gárai szemében és a világ szemében egyaránt. Erre az értékre érdemes és köteles­ségünk vigyázni. Egy ilyen világban a ha- zafiság mércéje nem lehet más, mint az, hogy mit te­szünk a szocialista nemzeti egység megőrzéséért, erősí­téséért. Ennek az egységnek a fejlesztéséhez a demokrá­ciát is fejleszteni kell. Az alkotmány ünnepén ar­ra gondolunk mindenekelőtt, hogy a dolgozó osztályok, rétegek szövetsége, együtt­működése, hívők és nem hi- vők egymás iránti kölcsö­nös megértése, a hazánkban élő nemzetiségek szabad ér­vényesülési lehetősége be­épült rendszerünk alapjaiba. Ez az együttműködés, szö­vetség, amelyet őrizni kell és a naponta változó hely­zetben újra megteremteni a felnövekvő generációk folya­matos bekapcsolásával — hangoztatta Pozsgay Imre. tükrözi a Magyar Népköz- társaság alkotmánya. Az alkotmány szelleme su­gallja a demokrácia széle­sítését és gyakorlásának ha­tékonyabbá tételét. Az el­múlt évtizedek tapasztalatai bizonyítják, hogy a társa­dalmi szervezetek egyre na­gyobb szerephez jutnak az élet minden területén, egy­re tagoltabbá és nyíltabbá válik a politikai és kultu­rális intézményrendszer, az állampolgárok egyre több lehetőséget kapnak az or­szágos és helyi ügyek in­tézésére. Ma is érvényes aranysza­bály: a nép üdve legyen a legfőbb törvény. Egy emberöltő alatt év­százados lemaradást hoztunk be, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a nálunk fejlettebb országoktól nincs tanulnivalónk. Fejleszteni kell a techni­kát, korszerűsíteni az fpar struktúráját, megjavítani nemcsak a gazdaságban, ha­nem mindenütt az irányítás, vezetés, szervezés munká­ját, magasabb szintre emel­ni az oktatás és a szakkép­zés színvonalát. Ezek mind előttünk álló feladatok, ame­lyek megoldása nélkül a vi­lágfejlődéssel nem tartunk lépést — hangsúlyozta beszé­dében Köpeczi Béla. * ra, hogy a bizalom és az előnyök kölcsönössége alap" ján van lehetőség a külön­böző társadalmit rendszerű országok közötti kapcsolatok építésére, együttműködésük kibontakoztatására. Európa, s ezzel összefüg­gésben a világ békéjének egyik kulcsfontosságú prob­lémáját évtizedek óta a két német állam viszonya jelen­ti — mondotta a továbbiak­ban. — Felbecsülhetetlen jelentősége van annak, hogy az ' első munkás-paraszt né­met állam megalakulása óta békeszerető politikát folytat, s hogy e politika eredmé­nyeként, a Német Szövetségi Köztársaság realista politi­kai tényezőinek együttműkö­désével az utóbbi években normalizálódott a két né­met állam viszonya. Sajnos az amerikai kül­politika törekvései bátorítást jelentettek azoknak a nyu­gatnémet erőknek, amelyek a mai napig nem mondtak le az 1937-es német határok visszaállításáról, a Német Demokratikus Köztársaság állami létének és társadal­mi rendjének megkérdőjele­zéséről. A történelmi tapasz­talatok tükrében nemcsak megértjük, de teljes mérw tékben osztjuk is az ezzel összefüggő aggodalmakat. Mi hiszünk az emberi ci­vilizáció jövőjében, bízunk a józan ész felülkerel^edé- sében, abban, hogy a másik oldalon is mind többen is­merik fel: a mai viszonyok között a két világrendszer szembenállásában értelmét vesztette a háború, mint a Gyenes András: — Az embernek mindig kemény munkával kellett a természettel megküzdenie a mindennapi kenyérért, az életért — mondotta beveze­tőül Gyenes András. — Ér­hető, hogy népünk szóhasz­nálatában a kenyér és az élet rokonértelmű, egyenér­tékű szavak. Most, az aratás után teljes biztonsággal megállapíthatjuk, hogy eb­ben az évben is megtermett az ország kenyere, s nyu­godtan mondhatjuk: nem fogunk hiányt szenvedni. A továbbiakban Gyenes And­rás szólt az elmúlt időszak­ban nehéz körülmények kö­zött végzett szocialista épí­tőmunka eredményeiről, a további tennivalókról. Ki­emelte: dicséret és elisme­rés illeti a mezőgazdasági dolgozókat, akik az ország kenyerét megtermelték, akik jó munkájukkal — az idén is sok gondot okozó időjá­rási viszonyok ellenére — nagy érdemeket szereztek a színvonalas élelmiszer-ellá­tás biztosításában. A gondok és az eredmé­nyek tükrében — mondhat­ni törvényszerűen — még élesebb megvilágításba ke­rülnek az olyan jelenségek, mint a felelőtlenség, a rossz munka, az állampolgári fe­gyelem lazaságai, ezek elné­zése, a társadalmi tulajdon megsértése, az élősdiség. Ezek természetes ellenérzést váltanak ki, és azt a jogos igényt, hogy mindenki, aki illetékes, határozottabban. következetesebben lépjen fel Az országos, központi ren­dezvényekhez hasonlóan megyénk kisebb-nagyobb te­lepülésen is megemlékeztek szocialista alkotmányunk születése napjáról. Jász- árokszálláson, ahol új pos­tahivatalt avattak, dr. Szi­lágyi Gábor, a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója mondott ünnepi beszédet. Jászladányban Sándor Lász­ló, a HNF megyei bizottsá­gának titkára, országgyűlési képviselőink közül pedig Martfűn Szabó Lajosné, Ti­szafüreden Bugán Mihály méltatta augusztus 20. jelen­tőségét. Máshol, mint például Karcagon, Jánoshidán, Me- zőhéken, Pusztamonostoron a helyi párt-, tanácsi, tömeg­szervezeti és gazdasági ve­zetők voltak az ünnepség szónokai, míg Jászszentand­végső győzelem eszköze. Op­timizmusunkat nem csupán reményekré, vágyakra, ha­nem tényekre alapozzuk. Mindenekelőtt arra, hogy a Szovjetunió, a szocialista or­szágok miként eddig, ezután 'is mindent megtesznek ,'a világ békéjét garantáló erő- egyensúly megőrzése érde­kében ... ■ Biztató körülménynek tartjuk, hogy nemzetközi légkör egészének rosszabbo­dása közepette is fennma­radt és összességében ered­ményesen szolgálja a dialó­gust az európai biztonság és együttműködés ügyének elő­mozdítására kilenc eszten­dővel ezelőtt, a helsinki zá­róokmány aláírásával létre­hozott intézményrendszer és a szovjet—amerikai viszony­ban kialakult súlyos feszült­ség ellenére nem követke­zett be jóvátehetetlen törés a szélesebb értelemben vett kelet—nyugati kapcsolatok­ban — hangoztatta Szűrös Mátyás, majd befejezésül kiemelte: — Hazánk — szo­cialista szövetségeseivel szo­rosan együttműködve — mindent megtesz a nemzet­közi helyzet veszélyes ten­denciáinak visszafordítása érdekében. minden ilyenfajta kártékony jelenséggel szemben. A na­gyobb rend megteremtése minden szinten kis és nagy beosztásban egyaránt a saját munkáért érzett felelősség erősödését feltételezi. A ma­gyar munkások, parasztok értelmiségiek szakértelme és szorgalma volt és marad a legfőbb biztosítéka annak, hogy nemcsak megőrizzük amit elértünk, hanem meg­teremtődnek a feltételei a gyorsabb előrehaladásnak, és ennek mértékében az élet­színvonal, a nép jóléte emel­kedésének. A szónok több fontos nemzetközi kérdésről szólt, majd beszédét azzal fejezte be: — Az elkövetkező idő­szakban nemcsak hazánk felszabadulása közelgő negv- venedik évfordulójának mél­tó megünneplésére készü­lünk, hanem több más fon­tos politikai eseményre is, amelyek közül kiemelkedik országunk vezető erejének, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak a XIII. kongresszu­sa. Az esemény fogadtatását azok a munkaverseny-fel- ajánlások fejezik ki a leg­jobban, amelyek a felszaba­dulás 40. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére bon­takoztak ki. Olyan kongresz- szusra készülünk, amely ön­kritikusan, eredményeket és hibákat számba véve fogja megjelölni azt az utat, ame­lyen a következő öt évben minden bizonnyal sikeresen fogunk haladni. ráson, Alattyánban, Tisza- kürt-Nagyréven, Mezőtúron és Tiszaburán ünnepi ta­nácsülést tartottak. Tizen­hét településen viszont — többek közöltt Kisújiszállá- son, Fegyverneken, Tiszabőn, Kengyelen, Tiszaroffon, Tö- rökszentmiklóson — a nép­front helyi bizottsága, és a tanács együttes ülésen em­lékezett meg az új kenyér ünnepéről. Több községben, így Jász- apátin, Cibakházán munkás­paraszt találkozókat szervez­tek, máshol olyan rétegta­lálkozók voltak, amelyeken fiatalok, katonák, diákok, nyugdíjasok, ipari és mező- gazdasági dolgozók vettek részt. Az alkotmánynapi megemlékezéseket a legtöbb helyen kulturális és sport- rendezvények, kiállítások, gyermekműsorok, szórakoz­tató programok követték. Köpeczi Béla: Az alkotmány szelleme sugallja a demokrácia szélesítését Szűrös Mátyás: Hiszünk az emberi civilizáció jövőjében Alkotmánynapi ünnepségek, megemlékezések a megyében Nemcsak megőrizzük, amit elértünk Hz atomkorszakban a béke és a háború kérdéseivel nem lehet tréfálni II BT elítéli Reagan cinikus kijelentését Az atomkorszakban a há­ború és a béke kérdéseivel nem lehet tréfálni — húzza alá a nyilatkozat, amelyet a Béke-világtanács hozott nyil­vánosságra tegnap Helsinki­ben, és amelyben a világ­szervezet határozottan elíté­li az amerikai elnök cinikus kijelentését. A nyilatkozat a további­akban rámutat; Reagan első- csapás-mérő terveit meg kell hiúsítani, máskülönben az egész emberiség az életével fizethet érte. A Béke-világ- tanács szigorúan elítéli Rea­gan „nukleáris cinizmusát” és felszólítja a világ béke­szerető erőit, hogy legyenek éberek abban a küzdelem­ben, amely azoknak a poli­tikája ellen folyik, akik ki­robbanthatják a nukleáris háborút A nyilatkozat a többi kö­zött rámutat, hogy az ameri­kai elnök nem első ízben nyilvánította ki ellenszenvét a Szovjetunióval szemben. Reagan kirohanása csak azt mutatja, hogy az amerikai elnök a közelmúltban telje­sen hamis kijelentéseket tett, amikor azt állította, hogy a, nukleáris konfrontáció csök­kentésére törekszik. Reagan és környezete agresszív és kalandor politikát folytat. Ez megmérgezte a nemzetközi légkört, növelte a nukleáris katasztrófa veszélyét. Reagan, amerikai elnök — fejeződik be a BVT nyilat­kozata — oly makacsul el­lenzi annak a kötelezettség­nek az elvállalását, hogy Washington nem alkalmaz elsőnek nukleáris fegyvert, hogy minden józan gondol­kodású ember jogosan teheti fel a kérdést: vajon nem azért teszi-e ezt. mert gya­korlatilag a fegyvert első­ként történő alkalmazására készül akár egy „korláto­zott”, akár egy „elnyújtott nukleáris háborúban?”. Republikánus Párt — Elnökjelölt) tanácskozás Reagan „megkoronázása” Dallasban Az amerikai Republikánus Párt Dallasban hétfőn meg­nyílt elnökjelölő tanácsko­zásán az esti — magyaror­szági idő szerint már kedden hajnali — ülésen hang­zottak el az első jelentősebb politikai állásfoglalások. Ezek igazolták az amerikai sajtó előzetes minősítését: a tanácskozás Reagan elnök „megkoronozásának” bizo­nyul. A dallasi tanácskozás esti ülésén Katherine Ortega, az amerikai Kincstárügyi Hiva­tal vezetője mondotta el programadónak számító megnyitó beszédét, amely Reagan elnök eddigi kor­mányzásának felmagasztalá- sa volt. Ortegát azért válasz­totta a pártvezetés a prog­ramadó beszéd szónokának, mert kettős célnak is megfe­lel: mint nő ellensúlyozhat­ja Ferraro alelnökjelöltségét, mint spanyol ajkú amerikai azt bizonyíthatja, hogy a Reagan-kormány szívén vi­seli a nemzetiségek ügyét. A tegnap esti ülésen egyébként a pártvezetőség más, vezető pozícióban levő nőket is fel­vonultatott. A beszéd élesen támadta a Demokrata Pártot, Reagan elnökről viszont azt hangoz­tatta, hogy „négy év alatt visszaállította Amerika hitét önmagában” és „nagy veze­tőnek” bizonyult, aki „biz­tosította Amerika békéjét, felvirágozását és magabiz­tosságát”. Ortega az Egyesült Államok grenadai interven­cióját például „az amerikai diákok bátor megmentésé­nek” nevezte, Carter kor­mányzatát pedig — nyilván­valóan azért, hogy üssön Carter egykori alelnökén, a demokraták jelenlegi elnök- jelöltjén, Walter Mondale- en, — azzal vádolta, hogy „nyitva hagyta az ajtót a kommunista agresszió előtt”. BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kára és Losonczi Pál az El­nöki Tanács elnöke Afga­nisztán függetlenségi évfor­dulója alkalmából távirat­ban üdvözölte Babrak Kar­mait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsának elnökét. MOSZKVA A szovjet főváros társa­dalma és a moszkvai helyőr­ség tegnap gyűlésen emlé­kezett meg arról, hogy a szovjet és mongol csapatok 45 évvel ezelőtt teljes győ­zelmet arattak az imperia­lista Japán csapatai felett a Hallhio-Gol folyó térségében. WASHINGTON Újabb közös hondurasi— amerikai hadgyakorlat kez­dődött a közép-amerikai or­szágban. A hondurasi egysé­gek és az amerikai alakula­tok július eleje óta már má­sodszor tartanak közös ma­nővert. A mostani gyakorla­ton 200 amerikai katona vesz részt. LONDON Ismét összecsaptak egy­mással a sztrájktörőket vé­delmező rendőrök és a ha­todik hónapja sztrájkoló bányászok Észak-Angliában és Skóciában a hét elején, összesein hatvankilenc bá­nyászt vettek őrizetbe. A sztrájkolok több helyütt lángoló úttorlaszokat emel­tek és kőzáport zúdítottak a kivezényelt rendfenntartó erőkre. Arthur Sacrgill, a bányász szakszervezet veze­tője kijelentette, hogy a vé­res összetűzéseket ismét 'á rendőrök kezdéményezték. A sebesültek számát több tucatra becsülik. PEKING Kína sürgeti, hogy a re­publikánus párt választási programtervezetéből töröl­jék a Tajvannal és Honkong- gai kapcsolatos részeket, 'me­lyeket Kína sértőnek, a kí­nai-amerikai viszonyt ren­dező elvek dúrva megsérté­sének, a kínai belügyekbe való beavatkozásnak tekint. LAGOS Egy nigériai katonai bíró­ság megkezdte az ország volt pénzügy- és közmunkaügyi miniszterének, Victor Masi­nák korrupciós perét. A vád szerint Shehu Shagari volt blnök megbuktatott polgári kormányának minisztereként 1,7 millió naira (1,28 millió dollár) értékű megvesztege­tést fogadott el különböző cégektől. Ö az első olyan miniszter, akit az 1983. de­cember 31-i katonai hata­lomátvétel óta ilyen váddal bíróság elé állítottak,

Next

/
Thumbnails
Contents