Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. JÚLIUS 13. Tiszasasi eset Gondolatok a közömbösségről A minap Tiszasason jártam, és az ot­tani tanácsi kirendeltségen folytatott beszélgetés azóta sem hagy nyugodni. Ott hallottam, hogy két kislány azzal állított be a kirendelt­ség vezetőjéhez, hogy „tessék bennünket állami gondozás­ba venni”. Kérésük vonatko­zott két kisebb testvérükre is. Elképzelni is nehéz, mi minden történhet egy család­ban, amíg odáig fajul a do­log, hogy a gyermekek taná­csi segítséggel szeretnének elkerülni otthonukból. Abból az otthonból, amelynek az élet természetes rendjeként oltalmat, szeretetet, megala­pozott jövőt kellene számuk­ra biztosítania. Milyen meg­döbbentő, hogy az életük el­ső évtizedén alig túljutott kislányoknak saját maguk­nak kell gondoskodniok sor­suk és a még náluk is gyer­mekibb testvéreik sorsának alakításáról, mindent jobb­nak fogadva el az apjuk­kal, anyjukkal való együtt­élésnél. Óhatatlanul felmerül az emberben a gondolat: miért a gyermekeknek kellett kér­ni az állami gondozásba vé­telt? Nem ismerte helyze­tüket senki? Sem rokon, sem szomszéd, sem barát, sem ismerős? Bizonyára so­kan tudtak életük buktatói­ról, keserveiről, érdekükben mégis béna maradt a láb, hallgatag a száj, tehetetlen­nek bizonyult az emberi ér­zés diktálta segítőszándék. Sajnos, kimondva-kimondat- lan él még az emberekben (milyen jó volna, ha miha­marabb kiveszne) az a „vé­lemény”: nem az én csalá­dom, mi közöm hozzá? Sőt, az is megtörténik, hogy az emberhez méltatlan viselke­dés esetén a családtagok is vonakodnak az erőteljesebb fellépéstől. Talán valami csodában bízva várják, hogy megváltozik az, ami hatha­tósabb intézkedés nélkül eleve meg nem változhat. Erre világít rá egy másik tiszasasi példa. Beállít a tanácsi kirendeltségre egy asszony, és kéri hozzátarto­zója kényszer elvonókúrára való küldését. Elkészítik a jegyzőkönyvet, az asszony aláírja, majd rövid, de kín­keserves töprengés után megszólal: „Tessék a felje­lentést tárgytalannak te­kinteni. Várjunk még egy hetet.” Várjunk még egy hetet! Mintha egy hét alatt meg­változhatnék a világ, pálin­ka helyett tejre szokna az idült alkoholista. Jól tudom, nemcsak a csodavárás ját­szik közre az emberek kö­zömbösségének. visszafogott indulatának kialakításában akkor, amikor torokszoron­gató tényekkel kell szembe­nézniük. Érthető a retorzió­tól való félelmük is. Érthető, magatartásuk mégis megma­gyarázhatatlan, hiszen kö­zömbösségükkel csajj tetézik a bajt. Aki nem ismer sem istent, sem embert, nem kí­méli saját gyermekeit sem, aki részegen naponta veri a családját, az előbb-utóbb megkeseríti az egész környék életét. Saját érdekében is cselekszik tehát, aki szót emel ellenük. És minél ha­marabb teszi, annál jobb. Tiszasas szőlőgyűrűben van. Olcsón és hitelben is könnyű borhoz jutni. Ennek ellenére — bi­zonygatja a tanácsi kiren­deltség vezetője — békés, nyugodt életet él a telepü­lés. Bizonyára igaza van. Tudom, hogy az említettek csak szélsőséges esetek a község életéből. Sajnos, azt is tudom, hogy a falukö­zösség nem mindenhol olyan kiforrott, mint Tiszasason, következésképpen erkölcsi hatásának visszatartó ereje máshol gyengébb. Sok tele­pülésen se szeri, se száma az új bevándorlóknak, a ki tudja milyen életet élőknek. És ha Tiszasason előfordul­nak ilyen esetek, akkor... Tessék végiggondolni a mon­datot, és időnként átnézni a szomszédba is. S. B. 40 alkotó év Képzőművészeti pályázat Határidő: július 23. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából és az MSZMP XIII. kong­resszusa tiszteletére pályá­zatot hirdetett. A felhívás arról tájékoztatta a hazai művésztársadalmat, hogy 1985. március 25-én „40 al­kotó év” címmel kiállítást rendeznek a Műcsarnok­ban. A tárlaton a szövet­ség tagjai, a Művészeti Alap, valamint a Fiatal Képzőművészek Stúdiójá­nak alkotói vehetnek részt különböző művészeti ágak­ban. A kiállítás tartalmi és szemléleti eredményessége érdekében — a felhívással egyidejűleg — a Művelődé­si Minisztérium képzőmű­vészeti osztálya vázlatpá­lyázatot hirdetett. A pá­lyázaton való sikeres rész­vétellel a pályázó anyagi támogatásban részesülhet, vagy megbízást kaphat a mű elkészítésére. A határ­idő rövidesen lejár: július 23-ig a Művészeti Alap cí­meié (Budapest VI., Kál­mán utca 16.) kell eljuttat­ni a terveket. Diákprogramok tanítás után Új szakköri jogszabályok Kevesebb, de színvonalasabb verseny A tanórán és az iskolán kívül, rendszeres elfoglaltsá­got nyújtó szakkörök, művé­szeti- és sportkörök, klubok szervezése az^ elmúlt évek­ben nem tartott lépést a ta­nulói létszám növekedésével. Sokhelyütt hiányoznak e foglalkozások megfelelő fel­tételei is. Ugyanakkor mind fontosabb pedagógiai törek­vés, hogy a diákoknak értel­mes. vonzó programokat kí­náljanak szabadidejükben. A gondok enyhítését szolgálja, hogy a Művelődési Miniszté­rium új rendelkezés kiadá­sával készül a szakköri mun­ka fejlesztését korlátozó kö­töttségeket megszüntetni. Az úttörőmozgalmi, vala­mint a közművelődési- és sportintézmények által szer­vezett szakkörökben az álta­lános iskolai tanulóknak mintegy 25—30 százaléka vesz részt. Több iskolában a tehetséggondozás mellett — és gyakran helyett — a szak­körök terhére szerveznek korrepetálásokat, felzárkóz­tató foglalkozásokat is. A Művelődési Minisztérium il­letékesei elmondták: az is­kolai költségvetésekből ke­vés pénz jut a szakkörökre. A szakemberek tapasztala­tai szerint az általános is­kolai nevelő-oktató munkát jelentősen megnehezítik a nagy számban szervezett versenyek, vetélkedők, szém- lék. Igen sok időt vesznek el az oktatástól a helyi szer­vek által meghirdetett kü­lönböző versenyek, pályáza­tok is. Gyakoriak a kampány jellegű rendezvények, ame­lyek elvonják mind a peda­gógusok, mind a tanulók sza­badidejének jó részét. Na­gyobb gondot kell tehát for­dítani az ilyen kezdeménye­zések összehangolására, ar­ra, hogy valóban a pedagó­giai célokat, a fiatalok ké­pességeinek fejlesztését se­gítsék. A vizsgálódások egyik fon­tos megállapítása, hogy a tanítási szünetekben szerve­zett szabadidős tevékenysé­gekben meglehetősen kevés tanuló vesz részt. A legna­gyobb gondot a nyári szü­nidei foglalkozások megszer­vezése jelenti, közelebbről az, hogy nem elegendő, s nem minden diákhoz jut el a vakáció hasznos eltölté­séhez nyújtott iskolai segít­ség. A minisztériumban elé­gedetlenek a nyári napközis foglalkoztatások színvonalá­val is; egyébként'e szünidei programok szervezését nehe­zíti, hogy jelentősen emel­kedtek az úttörő táboroztatás költségei. A szakkörök szervezésének és működésének továbbfej­lesztése ma fontos feltétele a nevelőmunka korszerűsíté­sének is. Fontos, hogy a tan­órán kívüli foglalkozások minél szélesebb kínálata áll­jon a tanulók rendelkezésé­re, valóságos választási le­hetőséget teremtve ezzel szá­mukra — hangsúlyozták az illetékesek. A minisztérium álláspont­ja szerint meg kell találni azokat a lehetőségeket ame­lyekkel. az iskolák is képe­sek saját szervezésükben le­hetőséget teremteni a gyer­mekeknek szabadidejük kul­turált eltöltésére. Ennek ér­dekében új szakköri jogsza­bály kiadását tervezik, fel­oldandó azokat a megkötött­ségeket, bmelyek m(a már akadályozói a szakköri mun­ka továbbfejlesztésének. Ösz­tönözni kívánják az iskolá­kat, a nevelőket a helyi le­hetőségek jobb kihasználá­sára, a programok nagyobb választékának megteremté­sére, Az új rendelkezés ér­dekeltté kívánja tenni az is­kolákat abban, hogy külső szakembereket is megbízza­nak gyermekfoglalkozások vezetésével. Szorgalmazzák olyan szakkörök, iskolaszö­vetkezeti csoportok megala­kítását. működését, amelyek Segítik a gyermekek mun­kára nevelését. Az új tanévben a Művelő­dési Minisztérium csökkente­ni kívánja az általános isko­lai tanulók számára szerve­zett különféle versenyek szá­mát is. Arra törekszenek, hogy megszűnjön az indoko­latlan átfedés a vetélkedők­ben, szemlékben, pályázatok­ban. A versenyeket rendező szerveknek az a célja: minél több gyermek, de önkéntes elhatározás alapján vállalja a feladatok megoldását, a felkészülést. Országos biológusnapok Székesfehérvár ad otthont augusztus 14—16 között a XXVII. országos biológus­napok eseményeinek: a Tu­dományos Ismeretterjesztő iTársulat biológiai választ­mánya és Fejér megyei szer­vezete rendezte tanácskozás- sorozatot augusztus 14-én, a fehérvári Technika Házá­ban nyitják meg. A konfe­rencia első napján a vegyi anyagok a talaj mikroorga­nizmusaira, a növényekre és az állati szervezetekre gya­korolt hatásáról tartanak elő­adásokat és a résztvevők tá­jékoztatást- hallhatnak az Agárdon működő úgyneve­zett madárvárta — madár- megfigyelő állomás — isme­retterjesztő és nevélő mun­kájáról. A Tiszatour tavaly adta át az abádszalóki üdülőcent­rumban azt a kempinget, amelynek úgynevezett be­építési tervét ezer személy­re készítették. Jelenleg ötszá­zan pihenhetnek a kemping­ben, amely hónapról hónap­ra új létesítményekkel gaz­dagodik. Legutóbb például két teniszpályát nyitottak meg amelyek egyéb sportok­hoz is alkalmasak. Elkészült a „vizes blokk” is. ahol a W. C.-ken kívül hideg-me­legvizes zuhanyozók is he­lyet kaptak. Lefektették már az elektromos kábelhá­lózatot, hogy a jövőben a bő­vítéskor az új sátorhelyeket is árammal tudják ellátni. Jelenleg tart a száz lakóko­csi-csatlakozó kialakítása, áll már a huszonhét kande­láber, így július közepétől a kemping éjszakai vendégfo­gadásra is alkalmas lesz. Az idén bővítik az úthálózatot a tábor területén és környé­kén. A kemping előtti par­koló száz gépkocsi befogadá­sára alkalmas. A környezet hangulatosságát emeli a ta­valy elültetett nyolcszáz fa és ugyanannyi örökzöld cser­Bővítik, fejlesztik je. Az új teniszpályák Nyolcszáz fát ültettek Abádszalókon is rekkenő a hőség Mi dolgozni jöttünk ide” Észtek, vietnamiak, magyarok az építőtáborban Már második hete tart a tiszaugi építőtábor, amely­ben Zala megyei középisko­lások mellett észt és vietna­mi fiatalok is dolgoznak. Vida Zsolt, a zalaegersze­gi Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakiskola tanára vezeti a tábort. — Száznyolcvanán va­gyunk összesen, ebből tizen­öt észt, harminchat pedig vietnami fiatal, ök is részt vesznek a munkákban, ka­pálják és kötözik a szőlőt, szedik a meggyet. Az észtek, — akik Rakve- re megyéből érkeztek — Lipp Oleg iskolaigazgató ve­zetésével különösen jól dol­goznak. A kilenc lány és a hat fiú a megyei KISZ-bi- zottság szervezésében tartóz­kodik Tiszaugon. Ugyanak­kor tizenöt Szolnok megyei középiskolás építőtáborozik Észtországban. A Rakvere megyei Roela Szovhozban gyümölcsöt szednek. A viet­nami fiatalok egyéves egye­temi nyelvelőkészítőn van­nak Magyarországon. Az ősszel kezdik tanulmányai­kat hazai egyetemeinken. — Az öttagú táborvezetés jól ellátja feladatát — mondja Hakk László, a csé- pai Tiszamenti Termelőszö­vetkezet elnökhelyettese. — Lényegében kevés gondunk van egymással. A gyerekek munkája szinte kifogásta­lan, még állandó dolgozóink­nak is elfogadnánk őket. Míg az előző turnus átlagos teljesítménye 73 százalékos volt, addig a jelenlegi gárda az első héten 102 százalékot teljesített. Ezt a szintet kel­lene tartani a második héten is. Ha tehetnénk akkor a mostani táborvezetést és ezeket a gyerekeket fogad­nánk jövőre is. Az elnökhelyettes szavai mindenképpen figyelemre­méltóak és a tábor munká­ját dicsérik. — Mi elsősorban dolgozni jöttünk ide, aztán ismerked­ni egymással, és az Alföld­del — mondja a tábor vezető. — A munkában a fiata­lok megállják a helyüket, és a szabad idő hogyan telik? — A termelőszövetkezet segít a programok összeállí­tásában. Kirándulásokhoz autóbuszt biztosít, műsorokat szervez. A táborozok már jártak Szolnokon, Kecskemé­ten. Ha benn maradunk a táborban, akkor sem unat­kozunk. Filmeket nézünk, dalt tanulunk, játékos ve­télkedőket szervezünk, és természetesen a fiatalok kedvelt szórakozása, a discó sem marad el. A táborban nemzeti este­ket szerveznek, ahol az észtek, a vietnamiak és a magyarok bemutatják hazá­juk szokásait, dalait. A tá­borlakók vasárnap gyalogtú­rán vettek részt, a közeli Tiszakürtre látogattak, ahcrl az arborétum növényeivel is­merkedtek. Szombaton a tábor véget ér, de az itt szö­vődött barátságok csak most kezdődnek. S a munka mel­lett talán ez a leglényege­sebb. Az észt fiatalok a jövő héten országjáró körút­ra indulnak, többek között Esztergom, Vác, Budapest nevezetességeivel ismerked­nek, majd ezután indulnak vissza hazájukba, Észtor­szágba. — n. t. — Kecskeméten tizenegyedszer Kodály-szeminárium Az idei nyáron ismét meg­rendezik Kecskeméten im­már tizenegyedszer — a Nemzetközi Kodály-szeminá- riumot. A háromhetes tan­folyam július 16-án, hétfőn délután ünnepélyes meg­nyitóval kezdődik a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium hangversenyter­mében. A tanfolyam előadá­sait, zenei gyakorlatait a Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézetben tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents