Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. JÚLIUS 8. IHeti világhiradö I Konsztantyin ,Csernyenko, jaz SZKP KB főtitkára, államfő (balról az első) a Kremlben fogadta a Moszkvában tárgyaló Geoffrey Howe brit külügyminisztert (jobbról az első) HÉTFŐ; Bolíviában meghiú­sul a szélsőjobboldali puccs­kísérlet — Zavargások az indiai Kasmír államban — Papandreu Prágában, majd Berlinben tárgyal. KEDD; Konsztantyin Cser- nyenko fogadja a Moszkvá­ban tartózkodó Geoffrey Howe brit külügyminisztert — Az amerikai külügymi­niszter a szovjet nagykövet­tel folytat megbeszélést, ké­sőbb Gromiko az amerikai nagykövettel találkozik. SZERDA: A libanoni kor­mányerők bevonulnak Bej­rútba, megkezdődik a fővá­ros egyesítése, ugyanakkor Tripoliban súlyos harcok rob­bannak ki — Zambia főváro­sában ismét tárgyalnak az angolai és dél-afrikai képvi­selők. CSÜTÖRTÖK: A magyar de­legációvezető felszólalása a bécsi haderőcsökkentési érte­kezleten — Asszad—Kaddu- mi találkozó Damaszkuszban, tanácskozások Szíria és a PFSZ viszonyának rendezé­séről. ÉÉNTEK: Újabb szovjet nyi­latkozat az űrfegyverkezés korlátozását célzó tárgyalá­sokról — Befejeződik a stock­holmi konferencia második ülésszaka az ENSZ főtitkára beszédet mond a 35 ország küldöttei előtt. SZOMBAT: Feszültség Nagy- Britannia és Nigéria között az exminiszterrablás kísérlete nyomán — Shultz Hongkong­ban megkezdi kelet-ázsiai körútját — Helmut Kohl La- tin-Amerikában. — Hogyan alakult az űr­fegyverkezést korlátozó tár­gyalások körüli vita? A kozmikus térségből ér­kező hírek éppúgy hozzátar­toznak ma már hétköznap­jainkhoz, mint a földi je­lentések. A Szaljut—7 há­romtagú legénysége túlju­tott .százötvenedik munka­napján és folytatja tevékeny­ségét, amelynek nem kevés kézzelfogható eredménye van. (Egyetlen példa: az űr­ből fedeztek fel egy nagy­kiterjedésű dzsungeltüzet Burma lakatlan vidékén s ennek nyomán tudtak idejé­ben közbelépni.) Az ame­rikai űrprogram keretében az első női űrsétára tesznek előkészületeket és cserélik az űrrepülőgép hajtóművét, miután nem tudták pontosan kideríteni azt a komputerek jelezte hibát, aminek követ­keztében a felbocsátást el­halasztották. Az űr azonban sajnos ab­ban az értelemben is földi téma lett, hogy a fegyverke­zési verseny új ága, a koz­mikus fegyverkezési hajsza fenyeget. A Szovjetunió ezért javasolta, hogy zárják el az űr militarizálásának vala­mennyi csatornáját, méghoz­zá addig, amíg nem kezdő­dött meg ez a folyamat. Ugyancsak rendkívül fontos eleme a szovjet indítvány­nak az önként vállalt mora­tórium, vagyis az a kötele­zettség, hogy a tárgyalások alatt — amelyek aligha lesz­nek egyszerűek és gyorsak — ne telepítsenek űrfegy­vereket. (Tanulságul szolgál­hat a genfi példa: a közép­hatótávolságú rakétákról folytatott megbeszélések azért váltak lehetetlenné, mert a tárgyalások közben az Egyesült Államok meg­kezdte a telepítést s ezzel kész helyzetet teremtett.) Washington ezúttal megle­pő gyorsasággal reagált a tíz nappal ezelőtti szovjet kezdeményezésre. S tegyük hozzá: meglehetősen felemá­san. Nem vetette el, hogy szeptemberben Bécsben elő­készítő megbeszélések^ kez­dődjenek (tárgyalások a tár­gyalásokról), ezt annál in­kább sem tette, tehette, ■ hi­szen az elnökválasztás köze­ledtével a tárgyalások füvé­nek kíván látszani. Megpró­bálkozott azonban feltételek állításával, méghozzá „áru- kapcsolás” formájában, hogy az űrfegyverkezés korláto­zásával együtt az abbama­radt genfi témákról is be­széljenek. Dehát, ha erről valóban lehetne tárgyalni, akkor még mindig tartana a genfi párbeszéd ... kitért az Egyesült Államok a morató­rium elől is. A TASZSZ hét elejei nyilatkozata ezért hív­ta fel az amerikaiak s egy­ben a világ figyelmét „ko­molyabb és felelősebb ma­gatartásra” s idézték Wein­berger hadügyminiszter sza­vait, amelyek az űrfegyver­kezés — s nem a korláto­zás — szükségességét hang­súlyozták. Ismételt amerikai magyarázkodás, majd újabb szovjet állásfoglalás követ­kezett (mindez jelezhette a felgyorsult tempót). Moszk­va megismételte tárgyalási hajlandóságát, de rámuta­tott arra, hogy egyenes és világos választ, vár az Egye­sült Államoktól, a feltéte­lek s a kitérés nem vezet­hetnek a tárgyalóasztalhoz. A szovjet fővárosnak köz­ben fontos vendége volt, Sír Geoffrey Howe, brit külügy­miniszter személyében. Meg­erősítést nyer, hogy a szov­jet—brit kapcsolatokat szá­mos területen lehetne fej­leszteni, de e lehetőség ki­bontakozását zavarja Lon­don magatartása, a rakéták befogadása s az amerikai vo­nal sok esetben történő kri- tikátlan elfogadása, sőt hir­detése. Mit jelent Bejrút egyesí­tése? Libanonban jelentős ese­mény törte meg a héten a megállapodásokról és a har­cok felúj ulásáról szóló hírek sajátos ritmusváltását. Het­venöt nappal a nemzeti egy­ségkormány megalakítása után megkezdődhetett a Szí­riái közreműködéssel létre­hozott nemzeti biztonsági terv végrehajtása. Ez gya­korlatilag annyit jelent, hogy a szembenálló feleknek egy­aránt elfogadhatóan átszer­vezték a kormányhadsereg irányítását (a hattagú pa­rancsnoki testületben 3—3 keresztény -s muzulmán po­litikussal) s ez az erő három dandárral bevonult a fővá­rosba. Ezzel elvben lehető­vé vált hat átjáró megnyitá­sa a keresztények lakta ke­leti és a mohamedán nyugati kerületeket szétválasztó zöld vonalnál, s mód nyílt a nem­zetközi repülőtér, valamint a kikötő munkájának felújí­tására. Valami történt is (két át­járó megnyitása), de a ren­dezés változatlanul sok buk­tatót rejt magában. Ameny- nyire örvendetes, hogy Bej­rútból ezúttal nem érkeznek hadijelentések (a különböző milíciák egyelőre 5—5 kilo­méternyire visszavonultak a zöld vonaltól és hajlandóak nehéz fegyvereik kivonására vagy leadására), annál ked­vezőtlenebb hír a harcok ki- újulása Libanon második leg­nagyobb városában, Tripoli­ban. Réti Ervin A jobboldali falangisták Kivonultak la libanoni főváros, Bej­rut keleti részéből, hogy átadják helyüket a kormánycsapa­toknak. A képen: a milicisták leszerelik fegyvereiket Ronald Reagan amerikai elnök (jobbról) 1984. július 1-én a Fehér Házban a diplomáciai testület részére adott vacsorán megbeszélést folytat Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövettel, aki a diplomáciai testület doyenjeként vett részt hz esemé­nyen. Megbeszélésük több mint egy órán át tartott Rendeződnek a szovjet — egyiptomi kapcsolatok Várkonyi Péter Madridba utazik Várkonyi Péter külügymi­niszter Fernando Mórán spa­nyol külügyminiszter meghí­vására ma hivatalos látoga­tásra Spanyolországba utazik. Csang flj-ping Tokióban Négynapos látogatásra teg­nap Tokióba érkezett Csang Aj-ping kínai honvédelmi miniszter. Csang Aj-ping — aki előzőleg Franciaország­ban, az Egyesült Államokban és Kanadában járt — japán kollégájával, Kurihara Jukó- val, a nemzetvédelmi hivatal Vezérigazgató)]ával '(hadügy­miniszterrel) a két ország katonai együttműködéséről folytat megbeszéléseket. Tegnap érkezett a japán fővárosba az amerikai had­ügyminisztérium küldöttsége is. Tokiói hadügyminiszté- niumi források szerint a de- lltegáció látogatásának célja a japán haditechnológia ta­nulmányozása. BUENOS AIRES Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja pénteken másodszor tárgyalt Raul Alfonsín ar­gentin elnökkel. A tárgyalá­son Argentína 43,6 milliárd dolláros külföldi adósságá­val, az argentin nukleáris programban való nyugatné­met részvétellel, a Falkland- szigetekkel és a csaknem nyolc éves katonai kormány­zat ideje alatt Argentínában eltűnt németek sorsával kap­csolatos kérdések szerepel­tek. MANAGUA Dániel Ortega, a Sandinis­ta Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezető taná­csának tagja, a nemzeti új­jáépítés kormánya kormány­zó tanácsának koordinátora az Egyesült Államok függet­lensége kivívásának 208. év­fordulóján üzenetet intézett az amerikai néphez és kong­resszushoz. Ortega üzeneté­ben rámutatott, hogy Nica­ragua kész az Egyesült Ál­lamokkal a normális kapcso­latok kiépítésére. HONGKONG George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap két­hetes távolkeleti kőrútjának első állomására Hongkongba érkezett. LONDON Londonba érkezett John Turner kanadai kormányfő. Fogadja őt II. Erzsébet ki­rálynő és tárgyal vele Mar­garet Thatcher miniszterel­nök. Kuala Lumpurban Malay­sia olimpiai bizottságának címére olyan levél érkezett, amelyben halálosan megfe­nyegetik Malaysia sportolóit, ha részt vesznek a Los Ange­les-: olimpiai játékokon. A levél nincs aláírva, de a hír­hedt fajüldöző amerikai Ku Klux Klan szervezet is­mert jelével látták el. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés 323 szavazattal 158 ellenében elutasította a szenátusnak azt a határozatát, amely felszólítja a köztársasági el­nököt: rendezzen népszava­zást az iskolatörvényről. MADRID A spanyol belügyminiszter rendeletére az állambizton­sági hivatal állandó telefon- vonalat létesített az ETA baszk terrorszervezet meg­térni kívánó tagjai számára. A 419-39-68-as madridi tele­fonszámon nyomozók és ügyészek válaszolnak azok­nak a terroristáknak a kér­déseire, akik hajlandók le­tenni a fegyvert és vissza kí­vánnak térni a békés polgári életbe. (Folytatás az 1. oldalról.) riumában és külképviseletein töltött be posztokat. 1965—67 között a Szovjetunió londoni nagykövetségének első titká­ra volt. A nagyköveti szintű kap­csolatok akkor szakadtak meg, amikor 1981-ben, An­var Szadat elnöksége idején az egyiptomi kormány külön­féle vádaskodásokkal kiuta­sította az országból Vlagyi­mir Poljakov nagykövetet, s néhány más szovjet diploma­tát. A Szovjetunió és Egyiptom 1943. óta tart fenn diplomá­ciai kapcsolatot, s a két or­szág együttműködése a het­venes évek legelején érte el csúcspontját, amikor 1971- ben aláírták a barátsági és együttműködési szerződést. Szadat elnök azonban már 1974-ben több szovjetellenes nyilatkozatot tett. A szadati politika teljes­séggel az Egyesült Államok­Az amerikai kormány il­letékesei kétértelműen rea­gáltak a TASZSZ pénteki nyilatkozatába, miszerint to­vábbra is érvényes a Szov­jetunió javaslata, hogy kezd­jenek tárgyalásokat a vi­lágűr militarizálásának meg­akadályozásáról. „Ott leszünk Bécsben szep­temberben, készen a tárgya­lásokra” — mondotta Larry Speakes, fehér házi szóvivő. „Elfogadtuk a szovjet ja­New Yorban befejeződött a leszerelési világértekezlet előkészítésével foglalkozó különleges ENSZ-bizottság ülésszaka. A bizottság jó­váhagyta azt a beszámolót, amely javasolja a világszer­vezet közgyűlésének, hogy a következő, harminckilence­dik ülésszakán tűzze napi­rendre a leszerelési világér­tekezlet összehívásának kér­dését. A dokumentum hang­súlyozza : az értekezletet minél előbb meg kell tarta­ni. A bizottság azonban, akár­csak korábbi ülésein, ezút­tal sem tudott előbbre lép­A szovjet haditengerészeti flotta feladatait elemezte tegnap Szergej Gorskov, a szovjet haditengerészeti erők főparancsnoka, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese. Hangsúlyozza: a legkorsze­rűbb technikával felszerelt szovjet haditengerészet egy esetleges imperialista táma­dás esetén képes hatékonyan megoldani minden harci fel­adatot. A háború hívei tud­ják ezt. és kénytelenek szá­molni a szovjet haditenge­részet erejével. A szovjet hadsereg lapjá­ban megjelent írásában Gors­kov emlékeztet arra, hogy a jmásodik világháború után minden amerikai katonai doktrína a világóceánokon való uralom elérését tűzte ki célul. Ez a törekvés kü­lönösen megerősödött az el­múlt években: a Reagan- kormányzat gyakorlatilag hoz kötötte Egyiptomot. Sza­dat 1976-ban felmondta az alig öt évvel korábban 15 éves időtartamra megkötött szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerző­dést. Nem sokkal ezután ke­rült sor Szadat és Menahem Begin akkori izraeli kor­mányfő jeruzsálemi találko­zójára, a Camp David-i kü- lönalku megkötésére. A kü- lönalku nemzetközileg, min­denekelőtt az arab országok körében elszigetelte Kairót. Ez a tény, s az ország mind súlyosabbá váló belpolitikai —gazdasági helyzete vezetett el a Szadat ellen 1981-ben elkövetett merénylethez. Ezt követően a Szovjetunió és az immár Hoszni Mubarak elnök vezetése alatt álló Egyiptom kapcsolatai javu­lásnak indultak. 1982-től számos különböző szintű megbeszélésre került sor a két ország vezetői között mind Moszkvában, mindpe- dig Kairóban, s fellendültek a gazdasági kapcsolatok is. vaslatot, s nem támasztunk előfeltételeket a tárgyalási javaslat elfogadásához/’ — nyilatkozta Alan Romberg külügyi szóvivő. Speakes ugyanakkor meg­ismételte: nincs változás ab­ban a korábbi amerikai ál­láspontban, hogy a Szovjet­unió által javasolt tárgyalá­sok napirendjére fel kell 'venni a , ,fegyverzet!; orfá- tozás” kérdését. ni a világértekezlet gyakor­lati előkészítésében a veze­tő nyugati hatalmak obstruk- ciós magatartása miatt. Az Egyesült Államok és a NATO-országok képviselői szerint a leszerelési világér­tekezlet megtartását a „ked­vezőtlen nemzetközi légkör” akadályozza. A szocialista országok küldöttei azt hang­súlyozták, hogy éppen a nemzetközi feszültség foko­zásának körülményei között szükséges a sürgős gyakor­lati intézkedések meghoza­minden fontosabb óceáni tér­séget — a partmenti terü­letekkel együtt — „életfon­tosságú érdekelnék szférájá­vá” nyilvánított. Ebben a helyzetben az egyetlen lehetséges megoldás az volt — írja Gorskov —, hogy a szovjet haditengeré­szet fejlesztésével rákény- szerítsék Washingtont a fel­ismerésre: az óceán, amely korábban megvédte az Egye­sült Államokat a válaszcsa­pástól, ma már elvesztette ezt a szerepét, s egy agresz- szió esetén az Egyesült Ál­lamokat a válaszcsapás ve­szélye fenyegeti. A rakéta- fegyverek és más korszerű harci technika alkalmazása a szovjet haditengerészetben minőségileg magasabb szint­re emelte a szovjet haditen­gerészetet, kiszélesítette az agresszió elrettentésének és megakadályozásának lehető­ségeit. Szovjet nyilatkozat Kétértelmű washingtoni reagálás Leszerelési világértekezlet Nincs előrelépés a gyakorlati előkészítésben tala. II főparancsnok elemzése Számolni kell a szovjet haditengerészet erejével

Next

/
Thumbnails
Contents