Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

Számítanak az ötletgazdák segítségére Kis falvak csöndje Csapatmunka titokzatosság nélkül Csudálatos játék Barátságvonattal Meg kell akadályozni a világűr militarizálását Pozitív választ vár javaslatára a szovjet kormány A szovjet kormány meg­erősítette azt. a június 29-én az Egyesült Államok kormá­nyának tett javaslatát, hogy kezdjenek hivatalos tárgya­lásokat a világűr militarizá- lásának megakadályozásáról — jelentette be tegnap a TASZSZ szovjet hírügynök­ség, leszögezve, hogy a szov­jet kormány csakis az e té­mával kapcsolatos és nem valami másfajta tárgyalásra szólítja fel a washingtoni kormányzatot, és elvárja, hogy az pozitív választ ad­jon. A TASZSZ-nyilatkozat hangsúlyozza, hogy semmi­képpen sem szabad megen­gedni a fegyverkezési hajsza kiterjedését újabb területre. Ellenkező esetben tovább nö­vekedne a nukleáris katasz­trófa veszélye, és a világűr halálos veszély forrásává válna. Ennek teljes és biztos ki­küszöbölése érdekében a Szovjetunió javasolja: álla­podjanak meg a csapásmérő (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György francia minisztert fogadott Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap fo­gadta Michel Rocard francia mezőgazdasági minisztert, aki agrárdelegáció élén Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására érkezett ha­zánkba. Jobb együttműködés—kölcsönös érdekek alapján A jövedelmezőbb termelésért Megyei tanácskozás a baromfiágazatról Megyénk élelmiszergazda­ságában a VI. ötéves terv egyik legfontosabb feladata volt a nagy- és kisüzemi ba­romfihús-termelés növelése. Az időarányos teljesítés ér­dekében tett központi és üzemi intézkedések eredmé­nyeként az ágazat már 1982- ben elérte a tervidőszak vé­gére előirányzott termelési szintet. Dinamikus fejlődés jellemezte a megye baromfi­termelését az utóbbi eszten­dőkben is, amikor pedig a piaci lehetőségek és az árak alakulása meglehetősen ked­vezőtlenül érintette a terme­lőket, a feldolgozókat egy­aránt. A baromfitenyésztés­sel, -tartással vagy húster­meléssel foglalkozó öt Szol­nok megyei állami gazda­ságban és harmincegy ter­melőszövetkezetben mintegy félmilliós törzsállományt gondoznak, évente 30 millió tenyésztojást, 32 millió ét­kezési tojást és 18 ezer 500 tonna vágóbaromfit állítanak elő. Az elmúlt évben a ba­romfiágazat egymilliárd 275 millió forint árbevételt pro­dukált, ami az állattenyész­tési főágazat összes árbevé­telének 23,3 százalékát je­lenti. örvendetes a termelés nö­vekedése, figyelemreméltó az árbevételnek az állattenyész­tési bevételekből való része­sedése, ugyanakkor több mint figyelmeztető — sem a nép- gazdasági érdekekkel, sem a megyei gazdaság politikai célokkal nem egyeztethető össze — az a tény, hogy me­gyénkben nem nyereséges a baromfiágazat. Ezért is tar­totta szükségesnek a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács annak az értekezletnek a megtartását, amelyen, a tegnap délelőtt Szolnokon, a baromfitermelés helyzetét tekintették át és a legsür­getőbb tennivalókat beszél­ték meg a termelésben és a feldolgozásban érdekelt me­zőgazdasági nagyüzemek, vál­lalatok vezetői. Simon József, a megyei pártbizottság tit­kára elnökölt a szakmai ta­nácskozáson, a baromfitar­tás, -tenyésztés és -feldolgo­zás megyei helyzetéről pedig Bereczki Lajos, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se tartott tájékoztatót. A megyei tanács és a TE- SZÖV szakemberei által vég­zett, a baromfiágazat teljes vertikumát elemző vizsgála­tok tapasztalatai azt bizo­nyítják — hangsúlyozta Be­reczki Lajos —, hogy nem csupán olyan külső ténye­zőkre vezethető vissza a ba- romfitartás jövedelmezőségé­nek romlása, mint például a felvásárlási és értékesítési árak csökkenése, a piac ked­vezőtlen alakulása és az ex­portlehetőségek beszűkülése. Sajnos olyan, úgymond bei- ső tényezők is milliós vesz­teségeket okoznak a baromfi­tartó-hizlaló gazdaságokban, mint például technológiai fe­gyelem lazulása, az üzem- biztonsági feladatok elha­nyagolása, az alapvető ál­lategészségügyi követelmé­nyek be nem tartása, az ága­zat biológiai adottságainak nem kellő kihasználása. Nem kevés többletkiadást jelent például a tenyésztojás és a naposbaromfi megyén kívül­re szállítása és behozatala más megyéből, holott a ren­delkezésre álló, jó színvo­nalú keltető kapacitással ma­radéktalanul kielégíthető a megyei feldolgozók alap­anyagigényei. Az ágazatban kialakult helyzet ismertetése után a megyei tanács elnökhelyette­se azokról a legfontosabb szakmai és szervezési tenni­valókról szólt, amelyekkel a jelenlegi gazdasági helyzet­ben is javítható a baromfi- tartó ágazatok jövedelmező­sége. A baromfi-vertikumban legnagyobb volument képvi­selő broyler c s i rkeh ús - előál­lításban például a technoló­giai, a takarmányozási és az állategészségügyi fegyelem megszigorítását hangsúlyozta, a keltetéstől a hizlaláson át a készáru elszállításáig. Fel­hívta a figyelmet arra is, hogy eredményesebb és jö­vedelmezőbb termelés jelen­tős tartalékai vannak még az egyes tenyésztési-tartási fázisok közötti együttműkö­dés fokozásában. A feldolgo­zók és a termelők érdekei­nek összehangolásával el kell érni, hogy a biztonság­gal értékesíthető végtermék előállításához szükséges szü­lőpárt állítsanak termelésbe, (Folytatás a 3. oldalon.) Szolnokon és Mezöhéken Előadás népfrontaktivistáknak Táncsics Mihályra emlékeztek Pozsgai Imre, a HNF Országos Tanácsa főtitkárának programja Kádár János és Jörgen Jensen találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap délelőtt a KB székházában találkozott Jör­gen Jensennel, a Dán Kom­munista Párt elnökével, aki az MSZMP KB meghívására néhány napot hazánkban töltött. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­nek és az enyhülési folyamat eredményei megvédésének lehetőségeiről. Megerősítet­ték pártjaik' szándékát a két­oldalú kapcsolatok további szélesítésére, a kommunista pártok összefogásának elő­mozdítására, a társadalmi haladás és a béke ügye javá­ra. Jörgen Jensennel megbe­szélést folytatott Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára is. A Dán Kommunista Párt elnöke délután elutazott Bu­dapestről. A szolnoki tanácskozás résztvevői A fogyasztók tanácsaira vo­natkozó kérdésre azt vála­szolta, elejét kell venni an­nak, hogy a valóságos hi­ányt álhiánnyal tetézzék egyesek jogtalan jövedel­mekhez jutva ezáltal. Tel­jesen jogos kívánság, hogy a fogyasztók tanácsai észre­vételeikre választ kapjanak a felsőbb szervektől. A tár­sadalmi munkavégzés gond­jairól szólva megemlítette, hogy a szükséglet és a ki­elégítés közti feszültséget nem mindig veszik figyelem­be, illetve nem mindig mé­rik jól fel az illetékesek, ezért is van cső- és egyéb hiány a közműfejlesztésre irányuló társadalmi akciók idején. A cigánylakosság beillesz­kedése meggyorsításának le­hetőségét tudakolta az egyik résztvevő. Erre azért nem kapott részletes választ, mert ez a témakör a HNF Orszá­gos Tanácsának programjá­ban szerepel, és a válasz e lapos tanulmányozást igé­nyel. A választási törvényt előkészítő országos vitáról szólva elmondta Pozsgai Im­re, hegy a két vagy több je­lölt állítását illetően orszá­gosan egyértelmű volt a he­lyeslés. A HNF javaslatait kedvezően fogadták az or­szág vezető testületéi. Pozsgai Imre — azok kí­séretében, akik Szolnokon (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap Szolnok (megyébe látogatott Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, akit a HNF megyei bizottságának székházában fogadott Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára, dr. Krasznai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke lés Sipos Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Rövid eszmecseréjük után a megyei tanács épületében Pozsgai Imre előadást tar­tott a városok, községek és néhány városkörzet nép­frontbizottsági tisztségvise­lőinek, aktivistáinak „A népfrontmozgalom időszerű feladatai a szövetségi poli­tika erősítésében” címmel. Bevezetőül a társadalmi köz- megegyezés elveit vázolta. Általános igény hazánkban — mondotta, hogy szocia­lizmus legyen. A másik ösz- szefogó erő az, hogy a veze­tést az MSZMP gyakorolja, de nem zárja ki abból a pár- tonkívülieket, politikáját végeredményben a dolgozó nép hagyja jóvá. Ilymódon a társadalom irányításában is közmegegyezés van. A harmadik elvként említette a nemzetközi helyzet egysé­ges értelmezését, azt a fel­ismerést, hogy nemzeti füg­getlenségünket csak a szo­cialista tábor országaival való szoros szövetségben őrizhetjük meg. Ezekkel az elvekkel világ­nézeti meggyőződésétől füg­getlenül, lelkiismeretfurda- lás nélkül egyetérthet bár­ki. Rövid történelmi vissza­pillantás után arról beszélt a főtitkár, hogy napjainkban nagy erőpróbának vagyunk kitéve. A próbatétel legne­hezebb pontja a gazdasági helyzet. Gondjaink vázolása köz­ben méltatta eredményein­ket — így a fizetőképesség megőrzését, s a továbbiak­ban azt fejtegette, hogy hosszú távon nem eléged­hetünk meg a gazdasági fej­lődés helyett a szintentar- tással, mert az előbb-utóbb elmaradást jelent. Megvan az esélyünk, a lehetőségünk arra, hogy néhány évi meg­torpanás után folytatódjon a lendületes szocialista épí­tő munka. Részletesen szólt a népfrontnak a település- fejlesztésben való részvéte­léről, a módosított választá­si törvényről. Beszédének egyik sarkalatos pontja: a Hazafias Népfront a politika tájalkotójaként vesz részt a társadalmi cselekvésben. Nem eldöntött kérdésekhez kérik véleményét, társadal­mi hozzájárulását a prob­lémák megoldásához, hanem számítanak kezdeményező aktivitására. Az előadás után kérdések­re válszolt Pozsgai Imre. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 158. sz„ 1984. július 1., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents