Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-06 / 157. szám
1984. JÚLIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II feldolgozó iparnak Új ötvözetek, alapanyagok A minisztérium és a megye vezetői flz ipargazdasági feladatokat egyeztették Körtvélyes Istvánnak, az ipari miniszter helyettesének vezetésével tegnap délelőtt Szolnokon tartózkodott a tárca vezető munkatársainak nyolc tagú csoportja. A miniszterhelyettest a megyei pártbizottságon fogadta Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára. Megbeszélésükön — amelyen jelen volt Simon József, a megyei pártbizottság titkára — időszerű gazdaság- és iparpolitikai kérdésekről tárgyaltak, elsősorban a Hűtőgépgyár, a Tisza Cipőgyár és a Tisza- menti Vegyiművek helyzetéről. A minisztérium vezetői ezután a megyei tanácsnál feladategyeztető tanácskozást tartottak a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőivel. Simon József, a megyei pártbizottság titkára vezette a megbeszélést, amelyen először a megye ipar- gazdaságának helyzetéről, az ipari termelés feltételrendszerének alakulásáról és az ágazat idei első félévi, megyei eredményeiről tájékoztatta a jelenlévőket Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A továbbiakban a tárgyalásra készített írásos anyag és Bereczki Lajos szóbeli előterjesztése alapján értékelték az egy évvel ezelőtti, hasonló megbeszélésen eldöntött feladatok végrehajtását, majd az ipargazdaság soron következő megyei tennivalóit, s a megvalósításukhoz szükséges tárcaszintű intéz, kedéseket egyeztették. Délután Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes Bereczki Lajosnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének kíséretében Kun- szentmártonba látogatott, ahol a Pannónia Szőrnjeki- készítő és Szőrmekonfekció Vállalat 4. számú gyárával ismerkedett. A Vaskút Fejlesztő Vállalat egyre több olyan fejlesztésbe kezd, amelynek eredményeként a kohászati és gépipari vállalatok nagyobb arányban alkalmazhatnak új hazai ötvözeteket és (alapanyagokat, s így csökkenthetik importjukat. Egyebek között kifejlesztették az úgynevezett gyorsacélt, amely a korábban használatosnál tisztább, jobb minőségű, zárványmentes alapanyag. Ezeket az acélokat főleg a szerszámgyártásnál alkalmazzák előnyösen. A győri Magyar Vagon- és Gépgyár és a Tungsram Rt. már nagyobb tételeket vásárol belőle. Nemrég sikerült a legkorszerűbbnek számító, éltartósítást biztosító, úgynevezett felrakó hegesztő anyagokat is kialakítaniuk, s ezzel meg tudják hosszabbítani a mezőgazdaság importból származó értékes berendezésekhez használt alkatrészek élettartamát. Ki a főnök, hogyan irányít? Izgalmas kérdés: hogyan éfljnék a lehetőségek és a kényszerek, sikerék és a kudarcok közepette a gazdálkodás vezető szereplői? Fiatal vezetőkkel beszélgettem a mi nap, olyanokkal, akik mai, a nemzedékváltás korában kerültek a „bársonyszékbe”. A pontosan kiszabott mondatokból gyötrődés érződik a Marschék Zoltánnal folytatott beszélgetésben. Nem csoda, hiszen gondok gyűrűjében él, mióta csak Berekfürdőre érkezett. A fiatal szakember, ahogy mondani szokás. udvarias vívóalapállás- ban fogad. Méreget: Barát vagy elllénség? Lassan tisztába jövünk egymással... Zoltán a miskolci egyetemen végzett gépészimérnökként, tíz évig az Üvegipari Művek aijkiaii gyárában dolgozott, majd Berekfürdőre „igazolt át”. B bárom „g” nélkül nem megy! — Ajka 1981-es önállóságáig, megpezsdüléséig olyan feladatokat kaptam, melyeket két ujjal el lehetett zongorázni. Ez egy fejtett ipari orisizágban véteknek számítana. így sáfárkodni a mérnökökkel? Ha a raktárban elfekvő készletek után fizetni kell, máért nem vonatkozik hasonló szabály a szellemi készletek pazarlására? Kapóra jött a berekfürdői gyár pályázata — műszaki igazgatóhelyettes tettem. Nem kis lehetőség! Ezt szem előtt tartva vállaltiam az ötödik éve veszteséges üzemet, gondolván itt van tennivaló. Kétségtelen: Marschék ZoL tán nagyot váltott: íróasztaltól a termelésbe, vezetői posztra, dunántúli városból alföldi faluba ... Háromnegyed évig ingázott Berekfürdő s az (akikor még Ajkán §*lő) családja között. Jelenleg a vállalat bérlakásában él három gyermekével... Ismét a munkára terelődik a szó. KeresemJkutatom, milyen vezető lehet? Végzettsége megfelelő, elszántsága szimpatikus, de mennyire tájékozott, tapasztalt? Fogékony-e az íjra, van-e véleménye, mit akar tenni? — Nézd, ebben a gyárban jddig egy-egy hónap tenme- ése eldöntötte az egész évet, > ehhez a hullámzáshoz idomult a dolgozók munkarit_ nusa is. A létszámot „felfuttatták” nagyüzemi szintre, ez íem volt helyes, de az arány ;em, mert 50—60 üvegfúvóval több kéne, s csökkenteti volna szükséges a nem fi- dkaiak számát. Ugyanakkor tincs megfelelő háttéripa- "unfc, a technikai színvonal, Ifetve a rekonstrukció megrekedt. Ez a rengeteg megoldandó feladat mind ránk rár, Egy jószerint teljesen kicserélődött vezetői garnitúrára, akik zömmel fiatalok, máshonnan kerültek ide. Szerencsére, mindőnk a 3 „g”_ ben látja a kiutat: gép, gárda, gázsi. A korszerűség, az ösztönzés s a félellős tenniaka- rás jegyében. A tavalyra ígért nyereség — valószínűleg túltervezés miatt — elmaradt. Zoltánnak (s vezetőtársainak) az a célja, hogy a talpraáillás ne várasson magára sokáig, s a gyáriak közérzete mihama. Ez sem újkeletű kérdés: „korbáccsal valgy cukorral lehet inkább irányítani? A vezetők többnyire demokratikusnak mondják magukat, ám valójában nem tudják kiszűrni sem az autokrata és sem a laisser faire (vagyis szabad jára engedve a dolgokat) elemeket. S nem könnyű kiküszöbölni a „lent” és a „fent” még mindig tapasztalható antidemokratikus különbségét sem. — Szerintem nem az a lényeg. — szögezi le Liber Árpád, a Kőolajkutató Vállalat igazgatási osztály vezetőjje, — hogy félbő vezetők vagy beosztottak színeit képvise. terme? Az a fontos: a való®, (kivitelezhető és hasznot hozó döntés, érdek érvényesüljön! Ehhez vitathatatlan, erős kéz szükséges, olyan, melynek szaktudás, korszerűség, emberség ad tekintélyt. Némelyekből a hatalom elvesz mindent, ami emberi. Eleinte én is éreztem azt, hogy följebb lépve kevesebAz öt hónapja kinevezett osztályvezetőnek — mesélik róla — van egy „betegsége”: nem azzal kezdi, hogy belsőépítésszel kicserélteti irodája bútorait* tapétáját, új tettjkármőt keresi és ifröccs- ulti. vagy vadászpartnereket szerez magának. Előbb bejárja az új beosztása terepét, majd azt kutatja, hogyan lehetne változtatni, javítani a körütaényeken. A vállalatnál eddig még segítették ebben. A bizalmat kulcsszónak tartja, azt Valiivá, csakis így választhatók ki az ügyek hozzáértő intézői, akiknek „karmestere” keÉ hogy legyen a vezető. Ügy mond alulról indult, s nem akarja, hogy elszakadjon ez a köldökzsinór. — Azért vagyok itt hogy — többek között —, a kőolajosok munkáját könnyít- sem gyorsabb ügyintézéssel, bútorokkal, virágokkal, különböző rendezvényekkel, komfortosítsam, még a pénzszűke ellenére is, hiszen a jó közérzet nagyon fontos. Sajnos, sokszor vagyok kényrabb javuljon. „Bár másfél éve (hogy ide-jöttem), jobb volt a hangulatom, mégsem böngészem a pályázatokat, hirdetéseket...” A körülmények, amelyek körülvesznek, bekerítenek bennünket, s meghátrálásra kényszeríthetik a gyengéket, de eddig nem ijedt meg az igazgató- helyettes. Marad. Döntése jelzi: a következetesség. a határozottság is erősödik vezetési stílusában. ben ugráltatnak, s különös volt tapasztalnom, milyen az, amikor fordul a kocka, nem ő, hanem én utasítok. Ez sosem népszerű, de másképp nem tehet dolgozni. Így keli szemlélni a dolgot, figyelembe véve, hogy mindig a közös cél az elsődleges! Liber Árpád segédmunkásként kezdte a vállalatnál, majd végigjárta a „szamárlétrát”: szakmát szerzett, csoportvezető, operátor. kirendeltségvezető lett. De jobban érdekelték a műszaki teendőknél a jogi-igaz- glatási és emberi ügyek. Ezért örült, amikor a geofizikai üzemből az igazgatási osztályra került. A vezetői jellem tisztességét — Árpád szerint is — a cselekvő órák, napok biztosítják. Nagy tervek, tehetség. lelkesedés mind széthullhat, ha nincsenek próbatevő mindennapok. Való igaz: az út megtételétől edződünk, erősödünk, s nem a csúcsra érkezés percétől. telén nemet mondani, persze ezt is vállalni kell. A váltás? Jót tett nekem: nyugodtab- ban, elmélyültebben dolgozhatok. Igaz, a geofizikán már csukott szemmel tudtam, mihez nyúlok, de a rutin könnyen leszoktathat a gondolkodásról. Ismerem szakmai korlátáimat, ezen az államigazgatási főiskolán való továbbtanulással akarok segíteni, de most is ha valamit nem értek — megkérdezem a beosztottaktól. Szerintem többnyire jól érvényesítik vállalatunknál (bár mindenütt így lenne) a természetes kiválasztódás elvét: aki a legalkalmasabb a vezetésre, az kerül a „bársonyszékbe”. És jó az ötvözet is — fiatalos lendület és alkotó tapasztalat. Vagyis az első vonalban 30—40 év körüli dinamikus, friss fantáziájú diplomások, mögöttük az idősebbek, akik tanácsokkal látják el az elsővonalbe- lieket és — együtt hoznak jövőt alapozó döntéseket. ßz. Tamás Tibor Korbács vagy cukor? B bizalom a „karmesternek” szóljon! A búza Vnűtrágyázási kísérleteinél gyakran vizsgálják á kalászok fejlődését A hazai agrártermelésnek ma már szerves része a kutatás és az ehhez kapcsolódó mjjszaki fejlesztés. A szellemi alkotóműhelyek — a közös érdeklődés és érdekeltség révén —• szorosan együttműködnek termelési rendszerekkel, élen járó termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal. A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi intézete a hatodik ötéves tervben egy tárcaszintű kutatási célprogram keretén belül is tevékenykedik. Ebben a tiszántúli talajok termékenységének növeléséhez szükséges kutató és fejlesztő munkákat vezeti es koordinálja. Az intézet kutatómérnökei többek között a talajókra és a növényekre ható fizikai és kémiai talajjavítás és vízrendezés komplex hatásait vizsgálják. A kar- cagpusztai kísérleti telepen kívül Abádszakókon és Kisújszálláson folynak kísérleték. A savanyú homoktalajokon végzett kutatások eredményeit a tornyospálcai telepen ellenőrzik. Az elmúlt hét esztendőben az intézetben számos —’ a gyakorlatnak átadható — kutatási eredmény, 11 szolgálati találmány és 20 újítás született. A talajművelés, a talajjavítás, a műtrágyázás, az altalajöntözés, a hígtrágya-hasznosítás, a különböző etetőberendezések, valamint a juhhodályok anyag- és költségtakarékos változatainak kidolgozása témakörében. A karcagi kutatóban napvilágot látott találmányok és szabadalmak értékét és jelentőségét bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben e „termékek” hasznosításából az intézet mintegy másfél millió forintos árbevételhez jutott. A szakemberek jelenleg az agrokémiai és növényélettani kutatásokon kívül a biológiai és biotechnikai folyamatokat is kiemelten kezelik. A különféle talajtípusokon, eltérő tápanyag-ellátottsági szinteken a tájkörzetre jellemző növényfajokat fajtánkénti megbontásban vizsgálják. Tavasz óta működik az intézetben a lizi- méter, amellyel az eredeti talajviszonyok között végbemenő kémiai és talajfizikai változások követhetők nyomon. Ezt a talajvizsgálati rendszert a közeljövőben egy számítógéppel kötik össze, amely jelentősen meggyorsítja a munkát és megköny- nyíti az adatszolgáltatást. Az elmúlt évben átadott meliorációs kísérleti telepek további lehetőséget biztosítanak a talajtani és agrokémiai elemzések folytatására, így a gyakorlat számára konkrét adatokat szolgáltatnak a? altalajcsövezés mélységéről, sűrűségéről, valamint az altalajöntözésről. A DATE karcagi intézete állandóan növekvő kutatási feladatai során továbbra is kapcsolatot tart más hasonló társintézményekkel. Így például a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetével, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központtal kötött együttműködési szerződést. Az intézet feladatköreiben szerepel — a megalakuláshoz szorosan kapcsolódva — a takarmánynövények, a muhar, a köles és a bükköny fajtafenntartó, illetve újabb fajták előállítása. A karcagi intézet kutatási eredményei több „csatornán” keresztül jutnak a mezőgazdaság mindennapos vérkeringésébe. A fejlődés e szakterületén működő szellemi alkotók és műhelyek iránt napjainkban egyre nő az érdeklődés. F. T. Találmányok és szabadalmak „műhelye’ ff Kutatási feladatok Karcagon Tenyészedényes kísérletek a karcagi kutatóban Légi futárszolgálat Kézbesítésre két nap Július 9-től Építkezések a Ferihegyi úton Ma sajtótájékoztatón jelentették be: átépítik a Ferihegyi gyorsforgalmi út felüljárójának burkolatát, továbbá megerősítik a függesztő- rudakat is. A július 9-én kezdődő, s várhatóan augusztus 30-án befejeződő munkák ideje alatt a közlekedést egy forgalmi sávon, jelzőlámpák segítségével szervezik meg. Ezután a gyorsforgalmi út Csévéző és igló utcai aluljárójánál kezdődnek munkálatok. A november végéig tartó felújítás során a forgalmat jelzőtáblákkal a szervizútra terelik, Két évvel ezelőtt alakította a MASPED és a Hunga- rooamion közös — szállítmányozással foglalkozó — leányvállalatát, a Hungaro- sipedet, elsősorban abból a célból, hogy a közúti árufuvarozásban javuljon a szolgáltatások minősége. Az elmúlt két év során jelentős megbízói körre tett szert a szállítmányozó leány- vállalat: a fuvaroztatók számára' ugyanis kedvező, hogy a Hunlglarosped — kihasználva a kis szervezetéből adódó előnyöket — rugalmasan képes alkalmazkodni a hullámszerűen változó exportimport igényekhez, s gyorsabban tudja kielégíteni a váratlanul érkező megrendeléséket. Az előzetes elképzelésektől eltérően már az első teljes evoen, 1983-ban jelentősen felfutott a leányvállalat tevékenysége: 12 ezer konténer fuvarozását szervezte meg a tengerentúlra, illetve onnan Magyarországra. A szállítmányozó leányvállalat legújabb üzletága a légi futárszolgálat. Az új szolgáltatás igénylőinek megbízására — tisztes fuvardíj ellenében — vállalják, hogy 48 órán belül a világ bármely részébe, illetve onnan hazánkba eljuttatják légi ösz- szeköttetéseken keresztül a sürgős iratokat, fontos okmányokat, s gondoslkodnak a küldemények vámkezeléséről is.
