Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚLIUS 31. A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának törökszentmiklósi üzemében július végé­ig elkészül két, egyenként 14 méter hosszú gumihevederes szállítószalag a Tatabányai Szén­bányák megrendelésére Megrövidített rövid italok Sorozo sor nélkül, zenés felár zene nélkül Ötnapos őrjárat a megyében Ha bicska nem is, légy annál több röpködött a hor­tobágyi Kaparó csárdában, ahová betért a kis társaság. Az út porát nem üveges sörrel, de nem is Márkával, Colával kívánták lemosni, rövid italt rendeltek. Amikor a felszolgáló letette asztalukra a poharakat, legnagyobb meglepetésére nem engedték őt tovább; előkerültek a hi­teles mércék, az ellenőrbrigád tagjai bemutatkoztak. Nos, a három „felesből” kettő 39, egy csak 38 ml volt az 50 helyett. A tettenérés 22 illetve 24 százalékos fo­gyasztói megkárosítást ész­lelt a tiszafüredi áfész csár­dájában, ami a vendég- kárá­ra 18 forint 80 fillért jelen­tett volna. Nem mentség, hogy a vétkes munkaviszo­nya ott csak az előző nap kezdődött... Pénteken délután, s az es­ti órákban .legifjabb váro­sunk számos vendéglátóhe­lyén és kereskedelmi egysé­gében fedték fel inkognitó- jukat az ellenőrök, de ilyen vagy hasonlóan kedvezőtlen tapasztalattal másutt nem „gazdagodtak’’. Az igaz, hogy a 16. számú zöldségbolt a vásárcsarnokban nem alkal­mazta az osztályos áru jel­zést; hogy a Gyöngy presszó­ban a műbőr székek bélése kifordult, nem felelnek meg a II. osztályú üzlet követel­ményeinek, hogy ugyanott a persely ellenére pénzt is ke­zel a fagyialtos, a haja vi­szont nincs lekötve; hogy a Vadász étteremben kifogásol­ható a mellékhelyiségek tisz­tasága, presszójában a dísz­dobozok szavatossági ideje lejárt. Az összbenyomás mégis igen pozitív volt: Fü­reden. sokkal jobb az áruel­látás, mint a megye más vá­rosaiban, kevésbé sértik a fogyasztók érdekeit, betart­ják a bizonylati fegyelmet, a higiénia dicséretes — külö­nösen a régebben sokat kifo­gásolt áfész -étteremben. Ötnapos átfogó vizsgálat végére tette a pontot a füre­di őrjárat. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat prog­ramjába bekapcsolódtak — a végrehajtásban részt vettek — a helyi tanácsok, szakigaz­gatási szervek vezetői, az SZMfT, a HNF Fogyasztók Megyei Tanácsa, a megyei rendőr-főkapitányság képvi­selői, az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat és vendég­látó vállalat szakellenőrei, valamint a TVM, a MÁV- csomópont és a heyi tanácsok társadalmi ellenőrei, öt bri­gád kapta meg a szempon­tokat a fogyasztói érdekvé­delem, a társadalmi tulajdon védelme, a bizonylati fegye­lem, az áruforgalom, a higié­nia és egyéb témák részletes elemzésére. Törökszentmiklóson, Me­zőtúron, Karcagon, Jászbe­rényben és Tiszafüreden 56 üzletet „szálltak meg”, eb­ből 36 a vendéglátó vállala­té, a többi áfész-, ÉKV- il­letve magánüzlet volt, s az összes közül 26 szerződéses üztrneltetésű. A fürecii nap végeztével a „brigádok’’ ve­zetői gyorsmérleget készítet­tek, nyomatékot adva annak, hogy a jónak ítélhető füredi tapasztalatokkal ellentétes megállapításokra is kénysze­rültek. Az ellenőrzött üzle - tek 26,5 százalékánál talál­koztak a fogyasztók megká­rosításával, vagyis minden harmadik egységnél mutat­kozott eltérés. A törökszent­miklósi Ibolya eszpresszó ve­zeti a listát a rövid italok megrövidítésében, ott a fél­deci csak 35 milliliter volt (a Hangulatban már nem si­került a próbamérés, mert a felszolgáló a tálcára helye­zett italokat kiöntötte). A mezőtúri Diófa vendég­lőben július 1. óta (az üzlet­vezető bemondása szerint) nincs zeneszolgáltatás, ennek ellenére a plusz 10 százalék zenés felárat felszámítják. Az Aranykerék sörözőben nem volt sör, a megtévesztő fantázianevű jászberényi Aranyponty étteremben há­rom éve nem is láttak halat a vendégek. Találtak viszont az ellenőrök jelentős árdrá­gítást, ugyanis a maximumon felül még a zenedíjat is „ki­róják” a gyanútlan vendég­re. A palackozott sör haszon- kulcsszámításánál is „sántí­tott” az Aranyponty szerző­déses üzemeltetője. A tényle­ges fogyasztói megkárosítás megállapítása céljából szak­értő bevonásával visszatér­nek majd az ellenőrök. A tény: 17 személy ellen kezdeményeztek az ellenőr­zések után szabálysértési el­járást, két üzletnél gazdasá­gi bírságot, a jogtalan haszon elvonását, nyolc személyt pedig figyelmeztettek, illetve fegyelmi felelősségre voná­sukra tettek javaslatot, és egy üzlet bezárását, azaz mű­ködési engedélyének szüne­teltetését kezdeményezték a vizsgálat vezetői. Ennek elle­nére is kedvezőbbek a ta­pasztalatok, mint akár egy évvel korábban. Javult a fo­gyasztói érdekvédelem, a bi­zonylati fegyelem, ezen belül a gazdálkodás, javult az áru- választék, a minőség is. Első­sorban a szigorú elszámolá­sú üzletek érdemelnek dicsé­retet a kedvező előbbrelépé- sért. A jegyzőkönyvekből ide kívánkozik néhány dicséret, amely a törökszentmiklósi áfész Park éttermét, a ven­déglátó vállalat mezőtúri Be­rettyó vendéglőjét, jászberé­nyi Lehel éttermét és a ti­szafüredi áfész 1. számú ét­termét illeti. Rónai Erzsébet Pécsett Cipőipari szakvásár Űj búzafajta Példa nélküli hozam A hazai mezőgazdaságtör­ténetében eddig szinte pél­da nélküli termést, hektá­ronként 10,34 tonna búzát takarított be egyik 13 hek­táros gabonatáblájáról a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet. A né­hány' éve még „álomhatár­nak” vélt hozamot az MTA martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetében nemesített MV 13-as takarmánybúza produkálta, nagyüzemi ter- 'mesztési körülmények kö­zött. A bemutatott cipőknek mindössze a 17—18 százalé­ka felelt meg a kívánalmak­nak az 1985. évi tavaszi- nyári modellek bemutatásá­ra rendezett pécsi cipőipari szakvásáron. Vagy nem vol­tak eléggé tetszetősek, vagy kényelmetlennek találta őket a tervezőkből, gyár­tókból és kereskedőkből, va­lamint ortopéd szakorvosok­ból alakult társadalmi zsűri. A gyártó vállalatok és szövetkezetek összesen 1560 modellt állítottak ki, közü­lük azonban csak 280 nyerte el a D+E (Divatos-(-Egész­séges) márkajelet. Ezek úgy követik a divat új irányza­tait, hogy ugyanakkor, a láb anatómiai felépítéséhez is kiválóan aj kalmazkodnak. Gyártóknak joga van arra, hogy valamennyit a félkör alakú D-j-E emblémával je­löljék meg. pfiteddl legyaeflSn-----­M ennyibe kerül a lecsó? Btfvülö hűtőhálózat Legyen bár hűvösebb vagy melegebb az időjárás, nya­ranta az élelmiszer-kereske­delemnek is egyik főszerep­lőjévé válik a hűtőszek­rény és a fagyasztóláda, hi­szen egyre több olyan élel­miszer van forgalomban, ami hűtést igényel. A hű­tőhálózat folyamatosan bő­vül, javult a gépek alkat­részellátása is, erről tanús­kodik a Belkereskedelmi Minisztérium összesítése. Az élelmiszer-kereskede­lem és a vendéglátás háló­zata jelenleg 125 ezer nor­mál és 25 ezer mélyhűtő­géppel rendelkezik, 20 il­letve 80 százalékkal többel, mint öt évvel ezelőtt. A fej­lődés a vendéglátásban gyor- isátíb ütemű: itt nfortmál hűtőgépekből 25 százalék­kal több, mélyhűtőkből pe­dig háromszor annyi van, mint a legutóbbi felmérés­kor. Az élelmiszer-kereske­delemben az üzletek 84 szá­zalékában — 18 ezer helyen — van hűtőberendezés, s mintegy hétezer üzletben mélyhűtő. Lemaradás fő­ként a zöldség-gyümölcs ér­tékesítésben tapasztalható, ma még ugyanis igen kevés zöldségüzletben van hűtő­pult, noha ezek az áruk is tovább eltarthatok s kisebb veszteséggel árusíthatók hű­téssel. A kereskedőknek és a ve­vőknek egyaránt gondot okoz, hogy a kistelepülések élelmiszerboltjaiban jórészt csak kisebb kapacitású ház­tartási hűtőszekrények mű­ködnek. Éppen ezért aSZÖ- VOSZ rekonstrukciós prog­ramjának keretében — az anyagi lehetőségektől füg­gően — folyamatosan kicse­rélik ezeket a régi, 250 li­teres vagy annál kisebb ké­szülékeket. Az adatok szerint a ke­reskedelmi és vendéglátó-há­lózatban egyre korszerűbb hűtőberendezéseket használ­nak. Az aggregátok legtöbb­je hermetikus, illetve fél- hermetikus rendszerű, a le­olvasztás automatikusan tör­ténik, s javult a gépek szi­getelése is. Nem bővült vi­szont kellőképpen a vá­laszték az utóbbi években; különösen közepes méretű hűtőkből van kevés. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium szorgalmazza a bolthálózat hűtőkapacitásá­nak bővítését, ennék érde­kében pályázatokat hirdet­nek hűtőgépek vásárlására. Sokan tették föl ezt a kérdést az elmúlt hetek­ben, a boltokat, a piaco­kat járva. Mindenki szá­molgatott. Mert úgy vél­ték — és nem alaptala­nul —, hogy a lecsó mostanában a drága éte­lek közé tartozik. Vol­tak olyanok is, akik tü­relemre intették minden belátást nélkülöző csa­ládjukat, mondván, hogy nyár közepére biztosan megszelídülnek az árak. Múltak a napok, a he­tek, és a zöldségárak — különösen az olyan nép­szerű paprika és para­dicsom ára — nem, vagy alig változott. A lecsó valaha az egyik legolcsóbb étel volt. Ha nem is fillére­kért, de néhány forin­tért ízletes, tápláló va­csorát jelentett a csa­ládnak. Mennyibe kerül most, július végén a lecsó? Nézelődöm az ABC-ben, a szolnoki piacon. A paprikának még mindig húsz-huszonöt forint ki­lója. Persze, a szabályt a kivételek erősítik, és a kivételeket itt is meg­találom, kiszáradt, nyam­vadt paprikák képében, amelyért nyolc-tíz forin­tot kémek. A paradi­csom kilóját 25—30 fo­rintért mérik, de aki az apróval, a löttyedttel is beéri, az húszért, eset­leg olcsóbban is kap. Mennyibe kerül a le­csó? Ha egy négytagú család igényét vesszük; félkilónyi vöröshagymá­ra, 1 kiló paprikára, jó negyedkiló paradicsom­ra, 4—6 tojásra van szükség. Ez körülbelül negyven-ötven forint. Persze, ez a lecsó sze­rényebb formája, mert, aki kolbászt is vág be­le, újabb forintokkal növeli az amúgy sem ol­csó vacsora árát. Miért kell alaposan a pénztárcájába nyúlni an­nak, aki paradicsomot, paprikát vesz a piacon? Hiszen mindkettő egész­séges, vitamindús étel, az emberek többsége szí­vesen venné és enné, de a húsz-harminc forintos árak sokakat meggondo­lásra kényszerítenek, és csak „kóstolóba” vásá­rolnak pár darabot. Az idei nyár hűvös napokkal köszöntött ránk. Ennek ellenére még azt sem lehet elmondani, hogy legalább eső volt bőven. Kevés csapadék és kevés napsütés... az eredmény?. Késik a pap­rika és a paradicsom. A fóliás zöldségek szezon­jának már vége, a sza­badban pedig még nem érett be nagy mennyi­ségű paprika és paradi­csom. A kereslet tehát jóval nagyobb, mint a kínálat, és ez szüli a ma­gas árakat Sokan háborognak azon„ és szidnak fűt- fát, hogy biztosa^ a ke­reskedelem akar nagy hasznot húzni, és jóval drágábban adja a zöld­séget gyümölcsöt, mint amennyiért felvásárolja. Mi az igazság? A Zöldért például a tée- szektől és az egyéni ter­melőktől a fogyasztói ár­nál 25—-30 .százalékkal olcsóbban vásárol fel. Mivel a kiskereskede­lemnek a Zöldért szál­lít. ebből a haszonból 10—15 százalék a kiske­reskedelemnél marad. Az Aranykanna ABC- ben hét végén 40 forin­tért adták a paradicsom kilóját (harmincért vet­ték a kistermelőktől) és huszonötért a hegyes paprikát (tizenhétért vá­sárolták). Az űgjetekben a boltvezető jogköre (a kereslet-kínálat minden­kori viszonyát figyelem­be véve) megállapítani, hogy mennyit „tesz rá” a felvásárlási árra. Ál­talában 20 százalékos az árrés. A rossz időre, a ke­reslet-kínálat viszonyára való hivatkozások, tu­dom, senkit sem elégí­tenek ki. Hiszen a ma­gyarázatokat nem lehet lecsó helyett föltálalni vacsorára. A Zöldért és az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat illeté­keseinek egybehangzó véleménye szerint körül­belül két hét múlva nonnalizálódik a hely­zet: a paradicsom kilója mintegy nyolc forint lesz, a paprikáé pedig tíz forint körül alakul. Paulina Éva Váltás a jászberényi tisztítóban Átszervezés zökkenőkkel De már nem tart sokáig az átmeneti állapot Ekkora szennyeshegyek még nem fogadták a belépő­ket a jászberényi tisztítósza­lonban, mint mostanában. Alig lehet a pulthoz férni, mert a földön mindenhol ha­talmas batyukban várakozik a mosnivaló. A bejárat felett kívülről még Patyolatot hir­det a reklámfelirat, de július óta nincs már Patyolat Vál­lalat. Feladatát, a Jászság­ban-a Vegyesipari Szolgálta­tó Vállalat vette át. Horváth József igazgató elmondja, hogy a megyei ta­nács határozatának értelmé­ben került hozzájuk a tisztí­tószalon a 10 jászsági felve­vőhellyel. A múlt évben 1 millió forintos veszteséggel dolgozott a Szövetkezet úti szalon, magas volt az ener­giaköltség és alacsony a gé­pek kihasználtsága. Nehéz feladat előtt állnak, mert a veszteséget úgy kell lefarag­niuk, hogy a lakosságot ne érintse hátrányosan. A szol­gáltatás színvonala, a kiadá­sok, és a veszteségek össze­függésben vannak, ezért bő­víteni fogják a volt Patyolat tevékenységi körét. Üjabb fe­lépüléseken nyitnak felvevő­helyeket, és a vállalat termé­keit: a maradék textilárukat, műbőrt és műszőrmét árusít­ják a felvétel mellett. A köz­pont helyben van, közvetle­nebb lesz a kapcsolat, ha el­romlik egy gép, a javítási idő lerövidül, mert nem kell 50 kilométerről várni a sze­relőt. Javítják a munkakö­rülményeket és az érdekelt­ségi rendszert, szigorítják a munka- és a technológiai fe­gyelmet. Felújítják a csere­ágyneműket, vásároltak is már 80 garnitúrát, és még sok apró változtatással igyekez­nek a lakosság és a vállalat érdekeit összehangolni. Mindebből azonban az ügyfelek egyelőre csak az előtérben szaporodó batyukat érzékelik, és azt, hogy nem vállalnak szőnyeg-, bőr-, szőrme- és függönytisztítást. Az ott dolgozó asszonyok fi­zetése maradt (két és fél, há­romezer forint), a létszám csökkent, a munka pedig — csak körbe kell nézni —, a körmükre ég, hiába dolgoz­nak megszakadásig. Mikor ’79-ben megnyílt a szalon, akkor se voltak újak a gépek, azóta pedig egyik se esett át nagy karbantar­táson. Ennek következtében sűrűn elromlanák, napokat kiesnek a munkából. A 3 mosó, 2 szárító és egy vegyi­gépre, valamint a szükséges adminisztrációs munkára 8 személy van a tizenegy he­lyett. Az átszervezés előtt a közületek mosnivalóit és a nagy tételeket Szolnokra vit­ték, ahol a vegytisztításba is besegítettek. Most egyelőre az előtérben tornyosulnak a szennyesek, mert a raktáruk is kicsi. A mérések szerint a megengedettnél 17 -szer szennyezettebb levegőjű kör­nyezetben dolgoznak. Van tehát oka az asszonyok elé­gedetlenségének, de Károly Jánosnéra, aki július 1 óta vezetője a szalonnak, nem ragadt át a régiek pesszimis­ta hangulata. — A gépeken évenként nagyjavítást tervezünk, ígé­ret van egy új mosógépre is. A létszámot kiegészítjük 11 főre, és már létrejött a meg­állapodás arról, hogy Szol­nok átveszi — szerződés ke­retében — a korábban is ott végzett munkát. Megértést és türelmet kérünk az ügyfe­leinktől, az átszervezés nem ment zökkenők nélkül, de bízunk abban, hogy hamaro­san véget ér ez az átmeneti állapot. Szükség esetén túl­órázunk, esetleg második műszakot is szervezünk, hogy a megrendeléseket kielégít­sük. A szolgáltatásaink bőví­tése érdekében pedig a sza­lonban gyorsjavításokat, ap­róbb igazításokat is válla­lunk.- LP —

Next

/
Thumbnails
Contents