Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-29 / 177. szám
1984. JÚLIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Pest megyei Pusztava- cson, az ország geometriai középpontjában augusztus 4-én és 5-én harmadszor rendezik meg a Képes Űjság Békefesztivált. Az esemény szervezője és rendezője a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Képes Űjság szerkesztősége. Célja: vidám, szórakoztató népünnepély keretében kifejezni népünk békeakaratát. A fesztivál kapcsolódik ahhoz a nemzetközi tiltakozáshoz, amely a hirosimai bombázás évfordulóján, a nukleáris fegyverek ellen világszerte rilegnyilvánul. A korábbi évek tapasztalatai alapján az idén is több százezer embert várnak a rendezők a pusztavacsi nagyrétre. Fogadásukra felkészültek a megyében és a községben. Szélesítették, javították a bekötőutakat, bővítették a parkolóhelyeket, a villanyhálózatot. Számos vendéglátóipari egység gondoskodik arról, hogy étel, ital bőven álljon a vendégek rendelkezésére. Néhány érdekesség a kétnapos programból. Több zeneszerző és zenekar a rendezvényre komponált békedallal és fesztiváldallal köszönti majd az ünneplő közönséget. A Magyar Posta emlékbélyeget bocsát ki a fesztivál tiszteletére és alkalmi bélyegzővel ellátott küldeményeket továbbít a helyszínről. A környék vállalatai és termelőszövetkezetei kiállítják, bemutatják és árusítják termékeiket a fesztiválon. A lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat óriási földgömböt készített, amelynek belsejében elhelyezik örök kiállítási tárgyként a fesztiválra készített békezászlókat. A jövő hét végén Békefesztivál Pusztavacson A Szolnoki megyei érdeklődők számára közöljük a fesztivál környékének térképét. A színhely vasúton és közúton is júl megközelíthető Festők és grafikusok békeplakátokkal mutatkoznak be, fotósok pedig szabadtéri kiállításon mutatják be a szabad Magyarország negyvenéves fejlődéséről készült képeiket. A szabadtéri színpadok eseményei külön is szót érdemelnek. A nagy színpadon 36 órán át megszakítás nélkül, éjjel-nappal folyik majd a műsor. A kisszínpadon délelőtt gyermekműsort és amatőr produkciókat láthat a közönség. Délután a tv-ből, a rádióból ismert riporterek politikai, társadalmi életünk kiemelkedő személyiségeivel készítenek riportokat, bekapcsolva a beszélgetésbe a jelenlévő nézőket is. Ebbe a programba kapcsolódik a Szolnok megyei KISZ Bizottság politikai kaszinója, amelyet — külön meghívás alapján — 15 órás játékra kértek fel a rendezők. Néhány név a nagyszínpad „műsorlapjáról”: Szűcs Judit, Koncz Zsuzsa, Szabó Gyula, Kozák András, Máté Péter, Bessenyei Ferenc; a zenekarok közül: Prognózis, V’ Mo- to-Rock, R—Go, Első Emelet, P. Box és Vikidál Gyula, P. Mobil, mellettük számos népi együttes és nemzetiségi csoport is föllép. A kétnapos fesztivál részvételi díja, a gazdag program megtekintése és a programokban való részvétel személyenként 20 forint (6 éven aluli gyermekeknek ingyenes). Szuperbárgyúság 150 percben „Sebi bácsi’’ mesélte — vagyis Sebestyén Mihály, aki a rossz nyelvek szerint az utolsó igazi színházi igazgató volt, — hogy ha „rosszul ment a ház” — vagyis ha nem volt elég közönség — mindig előkerült a régi, jól bevált recept. Ennek több fokozata volt. Első: Böske, a szubrett vegye fel a cakkos szárú bugyogóját, a szoknyájából meg hajtson fel tíz centit. Második: az első felvonás végefelé hozzák be a bölcsőt, gyerekestől. Ha a kicsi nem sírna, meg kell csipkedni a fenekét, — attól sír a közönség. A harmadik fokozat: egy huszár, lovon, — ha nincs ló csak hivatkozzék az odakint kikötött paripára — s hozza be a nemzetiszínű zászlót, s lengesse jó sokáig. A siker biztos. Ilyesmi recept a filmesek számára a King Kong-story. Érdekes, hogy a „szupermajomról” készített eddigi filmek szinte egytől egyig megbuktak, a filmtörténet süllyesztőjébe kerültek, viszont óriási vagyont hoztak a gyártóiknak. A régebbi és a mai King Kongok összevetése értelmetlen volna. Mintha a, Czája cirkusz erős emberét, s a vonatszerelvényeket magasba emelő hidraulikus szerkezetet állítanánk közös porondra, ki mit tud. Ügy tűnik a technika fejlődésével még a szörny is elveszíti maradék emberi arcát. Mindenesetre az első King Kong a maihoz képest valósággal amorózó. John Guillermin King Kongja ugyanis már annyira XX. századi — már ami a technikai megvalósítást jelenti — annyira félelmetes és tökéletes, hogy a leginkább meseéhes nézők agyában is kigyullad az a bizonyos lámpácska: vigyázat, becsapnak! Be bizony, mégpedig egészen gyermeteg módon. A rendező igyekezete, hogy hiperszuper King Kongot teremtsen, annyira sikerült, hogy ezt a rémisztő tökéletességet már csak a bárgyúság szintjén lehet elfogadni. Pedig az alaptörténetet megpróbálták a mai emberek hiedelemvilágához alakítani. De hiába, minél inkább'„tupírozzák” a King Kongot, hogy tessék a nézőknek, annál inkább nevetséges az egész. A fabulát váró ember azonban nézi. S minél több a gond, minél riasztóbb a valóság, annál szívesebben fogadott az abszurd. A film világsiker, nálunk is „szenzáció” lesz. Nem baj, nem használ, de nem is árt. Más kérdés, ha netán valakinek jobban tetszene Sebestyén Miska bácsi szubrettjének cikkje, meg cakkja ... — ti — Hetvenöt éves a Petőfi Irodalmi Múzeum Fennállásának háromnegyed százados jubileumához érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeum: az 1909-ben alapított Petőfi-ház jogutódjaként mai formáját 1954-ben kapta, amikoris a teljes Petőfi gyűjtemény és dokumentáció a Károlyi Mihály utcai épületbe került. A jubileum alkalmából októberben kétnapos tudományos tanácskozást rendeznek, amelyre számos vendéget várnak a szocialista országokból és Nyugat-Európából is. Az összejövetel napirendjén az irodalmi muzeológia különféle kérdései szerepelnek: a gyűjteményezés, a tárolás, a feldolgozás, és általában a tudományos tevékenység különböző problémái. Foglalkoznak majd az irodalmi múzeumok közönségkapcsolatainak gondjaival. s azzal az egyre aktuálisabb feladattal, hogy miképpen lehet a számítógépet ezen a speciális területen is felhasználni. A 75. évforduló alkalmából a tudományos konferencia idején megnyílik az új állandó Petőfi-kiállítás. A költő életéről 1973-ban létrehozott tárlatot 1982-ig tekinthette meg a közönség. Ezúttal a megszokottól eltérően mutatják be Petőfit és korát: a költő pályáját, a korszak társadalmi- és kultúrtörténeti összefüggéseiben tárják fel. Kisújszálláson Kiállítótermet avatnak Űj kiállítóteremmel bővül Kisújszállás közművelődési intézményhálózata. Mintegy kétszázezer forintos költséggel a városi tanács pincéjében alakították ki a hangulatos, boltíves galériát, amely holnap nyitja meg kapuit. A Kisgalériát — nagyon stílusosan — a városban élő szobrászművész Papi Lajos magángyűjteményének bemutatásával avatják fel. — Gyűjtőszenvedélye közismert, magángyűjteménye jelentős, a Kisgaléria falfelülete viszont „véges”. Mit láthatnak majd az érdeklődők a tárlaton? — kérdeztük Papi Lajostól. — Mindenféle régiséget gyűjtök, olyasmiket is, amiket mások kidobnak a lakásukból. A csoda tudja talán paraszti őseim bölcsessége — a tisztességes szegénység törvénye munkál bennem azzal a bizonyos „jó lesz ez még valamire’’ gondolattal. Régebbi képeket, szobrokat viszont nem gyűjtök csak kor- társművészek alkotásait. Sok-sok pályatársammal szövődött barátság az elmúlt évtizedekben, s a magamfajta ember mivel kedveskedik a barátainak: egy-egy munkájával. Nos, hozzám is így került a holnap megnyíló tárlat képeinek, szobrainak jó része, — persze vásároltam is néhányat — azt hiszem érdekes anyag lesz. Őszintén szólva kiállításon, együtt még nem láttam ezeket a műveket. — A műgyűjtők érdeklődése — általában — meghatározott: ki ezt, ki azt gyűjt, ízlésének, s persze anyagi lehetőségeinek megfelelően. Az ön esetében mindez nem meghatározó, tehát a sokféleség dominálhat. — Nagyon remélem, hogy ez a sokféleség vonzó lesz majd a különböző ízlésvilá- gú látogatók számára. Botos és Sváby, Beszédes és Győrfi tényleg különböző „nyelv”, de mindahányuk üzenetét lehet érteni, ahogy Gácsiét is meg Bácskai Bertalanét is, de mondhatnám Tőzsért, Rétfalvit és a többit. A kiállítást a Kisgaléria nyitvatartási. ideje alatt keddtől péntekig délelőtt és délután, valamint vasárnap délelőtt nézhetik meg az érdeklődők, augusztus végéig. Az új kiállítótermet egyébként a József Attila városi Művelődési Ház kezeli. Papi Lajos gyűjteményének bemutatása után kőzetekből nyílik kiállítás, majd ezt követően fotótárlatot rendeznek, de tervezik a helyben élő amatőr alkotók bemutatkozását is. A nagyobb szabású kiállításoknak változatlanul a tanács dísztermében vagy a művelődési házban adnak majd helyet Kisújszálláson. szobor, Gácsi-grafika, a tártat látnivalói közül Szoborpark (részlet) Papi Lajos műtermének kertjében Hatvanban Zenés színházi nyár Hatvanban a Galéria Játékszín rendezésében az idén először rendezik meg a hatvani zenés színházi nyár rendezvénysorozatát augusztus 25-től szeptember 5-ig. A Zagyva-Darti város 1400 személyes szabadtéri színházában a meghívott színházak legjobb zenés darabjait mutatják be. A legjobb produkciónak, illetve a legjobb alakítást nyújtó művészeknek meghívott zsűri ítéli oda a Hatvani Konzervgyár által felajánlott Aranyfácán díjat. Az idén öt színházi produkciót visz közönség elé a Galéria Játékszín. Augusztus 25-én a szegedi Nemzeti Színház 140 tagú társulata Ábrahám Pál: Bál a Sa- vovba" című revű operettjévé1 nyitja sorozatot. Ezt augusztus 29-én a Népszínház operatársulatának előadása követi, ekkor Donizetti: Az ezred lánya című vígoperáját mutatják be. Augusztus 31-én a debreceni Csokonai Színház operatársulata és a MÁV Filharmónikus zenekar lesz Hatvan vendége; Erkel Ferenc: Bánk bán című operáját mutatják be. Szeptember 2-án a budapesti Józsefvárosi Színház előadásában Eisemann—Szilágyi: Én és a kisöcsém című zenés vígjátéka kerül színre. A záróelőadásra szeptember 5-én kerül sor, a békéscsabai Jókai Színház szintén Ejsemann-művel, a tavaly felújított Bástyasétány 77-tel lép színpadra. A hatvani galégiáBan az előadáshoz igazodva augusztus 25-én színháztörténeti kiállítás nyílik Ugyancsak a galéria termeiben állítjalc ki Kelemen Kristóf szobrász- művész 300 portréját; a művek a magyar színjátszás és a zenekultúra legjelentősebb alakjait ábrázolják. Emlékünnepség a Gödi Fészekben Az idén hatvan esztendős a Gödi F_észek, amelyet a húszas évek derekán munkásfiatalok alapítottak a Duna-parton, ahol a kulturá- lódásra és spórolásra teremtettek lehetőséget. A hely hamarosan a munkásmozgalomban is fontos szerepet kapott: az illegalitásban tevékenykedő kommunisták találkoztak itt. Az évforduló alkalmából augusztus 5- én emlékünnepséget rendeznek a 2. számú főút mentén emelt emlékműnél. A hagyományokhoz híven az idén is számos kulturális és sportversenyt szerveznek, fotó- és képzőművészeti kiállítást nyitnak ez alkalomból. A résztvevők augusztus 4-én és 5-én hél sportágban — futásban, fáklyás váltó- versenyen, kispályás labdarúgásban, kézilabdában, asztaliteniszben, teniszben és légpuskás lövészetben — mérhetik össze tudásukat.
