Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

1984. JÚLIUS 29.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF

3

Búzaátvétel a GMV jászberényi telepén

Kifelé megyünk a nyárból. Egyre rövideb bek a nappalok, mindig korábban sötétedik .Csak fél tíz, múlt valamivel, máris néptelenek a jászberényi utcák. A farmos! úton viszont élénk a forgalom, egymást érik a Gabonaf orgallmi és Malomipari Vállalat körzeti üzemének központi telepére igyékvő pótkocsis teherautók. A gabonával megrakva érkező szállítójárművek zaja elől a mérlegházba húzódunk beszélgetni Kovács Sándor körzeti üzemvezetővel.

— Hagyomány már vállalatunknál — világosít fel — hogy a learatott termés mielőbbi biztonságba helyezése érdekében, ha csaik ideiglenesen is, de felzárkózik a telepünk az éjjeli műszakot tartó herényi üzemékhez. Az idén különösen nagy a jelentősége ennek a vállalati Intézkedésnek, mert a vártnál több szemet szállítanak a kombájnok a szérűkre tisztítani, Vagy ahol kell ott szárítani, és onnan az átve- vőheüyékre.

A mérlegház elé egész nap folyamatosan érkeznek a ízállítójárművek, elmosódik a nappali és az éjszakai műszak közötti határ. Este hét órákor volt a váltás, akkor álltak munkába, akik reggel hatig a gabonaátvé- (teílelel fog[lalatos,kc Ilmáik a telepen. Kettőjüknek a mérlegelés, a mintavétel, a bizonylatolás ad munkát, ketten a betároló gépek felügyeletét látják el, egy karbantartó pedig az esetleges üzemzavar elhárítására tart éiszakai ügyeletet.

— No és mi? Az öregeket már nem is számítják az éjszakázok közé? — kérdi tettetett indulattal Fekete Pál. — Estétől reggelig is, mint ahogy nappal minden szállító gazdaságot képvisel itt a telepen egy-egy úgynevezett átadó. Én a Jászsági Állami Gazdaság nyugdíjasa vagyok, mindén évben ilyenkor felveszem a munkát egy-két hétre. Jól jön az az ötezer—ötezerkétszáz forint kiegészítés a nyugdíj mellé, amit az éjszakai pótlékkal együtt keresünk.

Szűcs János a GMV átvevője kikapcsolja a mérleg- házban addig is halkan szóló rádiót. Elhangzott a Himnusz; vége az adásnak. A körzeti üzemvezető kérésére, a bizonylatok alapján gyorsmérleget készít az éjszakai műszakról.

— Három gazdaság vette igénybe ma az éjjeli gabonaátvételi lehetőséget. A Jászsági Állami Gazdaságból. a jászdózsai Tartnamen- td és a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezetből ösz- sziesen harminc teherautó állt eddig a mérlegre. Este hat óra óta mintegy félezer tonnával gyarapodott a be- tonsilóban tárolt búza. Mi i*t cslalk mintát veszünk, kétezer tonnánként minden gazdaság terméséből. A minőségi vizsgálatokat majd a laborban végzik el holnap. Eddig, úgy tudom, negyvennél több itt átvett gabonamintáiban vizsgálták meg a szemek béltartalmát, a sikér- mennyiséget, a sikérterülé- ikenytséget és a sütőipari érTóth Istvánná: — Első a család, csak azután jöhet a pihenés

téket. Jó búza termett idén a Jászságban.

Két-három teherautónál több sohasem várakozik a telep udvarán, zavartalan az éijeli gabonaátvétel. A bejáratnál levő mérlegről éppen leguruló pótkocsis járművön a jászdózsai Tamamenti Tsz .,felségtjelzése’’. Juhász István, a pilóta túl az éjszaka derekán is frissen ugrik le az IFA nyergéből.

— Régen volt pedig tegnap reggel — mondja ,de nyoma sem látszik rajta a fáradtságnak. — Az aratás utolján éppen úgy jött ki a lépés, hogy nappal a kombájnokat kellett kiszolgálnom, este pedig be kellett szállnom a szemszállításba is, hogy fel ne torlódjon a gabona a szérűn. Hiába, ilyenkor mindig nagy a hajrá. A feleségemmel és a gyerekekkel is csak itt-ott találkozunk a kanyarban, de hát a kampány fél hónapja alatt havi keresettel gyarapodik ilyenkor a családi kassza Az éjszakai szállítást jobban kedvelem, hűvösebb van, kisebb a forgalom. gyorsabban megfordulok Benény meg Dózsa között. Még hozok egy adag búzát, azután átadom a járgányt a váltótársamnak.

Szóval még egy forduló, és a jászdózsai fiatalember lepihenhet. Nem mondhatja él ezt a körzeti GMV-üzem 20 ezer tárolókapacitású, óránként 100 tonna befogadóképességű vasbeton _ silójánál serénykedő Tóth Ist- vánné. Neki. mielőtt ágyba kerül, közbe kell még iktatnia az éjszakai leteltével egy rövid nappali műszakot is.

— Nyitva vannak már Be- rényíben az üzletek, amikor hazaindulhatok a telepről — magyarázza. — Bevásárolok a konyhára, ha kell útba ejtem a piacot is. Odahaza először megfőzöm a családnak az ebédet, csak aztán jöhet a négy-öt óra alvás.

Fekete Pálhoz hasonlóan a mérlegelés és a mintaátvétel ellenőrzése, a fizikai vizsgálatok — szemtisztaság, hektolitersúly és víztartalom — eredményeinek számontartása a feladata Zsolnai Péter növényvédő ágazatvé- zetőnek is. Ó. mint mondja, a jászberényi Kossuth Tsz erdekeit képviseli az éjszakai gabonaátvételnél.

— Azaz, most már 'hajnali átvételnél — mutatja az óráját. — Az értékesítésre szánt ötezer tonna búzánk nagyobb részének, mintegy 3600 tonnának a tárolására a szövetkezetünk vállalkozott. Hogy a többit zavartalanul átvehessék a GMV-telepen, két alkalommal vállaltuk mi is az éjszakai beszállítást. Ügy számolom, reggelig behoznak a járműveink há- romszáznyolcvan—négyszáz • tonna szemet. Reggel én se ágyazással kezdem a napol, van még tennivalóm, mielőtt kipihenhetem ezt az éjszakát. Utána kel néznem, mndben van-e minden a vegyszerekkel, a növényvédő repülőgéppel. Meg kell szórnunk ugyanis lombtrágyával a cukorrépatáblákat, hogy könnyebben viselje a növény a szárazságot. Szóval, épp hogy learattunk. máris újabb sürgős tennivaló akad a földeken. Hiába, a határban nincs megállás!

— temesközy —

Szűcs János: — Egy-egy éjszakai műszakban hétezeröt- száz-nyolcezer tonna gabonát veszünk át

Készülnek a teniszcipök a jászalsószent- györgyi Petőfi Termelőszövetkezet

cipőüzemében. Ebben az évben több mint 2 milliót gyártanak e termékből. Képünkön a talpat li vulkanizálják a felsőrészre.

Egy évig szabadságon egy nagyüzem?

Hárommilliónál több táppénzes nap a megyében

Lapozgatom a Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságának tavalyi évi jelentését. Olvasom, hogy 1983-ban naponta hétezer-hétszáznegyvenöt ember volt táppénzes állományban Szolnok megyében, azaz 5 százalékkal több, mint 1982-ben. Kezembe kerül egy jelentés is, amelyről a minap tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága, és amely a megye táppénzes helyzetének alakulásáról szól. A megyében tavaly a táppénzes napok száma 3 millió 167 ezer 337 volt, csaknem 162 ezer nappal több, mint az azt megelőző esztendőben. KétségteNagyon sokan voltak betegállományban tavaly (az idei eddigi adatok még nem ismeretesek) a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységéből, itt a legmagasabb a megyében a táppénzes arányszám. De nem sokkal kevesebben kaptak táppénzt a jászberényi Hűtőgépgyárban, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyárában, az Élelmiszer Kis- kemél, az Ideál Kiskereskedelmi, a Tejipari, a Sütőipari Vállalatnál, a Tisza Cipőgyárban sem.

Félreértés ne essék, nem gondolok arra, hogy a megyében valami nagy táppénzcsalási ösztön élne az emberekben. Szó sincs róla! Elég baj az egyénnek, családnak, munkahelynek, ha valaki napokra, hetekre, esetleg hónapokra kiesik a munkából. Bár vannak, akik táppénzként esetleg többet kapnak, mint a fizetésük, de nem ez az általános. Sokkal inkább az, hogy bizony megérzi a család a betegséget anyagilag is. Különösen, ha a táppénzre szoruló családtag esetleg még kórházi

A körzeti orvosok, a szak- rendelések — ide értve a diagnosztikai és a therápdás rendeléseket is — betegfogadási idejét úgy szabályozták a megyében, hogy azokat bárki késedelem nélkül igénybe veheti. Megoldott a betegek kórházi elhelyezése is, a táppénzes betegeket a belgyógyászati osztályokra két napon, a sebészeti osztályokra egy héten belül fölveszik, ha szükséges. Egyértelműen soronkívüliséget élveznek a táppénzen lévők a szanatóriumi elhelyezéseknél is. Az viszont szinte érthetetlen, hogy ha egy beteget kórházban gyógyítanak mondjuk 4—5 héten át, a

len, hogy az év elején lezajlott influenzajárvány alaposan „besegített” a statisztika ilyetén alakulásába — több mint félmillió táppénzes nappal növelte a munkából kiesett napok amúgy sem kis számát. És bár a táppénzes napok arányát (5,6 százalék) tekintve nálunk jobb a helyzet az országos átlagnál (6,1 százalék), mégis óriási a naponta munkából íkiesők száma. Olyan ez, mintha mondjuk a martfűi cipőgyár egész éven át nem dolgozna, következésképp elesnénk több milliárd forint megtermelt értéktől.

ápolásban is részesül. Ezért aztán vannak — nem is kevesen —, akik még ha nem is egészségesek teljesen, inkább dolgoznak. Egy újabb adat: tavaly mintegy 260 millió forintot fizetett ki a társadalombiztosítási igazgatóság táppénzként a megyében.

Az egészségügyi szolgálat természetesen igyekszik mindent megtenni, hogy valóban csak a rászorulók, kerüljenek betegállományba. Egyetlen szempont érvényesülhet: a beteg ember minél hamarabb gyógyuljon meg! Az egészségügyi ellátás egyértelmű fejlődését mutatja, hogy 1975 óta az általános és az üzemorvosi körzetek száma 176-ról 182- re, a gyermekorvosi körzetek száma 28-ról 39-re nőtt, csaknem százzal nagyobb ma az üzemorvosi órák száma, mint volt, ezen belül az akkori 6 főfoglalkozású üzemorvos helyett napjainkban tizenkilenc dolgozik a megyében. Vagyis egyértelműen javult a táppénzben tartási joggal felruházott alapellátó szolgálat, és jobbak lettek a szakrendelések körülményei.

kórházi orvosnak miért nincs joga megmondani, hogy a beteget a körzeti orvos, a felülvizsgáló orvos még ennyi és ennyi ideig ne engedje dolgozni, mert pihenésre van szüksége. Holott a beteg állapotát akkor ő ismeri, a legjobban. A megyében egyébként huszonegy belgyógyász és öt gyermek- gyógyász csoportvezető főorvos, továbbá két hagyományos felülvizsgáló főorvos segíti és ellenőrzi a táppénzbe vételi joggal rendelkező orvosok szakmai munkáját, és egyben ők bírálják el — másodfokon —, hogy valaki keresőképtelen-e vagy sem. Ezek az ellenőrzések rendszeresek, bár van, amikor elmaradnak — főként a szabadságok idején.

A témához tartozik, hogy a táppénzes helyzet alakulását az egészségügytől független tényezők is befolyásolják: ilyen például az ipari munka és a háztáji gazdálkodás. Ipari üzemek vezetői a megmondhatói, hogy például kukoricakapálás, -törés, hagymaszedés idején ugrásszerűen megnő a munkából néhány napra kiesők száma. (Egy kis derékfájásért, ftilladási tünetekért különösen 45 éven túl már nem kell a szomszédba menni.) De példaként említhető, hogy a gyest egyre kevesebb fiatal mama veszi igénybe, ezért ha a kisgyerek lázas lesz, a mama természetesen táppénzre megy a gyerekkel. Orvosi körökben viszont egyre gyakrabban hangzik el az okok között, hogy a munkába álló fiatalok nem eléggé edzettek fizikailag és idegileg És az okok közé sorolható, hogy még mindig megoldatlan nálunk is a foglalkoztatási rehabilitáció.

Orvos, munkahely fogjon össze

Annak érdekében, hogy a munkáltatók még hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek, a Szákszervezetek Országos Tanácsa a táppénz- megvonás jogkörét is az ő hatáskörükbe utalta, és jogorvoslati szervként a Társadalombiztosítási Tanácsot, illetve a Társadalombiztosítási Bizottságot jelölte ki. A tapasztalatok szerint azonban ez az intézkedés eddig nem érte el a kívánt célt, azt, hogy kisebb legyen a munkából kiesett napok száma. Gyakorlatilag a vállalatok nem ellenőrzik a táppénzes betegeket, hogy valóban fekszik-e az illető, vagy éppen a háztáji kukoricát töri, esetleg a házépítésnél segítkezik. Az az igazság hogy sok orvos sem akar „rossz fiú” lenni, ezért csak nagyritkán javasol (van, aki egyáltalán nem) táppénzmegvonást az állam e támogatását indokolatlanul ' énybe vevővel szemben.

gy vélem, hogy azokon a munkahelyeken, ahol hosszú idő óta rossz a táppénzes helyzet, az orvosnak, a vállalatnak össze kellene fognia, és alaposan körülnézni: valóban indokolt-e a sok táppénzes nap, vagy visszaélésekkel is dolguk van? És ha szükséges, tegyék meg a kellő lépéseket Hangsúlyozom: a beteg ember gyógyításra, kíméletre, segítségre szorul. De a bajban lévők mögött ne húzódhasson meg egyetlen haszonleső sem.

V. V.

Baj egyénnek, családnak, munkahelynek

Táppénzen levők soron kívül