Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

1984. JÚLIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Kétfelé válik az út Kulcsszerepben a tanácstag Egy gyógyszertár különleges születése A demokratizmus megújhodó műhelyeiről Jásztelken új gyógyszertá­rat adnak át a közeljövő­ben. örül neki a falu népe, hiszen az orvos melletti kis letéti patika — érthetően — nem tudta teljes mértékben kielégíteni az igényeket. Az öröm azonban mégsem tel­jes, főleg Baranyi, Sándor, a helyi Tolbuhin Termelőszö­vetkezet termelési főmérnöke és felesége, a gazdaság üze­A Tolbuhin Tsz vezetősé­ge már korábban a szolgála­ti lakások számának növelé­sét határozta el. 1981 végén el is készült az első kétszin­tes lakás Jásztelken a szö­vetkezet állatorvosa számára. A második ház építése (amelynek kezdéséről egyéb­ként írásbeli vezetőségi ha­tározat nem található) úgy indult, hogy az épület min­denben hasonló lesz az első­höz. Az építkezés közben azonban Baranyiék szemé­lyes kívánságára több vál­tozást eszközöltek. Az eme­letről a földszinti garázs he­lyére került például a für­dőszoba, és emiatt külön ga­rázst kellett építeni. így az­után 1983 szeptemberében az új szolgálati lakás építési költsége majdnem elérte az előző épületéét, bár még csak szerkezetileg volt kész. Baranyiné akkor állatte­nyésztési ágazatvezető volt a gazdaságban. 1983 végén a tsz-elnök utasította az építésvezetőt, hogy fejezzék be mielőbb a szolgálati lakás építését. Ba- ranyi Sándor, aki mint ter­melési főmérnök felettese volt az építésvezetőnek, et­től kezdve több alkalommal saját maga vásárolt anyago­kat a szolgálati lakás építé­séhez a szövetkezet számlá­jára, és az építkezésen is többször utasította a dolgo­zókat, hogy mit, hogyan csi­náljanak. 1983 decemberé­ben az új szolgálati lakás értéke már elérte az 1,4 millió forintot. mi pártvezetőségének nem régen választott titkára szá­mára. Az új gyógyszertár épülete ugyanis eredetileg nekik épült, szolgálati la­kásnak. Érthető, hogy ren­deltetésének hirtelen meg­változtatása mélységes em­beri indulatokat kavart. De mi is történt tulajdonkép­pen? Mindez visszatetszést kel­tett néhány tsz-tagban. Egyi­kük így nyilatkozott: „Az út akkor vált ketté, amikor már nem a szokványos igé­nyek kielégítését szolgálta az építkezés. Addig egyetér­tett vele a tagság.” A má­sik tsz-tag szerint: „Baranyi Sándor sokkal helyesebben tette volna, ha nem paran­csolni, hanem csákányozni jött volna az építkezéshez.” A bomba az idén január­ban, a gazdaság összevont párttaggyűlésén kezdett rob­banni. Az egyik párttag ugyanis magyarázatot kért az építőbrigád munkájáról. A tsz-elnök erre válaszolva vizsgálatot helyezett kilátás­ba a szolgálati lakás építé­sénél. Másnap meg is kez­dődött a vizsgálat, aminek következményeként a terme­lési főmérnök és az építés- vezető figyelmeztetésben ré­szesült. Üj kérdőjelek kezd­tek torlódni, amikor az új szolgálati lakás bérlőjének kijelölésére került sor. A tsz-elnök a gazdaság veze­tősége elé vitte az ügyet, mégpedig azzal a javaslattal, hogy adják el a lakást — elővásárlási jogot biztosítva Baranyiéknak. Mivel azok az új épületet nem vették meg, a tsz a Gyógyszertári Válla­latnak ajánlotta fel. Bara­nyiék meg úgy döntöttek, hogy szedik sátorfájukat, és Győr közelében vállalnak munkát. volt szó, hogy ezt a szolgá­lati lakást az első számú ve­zetők kpzül kapja valaki, így Baranyiék joggal számí­tottak rá. Baranyi Sándor ezért vette át az építkezé­sen a yezetö szerepet. Ki­szedette az ablakokat, má­sokat tetetett helyettük. Az emeletre vivő lépcsőt tölgy-' fával burkoltatta. Az ajtók­ra is redőnyt rakatott. Ilye­nek miatt a kelleténél leg­alább háromszázezer forint­tal többe került az építke­zés. — A tsz-tagok nem jó szemmel nézték ezt. Ezért beszéltem Baranyival. Mond­tam neki, hogy vegyék meg a lakást, tizenöt év után te­lepedjenek le, mert most már, ha beköltöznének is a lakásba, nem lenne maradá­suk. A ház árát a vezetőség döntése értelmében tíz év alatt kellett volna kifizet­niük. Tisztességes eljárás volt ez velük szemben, meg tudtak volna birkózni a költ­ségekkel, hiszen mindketten jól keresnek és a vezetők tavaly is magas összegű pré­miumot kaptak. Mivel nem vették meg a lakást, átad­tuk azt a Gyógyszertár Vál­lalatnak. Biztos vagyok ab­ban. hogy más is így csinált volna a helyemben. annál is inkább, mert szövetkeze­tünkben sok szakember OTP-köícsönnel oldotta meg lakásgondját. Készből készet — Hogy miért a taggyű­lésen szóltam először a fe­gyelmi vizsgálat megindítá­sáról? Azért, mert ott ne­kem szegezték a kérdést; miért maradt el kétmillió­val a tervétől az építési bri­gád, miért húzódik éveken át az új szolgálati lakásépí­tése és miért kerül olyan sokba? Ilyen előzmények után nem vitt rá a lelkiis­meret arra, hogy Baranyiék kezére játsszam a házat. Sajnálom, hogy elmennek, de legalább tisztul a hará- csolási vonal, elgondolkodik a többi ember is. Tudta, hogy eret vág rajtunk Építkezés — dióhéjban Baranyinét nem fűtik in­dulatok: — Nekem sokat segített az elnök elvtárs abban, hogy kettős — szakemberi és anyai — hivatásomnak eleget tudjak tenni. Idefoga­dott, szakágazatot bízott rám. Igaz, sokat is követelt, de ezt természetesnek tar­tottam, hiszen teljesen mindegy, hogy férfi vagy nő vezeti a szakágazatot, a vég­eredmény a fontos. A januá­ri taggyűlésig jó is volt köz­tünk a viszony. Párttitkár­ként az volt az első taggyű­lésem. Előzőleg semmit sem szólt, ott mondta el, hogy fegyelmi vizsgálatot indít. Az ilyesmi mindenféle men­demondára ad aztán okot. Igaz, kértünk néhány módo­sítást építkezés közben. A fürdőszobát például azért helyeztettük a földszintre, mert kicsi a víz nyomása, íz emeleten sokszor nincs víz. Éltem már egy évet gyerekekkel ilyen körülmé- íyek között, tudom, mit je- ent az. Festés helyett tapé- át kértünk — de a mi költ- légünkre. Azt sem tartom néltányosnak, hogy a költ- égeket az első lakáséhoz viszonyítják, hiszen azóta öbbször emelkedtek az árak. t férjem sem parancsolgat- ii járt az építkezésre, ha- lem csak a szabadságon lé- rő építésvezető helyett ment da. Ilyen körülmények között rthető, hogy az utóbbi hó- apok nem valami nyugodt jgkörben teltek el a Bara- yi házaspár számára. — Állandó feszültségben ltünk — mondja Baranyi- é. — Egészségi állapotunk : megromlott. Nagyon fájt, ogy annyi év után ide ju- rttunk. Tudom én, hogy a ilunak ténylegesen szüksé- e van egy gyógyszertárra, e nemcsak arra. hanem akemberekre is. Azt londták nekünk, hogy tíz év után kell, hogy legyen anyagi bázisunk a másfél- milliós lakás megvételéhez. Pedig nincs, és szerintem nem is lesz a fiatal szakem­bereknek ezután sem annyi pénzük egy évtized után. A szülői ház ugyanis tanítta­tás közben .kiköltekezik, meglehetősen szerény anya­giakkal bocsátja útjára a pályakezdőket. Különben is egy-egy helyen megromol­hatnak emberi kapcsolatok, változás következhet be az egészségi vagy a családi állapotban, az egyénnek meg kell hagyni a döntési jogot abban, hogy hol akar épít­kezni. —• Ha elindul egy ilyen folyamat, az ember egy ideig türtőzteti magát, nem fordít hátat egyből minden­nek. Mi is úgy gondoltuk, hogy az elnök elvtárs majd­csak leül velünk és megbe­széljük a dolgokat, de erre nem került sor. A férjem is belebetegedett ebbe, de lelkileg én voltam jobban oda. Ezért kértük, hogy el­mehessünk Győr közelébe. Ezek a tények, de hogy mi­lyen érzések kavarognak az emberben, azt senki sem tudja. Szerintem nagy leégés egy szakember házaspárnak, ha egy szolgálati lakás .miatt felborul az élete. Még ha hibát követtünk volna is el — másként kellett volna rendezni az ügyet. A végén azért az elnök elvtárs javas­latára a vezetőség annyi kedvezményt adott, hogy a férjemnek nem kell ledol­gozni a hat hónapi felmon­dási időt, így a gyerekek is idejében kezdhetik a tan­évet az új helyen. Minden­esetre az elnök elvtárs tud­ta, hogy eret vág rajtunk, ha nem oldja meg lakás- helyzetünket. Lázár József, a Tolbuhin Tsz elnöke sem így képzel­te az ügy befejezését: — {kezdettől fogva arról A frissen elkészült házban falakat raknak odébb. Gyógyszertár, raktár és la­boratórium lesz a földszin­ten. a fürdőszoba visszake­rül az emeletre. Ott lesz a gyógyszerész lakása. Az egyik új közfalat Csizmadia János vakolja: — A készet elrontani saj­nálja a falu, de ezt nem sajnálja, .örül a gyógyszer­tárnak. Sok ember meg azon gondolkozik, hogy mi lett volna, ha Baranyi Sándor beköltözhet ebbe a lakásba. Milyen új igényeket támasz­tott volna? Nézem a levert csempé­ket, a malterfpltos tapétá­kat, ennek a sosem lakott lakásnak a színeváltozását, és arra gondolok, hogy más­képpen kellett volna intéz­ni mindent. Baranyi Sándor tölgyfaburkolátú lépcsőfel­járó és egyebek nélkül is örülhetett volna az új la­kásnak. Lázár József koráb­ban is lehetett volna ilyen köyetkezetes, mint a végén, és akkor egy szakember há­zaspár talán nem költözött volna el a gazdaságból. Az egyik helybéli ember azt mondta: Kár ezt az ügyet piszkálni, hiszen a fa­lu kedélye már lecsillapo­dott. és Baranyiék augusz­tus 15-én úgyis elköltöznek. Igazat adnék neki, ha csu­pán az ügyben szereplő sze­mélyek egyéni sorsáról vol­na szp. Ez az eset azonban számtalan általános tanul­sággal szolgál. Mindenek­előtt azzal, hogy egy-egy kollektívában közvetlenebb kapcsolatokra van szükség, jobb szótértésre a közös dol­gait illetően, és ha valaki túlzásba visz valamit, akkor idejében hangozzék el a se­gítő szándékú tiltó szó, hogy ha az elkerülhető, sehol se váljon kétfelé az út. Simon Béla Napjainkban kétségtelenné vált: a helyi igazgatási munkában ta­pasztalható, meginövekedett feszültséget csak az önálló­ság tényleges növelése, a ta­nácsi demokrácia fejlesztése oldhatja fel. Ami ped’g ezt világossá és egyértelművé tette, mint annyi más eset­ben, most is gazdasági körül­mény volt. Egyértelműve vált. hogy a települések fej­lődésében a jövőben nem nélkülözhetők a lakosság fo­rintjai. Sem az otthonte­remtésben. sem a csatorná­zásban, sem a gázhálózat bővítésében, sem másban. S nemcsak a lakosság fo­rintjai nem nélkülözhetők. Mindenekelőtt nem lehet le­mondani azokról a forintok­ról, amelyek éppen a tele­pülésfejlesztés helyi sajátos­ságainak jobb kihasználásá­val teremthetők elő. Másképpen fogalmazva; az intenzív szakaszra átállás a tanácsi, a helyi igazgatási munkában is a fejlesztés meghatározó szempontja lett. Hiszen afelől kétsége senkinek sem lehet, hogy a mostanában már szinte cso­datévő kifejezésként haszná­latos „intenzív fejlődés” kö­vetelményeinek társadalmi méretekben aligha lehet ele­get tenni kizárólag az anya­gi termelés korszerűsítésé­vel. Ugyanakkor nem vár­ható el egyetlen település la­kosságától sem. hogy a falu, a város fejlesztésében job­ban vegyen részt, ha érde­kelt, törekvéseit nem veszik fokozottan figyelembe a döntések meghozatalakor. Ez a követelmény pedig mindenképpen többet jelent egy-egy hangzatos kijelen­tésnél: ehhez a közigazgatás es a lakosság kapcsolatának javítása szükséges. Mégpe­dig úgy. és olyan mértékben, hogy a végrehajtó szervezet figyelme a megyéről a köz­ponti ágazati hivatalokról mindinkább a lakosságra, a lakosságot képviselő, válasz­tott tanácstagi testületre irá­nyuljon. Ez eddig gyakorta nem kevés gondot okozott. Van tanácstag, aki azért kö­szönt le tisztéről, mert a tanácsi apparátussal egyet­len ügyben sem tudott ötről hatra vergődni. Nem egy he­lyen, s nem kevésszer meg­történt, hogy a tanácsi veze­tés nem kérte a lakosság, illetve képviselőinek, a ta­nácstagoknak a véleményét a döntések meghozatala előtt. Az utóbbi időben azon­ban felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek az ed­diginél szélesebb alapokon nyugvó népképviselet megte­remtését szolgálják a taná­csi munkában. A fejlesztési tervek kidolgozásának új irányelvei, az úgynevezett kisvárosi modell széles körű bevezetése, a járások meg­szüntetését magával hozó, a kétlépcsős közigazgatás kialakítását célzó városkör­nyéki rendszer létrehozása, a hatáskörök decentralizálá­sa, az új választójogi tör­vény, — mind az intenzív fejlődéshez elengedhetetle­nül szükséges nagyobb he­lyi önállóság szervezeti, po­litikai feltételeit hivatott megteremteni. A központi fejlesztési eszközök terve­zett, új rendszer szerinti el­osztása. a fejlesztésben a he­lyi szándék nagyobb érvé­nyesítése, a községfejlesztési adó helyett az önkéntesség elvén alapuló településfej­lesztési hozzájárulás beve­zetése ugyanennek az ön­állóságinak az anyagi alap­jait teremti meg. Ebben a szerkezeti rend­szerben, ebben a szervezeti felépítésben pedig értelem­szerűen a kulcsszerepet a tanácstag játssza. A lakos­ságnak az a választott kép­viselője, aki választói szán­dékainak. törekvéseinek is­meretében nemcsak ellenőr­zi, hanem ami ennél fonto­sabb, irányítja is a végre­hajtó szervezet, a tanácsi apparátus munkáját. Ezért is volt időszerű a közigazgatás nép- képviseleti alapjainak szé­lesítése, a tanácsi demokrá­cia fórumrendszerének meg­újítása. Mindaz a változás, ami a jövőben növelheti a tanácstagság társadalmi te­kintélyét. Ha úgy tetszik, a tanácstagok együttes hatal­mát. Amely a lényeget te­kintve nem is az övék. há- nem a választóiké. — Sz. A. — Bővülő szolgáltatósok az autóklubnál Uj műszaki állomás Lakókocsi-ko Külföldi utak A gépkocsitulajdonosok jól tudják, hogy az autó nem csak öröm .hanem olykor­olykor bosszúság is, mert éppen akikor romlik el. ami­kor indulna az ember vala­hová. Aki tagja a Magyar Autóklubnak az könnyebben elkerülheti az üzemzavart és gyakrabban megvizsgál­tathatja gépkocsiját. A klub műszaki állomásain igénybe veheti mindazokat a műsze­reket, szolgáltatásokat, ame­lyek az üzembiztos műkö^ uest segítik. A Magyar Autóklub Szol­nok megyei szervezete mint­egy ötezer tagot számlál, akiknek különböző szolgál­tatásokkal állnak rendelke­zésükre. A klub újnak szá­mító kedvezményes szolgál­tatása a lakókocsi-kölcsön­zés, amely rendkívül nagy sikert aratott. Jelenleg há­rom kocsijuk van, így az igényeket nem tudják telje­sen kielégíteni. A kölcsönzé­si díj főidényben 280 forint naponta, más időszakban ez az összeg 100—120 forinttal kevesebb A megnövekedett szabadidőben egyre többen kirándulnak a hegyekbe, a folyók mellé. Számolva az igényekkel több olcsóbb la­kókocsi beállítását is terve­zik. Most készítik elő és jö­vőre már bevezetik, hogy a bolgár tengerparton a nyári idényben állandóan két la­kókocsinak biztosítanak he­lyet, ahol kéthetes . váltá­sokkal üdülhetnek az autó­klub tagjai. Előnye, hogy nem kell. állandóan vontat­ni a 6—7 mázsás guruló há­zakat, így az autósok ben­zint takaríthatnak meg. Más irányú szolgáltatá­saik közül kiemelkedik, hogy a megyei szervezet engedé­lyezéshez előkészített külön­böző teherbírású utánfutók komplett tervdokumentáció­it is biztosítja tagjainak. Az autózással kapcsolatos ügyes-bajos dolgokban is se­gít az autóklub. Már 1981— tői jogsegély-szolgálatuktól felvilágosítást kaphatnak a klubtagok, a gépjárművek­kel kapcsolatos kánrendezé­si, biztosítási és egyéb gond­jaik megoldására. Tavasztól a személygépkocsik műszaki vizsgáztatását is vállalják. Négy szákiképzett szerelővel állnak az autósok rendelke­zésére. A műszaki állomás iránt egyre nagyobb az ér­deklődés. Mindenki igénybe veheti szolgáltatásaikat — — így többek között -gumi­cserét, karékkiegyensúlyo- zást, fényszóró-beállítást, kar­burátor-ellenőrzést, fékrend­szer-beállítást is végeznek, — de természetesen előnjrt élveznek az autóklub tagjai. Megszervezték az országúti segélyszolgálatot is. Jelenleg három „sárga angyal” járja a megye útjait. Külföldi utazásokat, tan­folyamokat is szerveznek. A propagandamunkában is előre léptek. Elkészült két film, amely bemutatja az autóklub életét, szolgáltatá­sait. N. T. A Salgótarjáni Ötvözetgyár­ban olyan porleválasztót szereltek fel, amely naponta 10—12 tonna port fog vissza zsákos szűrőiben. A 140 millió forintos környezet- védelmi beruházás költségeit a gyár, az Ipari Minisztérium és az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Tanács közösen fedezték

Next

/
Thumbnails
Contents