Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kölcsönös kötődések A falu és a város kapcsolata 'napjainkban mindinkább fontos tényezővé válik, főként a kisebb településeken élők számára, de a városlakóknak sem lehet közömbös, hogy milyen a környező községek egészségügyi, kereskedelmi, kulturális ellátottsága. milyenek a szolgáltatások. De a város akkor sem viselkedhet előkelő idegenként a Környező településekkel szemben, ha a vonzáskörzetébe tartozó településeken jó, vagy legalábbis elfogadható az ellátás, hiszen — bár az arányok lényegesen megváltoztak az utóbbi évtizedben — munkalehetőséget még mindig inkább a közeli város kínál a falvak lakóinak is. És nyilvánvaló, hogy ennek megfelelően, az üzemek és emberek igényeihez igazítva kell megszervezni a közlekedést, mint ahogy az is természetes, hogy a bejárók jónéhány dolgot nap mint nap a városban vásárolnak meg, s szintén állandó vendégként vesznek igénybe egy. sor szolgáltatást. Az előrelátó városfejlesztés már eleve számol ezzel a ténnyel, és az alapvető szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, létesítményeket megpróbálják a város „nappali lélekszámúhoz” igazítani. Vagyis sok helyütt számítanak a környező köz- ségbefliek igényeinek kielégítésére is. Az ésszerűség, a kialakult szokás- és kapcsolatrendszer is úgy kívánja, hogy az egymással kölcsönhatásban élő településeik kölcsönösen oldják meg gondjaikat, teremtsék meg az ott élők jobb életkörülményeit. Józan észszel könnyű belátni, hogy oktalanság lenne például a nagyvárostól tíz—húsz kilométerre lévő községben áruházát építeni — bár dacos akaratból volt erre is példa —, amikor a falubeliek zö- ma a városban dolgozik, s ott is vásárol a természetszerűleg nagyobb kínálatot nyújtó üzletekben... A hangsúly a kölcsönösségen, egymás érdekeinek tiszteletben tartásán van. a város és a környező települések közös életének jobb megszervezésén. Ennek az sem mond ellent, hogv a közigazgatás közelmúltbeli átszervezésével nagvobb szerepet kaptak a városok, s városi jogokat kapott a körzetek központjában lévő néhány nagyközség is. A közigazgatás korszerűsítésének nyilvánvaló céllá a települések nagyobb önállóságának megteremtése, lehetőség arra. hogy jobban érvényesüljenek a helyi érdekek. Ám mindez nem azt jelenti, hogy mindenki magának él, nem vesz tudomást a környezetéről. A város például csak kiterjesztett hatósági jogaival törődik, s elfeledkezik arról, hogy községek egész füzére kötődik hozzá nagyon sok szállal. AJgyanígy a fordítottja sem viszi előre a közös ügyet: ha a valóban nagyobb önállóságot élvező község annyira élvezi ezt az új helyzetet, hogy teljesen függetleníteni akarja magát a várostól vagy ha úgy tetszik, a valóságtól. .. A közös érdek, mármint a falun vagy a városon élő emberek közös érdeke úgy kívánja, hogy a különböző rangú települések egymás mellett — nem alárendeltségi viszonyban — egymással együttműködve dolgozzanak. — KJ — Kambodzsai pártós kormányküldöttség érkezik Magyarországra A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja. a Kambodzsai NépköztárNicaraigua felszólította az Egyesült Államok kormányát, hogy vessen véget a Nicaragua elleni agressziónak, s ezzel tegye lehetővé a normális állapotok helyreál ■ saság Minisztertanácsának elnöke a közeli napokban párt- és kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik. lítását a közép-jamea’iikai országban. Dániel Ortega, a nicaraguai Kormányzó Tanács koordinátora a samdi(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Lengyelországba Sarlós Istvánnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népközr társaság Államtanácsának és kormányának meghívására tegnap magyar párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba, a népi Lengyelország fennállása 40. évfordulójának ünnepségeire. A delegáció tagjai: Szabó József, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora, Roska István külügyminiszter-helyettes és Garamvölgyi József hazánk vaTsói nagykövete, aki a lengyel fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. Nicaragua—Évforduló Meghosszabbították a rendkívüli állapotot Jobb lehetőségek, bővülő üzleti kapcsolatok Uj számítógépközpont Szolnokon A számítástechnika’ ma már mindennapjaink részévé vált. Az Országos Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnak Nyíregyháza és Veszprém kivételével minden megyeszékhelyen vannak számítóközpontjai. A regionális hálózat hatodik tagjaként 1970 január elsejével Szolnokon is megkezdte munkáját egy. számítóközpont, amelyet gyakorlatilag az 1970-es népszámlálás adatainak feldolgozására hoztak létre. Egy R—20-as számítógéppel kezdték a munkát, de hamarosan kiderült, hogy ez kevés és az épület sem megfelelő. Így 1977-ben vásároltak egy R— 22-es számítógépet, hogy az igényeket minél jobban kielégítsék. Ekkor már nyilvánvalóvá vált. hogy a jelenlegi központban hosszú távon nem lehet dolgozni, mert helyszűke miatt az alapvető biztonságtechnikai, baleset- védelmi és tűzrendészet! előírásokat sem lehet betartani. Keresték az utat a helyzet megváltoztatására. Legjobb megoldásnak egy új székház építése mutatkozott. így 1979-ben megállapodást kötött a megyei tanács, a Központi Statisztikai Hivatal és a SZÜV. Egy új központ építését határozták el, azzal a kikötéssel, hogy ha felépül a székház, a SZÜV a jelenlegi központi épületet a megyei tanács rendelkezésére bocsátja. Az új létesítmény 65 millió forintba kerül, ebből 35 millió forintot a KSH, 15 millió forintot a SZÜV és 15 milltó forintot a megyei tanács biztosít. A székház építése már a befejezéséhez közeledik. Kivitelezője a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, amely előzetesen ez év végére tervezte az épület teljes átadását, de az időközbeni egyeztetések, tárgyalások alkalmával ígéretet tett, hogy az épület földszinti részét augusztus 31-ig átadja. Ezt követően pedig az emeleti részeket is, így a novemberi költözésnek előreláthatólag nem lesz akadálya. I Az új központi épület négyszintes. A földszinten az első és második emeleten, háromezer négyzetméteren a SZÜV szolnoki számítóközpontja, míg a harmadik emeleten. ezer négyzetméteren a KSH megyei igazgatósága kap helyet. A számítóközpontnak a jelenlegi épületben 1200 négyzetméter áll rendelkezésére. A nagyobb alapterület nagyobb lehető“ ségeket is biztosít. Így lesz oktatóterem, hiszen náluk folyamatos a továbbképzés. Kultúrterem, KISZ-klub, pihenőhelyiség és egy korszerű nagy alapterületű büfé is helyet kap az épületben. Ugyanakkor raktározási gondjaik is megoldódnak majd. Manapság már jóval nagyobb az igény a cég munkája iránt, mint akár két-három évvel ezelőtt volt. Csaknem negyven vállalattal, üzemmel tartanak állandó kapcsolatot, így a jelenleg működő két számítógép már kevés... Az új épületben hamarosan egy Siemens típusú számítógép üzempróbája kezdődik, amely 1985-től munkába áll. Vállalják az idegen tulajdonban lévő számítógépek műszaki üzemelését, szakembereik elvégzik a szükséges munkákat és így az üzemeltető vállalatoknál, üzemeknél nem kell újabb, a számítógépekhez értő műszaki gárdát kiképezni. A kisebb és olcsóbb gépekre programokat készítenek és azokat az igénylők rendelkezésére bocsátják. Különböző tanfolyamokat szerveznek. így például szeptembertől a TIT-tel közösen a kisgépek rendszerfejlesztésére irányuló tanfolyam beindítását, programozóknak pedig programnyelv oktatását tervezik. Az új központi épület lehetőségeit kihasználva 1986-tól ügyfélszolgálati irodát nyitnak, ahol tanácsadással, felvilágosítással, különböző ajánlatokkal állnak majd a számítástechnika iránt érdeklődők rendelkezésére. A régi központtal ellentétben az új épületben lehetőség nyílik kisebb kiállítások, bemutatók rendezésére is. N. T. Háromszáz új vállalat Fényszarui fóliák alatt Esőváró aratók Fojtogató sötétségben Kikből lesznek tanítók? Kulturális kilátó Féléves OTP-mérleg Növekedett a betétállomány Több hitel a lakásépítésre Az év első hat hónapjában a lakosság a tervezettnél kevesebb pénzt helyezett el a takarékban, ugyanakkor a hitelforgalom az előirányzottnak megfelelően alakult — ez derül ki az OTP féléves mérlegéből. A betétállomány 8 milliárd forinttal növekedett, 22 százalékkal kevesebbel, mint a múlt év első felében. A lakosság takarékbetétben elhelyezett pénzének összege meghaladta a 200 milliárd forintot, 205 milliárdot tett ki. A vártnál kisebb mértékű növekedés okát az OTP szakemberei abban látják, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a kiskereskedelmi forgalom, s tovább élénkült a lakásépítési kedv is. Ezen kívül mind többen szívesen fektetik pénzüket különböző jövedelmező vállalkozásokba. Nőtt az érdeklődés a kötvények, részjegyek iránt is, amelyeket kedvezőbb kamatfeltételekkel vásárolhat a lakosság. A lakástakarékossági és az ifjúsági betétformák, valamint a takaréklevelek körében is az átlagosnál jóval nagyobb a növekedés mértéke; megközelíti a 40 százalékot. E betétek kamatfeltételeit ugyanis januárban, némelyikét az elmúlt hónapokban ismét módosították, kedvezőbbé tették. Az OTP és a takarékszövetkezetek 6 hónap alatt csaknem 25 milliárd hitelt nyújtottak a lakosságnak. A hitelek állománya összesen 9,6 milliárd forinttal növekedett, s megközelíti a 164 milliárd forintot. A legtöbb kölcsönt — 15 milliárd forintot — a lakásépítők és vásárlók kérték és kapták. Jelenleg ötvenezer családi ház épül OTP-hitellel. Ezek fele várhatóan az év végéig elkészül. Társasházi lakásból a tavalyi ezerrel szemben ebben a félévben ezerhatszáz- nak építését kezdték meg, s várható, hogy az év végére ez a szám négyezerre emelkedik. Évről évre többen kérnek hitelt lakásuk, családi házuk helyreállítására, korszerűsítésére. Tavaly az év első hat hónapjában 39 ezren, az idén eddig 43 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget. A tervezettnek megfelelően 16 ezer lakást értékesített 6 hónap alatt az OTP. Döntő többségük a takarékpénztár saját beruházásában épült öröklakás, kis hányaduk tanácsi értékesítésű, illetve újraértékesített lakás. Tavaly óta nyújt kölcsönt magántulajdonú lakások vásárlására az OTP, s ebben a félévben hatezren fordultak a takarékpénztárhoz ilyen igénnyel. _ Áruvásárlási hitelt 1983 első feléhez hasonlóan 320 ezren kértek, s ezzel ötmil- liárd forint értékű tartós fogyasztási cikket vásárolhattak. Személyi kölcsönt a tavalyinál valamivel többen — 410 ezren — igényeltek, és összesen 3,3 milliárd forintot vettek fel. Mezőgazdasági termelési kölcsönt 7 százalékkal többen kértek, a folyósított ősz- szeg 21 százalékkal növekedett. összesen 93 ezer kistermelő kapott 1,4 millió forint kölcsönt az állattenyésztés, növénytermesztés fejlesztéséhez. A gazdasági munkaközösségek fél év alatt félmil- liárd forint hitelt kaptak, 80 százalékkal többet, mint tavaly.
