Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-12 / 136. szám

1984. JÚNIUS 12. 3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ü műszaki­közgazdasági hetek mérlege Budapesten Megalakult a Szolnok megyeiek baráti köre Tegnap délután Budapes­ten, az MSZMP Politikai Főiskolájának épületében megalakult a Szolnok megyé­ből elszármazott, az egykor a megyében élő és dolgozó’ a Jászkunságban és a Tisza mentén lakókért sokat tevő emberek baráti köre. A kör létrehozását segítette az MSZMP és a Hazafias Nép­front XIV. kerületi bizott­sága. A szervezőket az a cél vezette, hogy összefogják azokat, akik kötődnek szülő­földjükhöz, egykori munka­helyükhöz és akik ma is haj­landók a lehetőségükhöz mérten tenni Szolnok me­gyéért. A megyénkben állomásozó katonai alakulatok és a la­kosság kapcsolatát tűzték annak az aktívaülésnek napi­rendjére, melyet tegnap dél­után tartottak a megyei párt- bizottságon. Dr. Bozsó Péter, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, nyitotta meg az ülést,, majd Szűcs János, a megyei pártbizottság tit­kára tartott előadást, mely­Az alakuló ülésen megje­lenteket — szép számban voltak —, köztük Majoros Károlyt, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Fábián Pé­tert, a megyei pártbizottság titkárát dr. Nyíri Béla, a szervező bizottság elnöke kö­szöntötte és ismertette a ba­ráti kör létrehozásával, mű­ködésével kapcsolatos terve­ket. Ezt követően Majoros Károly tartott tájékoztatót a megye jelenlegi helyzetéről, életéről. Ezután került sor a baráti kör vezetőségének megválasztására, a program- javaslat vitájára. Az alaku­ló ülés jó hangulatú- kötet­len beszélgetéssel zárult. neik központi gondolata a ha­zafias, honvédelmi és inter­nacionalista nevelés erősíté­se volt. Áttekintette a párt- szervek, a termelőegységek, az oktatási intézmények és a Ikationai alakulatok, kapcso­latát, és a megyei párt-végre- hajtóblizottság állásifoglalása alapján határozta meg a to­vábbi feladatokat. Beszéde után több résztvevő fejtette ki véleményét. Tegnap délután értékelte a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek megyei szervezetének végrehajtó bi­zottsága az idei műszaki és közgazdasági hetek rendez­vénysorozatát. Az esemé­nyen részt vett Bálint Fe­renc, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A hetek alkalmával 127 rendezvényt szerveztek, amelyek közül kiemelkedő volt Kapolyi László ipari miniszternek az ipai-fejlesz- tés időszerű kérdéseiről tar­tott megnyitó előadása. A rendezvények iránt sokan érdeklődtek, de az is elhang­zott az értékelésben, hogy to­vább kell népszerűsíteni a MTÉSZ-napokat, valamint, hogy a középvezetőket az eddigieknél jobban vonják be a szakmai eseményekbe és a szervezeti életbe. A ha­tékonyabb egyesületi mun­kával pedig az újítást és a műszaki fejlesztést serkent­sék a MTESZ-tagok. A termelés hatékonyságá­nak javítási lehetőségei a gazdaságos anyag- és ener­giafelhasználás alapján té­ma köré csoportosított ren­dezvényeken kívül a veszé­lyes hulladékok hasznosítá­sa, valamint az innováció gyorsítása és a számítógépek erőteljesebb alkalmazása iránt is nagy érdeklődést ta­núsítottak a műszaki és közgazdasági szakemberek. Ugyanakkor többen megfo­galmazták: javítani kell az informáltságot. A 17. rendezvénysorozatot értékelő ülés aktuális gazda­sági és szervezeti kérdése­ket taglaló vitával zárult. Aktívaülés a hazafias honvédelmi nevelésről Ifjúgárdlsták Szép volt, földvári fiúk! Harmadik hely az országos versenyen A csaknem 20 kilométeres terepszakasz bizony alaposan pró­bára tette a raj tájékozódó, térképolvasó tudományát A KISZ Központi 'Bizott­sága és az Ifjú Gárda Orszá­gos parancsndkisága a hét vé­gén Győrben rendezte meg az Ifjú Gárda honvéd-szak- alegységek országos szemlé­jét. A résztvevő 19 raj tagjai a háromnapos találkozó so­rán csaknem húszkilométeres harci túrán adtak számot az év közben, a kiképzések al­kalmával elsajátított honvé­delmi elméleti és gyakorlati ismereteikről. Szolnok megyét a tisizaföldvári Lenin Tsz KISZ-fiatalljaiból álló — Ma­kó Mihály, Petróczki József, Nagy István, Aponyi Ferenc, Rigó István, Szokolai István, Báli Imre és Trenovszki Já­nos alkotta — raj képviselte a találkozón. A korábban, Jászberényben rrtegrendezett megyei verseny győztesei az ország Ifjú Gárcla-rajainr/i küzdelmében is magállták a helyüket, különösen géppisz­toly szét- .és összeszerelésben, a vegyvédelmi akadályok le­küzdésében és a vízi átkelés­ben jeleskedtek. Az elért ösz- szes pontszám alapján végül a harmadik helyet szerezték meg az országos Ifjú Gárda honvédalegységi szemlén a tiszaföldvári fiúk. (Fotó: Temesközy F.) Az utolsó feladat végrehajtásában, a dunai vízi átkelésben — a hazai pálya előnyeit élve­ző győriek mögött — másodikok lettek a földváriak Negyven éve történt Egységtörekvés a békéért, függetlenségért A Magyar Front megalakulásának évfordulója A II világháború előesté­jén és első éveiben még úgy látszott, hogy Magyarország- nefc közvetlen előnyei szár­maznak a német szövetség­ből. A trianoni traumát jó­részt feledtették a revíziós sikerek, a bécsi döntések „országgyarapításai'’. Igazo­lódni látszott az ellenforra­dalmi korszak legitimáló lé­nyege: az irredenta külpoli­tika. Sőt, a külpolitikai sike­reken túl is viszonylag ked­vező volt a helyzet az or­szágban. A hadsereg és a hadiipar felszívta a jelentős munkanélküli tömegeket, s így csák: a legtovább látók tették fel a kérdést: mi lesz mindennek az ára, hogyan fest majd egyenlegünk a vég­ső elszámolásnál? A messzebbre tekintők, az antifasiszta baloldal azon­ban már kezdettől figyelmez­tetett a hitlerista német elkö­telezettség ország- és béke­romboló veszélyeire. Szét­szórt, s egymással is viasko­dó csoportjaiban hamarosan az együttműködési lehetősé­gek felkutatása került előtér­be. A népfrontpolitika vég­leges elfogadásának jegyében 1941. folyamán a Kommunis­ták Magyarországi Pártja új jelszót hirdetett meg: a füg­getlen, szabad demokratikus Magyarország jelszavát, ez alkalmasnak bizonyulhatott az antihitlerista nemzeti-népi összefogás alapjainak lera­kására. A szociáldemokrata baloldal és a népi írók bizo­nyos csoportjainak bekapcso­lódása eredményezte aztán a tüntetéseket a Batthyányi örökmécsesnél, Petőfi szob­ránál. Az 1941-es kísérletek korai és impozáns példája a Népszava Híres karácsonyi számának antifasiszta és népfrontos hevülete volt. A hamarosan megalakuló Ma­Vért, ingyen Negyedszázada indult a mozgalom Negyedszázaddal ezelőtt Debrecenből indult el a té­rítésmentes véradómozgalom: az akkori véradókor 148 tag­ja adott első alkalommal té­rítésmentesen vért. A térí­tésmentes véradómozgalom 25. évfordulója alkalmából tegnap megyei konferenciát tartottak Debrecenben egész­ségügyi dolgozók, véradók és szervezők részvételével. Herczku Józsefné, a Vö­röskereszt megyei titkára az elmúlt negyedszázad munká­ját összegezve megállapítot­ta: a huszonöt évvel ez­előtti kezdeményezés szilárd bázisra talált. Az elmúlt esz­tendőben a megyében 32 ez­ren 11 ezer liter vért adtak, a megye lakosságának 5,8 százaléka váradó. A társada­lom megbecsülését tükrözi- hogy a megyében eddig több mint 15 ezren kapták meg a ,-Kiváló véradó” kitüntetés különböző fokozatát, több mint kétszáz aktivista „Ki­váló szervező” kitüntetésben részesült. Vagontisztíló Jól vizsgázott a gyakorlat­ban a soproni Autőfelsze- relési Vállalat új terméke, a vagonmosó. Az első komplett berendezést néhány hónapja helyezték üzembe a buda­pesti IKeleti pályaudvaron, s ázóta több ezer vasúti kocsi külső felületéről tüntette el a szennyeződést. A nyúzópróba sikerét kö­vetően hamarosan megkez­dik a berendezés sorozat- gyártását. A közel-keleti or­szágokból is érdeklődnek iránta. gyár Történelmi Emlékbizott­ság aláírásgyűjtései, az 1942. március 15-i tüntetés a Pe- tőfi-szobornál ped,:i? már a másik Magyarország jelent­kezéséről és növekvő erejéről tanúskodott. Az ellenállási mozgalom fejlődésében is cezúrát je­lentett az 1943-as háborús fordulat, Sztálingrád, Voro- nyezs, az észak-afrikai és szicíliai partraszállás és az olasz kapituláció. Az ország két síkon is megindult a há­borúból való kiválás irányá­ba. Részint a kormányzó környezete kezdett rendszer­átmentési célzattal vérsze­gény béketapogatózásokba Svájcon, Törökországon ke­resztül. Erre az is vezette, hogy ne a Szovjetunióval kelljen közvetlenül tárgyal­nia. Másrészt a baloldalon erősödött az a felismerés hegy a háborúból való kilé­pés csak aktív ellenállással, csak Németországgal szem­befordulva lehetséges. Ez a kétirányú mozgás pedig mindenféleképpen növelte — az üldözések ellenére — az antifasiszta erők befolyását, a békevágyat. Egyúttal a -kor­mányzat, a horthysta körök céljaival ellentétben a hábo­rú utáni demokratikus kibon­takozás esélyei és elképze­lései is növekedtek. Az 1943- as híres szárszói konferencia — a maga népfrontos jelleg­zetességével — egyik jele volt ennek. A radikalizálódást azonban korlátozta, hogy a lakosság még közvetlenül nem érzékelte a háborút és a voronyezsi katasztrófa óta magyar hadsereg nem volt a fronton. A hitlerista német meg­szállás, 1944 március 19-én — mondhatni — tiszta vizet öntött a pohárba. Az egésiz Tegnap a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizott­sága. A testület tagjai meg­vitatták az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium­nak, a Közlekedési Miniszté­riumnak, valamint a Magyar Postának 1983. évi költségve­tésük végrehajtásáról szóló tájékoztatóját. Az ülésen megtárgyalták azt a jelen­tést, amelyet az ÉVM készí­tett a házgyárak helyzetéről, és jövőjéről. A bizottság elé terjesztett írásos jelentés az építőipar tavalyi tevékenységével kap; csolatban egyebek közt ki­fejti, hogy ebben az időszak­ban javult az építőipar al­kalmazkodóképessége, a vál­lalkozó típusú építőipar kia­lakulásának tendenciája. A közlekedési ágazat vál­lalatainak teljesítményei a személyszállításban elma­radtak az 1983. évi népgaz­dasági terv előirányzatától, de az áruszállítás az előző évi szintet elérte, sőt, a ter­vezettet még valamelyest meg is haladta. A postai és hírközlési szol­gáltatások az elmúlt évben általában fejlődtek, de több területükön elmaradás volt. Emelkedett a telex- és táv­írószolgálat forgalma, s va­lamelyest bővült a telefonhá­lózat. Az év során, több mint 21 ezer főközponti állomást létesítettek, de 385 ezerre emelkedett a telefonigénylők száma: a fővárosban 217 ez­ren, vidéken 168 ezren vár­nak telefonállomás felszere­lésére. Az előterjesztést a bizott­ság elfogadta. A második napirendi pont­nak, a házgyárak helyzeté­legális baloldalnak, a szociál­demokrata pártnak, a sajtó teljes gleichschaltolása. a több ezer baloldali és német- ellenes letartóztatása, a ter­ror és a deportálás most már elodázhatatlanná tette a po­litikai ellenállás közös szer­vezeti keretének a megterem­tését. Az 1943-tól Békepárt néven működő KMP kezde­ményezésére a kommunisták, az SZDP baloldala, a Kisgaz­dapárt és a legitimisták (ké­sőbb a Parasztpárt is csatla­kozott) május közepén lét­rehozták a Magyar Frontot. iTúnius efjii kiáltványában új népi szabadságharcot, fel­szabadító háborút hirdetett a németek és cinkosaik kiveré­sére, a békéért, a független és demokratikus Magyaror­szág megteremtéséért. A Magyar Front megalaku­lása a hazai ellenállási moz­galom edidigi legjelentősebb eseménye volt. Általa meg­nőttek a kommunista párt szervezési és propagandale­hetőségei. ugyanakkor pedig a Front olyan rétegekre és kö­rökre is kiterjesztette befo­lyását, amelyék — bár náci­ellenesek voltak — a kom­munistáktól idegenkedtek. A Magyar Front minden törekvése, sőt a fegyveres el­lenállás jelentősége ellenére, a sajátos történelmi-társadal­mi Okokból nem jöhetett lét­re á sikeres németellenes szembefordulás legfőbb felté­tele: a népi ellenzék, a had­sereg és az uralkodó körök összefogása és közös akciója. Ebben a felelősség egyértel­műen az utóbbiaké. Ám a Front tevékenysége nemzeti tudatunk fontos része és egészséges nemzeti önbecsü­lésünk jogos táplálója. Dérer Miklós nek és jövőjének megvitatá­sa során Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter egyebek között el­mondta, hogy társadalmilag igazoltnak tekinthető a ház­gyári technológia hasznossá­ga, de az utóbbi években, a minőségi lakásigények jelent­kezésével párhuzamosan, kedvezőtlen helyzetbe kerül­tek a házgyárak. Kerényi József, Bács-Kis- kun megyei képviselő felhív­ta a figyelmet: a jelenlegi nagypaneles építési mód a legdrágább lakásépítési tech­nológia, és a házgyári laká­sok árát mielőbb versenyké­pessebbé kellene tenni. Az árak kérdése egyébként más felszólalóknál is hangot ka­pott. Ruisz József, Vas me­gyei képviselő szóvá tette a folyamatos drágulást, s ki­tért a családi paneles csalá­diházak építését akadályozó fuvarproblémákra. Többen, így Angyal Imre- Veszprém megyei és Csema Sándor Baranya megyei kép­viselő felhívta a figyelmet az emberi környezet védel­mének fontosságára, s szól­tak a nagypaneles techniká­val készült lakótelepek esz­tétikai problémáiról. A hozzászólásokra Ábra­hám Kálmán válaszolt. Meg­állapította, hogy valóban rendkívül fontos a verseny- képes ár kialakítása, s a költségcsökkentés mellett szükség van a szervezettebb, minőségi munkavégzésre is. Kifejtette, hogy a jövőben is fontos szerepük lesz a ház­gyáraknak, de megújulásuk elengedhetetlen. Az ÉVM jelentését a kép­viselői hozzászólásokra adott miniszteri válasszal együtt a bizottság elfogadta. Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents