Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

1984. JÚNIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 [A tévé képernyője előtt A napokban röppent fel a hír: megváltozik június 11-től a televízió műsorrendje, pon­tosabban eltolódik a főműso- rak kezdési ideje aiz estvéli órába:; a Tv-bíradó is fél órá­val később jelentkezik. Okos döntés; s jele annak, hogy a (feetltevíizió rugalmasan alkal­mazkodik az élet változó rit­musához. hisz nyáridőben az emberek többsége csak ké­sőbb tér vissza — családi Otthonába, különösképpen hétvégeken, víkend idején. Erről jut eszembe: milyen jó lenne, ha programjában is ily okosan tudna igazodni igényeinkhez, vagy legalább­is próbálna — bár van rá kí­sérlet — közelebb kerülni mai divatos kifejezéssel „el­várásainkhoz”. Még akkor is, ha a millió arcú néző olykor szélsőséges igényéit szinte lehetetlennek látszik kielégí­teni. „Sex" a Panorámában? Azt az egyszerű elvet — nem is nézői kívánságot! —, hogy a napi műsorok folya­matát jellemezze tartalmi és műfaji változatosság, bizony mindenképpen érvényesíteni illenék. Mert nem jó az, sőt kifejezetten fárasztó, ha két egymást követő program, mint két azonos ajtó zára — egy kulcsra jár. Ami kedd este is történt, a Stúdió ’84- ben. Baló György a beillesz­kedés társadalmi és lélekta­ni kérdéseiről faggatta a stú­dióba hívott szakembert, s több mint fél órán át tár­salgóit vele. majd ezt köve­tően ismét beszélgetés kö­vetkezett, csak ezúttal egy szociológussal emberekről, bérekről, érdekékről. Manap­ság a képernyőn megszapo­rodtak a különbő társadalmi és gazdasági problémákat fe- szegető-magyarázó műsorok, s ez hasznos; igen örvendetes, jobban kellene azonban ügyelni, hogy hasonló „tfcúl- adagoülfcság”, 'mint az említett esetben is, amikor a műfaji ismétlődés — beszélgetés itt, beszélgetés ott — még az egyébként önmagában érde­kes diskurzust js unálommá teheti, ne következzék be a műsorok tervezett rendjében. Egy más természetű „meg­lepetésről”, s ezzel a múlt héten az egyébként általam i8 kedvelt Panoráma szolgált, a televízió világpolitikai ma­gazinjai. mely rendre szállít­ja a nagyvilág politikai ér­dekességeit — riportban, in­terjúban, dokumentumfil­mekben. Ez alkalommal azonban az amerikai kama­szok szexuális problémáiról és a szexuális felvilágosítás körüli zavarokról tájékozta­tott a Panoráma, olyan ese­teket is bemutatván, ame­lyek a tizenéves magyar né­zőnek talán ötleteket is ad­hattak amúgy is felcsigázott, ilyen irányú érdeklődésének kielégítésére. Mit keresett ez a téma a külpolitika maga­zinjában? Mégha a kérdés­nek — jól tudjuk. — vannak társadalmi oldalai, de hát a világpolitika rangjára emel­ni a szexet? A képsorokat látva, aligha hittem a sze­memnek; nem valami téve­dés ez, a Csáládi magazin különkiadását látom, s Chru- dinák Alajost csak felkérték vendégelőadónak? Csak erről meg azért nein lehet szó, mert ez utóbbi szemérmes szelliemétői mi sem áll távo­labb, mint ez a kendőzetlen nyíltság — a testi szerelem dolgában. A Parabolába, oda talán beillenék — per­sze ott is csak rövidítve. A lényeg: ha lehet, őrizze meg a televízió egy-egy műsor tartalmi tisztaságát; s indo­kolatlan tarkaságra még a fokozott érdekesség céljából Se törekedjék. Emlékezetes pillanat A meglepetés természete­sen nem tiltott „kategória” a műsorokban, akkor, ha kelle­mes. rendjén van a dölbg. A A Tömpe Istvánnal készült '.beszóigetáö „megJteptet,é5|er’ például bizonyára sokak szá­mára érdekes marad. Az egyébként is tartalmas esz­mecsere — múltról, jelen­ről, küzdelmeikről és súlyos drámákról esett benne szó — fináléjában állt elő váratlan ajánlatával a műsorvezető Heltai András. Nézzenek meg egy videofelvételt, amely Tömpe hetvenedik születés- napi köszöntőjén készült, s amelyen Kádár János nem­csak átöleli az ünnepeltet, hanem ölelő két karjával,' fel is emeli. Majd ugyanezt te­szi viszonzásul a köszöntött. Ritka pillllanat ez — s még ritkább, hogy a legszélesebb nyilvánosság elé jusson el — akár rögzített formájában is — filmen vagy más módon. Anélkül, hogy túlmagyaráz­nám e pillanat jelentőségét, mégis azt kell mondanom: oliyian emberi-harcostársi megnyilvánulásnak lehettünk tanúi, amelyben természete­sen, játékos módon, pnotó- kollmentesen volt jelen a humánumi. Az ötlet, a régi felvételek bemutatása, kitű­nő példája, hogyan lehet „meglepetést” szerezni anél­kül, hogy vallató kilépne a tárgyából, oda nem kívánko­zó érdekesség vonzerejére kacsingatna. Nevelni jó Egy téma persze lehet ön­magában is érdekes, mint például a pedagógusnapra készült riportfilm Velkey családja, amely az ország leg­népesebb pedagógusdinasztiá­ját alkotja. Ez önmagában is figyéllemfelkeltő. Szabó Éva és Szobolits Béla filmjének mégsem ez volt a fő attrak­ciója. hogy sikerült megta- láüniok Velkeyéket, hanem az a sok. értékes gondolat, amit „begyűjtötték” tőlük — emberségről, tisztességről, eszményekről!, erkölcsről és természetesen pedagógiáról. Egy-egy elhangzdtt mondat mögött egész élet tapaszta­lata állott; elvvé nemesedett tanulságokat hallhattunk. Az egyik Velkey, aki magyart és Határit oktat gimnázium­ban — munka közben is lát­hattuk őt. épp Vörösmantyt plántálta vonzóan tanítvá­nyaiba — ő mondta a fegyel­mezésről sízólván: ha egy ta­nár óráján „rosszalkodnak” a gyerekek, magára vessen, s ne másokban keresse a hi­báit» netán éPP fegyelmezet­ten tanítványaiban. Olyan bölllcsesség ez, amely azokban erősödik meg, akik hisznek tá rgyuk és személyiségük va­rázsában. Velkey tanár úr­nak csak igazat adhatunk: ha egy osztályban a romanti­kus Csongor és Tünde szép­ségeit boncolgatván mással foglalkoznak a gyerekek, az nem a fegyelmezetlenség „diadála”, h'anem a pedagó­gia csődje. Más, ehhez ha­sonuló gondolatokat is ki- emeílfhetnék. a valóban érté­kes riportfilmből; viszont, amit szívesen elengedtem volna: az esküvő érzelmileg is kusza jeleneteit. Minden­esetre nem holmi szokványos műsort „lökött”’ a képernyőre televíziónk az ünnep alkal­mából, s ezért dicséret illeti. És végül a töredék, is le­het érdekes; sőt még a mara­dék is it&rtogathat meglepe­tést. például olyan művészek esetében, mint Chaplin; aki­nek eddig ismeretlen és kü­lönböző alkotásaiból kima­radt vagy fel nem használt felvételeiből állított össze három tólyrtatásnyit egy an­gol rendeizőpáros Az isme­retlen Chaplin címmel. Be­pillanthattunk a „mókames­ter” műhelyébe, képet alkot­hattunk a látottakból mun­kamódszeréről, szóval felfe­dező útra voltunk hivatalo­sak. Mégis — egy igazi, kész Chaplin-alkotás — valahogy nekem szórakoztatóbb. A kilencvenötödik születésnap aT.lkial'.lmából szívesen Cl ittam vaHna viszont akár A diktá­tort vagy a Modem időket. — V. M. — Szürhímzóstől a szalmafonásig Népművészeti kötet Szolnok megyéről A Szolnok megyei múzeu­mok néprajzos munkatársai­nak 12 tagú alkotóközössé­ge elkészítette a megye nép­művészetét teljességében felölelő kötet 450 gépelt ol­dalnyi kéziratát. A Szabó László és Bellon Tibor mu­zeológusok szerkesztésében született mű elkalauzolja olvasóit a Tisza-vidék, a Jászság és a Nagykunság színes, gazdag néprajzi ha­gyományaiban. Tükrözi e vidék századfordulóbeli ál­lapotát, szokásait. Áttekin­tést nyújt a lakáskultúráról, a népviseletekről, népi já­tékok készítésének a módo­zatairól, munkaeszközökről, a gyékény-, vessző- és szal­mafonás, textília-, bútor-, kerámiakészítés ősi hagyo­mányairól. Benne foglalta­tik a hajdan virágzó kun­sági szűrhímzés, szűrbunda- készítés, a fémművesség tu­dománya. A hiteles anyago­kat kiegészítik a tájak szo­káskultúrájával, a népi hie­delmekkel, babonákkal, es­küvői, temetői szertartások­kal. A többéves leletmentő, gyűjtő és feldolgozó munká­val készült anyagot sokszáz színes és fekete-fehér fotók, rajzok illusztrálják majd s keltik életre erdetiben a tár­gyakat. A nagy értékű, átfo­gó tudományos munka anyagából jelenteti meg az Európa Könyvkiadó a me­gyék népművészeti kötetso­rozatának első kiadványát. Magyar filmek Sydney-ben Két alkotás képviseli a magyar filmeket az ausztrá­liai Sidneyben június 7. és 25. között megrendezendő nem­zetközi filmfesztiválon. A játékfilmek versenyében Szomjas György Könnyű testi sértés című produkció­ja vesz részt, a rövidfilmek kategóriájában pedig Cakó Ferenc Ad Astra című alko­tása szerepel. A nemzetközi filmfeszti­válon magyar napot is tar­tanak. Gazdag Gyula Elve­szett illúziók. Maár Gyula Felhőjáték, valamint Szurdi Miklós Hatásvadászok című filmje szerepel a nap prog­ramjában. Újabb „Ki miben tudós?” Ismét Ki miben tudós? vetélkedőre invitálja a kö­zépiskolás fiatalokat a Mű­velődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió: a következő tanévben sorra kerülő rendezvényen ezúttal a magyar irodalomból és a fizikából szerzett ismere­teikről adhatnak számot a diákok. A versenyre minden olyan fiatal benevezhet, aki az 1984—85-ös tanévben kö­zépiskolában tanul, és 1984. december 31-ig nem tölti be a huszadik életévét. A je­lentkezést a középiskolák KISZ-szervezeteihez, szep­tember 15-ig lehet eljuttatni. Az országos, többfordulós vetélkedő októberben kezdő­dik, s a döntőket — amelye­ket a kamerák segítségével már a nézők is nyomon kö­vethetnek — 1985 elején rendezik. A Ki miben tu­dós? győztesei — a hagyo­mányoknak megfelelően — a felsőfokú oktatási intéz­mények felvételi vizsgáján az új felvételi rendszernek megfelelően kedvezményben részesülnek, s értékes jutal­makat is kapnak. A művelt­ségi játék szervezési rendjét és a követelményeket tar­talmazó útmutatót a meg­hirdetők minden középisko­lába eljuttatják. Hagyománya van már, hogy időről időre megrende­zik a fiatal tehetségeket felkutató Ki miben tudós? vetélkedőt. Színházak vendégjátéka Budapestiek efúadása Szolnokon Hétfőn este a József Atti­la Színház Szolnokon mu­tatkozott be a zenés szín­házi hét keretében; Brecht és Kurt Weill zenés játékát, a Mahagonny városának tündöklése és bukása című musicalt játszották — siker­rel — Galambos Erzsivel a főszerepben; fenti képünkön is őt látjuk az egyik jelenet­ben. A Szigligeti forró sikere a fővárosban Ugyancsak hétfőn este a szolnoki Szigligeti Színház társulata a fővárosban sze­repelt a vidéki színházak immár hagyományos feszti­válján, a Nicolo királyt mu­tatták be a Nemzetiben. A színházat zsúfolásig megtöl­tő közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a szolnokiak kiváló teljesít­ményét. Képeink az előadá­son készültek; a színen a címszerepet alakító Vallai Péter, középütt az előtérben Kovács Lajos, az egyik sze­rep megformálója. Lovári nyelvjárás szerint Tankönyvek cigánygyermekeknek Az iskolaköteles cigány- gyermekek számára két­nyelvű oktatási anyagot je­lentetett meg az Országos Pedagógiai Intézet nevelési osztálya. A lovári nyelvjá­rásban — melyet a magyar cigányság többsége beszél íródtak azok az alapfokú tananyagok, amelyeket a kö­vetkező tanévben Bács-Kis- kun megye óvodáiban, álta­lános iskoláiban kísérletkép­pen a cigánygyermekek ok­tatásakor hasznosítanak: az ábrákkal gazdagon illuszt­rált, spines füzetekből ol­vasni. számolni tanulnak majd a kisdiákok. Külön tananyag készült az élő- és élettelen világ, a kör­nyezet fogalmainak megis­merésére. A szakemberek szerint legfontosabb talán az a füzet, amely a cigány énekeket, verseket, meséket tartalmazza — mindkét nyelven. így a tanulók játé­kos foglalkozásokon énekel­ve. mondókáikat ismételget­ve juthatnak közelebb a ma­gyar szavak, fogalmak meg­ismeréséhez. Lepkék bélyegeken Lepkéket ábrázoló új bé­lyegsorozatot bocsát forga­lomba a Magyar Posta jú­nius 7-én. A hét címletből álló, trópusi lepkéket bemu­tató sorozat össz-névértéke 24 forint. A bélyegeket Zombory Éva grafikusművész terve alapján 'többszínű ofszetnyo­mással az Állami Nyomdá­ban készítették. A bélyegso­rozatot a megjelenés napján első napi bélyegzővel látják el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents