Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 3. Családi magazin Két hét szülök nélkül Közeledik az iskolai tanév vége és az iskolákban sor­fa szerveződnek az úttörő táborozások. Sok gyermek menne szívesen, de sok szü­lő talál ezernyi indokot, hogy ne engedje el gyere­két. Érthető? Persze, hogy érthető, hi­szen a szülőtermészetes ér­zése az, ha félti a gyereket. Fél, mit fog ott csinálni „egyedül”, fog-e rendesen enni. tisztálkodni és egyálta­lán: képes-e arra, hogy nél­küle, a szülő, az édesanya vagy az édesapa nélkül tölt­sön két hetet?! Ha a gyerek szemüveges, akkor külön fél a szülő at­tól, viseli-e majd, nem vesz­ti-e el, vagy ha valamilyen gyógyszert kell szednie, ak­kor szedi-e rendesen? Minden szülő aglgodailma érthető, és talán valóban vannak olyan gyerekek, akik még nem egészen éret­tek arra. hogy a szülő nél­kül töltsenek két hetet. De még ezeknek a szülőknek is azt tanácsolhatjuk, hogy engedjék el gyermeküket, mert az önállósodásnak jó iskolája lesz még akkor is, ha elvész a szemüveg. (Ad­junk tartalékot a kísérő ta­nárnak.) A gyógyszerrel persze más a helyzet, arra meg lehet kérni a kísérő ta­nárt ' vagy ifivezetőt, hogy ügyeljen. Két hét a szülő nélkül! Bizony még az az édesanya vagy édesapa is sokszor ne­héz szívvel enged, 'aki ezt nem mutatja, és nem is tilt­ja a gyermekét. Nagyon jól teszi, hiszen a gyereknek látnia kell, hogy bíznak benne, hogy érettnek tart­ják a táborozásra nemcsak az úttörőcsapatban, hanem otthon, a szülői házban is. Természetesen nem árt, sőt nagyonis szükséges fel­készíteni a gyereket az ön­álló nyaralásra, táborozásra, különösen, ha első alka­lommal vesz részt ilyen ese­ményen. JNem tiltani kell az önállóságtól, hanem in­kább arra nevelni Mivel lehetséges? Ottho­ni próbákkal, megbízatások­kal, ellenőrzött önálló fel­adatokkal. Ismerek egy tíz­éves kisfiút, akinek az édesanyja pénteki napon vi­déki hivatalos útra ment. Felírta a gyermeknek, mit vásároljon be a hétvégi ét­kezésekhez. A gyerek nem­csak pontosan bevásárolt, ’hanem otthon .kitakarított, egy papírlapon pontosan el­számolt az elköltött pénz­zel, az asztalra tette a visz- szajárót. Amit kellett, be­rakta a hűtőszekrénybe, gondosan csomagolva. A kenyeret pedig tiszta ruhá­ban a kenyértartó szekrény­kébe tette. Ragyogó képpel várta péntek este az édesanyját, akitől nagy dicséretet ka­pott. A visszajáró pénzt a mama nem adta a gyerek­nek, úgy gondolta, ez nem volna most méltó jutalom. A fiú sem várta, inkább ezt kérte: — Engedd, hogy más­kor is én vásároljak, igazán nagyon szívesen megteszem. Nem tudom, ki volt bol­dogabb, a kisfiú vagy az édesanyja. A gyereket folyamatosan kell nevelni az önállóságra, és akkor nyugodtabban küldhetjük önálló táboro­zásra, túrára is. De éppen egy ilyen táborozás is le­het fontos része az önnálló- sodásnak. Ne vegyük el az örömét. S. M. Edényalátét — szegélylécből Tükör előtt Egyszer egy áruház veze­tői tükröt függesztettek a bejárat fölé. Érdekelte őket, hányán nézik meg magukat benne. Az eredmény csak annyiban volt meglepő, hogy majdnem kétszer any- nyi férfi állt meg pár pilla­natra, mint nő. De ezer em­ber közül hat-hétszáz min­dig vetett pár pillantást a tükörre. Kíváncsiak vagyunk te­hát magunkra. S ez így természetes. Ezt mutatja az önimádó Narcisszosz legen­dája, erre utal Hófehérke mostohájának története. s erre vall a tükrökkel kap­csolatos hiedelmek sora. Ná­lunk régebben azt tartották hogy a leány biztosan hoz­zámegy feleségül ahhoz a fiúhoz, akivel tükör előtt be­szélgetett. Több országban a mai napig úgy vélik, hogy nagyon nagy szerencsétlen­séget jelent, ha a tükör ösz- szetörik. Miért? Mert a ba­bonás hiedelmek keletkezé­se körüli időpontban való­színűleg igen drága porté­ka volt a tükör. Időszámításunk előtt is ismerték már a felcsiszolt fémlapocskákat. Az óegyip­tomi nő éppúgy megnézhette benne magát, mint egy kí­nai kisasszony, de innen még nagyon hosszú az út a foncsorozott üvegtükrökig. Egész pontosan 1279-ből, Velence városából maradt ránk az első üvegtükör. Gyorsan közkedvelt lett, mert a fémlapocskákkal el­lentétben sokáig megtartot­ta tükröző képességét. Nem homályosodott be egyköny- nyen. Őrizték is a velencei­ek a gyártási titkot majd négyszáz éven át. Amikor azonban kiszivár­gott a dolog, új területeket is meghódított a tükör. Ki- Iderült a kis 'táskákból! és az öltözőasztalkákról a ku­tatók műhelyébe is. Jan He- velius lengyel csillagász (1611—1687) készítette az első olyan tükröt, amely tu- Idománryos célokait Szolgált, ö találta fel a periszkópot, e műszer a tükrök összehan­golt működésén alapul. Különféle orvosi segédesz­közöknek is fontos része a tükör. Vizsgálatoknál a pe­riszkóphoz hasonlóan hasz­nálják. A torok vagy fül szemlélésekor a fénvt tük­rözi a megfigyelendő terü­letre, és a tükör középen lé­vő kerek nyíláson néz be az orvos. Lehetne még sorolni !a felhasználási területekat,1 de ízelítőnek a tükrök érde­kes világából talán ennyi is elég. Cs. I. Forró lábasok, fazekak és tálalóedények alá házilag is készíthetünk összetekerhető edényalátéteket. Mi szüksé­ges hozzá? Mindenekelőtt 4,30 m sze­gélyléc, egy 25—25 cm nagy. (ságú műbőrdarab vagy habszivacskendő (az eredeti nagyság kisebb lesz) és jó­minőségű ragasztó. A lécet leszabjuk 20 db 21 cm hosszúságúra, ezek vágási felületét simára csiszoljuk' finom dörzspapírral, az alsó lapját végighúzzuk kissé durvább dörzspapírral — így jobban ragad. Ezután szorosan egymás mellé kezdjük felragasztani a lé­ceket. Túl sok ragasztót ne kenjünk rá, nehogy ki­buggyanva, az alját is ösz- szekenjük. Tetszés szerint a lécek fe­lét sötétre pácolhatjuk, vagy festhetjük, így csíkosán mintás lesz. Ha lelakkozzuk, jobban ellenáll a meleg ha­tásának. Legalább egy éjjel hagyjuk száradni, s utána a felesleges műbőrdarabokat közbe levágjuk róla. B. K. Összeállította: Rónai Erzsébet Kistermelőknek Mit vállal, mennyiért a biztosító? A kis árutermelés termelési biz­tonsága egyaránt fontos az egyénnek és a közösségnek. Mi­vel azonban a kár elsősorban a termelőt (a tenyésztőt) éri, nyil­vánvaló, hogy közvetlenül ö ér­dekelt a károsodás kivédésében is. Ezért kötnek a kisáruter- melőiki mind gyakrabban bizto­sítást. Mire is vállal — és mennyiért — napjainkban biztosítást az AB? A növénybiztosításról Jégverés ellen a lakosság va­lamennyi termesztett növényét biztosítja. Ez bizony nagyon fontos védelmet jelent, hiszen sajnos, hazánk elég nagy terü­letein — elsősorban Baranyá­ban, Csongrádban, Szabolcsban. Bács, Heves és Pest megyében — bizony gyakran pusztít a jég. A károk kivédésére egyéni ter­melők és növénytermelést foly­tató nem mezőgazdasági főfog­lalkozású dolgozók egyaránt köthetnek biztosítást. A jégbizto­sítás naik egy másik csoportjába a termelési, illetve értékesítési szerződéssel rendelkező terme­lők csoportos szerződéses biz­tosításai tartoznak. (Konzerv­gyárak, általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, stb. lebonyolításában.) A szerződéses alapon termelt dohány és fűszerpaprika csak a termeltető vállalatok útján biz­tosítható. A díj mértékét egy­részt a jégverés előfordulása (például ez Hevesben, vagy Sza­bolcsban jóval gyakoribb, mint mondjuk Nógrádiban vagy Győr- Sopron megyében), valamint a növények kárérzékenysége be­folyásolja. Vegyünk talán egy-két példát. Egy Győr megyei egyéni ter­melő almáskertjót 5o ezer fo­rintra kívánja biztosítani. Ebben az esetben 7,5 százalékos díj (vagyis évi 3750 forint) fizeten­dő. Ha egy Heves megyei ter­melő a szőlőjét kívánja 50 ezer forintra biztosítani, neki ez egy évben 7150 forintot jelent; 14,3 százalékos díjkulcsot jelent mondjuk a Nógrád, Tolna, Győr- Sopron megyei 7,5 százalékkal szemben. (Minden gyümölcs és szőlő egyébként egy károsztály­ba tartozik.) Természetesen vá­rosiak is biztosíthatják kis kert­jüket jégverés ellen. (Folytatása következik.) Rejtvényünk Poldini Ede zon­goraművész és zeneszerző három szerzeményét tartalmazza. VÍZSZINTES: 1. indiai budd­hista építmény. 7. Betegesen rög­eszmés. 14. Az első szerzemény; énekes mesejáték. 15. Csatorna Bács megyében. 16. cirkónium és az oxigén vegyjele. 17. A ké­rődzők emlője. 18. Finn város, más néven Turku. 19. Gyér. 21. Kiváló egynemű betűi. 22. Ra­vasz ragadozó. 23. Ön. 24. „..poe­tica”. 26. Aibei egynemű betűi. 27. A stron,cium és a kálium vegyjele. 29. Értem már. 32. Hin- té. 34. Azonos betűk. 35. Do­hányzik. 37. . . Hasszán”, We­ber-opera. 39. A háború és ha­lál istene a germán mitológiá­ban, más néven, Wotan. 40. Gyíkszerű kétéltű. 43. Város Egyiptomban. 45. Kettőzve: He­yerdahl egyik könyvének címe. 46. Alkotóművész. 47. Pago egy­nemű betűi. 49. Évelő növény. 51. ..Goriot . . .” (Balzac). 53. Minőségellenőrzés. 54. Szolmizá- ciós. haing. 55. Gyakori magyar családnév. 57. Mesterséges nem­zetközi nyelv. 58. ,,. . . Éulens­piegel”. 59. Mátka. 61. Mérő, két véka. 64. Orvosi névtáblákon lát­ható rövidítés. 65. Kutyafajta. 67. Fizikai fogalom. 68. Ravel vi­lághírű szerzeménye. 71. Szok- nyavLselet, de hentesáru is (név­elővel). 72. Hoci. 73. Olasz ten­gerparti város. FÜGGŐLEGES: 1. A szkandi- um vegyjele. 2. Egyfajta idő­mérő. 3. Kártyajáték. 4. Né­met férfinév. 5. Nem kielégítő a működése. 6. Abrázat. 7. Erős hatású vörös festék. 8. Bánt. 9. Erzsébet beceváltozata. 10. Lab­darúgó trófea. 11. Urmérték rö­vidítése. 12. ,,. . . szolgaság”. Sommerset Maugham regénye. 13. A kommunista ifjúsági moz­galom hősi alakja (Endre). 15. A második szerzemény: legsike­rültebb műve, vígopera. 19. Női becenév. 20: Mint a 24. számú sor. 25. Ételízesítő van benne. 20. A Tisza mellékvize. 30. A harmadik szerzemény: énekes mesejáték. 31. Durva posztó. 33. Emelkedett hangú költemény. 35. ... szentmárton. 36. Női be­cenév. 38. Szóösszetételekben egy-et jelent. 40. >rEgy - . • mint száz”. 41. Község Komá­rom megyében. 42. Száraz, an­golul. 44. Gyengélkedő, névelő­vel. 47. Ujjatlan női ikörgallér. 48. ,,A hazug” című vígjáték szerzője (Carlo). 50. Felemelt „A” hang. 52. Mókus lakása. 53. Színleli. 56. ..Elállt a szája”. 60. Csökken. 62. Földünk egyik legnagyobb kiterjedésű tava. 63. Becézett férfinév. 66. . . . Bull, neves norvég hegedű- művész, Liszt Ferenc kortársa. 68. Tulajdonában van. 69. Ka- cat. 70. Oltalmaz. Beküldendő a három zenemű címe, június 9-ig. Shakespeare gondolata című (május 20.) rejtvényünk helyes megfejtése: Megfakul a dicséret aranya, ha magát dicséri a gló­ria. — Könyvet nyert: Fazekas Istvánné Mezőtúr. Monoki Im- réné Kisújszállás, Száz Sándor- né Kőtelek. (A könyvet pos­tán küldjük el.) Elszakadt láncszemek Ha az elszakadt láncsze­meket helyes sorrendben fű­zitek egymás mellé, egy ma­gyar költő nevét és egyik versének címét kapjátok megfejtésül. Ki a költő, mi a vers círpe? SEAiqojuiapix :sou«f ifuejy isajfajSajv Végre itt a nyár...! Ha a felhők mögül előbúvik a Nap, perzse­lő sugarai elől jól esik — a panelházak közül — kimenekülni a sza­bad természetbe. Regge­li után kerékpárra pat­tan az egész család és uccu, irány a folyó! Lehet lubickolni, per­sze anya és apa vigyázó tekintete a lurkókon le­gel., nehogy valami ba­juk essék. És ha már a víztől, naptól, sok moz­gástól alaposan megéhe­zett mindenki, előkerül az otthonról hozott sza­lonna, hagyma, kenyér, miegymás — kezdődhet a nyársalja! Fensége­sebb a feketére pörkö- lödött nyárson sült fa­lat a bérházi többfogá- sos ebédnél — ilyen­kor ... — te — Fotó: Korányi

Next

/
Thumbnails
Contents