Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
1984. JÚNIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Semmelweis Ignác születésének évfordulóján Kitüntetési ünnepség Szolnokon A hagyományoknak megfelelően Semmelweis Ignác születésének évfordulóján kitüntetésátadási ünnepséget rendeztek tegnap délután Szolnokon, a megyei tanács Vb-termében. A megjelent egészségügyi dolgozókat, a vendégeket — köztük Fábián Pétert, a megyei pártbizottság titkárát, Sándor Lászlót, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkárát, Magyart Miklósnét, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei Bizottságának titkárát és Durstné dr. Gyuricza Blanka nyugalmazott belgyógyász főorvost — dr. Ig- nácz István megyei főorvos köszöntötte. Ezután a Bartók Béla kamarakórus és Varga Béla előadóművész adott rövid, színvonalas műsort. Ünnepi beszédet Sípos Károly mondott. „Minden évben ezekben a napokban emlékeznek meg az egész országban a nagy magyar orvos, az anyák megmentő- je, Semmelweis Ignác születésnapjáról. Ezen a napon köszörttjük az egészségügy dolgozóit, s megemlékezünk odaadó munkájukról” — mondta. Majd arról szólt, hogy a jelenlevők között is vannak olyartdk; akik csaknem négy évtizede állnak az egészségügy szolgálatában és mindennapi munkájuk során tapasztalták, hogy ez idő alatt milyen nagy fejlődés következett be az egészségügyben. Ezután méltatta az egészségügyi dolgozók szerepét a betegek ellátásában. Különösen a mai napon kitüntetettek vállaltak és vállalnak példamutatóan részt szocialista egészségügyünk szép, felelősségteljes feladataiból. Munkahelyükön lelkiismeretesen helytállnak, magas hivatástudatról és emberszere- tetről tesznek tanúbizonyságot — mondta. Ezután különböző kitüntetéseket adott át. Zagyi Jánosné, a megyei tanács karcagi egészségügyi gyermekotthona gazdasági igazgatója eredményes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. A megyei tanács Durst Já- nos-díját tartósan kiemelkedő gyógyító-megelőző munkájukért. kimagasló közéleti tevékenységükért, a szocialista egészségügy feladatainak megvalósításáért dr. Lengyel Boldizsár, az abád- szalóki Nagyközségi Közös Tanács nyugalmazott körzeti főorvosa, Czékucs Irén, a megyei kórház műtősnője és dr. Csordás József, a megyei kórház csoportvezető főorvosa kapta. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült dr. Bállá Mária, a megyei kórház üzemorvosa, Kovács Csabá- né, a karcagi egészségügyi gyermekotthon gondozónője, dr. Szabó Anna, a karcagi kórház gyógyszerésze, dr. Budai Gizella, a jászdózsai Községi Tanács fogorvosa, Szöllősi Jánosné, a jászladá- nyi öregek napközi otthona vezetője, Molnár Istvánná, az újszászi szociaális otthon osztályvezető ápolónője, Tótok Sándorné, a törökszentmiklósi városi bölcsőde vezetője és dr. Varga Mihály, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának csoport- vezetője. Egészségügyi miniszteri dicséretet nyolcán kaptak. Ugyancsak tegnap Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem dísztermében rendezett központi ünnepségen adta át az egészségügyi miniszter a Kiváló Orvos kitüntetést dr. Balogh Istvánnak, a megyei kórház szolnoki körzeti orvosának. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Babusa Sándorné, a jászberényi kórház intézet- vezető főnővére. VV. Diploma munkásőrparancsnokoknak Diplomakiosztó ünnepséget tartottak tegnap a Munkás- őr Parancsnoki Iák)olán. A 15 éve működő intézményben eddlig csaknem ezer munkásőrparancsnok, alegységparancsnok végzett. A katonai külsőségék között megrendezett ünnepségen — amelyen részt vették az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői — Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka díszparancsban köszöntötte a végzősöket, tanáraikat és méltatta a korszerűsített hívatásos parancsnok képzés jelentőségét, majd a 41 végzett hallgatónak átadták a felsőfokú végzettséget elismerő állami diplomájukat. A végzős hallgatók nevében Szél József, a siklósi munkásőrség parancsnokhelyettese köszönte meg az iskola tanárainak odaadó oktató nevelő munkáját. Helyreigazítás Pénteki lapszámunkban kommüniké jelent meg a megyei pártbizottság üléséről. Ennek egyik bekezdése a nyomda hibájából pontatlanul jelent meg. A szöveg helyesen a következő: A megyei pártbizottság meghallgatta és elfogadta: — Simon József elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megye hosszú távú terület- és településfejlesztési irányelvei időarányos végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést. Az életmód változásai új igényeket támasztanak (Folytatás az 1. oldalról.) gyei könyvtárban, s a Damjanich Múzeumban. A megye más településein főleg a helyi erőforrások koncentrálása révén valósult meg jelentősebb fejlődés. Jászberényben, Jászla- dányban, Jászkiséren művelődési házat avattak, illetve korszerűsítenek, Jászapá- tin és Kunhegyesen a könyvtár költözhetett megfelelő épületbe, Mezőtúron a Ba- dár-Múzeum, Karcagon és Tiszafüreden pedig a fazekas tájház sorsa oldódott meg. A tanácsülés napirendi pontjának vitájában elsőként Boda Márton megyei tanácstag (Kunszentmárton) szólalt fel. Kunszentmárton és környéke közművelődési helyzetét elemezte. Megállapította, hogy az intézményhálózat megfelelő működését gátolják a mostoha körülmények. Alapos felújításra szorulna elsősorban a kunszentmártoni művelődési központ, s az eddigi eredmények alapján érdemes lenne múzeumi egységgé alakitáni a helytörténeti gyűjteményt. Tóth Lajos, megyei tanácstag (Tiszafüred) többek között a közművelődés egyik legvitatottabb kérdésével a tömegszórakoztatás formáival foglalkozott felszólalásában. Szorgalmazta, hogy a közvéleményben, de méginkább a szakemberek körében állítsák vissza a tömegszórakoztatás kulturált formáinak rangját. Sziráki András, megyei tanácstag (Szolnok) mint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ társadalmi vezetőségének elnöke azt javasolta, hogy létesítsenek megyei alapot a közművelődési intézmények felújítására, továbbá reálisabb tervezésre hívta fel a kulturális élet irányítóinak figyelmét. Nyolcas Mária, az SZMT titkára a szakszervezet munkásművelődésben elért eredményeiről, gondjairól, s további teendőiről beszélt felszólalásában. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes elismeréssel szólt a megye közművelődésben különösen a könyvtári munkában elért eredményeiről. Egyetértett a jelentés megállapításaival, s megfelelőnek ítélte az intézkedési tervben megfogalmazott feladatokat is. A jövő tennivalóiról szólva hangsúlyozta, hogy tudomásul kell venni azt a tényt, hogy az életmódban bekövetkezett változások érintik a művelődést is. Átrétegződés jellemzi az érdeklődést, megnőtt a napi gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismeretek. s a tömegszórakoztatás iránti igény. A közművelődési intézmények viszont — elsősorban a tárgyi, anyagi feltételek hiányosságai miatt — nem tudtak, s napjainkban is kevésbé rugalmasabb alkalmazkodnak mindehhez. „Kevés a kultúrára fordítható pénz” mondják a népművelők az ország minden pontján. „Valóban többre lenne szükség” — mondta a miniszterhelyettes is, ám adatokkal bizonyította, hogy nehéz gazdasági helyzetünkben is jelentősen növekedett a kulturális élet központi támogatása. Jobban, okosabban kellene gazdálkodni a közművelődésben, s meg kell keresni, és felhasználni másfajta helyi anyagi erőforrásokat is. Rátkai Ferenc hozzászólása után Vass Lajos, a KISZ megyei Bizottságának titkára az ifjúsági szervezet köz- művelődési munkájáról számolt be. Végül Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese szólalt fel a vitában. Sorra vette az elmúlt évtized jelentősebb eredményeit, létrehozott értékeinket, a megye fejlődő, szélesedő nemzetközi kulturális kapcsolatait. Majd a meglévő eszközök, lehetőségek jobb kihasználására hívta fel a figyelmet. A vitát Vincze Sándor foglalta össze. Ezt követően a tanácsülés elfogadta a hozzászólásokban elhangzottak alapján módosított intézkedési tervet. A második, a költségvetéssel kapcsolatos napirendi pont megtárgyalása után előterjesztésekre került sor, amelyeket elfogadott a testület. Az előterjesztések között szerepelt többek között a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola ösz- szevonása a Dolgozók önálló Közgazdasági Szakközépiskolájával, a Szolnok iTiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola összevonása a szolnoki középiskolai kollégiummal, a Patyolat Vállalat átszervezése, valamint a Szolnok megyei Munkaerő Szolgálati Iroda létesítése. Lehet néhány százezerrel kevesebb? Jobb munkaszervezés, új vállalkozási formák, több export A gazdálkodásunk hatékonyságának fokozásáért tett erőfeszítések — az anyag-, energia- és alkatrészárak emelkedésének, a gazdasági szabályozók elvonó hatásának ellensúlyozása — egyre nehezebb feladatok elé állítják a mezőgazdasági nagyüzemeket is. Nem könnyű az egyes termelő ágazatokat irányító szakvezetőknek, a dolgozó kollektíváknak eleget tenni az üzemi és nép- gazdasági követelményeknek : olcsóbban többet és jobbat termelni. A nagyobb mennyiségű és minőségileg jobb áru értékesítéséből csak úgy képződik megfelelő haszon, ha az árbevételtöbbletet minél kevesebb költség terheli. Meg kell tehát fogni minden forintot, meg kell ragadni minden olyan lehetőséget, amellyel a termelési ráfordítások mérsékelhetők. Kapával olcsóbb A megye területileg legnagyobb közös gazdaságában, a 20 ezer hektáros karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben egy-két százalékos költségcsökkentés is lényegesen befolyásolhatja a gazdálkodás jövedelmezőségét, hiszen a nagyüzem éves termelési költségterve megközelíti a félmilliárd forintot. Az olcsóbban termelés egyik tartalékát látták a szövetkezet vezetői a kerületi szakosítás végrehajtásában. A téesz három, teljesen különböző adottságú kerületének mindegyikében az ott leggazdaságosabban termeszthető növénykultúrákat állították vetésforgóba. Kerületenként szakosították az állattenyésztést is. Koncentrálták a korábban tizenkét helyen működő tehenészetet, ezáltal jövedelmezővé tették az éveken át veszteséges ágazatot. A kerületi szakosítás „haszna” máris mérhető a szövetkezetben a gépkapacitások jobb kihasználásában, a szállítási költségek kedvezőbb alakulásában, a hatékonyabb takarmánygazdálkodásban. Amíg sok gazdaságban az ágazat nyereségének visszaesésére hivatkozva a cukorrépa vetésterületének csökkentésén gondolkodnak, addig a „Magyar—Bolgárban” azon fáradoznak, hogyan tehetik jövedelmezőbbé az egész országnak fontos ipari növény termesztését. Továbbra is nagy területen, 750 hektáron vállalkoztak répatermesztésre. de az egészet kiadták kézi kapálásra a téesz-tagoknak. A hektáronként tervezett növényvédőszer árát kifizetik a növény- ápolásért, sőt a betakarításra kerülő átlagtermés alapján premizálják is az arra vállalkozókat. Megtakarítják így az ágazat a gépi vegy- szertíiszárás költségeit, ugyanakkor nem lebecsülendő a mechanikád gyomtalanítás előnye a vegyszerezéssel szemben környezetvédelmi szempontból sem. A termelési ráfordítások csökkentését tartották szem előtt a karcagi szövetkezetben akkor is, amikor a melléküzemági tevékenység fejlesztésénél olyan profilt alakítottak ki, amelyik az alap- tevékenységgel kapcsolatos belső szükségleteket is kielégíti. Százezreket takarítanak meg például azzal, hogy a bérmunkákat végző tekercselő üzemükben javítják a gazdaság másfélezer villany, motorját; a seprőkötőüzemükből kerül ki a téesz létesítményeinek rendben tarMagad uram, ha szolgád nincs — tartja egy régi közmondás. Magad uram, mert úgy olcsóbb — tartják a kunszentmártoni Körösmenti Tsz szakemberei. A tavalyi aszály rendkívüli módon sújtotta a közös gazdaságot, ezért meglehetősen szűkösek lettek az idei beruházási lehetőségek. A korábbi éveknél lényegesen kevesebbet tudnak például gépi beruházásokra fordítani. Pedig szükség van új munkaeszközökre, hisz kopnak, tönkremennek a régebben vásároltak. Egy esztendeje működik a szövetkezetben a KITE termelési rendszer preferencia gépeként egy Mercedes traktor. A kunszentmártoni határban is jól bevált erőgéphez mintegy 35 ezer forintos költséggel — a selejtezett munkagépek alkatrészeinek és haszonvasnak a fel- használásával — a téesz gépműhelyében készítettek egy 12 soros kultivátort. Hasonló sorközművelő munkagépet szerkesztettek a John Deer traktorokhoz is. Száznegyven ezer forintnál többe került volna darabonként, ha két új hasonló kapacitású gyári kultivátort vásárolnak. Több más hasonló munkaeszközt is készítettek az utóbbi hónapokban a Körös- menti Tsz-ben, amelyek csak sok időt és pénzt rabló utáA tavalyi gazdálkodási eredményei alapján Kiváló Termelőszövetkezet címet nyert jászberényi Kossuth Tsz-ben a termelési költségszint 9,4 százalékos csökkentésének is nagy szerepe volt abban, hogy megalakulása óta legsikeresebb esztendejét zárhatta 1983-mal a közös gazdaság. Csaknem két és félmillió forint többlet- nyereséget jelentett az. hogy 100 forintnak megfelelő termelési értéket 1983-iban az előző évinél az említett százalékkal kevesebbért állítottak elő a szövetkezetiek. Az, hogy tehették ezt az anyag- és energiaárak folyamatos emelkedése ellenére, elsősorban az élőmunka és az esz- közkfihaszná'íás jobb hatékonyságának, a fokozott energiatakarékosságnak köszönhető. Amellett, hogy az előző évinél 13 százalékkal nagyobb termelési értéket azonos létszámmal produkáltak, jobb munkaszervezéssel is javították a Kosuth Tsz-ben az élőmunka hatékonyságát. A különböző kampánymunkák idején például — kivéve az őszi munkákban részt vevő iskolásokat — nem foglalkoztatnak úgynevezett idegen munkaerőt. A kézimunka igényes növénytermesztési, kertészeti tennivalókból egyaránt kiveszik részüket az ágazatban, az ál- latenyésztésben vagy az adminisztrációs munkakörben dolgozók. Az eszközhatékonyság 20 százalékos javulásához évente szükséges többszáz takarítóeszköz; vagy hogy a betonelem-előre- gyártó részlegükben maguk készítik a meliorációs munkák során felhasznált műtárgyakat. na járással, vagy csak meglehetősen drágán szerezhetők be. Az idei szénabetakarításnál már jól vizsgázott az a nagybála szállító pótkocsi, amelyet egy kiselejtezett rendfelszedő pótkocsiból alakítottak át. Húszezer forintot tett ki a használt anyagok és a munka értéke, egy új bálaszállító ennek az ötszörösébe került volna. Régi permetlétartályból és vásárolt alkatrészekből 70 ezer forintért szerkesztettek egy ugyancsak a Mercedes traktorra szerelhető vegyszerező berendezést, aminek a beszerzési ára. ha gyári berendezést vásárolnak, több mint 150 ezer forint. A kivitelezési költségek csökkentésével, az ágazati eredményeket javították a Körösmentiiben két ipari-szolgáltató szakcsoport létrehozásával is. Az új vállalkozási formák beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen a szakcsoport tagok olcsóbban dolgoznak. mint a külső kivitelezők. Előny ezen kívül az is, hogy az egyes kampány- feladatok, például a betakarítás, vagy az őszi vetés idején mindig kéznél vannak, és csak azt cserélnek, amit feltétlenül kell, amit már végképp nem lehet javítani, felújított alkatrésszel helye tesíteni. lását eredményezte többek között, hogy új beruházás helyett átalakítással, korszerűsítéssel és a férőhelyek maximális feltöltésével növelték az állattenyésztési telepek kapacitását. Minimális gépi beruházást hajtott végre a szövetkezet, ellenben a meglevő munka és erőgépparkhoz igazították a termelésszerkezetet. Nem vetnék például 250 hektárnál kevesebb cukorrépát, ha akkora a rendelkezésire álló Herriau betakarító gép felszedő kapacitása. 1 1 r A termelési költségszint csökkentéséhez nagyban hozzájárult a jászberényi Kossuth Tsz-ben az erdészeti ágazat is. A gazdaság több mint ezer hektárnyi erdőterületéről kitermelt rönk- és papírfa több mint 80 százalékát. azaz az előző évinél 25 százalékkal többet, exportra szállították. Három fatüzelésű berendezést üzemeltetnek a szövetkezetben .amelyekkel tavaly teljes egészében megoldották a vágóhíd és a hús- feldolgozó üzem melegvíz- ellátását, a szociális helyiségek fűtését, az erdészeti ágazatból kikerült hulladék és sele.itfa felhasználásával. Az elmúlt évben így 150 tonnányi szén árát takarította meg a téesz, és nem kis összeg az sem, amit azzal spórolnak meg, hogy az erdeikből kitermelt anyagból maguk állítják elő a beruházásaikhoz, a javításokhoz szükséges faipari termékeket. T. F. Szén helyett fahulladék 11 szakcsoport mindig kéznél van Üj mezőgazdasági géptípussal tjelentkezik Győrött, a Rába Magyar Vagon- és ;Gépgyár: áz óriástraktorok mellett sorozatban gyártják már a 15'lóerős kistraktort is, amely kiválóan hasznosítható na háztáji gazdaságokban. A győriek ezeregyszáz kistraktort készítenek, s az első szállítmány rövidesen elindul a kereskedelemnek. A képen: A gyár régi és új terméke, a Dávid és Góliát.
