Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
1984. JÚNIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A T-betüs család sztorija Modelltervezés a Tisza Cipőgyárban Néhány újabb modell a jó hírű martfűi szabadidő cipők közül Ha Péter-Pál, akkor aratás Betakarítok és kiszolgálók jó együttműködésén is múlik a siker Alapképlet: a vevő diktál Hajdanáiban, párezer évvel ezelőtt valamelyik erdőt járó ősiünknek a hideg évszak jöttével fázná kezdett a lába, ráadásul a talpa is csupa seb volt az éles kövektől. Fogott hát egy pézsmatulak bőrt, rátette a lábát, kivágott a bőrből egy jókora, talpformájú darabot, hat-nyolc helyen kilyukasztotta, a lyukakba a bőr maradékából hasított szájakat fűzött, s! a bőrt a szőrös felével befelé fordítva a lábfejére hajtotta, s a bokájára erősítette. Ettől kezdve nem fázott a lába, s tüske sem ment a talpába, S mert ősiünk nemcsak ügy/Ss volt, hanem szorult belé némi kereskedői szellem is, többé nem ment vadászni, hanem otthon maradt és vágta a bőrt, hasította a szíjat — és mindennap kipróbált valami újat... Meglehet, nem pontosan így estek a dolgok, ahogy föntebb részleteztük, ám az bizonyos, hogy a lábbelinek az első pillanattól kezdve, nem egy funkciónak kellett megfelelni, következésképp a cipőipari modelltervezés sem tartozik a fiatal szakmák közé. * * * A hazai cipőipar „fellegvárában” a martfűi Tisza Cipőgyárban évente több millió pár cipő készül, ezernél több modellt képviselve. E gyár adatai önmagukban is jelzik: a vevők igényei korántsem mennyisiégiek, hanem a minőség, a választék skálája is fontos szempont. És persze a „divatosság” követelményei sem elhanyagolhatók. Mi kell ahhoz, hogy egy új típusú termék, egy új cipőmodell létrejöjjön? Vági Sándorral, a nagyüzem gyártás és gyártmányfejlesztésd főosztályvezetőjével és T. Kovácsi Jenő fejlesztési főmérnökkel beszélgetve egy meglehetősen pontos „alapképletbe” sűríthető kép bontakozott ki. A vevői igények diktálnak — egyfelől, másrészt — visszahatva az előbbire — a vállalat elhatározása nyomán is létrejöhet új termék. Mindez kristálytisztán tükröződik az immár közismert (és elismert) T-be- tűs szabadidő cipőcsalád „sátorijában”. — Az alapgondolat több, mint tíz évvel ezelőtt fogam- zott meg bennünk — mondja Vági Sándor. — Az első szabad szombatok bevezetésével, a megnövekedett szabadidő hatott az öltözködésre, ami természetesen befó- jásolta a cipődivatot is. Nekünk — a gyáron belül — volt egy új lehetőségeket tartalmazó ragasztott technológiánk. Mindezt végiggondolva, bekalkulálva az alapanyagok árát — az im- portszármazékok mellőzését, amenmjyire lehetett —, az ismert és várható divatirányzatókat, elkészültünk az első szabadidő oipőcsaláddal. Ez a cdpőcsalád — és továbbfejlesztett változatai — szép sikerrel szerepeltek hazai és külföldi kiállításökon. És — tegyük hozzá — a vásárlók, a cipőik viselőinek elismerését is kivívták. Mindez talán túlontúl egyszerűnek, ' magától értetődőnek tűnik. Pedig — nem az. Gyakorta hosszú, zökkenőktől stem mentes folyamat Vági Sándor: a modelltervezés folyamata csak látszólag egyszerű eredménye egy-egy új termék. Vági Sándor, aki jártas, a cipészmesterség gyakorlatában, s emellett iparművészeti képzettsége is van, amikor a cipőtervezés folyamatát vázolja, önálló, ugyanakkor kollektív sizellemi tevékenységről beszél, amelyet számtalan technikai, technológiai, gazdasági szempont befolyásol. Vagyis: nem lehetséges pusiztán az alkotó képzeletre hagyatkozva cipőt tervezni — a fölhasználandó bőr minőségétől kezdve, a rendelkezésre álló talp — fröccsöntő szerszámokon át egészen a sizakmunkások szakmai felkészültségéig sok mindent be kell kalkulálni. És akkor még nem szóltunk a piac, a vásárló által támasztott követelményekről, s arról az örök tényről, hogy a divat naponta változik. A Tislza Cipőgyárban közvetlenül és konkrétan (tehát manuálisan is) két ember foglalkozik gyártmány- és modelltervezéssel. Feladatuk egyértelmű: a választék bővítése az újabb konstrukciósl változatok elkészítése. A zárójeles „manuális” tevékenységre vonatkozó megjegyzés nem véletlen: a cipőtervezők munkája nem fejeződik be a tervezőasztalnál — a síkban megfogalmazott elképzelés alapján az ő segítségükkel készül el az első, immár háromdimenziós példány. Igaz tehát a profán megjegyzés: a cipőipari mo- delltervezőben békésen és egymást támogatva együtt kell élnie a suszternak és az iparművésznek. T. Nádas. Erzsébet, Tóth István és tervezőtársaik jelentősi munkát végeznek: a martfűd modelltervező műhelyből évente 1200—1400 terv kerül ki, beleértendők e számba a változatok is. Böngészve a martfűi bemutatóterem bőségében, akaratlanul is az ember esizébe ötlik egyik-másik szép, ötletes!, praktikus modell láttán: vajon maguk a tervezők fölismerik saját munkájukat az utcán járó emberek lábán. Erről szerényen csak így fogalmaztak : nem is kell az egész cipőt látni, hogy megismerjék — elég csak egy talpnyom a nedves homokban ... ÉS az ilyen felismerés egyben elismerés is. Vágner János Halkan zúgnak a kelltető- gépek a patyolattdszta termekben, fehérköpenyes szakemberek ellenőrzik a tojásokat, rakosgatják a tálcákat. Sokezer tojásban fejlődik mesterséges kotlósok kebelén itt a nagy titok, hogy azután csinos papírdobozokban, hangos csipogással induljon útnak a napos baromfsk rakománya az ország minden részébe. — Ebben a hónapban már tizenkét és fél millió naposcsibe látott napvilágot — mondja Bátyai Jánosné, a megyei baromfikeltető igazgatója. — Több minit száz helyre szállítjuk őket; a megyén kívüli Nógrádba, Szabolcsba, Pestre, s még külföldre is jut belőlük. Nemrég Csehszlovákiába és Ausztriába, Irakba, Iránba is utaztak az itt „szüntetett” szárnyasok. Most éppen százharmincezer fácántojást kísérünk figyelemmel, amelyeket az abádszalióki vadásztársaság megrendelésére keltettünk. S nemcsak fácán, hanem vadpulyka, vadkacsa- tojásokat ig gondozunk néha. Vadpulykáit például mi keltettünk először az országban. Járjuk végig a keltetés útjait! Az előkeltetőben, az automata szekrényekben ezrével sorakoznak az egyforma fácántojások. (Huszonhat napra kel ki a fácán.) Az utókeltető szekrényeiben már nagyobb tálcák vannak, hogy a felpattant héjak szárnyas „csecsemői” is elférjenek bennük. A baromfiitárolóban lyukacsos dobozokban nyüzsögnek a kis állatok, szállításra várva. Most éppen „csak” néhány kislibát sikerült lencsevégre kapni. — Nálunk az első fél évre esik a munka dandárja. Ekkorra van meg a tervezett Péter—Pálkor pendült meg először a kasza a régmúlt időkben. A bandagazda kora hajnalban ébresztette á ruhástól alvókat. A tábla sarkán néhány kaszás rövid rendet vágott, a férfiak Icötelet sodortak a harmatos gabonából. Az asszonyok sem tétlenkedtek, bogozták — nagy méretű ge- reblyével járták — az előző napi tarlót. Mire a nap aranysárga sugarait meglátták, végeztek az aratás előkészítésével. Gyökeresen megváltozott manapság az aratás rendje. Persze, most sem szunnyadhatnak későig az aratók, de munkájuk összehasonlíthatatlanul könnyebb lett. A harmat felszálltával felbúgnak a kombájnok motorjai, csépelik a gabonát, teherautók, pótkocsis traktorok szállítják a magot. Emberi kéz nem érinti a gabonát. a gépek ereje tereli a kalászból a magtárba. Négy évtizede még kétmillió ember hajladozott a (tarlón, ma már csak kétszázezer ember dolga az aratás. A falusi utcákon többen figyelik az aratást, mint ahányan részt vesznek benne. Az emberek erejét tehát kímélik a gépek, de ezzel együtt sem lehet kevésbé felelősségteljes munka az aratás. A gépek számának növekedésével ugyanis a szervezési teendők sokasodtak. S ezeket csak gondosan szabad elvégezni, hiszen a siker egyik feltétele az előkészítés. Márpedig az aratásnak sikerülnie kell, legalább is a szervezésen nem múlhat az eredményes munka. A magyar mezőgazdaságnak tudvalévőén egyik legfontosabb ágazata a gabonatermelés. A szántóterület 62—63 százalékán termelnek gabonát a gazdaságokban. A termés értéke megközelíti az 50 miimennyiség 75 százaléka; bár naposcsibét egész évben keltetünk. Kétszázötvenen dolgozunk itt, az egyetemi végzettségű állatte nyésztőktő 1 a szakmunkásokig. S amikor nincs „bábáskodnivalö”, akkor besegítünk a zagyvaréliárd forintot, az abrakfelhasználó állattenyésztés révén pedig további 80—90 milliárd forint érték előállítását alapozza meg. Mindezek olyan bevételi forrást jelentenek a gazdaságoknak, hogy enélkül az eredményes vállalati gazdálkodás alapjai nem teremthetők meg. Jóllehet a gabonatermelés nemcsak a közeljövőben sor- rakerülő kalászos gabonák betakarítását foglalja magában (hiszen a kukorica is gabona), de nem csekély a jelentősége a kalászos gabonáknak sem. Elég csak az országos területi adatokra utalni: búzát egymillió 350 ezer hektáron, őszi árpát 170 ezer, tavaszi árpát 120 ezer, rozsot 70 ezer. zabot 40 ezer hektáron termesztenek az idén a mezőgazdasági nagyüzemek. Ezek az országos adatok. Megyénkben pedig 153 ezer hektárnyi őszi kalászos, — búza, árpa és rozs — valamint négy és fél ezer hektár tavaszi vetésű árpa és zab ad munkát a gazdaságok 1005 arató-cs|ip|őgépé- nek, a társmegyékből és Csehszlovákiából érkező 90 kombájnnak. S nem is akármilyen célokat tűzött az ország a ga- gonatermesztők elé. A terv szerint a rekordnak számító 1982-es év terméseredményeit is túl kellene szárnyalnak. Ma még korai lenne a terv teljesítéséről beszélni, de az bizonyos, hogy a 15 millió tonna gabonából mintegy 6 millió tonnát a kalászosok adnak. A kalászos gabonák terméskilátásai reménykeltőek. a szakemberek szerint jó közepes termésre lehet számítani. A kalászokban mutatkozik a szem, az pedig már az embereken múlik, hogy az a magtárba kerüljön. Befejeződött a gazdaságokban a kombájnok, teherautók, traktorok, pótkocsik kas! baromfifeldolgozó, a mezőtúri fafelldólgazó üzem munkájába; sőt még szabadidő-nadrágokat is varrunk, amelyekhez Pestről kapjuk az anyagot.-kijavítása. Az idén kevésbé hátráltatta az alkatrészhiány a műszaki előkészületeket. mint a korábbi esztendőkben. Javult a kínálat az új kombájnokból is. Az Ag- rotek adatai szerint a termelési rendszerek 348 Class Dominátort tudnak adni partnereiknek. A kereskedelmi vállalatok gépudvarán aratásig 300 E—516 típusú kombájnt kínálnak, kétszázat az E—514-ből, hetvenet a Bizon—Rekordból. Az év első felében 873 kombájn fordul meg a kereskedelmi vállalatoknál, s ez a megnövekedett keresletet is kielégíti. Mindez persze kevés lenne a sikerhez, hiszen sohasem a kombájnos arat. A gépóriások vezetőfülkéjében ülő emberek felkészültsége, gondossága. az aratást szolgáló traktorosok, teherautó-vezetők, magtár! dolgozók szorgalma, helytállása együttesen vezethet eredményre. Munkájuk jelentőségének megfelelően kell gondoskodni ellátásukról is. Hasznos gyakorlat, hogy a legtöbb gazdaságban meleg ebédet, friss üdítő italt kapnak az aratók, esténként gondoskodnak a fürdési, tisztálkodási lehetőségekről. E kedvezményeken túlmenően az aratók munkájának könnyítésére is törekedni kell. A betakarítási veszteségek is csökkennek, ha premizálással, munkára ösztönző bérezéssel elismerik az aratók rendkívüli teljesítményéit. Elviselhetőbbé teszi az idegfeszítő kombájnolást, ha nem tapasztalnak szervezetlenséget. Az aratás sikere csak akkor lesz teljes, ha a műszaki, szervezési teendőket is az aratók érdekei vezérlik. Hiszen rajtuk múlik, hogy a kalászból mennyi gabona kerül a magtárba. F. J. Gyors és megbízható „Gépdiszpécser” a rendező- pályaudvaron Kísérleti jellege irtán a 'vasutasok állandó munkapartnerévé válllt a számítógép a siaolnoki rendező-pályaudva- ran: az irányítóközpontban munkába áMított R—10-es „gépdiszpécser” a hozzákapcsolódó berendezésekkel együtt lényegesen gyorsabbá és pontosabbá tesz|i a vasúti fongalamszervezést. Különösen a megbízhatóságra van szükség, hiszen Szoillnoikon, az ország egyik legnagyobb vasúti csomópontján naponta több ezer vasúti kocsit fogadnak és továbbítanak úti- célja felé. Az R—10-es számítógép terminálokon kap adatokat arról, hagy a nap folyamán a pályaudvarra milyen szerelvények érkeznek. A tehervonatok fogadásakor mindezt pontosan ellenőrzi, s az észUélt hiha esetén „megtiltja a befutást”. Emellett számnyelvén rögzíti minden vagon útját a megérkezéstől a csomópont elhagyásáig, így a gépben tárolt információk segítségével a pályaudvar forgalomsizervezői bármikor helyzetképet kaphatnak egy-egy kocsiról; hon található, hová gurul, milyen szerelvényhez tartozik. A vonatok érkezését megelőző információk feldolgozásával már élőre kalkulálhatók az újabb szerelvények összeállítása is. Az R—10-es tévedhetetlensége mellett gyorsasága szintén kamatoztatható: „közreműködésével” a vonatok indítása és fogadása átlagosan 10 perccel rövidült meg a szolnoki rendező-pályaudvaron. Munkában a tervezők: évi termelésük 1200—1400 modell Naposcsibe után fácán Vadpulykát először itt keltettek
