Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

1984. JÚNIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió twBámhossxán Nemzedékek Emberi kapcsolatokról, a jó házasság titkairól készí­tett élő adást Gartner Éva szerkesztésében Gáspár Sa­rolta, Neltz János, Simonyi János, Tóth Ibolya és Verő Júlia szerdán este. A tele­foninterjúkból álló, közel egyórás műsort a Petőfi adón hallhattuk, s a névtelenül megszólalók őszinte, néha együgyű vélekedése, magya­rázkodása derűs perceket szerzett. Sokan azt mesélték el, hogy hogyan mentették meg már-már zátonyra futott há­zasságukat. A fantáziátlan hallgató csak ámuldozott az emberi találékonyságon. Egy férfi hosszasan ecsetelte mi­ként „kábította el” feleségét, aki már-már „rajtakapta” barátnőjével. A „bizalom” — hangsúlyozta ezek után a férj — a jó házasság alapja. A monológ bármelyik kaba­réműsor sikeresebb darabjai közé síámitana ... Nemigen maradnak le természetesen a nők sem a mellébeszélés­ben, esetenként hazudozás- ban. A már megszerzett anyagi jólétet, biztonságot féltve, szinte semmilyen esz­köztől nem riadnak vissza. Csupán az a fontos, hogy a házastárs higgye el, hogy nem történt meg, ami meg­történt. Hogy az ilyen ese­tekben mindkét fél erkölcs­telen. ahhoz nem fér két­ség. Világszerte sok szó esik a családról. A pesszimistábbak válságról beszélnek, mások derűlátóbbak, hiszen a válá­sok magas arányának elle­nére mégiscsak a család a legelfogadottabb életforma. Ugyan ki ne kívánna ma­gának egy kiegyensúlyozott, harmonikus családi életei Csupán abban különbözünk egymástól, hogy nem min­denkinek mindegy, hogy mi­lyen áron jön létre egy ilyen kapcsolat. Ezt sugallta a Nemzedékek című műsorso­rozat legutóbbi adása. Egy műsor varázsa Először volt a szándék: olyan rádiós politikai hetila­pot szerkeszteni, amely a hét legfontosabb eseményeinek elemzését, magyarázatát biz­tosítja a legszélesebb közvé­lemény számára. így szüle­tett meg — jó évtizeddel ez­előtt — a 168 óra című szom­bat délutáni műsor. Ipper Pál neve fémjelezte először, az ő széles körű ismereted­nek köszönhető, hogy az adá­sok hallgatottsága meghalad­ta a legnépszerűbb szórakoz­tató műsorokét. Ipper távozása után sokan „élsiratták” a 168 órát. Am kiderült — ezzel nem a le­gendás szerkesztő érdemeit akarjuk kisebbíteni —, hogy a közeg, melyben az adások elhangzanak tovább élteti a műsort. Eiatal. kevésbé ta­pasztalt műsorkészítők .keze alatt’ sem csökkent a szín­vonal, hiszen nemcsak a tra­díciók köteleznek, hanem a politikus nyíltság is termé­szetessé vált a 168 óra kere­tein belül is. Az együttgon­dolkodás felelőssége, az őszinte szó ereje adja a mű­sorok varázsát, vonzza a hallgatóságot. A legutóbbi 168 óra külö­nösen jól sikerült. Köszön­hetően az érdekes témákat nagy elméleti tudással, gya­korlattal megközelítő szerep­lőknek. Lehetetlen volt nem odafigyelni Pozsgay Imre, a HNF főtitkára fejtegetéseire, amikor a közélet és a sze­mélyiség összefüggéseiről ma még fel-ielbufckanó ellent­mondásokról beszélt. Kevés­bé közérdekű, de a sportélet tisztasága szempontjából na­gyon fontos volt az az inter­jú. amelyben jogászok fejte­gették a jogszerű álláspon­tokat a focibundákkal — lásd: Budapesti Honvéd, Vo­lán stb — összefüggésben. — tg — Marco Polo Az ötlet pofonegyszerű — tulajdonképpen az a csoda, hogy hamarabb még nem ju­tott a témahdányban szenve­dő tévések eszébe! Mert ugyan mi más kínálna több egzotikumot, kalandot, izgal­mat, mint egy világutazó élete, pláne, ha a középkor­ban játszódik, és a háttérben ott a dózsék, az inkvizíció hatalma?! Giuliano Montal- do a rendező, és aki egyben David Butlerrel és Vincenzo Labellával a forgatókönyvet is jegyzi — azonnal zöld utat kapott, amikor az olasz té­vétársaság, a RAI igazgató­ságán ötletével jelentkezett. A munka neheze a nagy költségek miatt elengedhe­tetlen partnerek megszerzése volt — ennyi utaztatást, díszletköltséget, jelmezpénzt, statisztabért, úgy látszik egy ilyen nem éppen szegény cég sem bír el — ezért kellett meggyőzni még néhány kül­földi társaságot — egy ame­rikait, egy japánt meg a kí­nait — hogy együttesen ösz- szeadják, amijük van — s megkezdődhessen Marco Po­lo felfedezése... 1980 novemberében indult meg a munka Velencében — természetesen a nagy világ­utazó könyve, az Utazás a Nagy kán birodalmában nyo­mán. Ez a ma már felbecsül­hetetlen értékű munka nél­külözhetetlen forrás a kö­zépkori Kelet, elsősorban Kína népére, földjére vonat­kozóan. Maga a sorozat ki­indulópontul használja a sökszor emlegetett munka megszületésének körülmé­nyeit — szerzője genovai fogsága ideijén diktálja toll­ba egyik cellatársának uta­zása históriáját... így ele­venedik meg Marco Polo életútja, aki mint maga is hírneves velencei utazó ke­reskedő fia arról ábrándo­zott barátaival, hogy egyko­ron maga is új távoli földek. re bukkan... Aztán, ami­kor nagybátyja társaságában hazatér apja, Nicolo maga is erőt gyűjthet a soronkövet- kező expedícióra. És az ifjú Polo 1271-ben el is indul Mosszulon, Bagdadon, Irá­non, a Pamíron és a 'Tarim- medencén át Kínába. A láto­gatás meglehetősen hosszúra nyúlik, Marco Polo ugyanis 17 évig élt Nátháiban — a legendás Kublai kán birodal­mában. És mivel kutatóked- ve hajtotta, sűrűn utazgatott, s olyan ismeretanyagra tett szert, hogy három évig ő lett Kangwan tartomány kor­mányzója. Csak 1295-ben ér­kezett vissza szülőföldjére, Velencébe Iránon, Örmény- országon és Trapezunton ke­resztül, hogy aztán egy ten­geri csatában 1298-ban fogságba essen ... 1981-ben fejeződtek be a sorozat felvételei, amelyben •nem kevesebb, mint 247 szí­nész vett részt, s több ezer statiszta (köztük a kínai néphadsereg katonái, akik Kublai kán sátortáborát né­pesítették be). Filmeztek Ne­pálban, Kínában, Mongóliá­ban, Marokkóban ■ ■. Jártak a Nagy Kínai Fal árnyéká­ban a Ming dinasztia kirá­lyi sírjánál. Négyezer káp­rázatos kosztüm tervezését igényelte a produkció, ame­lyet a neves operatőr, Pas- qualino De Santis fényképe­zett. A címszerepet Ken Marshall alakítja. A szerep- osztásban olyan világsztárok­kal találkozhatunk, mint John Gielgud, Burt Lancas­ter, Marilu Tolo, Anne Bancroft, David Warner, Mario Adorf, Tony Lo Bian­co, Ian MacShane, Ricardo Cucciolla és mások. iMi mást is kívánhatnánk nyári estékre? Legfeljebb jó szelet Marco Polo vitorlájá­ba ... N. Gy. Magyar zeneművek amerikai lemezeken Bartók és Kodály legjelen­tősebb műveit adta közre egy új lemezsorozaton a Sé­féi Records nevű amerikai hanglemezgyártó vállalat. A magyar származású Joseph Sefel a műveket Joó Árpád­nak, az Egyesült Államok­ban élő magyar származású karmesternek, Kodály Zoltán egykori tanítványának irá­nyításával és vezényletével vette fel Budapesten, a kivá­ló magyar zenekarok és elő­adóművészek közreműködé­sével. A lemezek borítóján, illetve a hozzájuk mellékelt ismertetőkön bemutatják a két nagy magyar mester munkásságának legfontosabb állomásait, ismertetik a mű­veket és — a kórusművek esetében közük azok szöve­gének angol nyelvű fordítá­sát is. A Bartók-művek válogatá­sát a kiadó öt nagylemezen jelentette meg. Ezeken sze­repel egyebek között a Con­certo és A csodálatos manda­rin szvit is. Kodály alkotásai­ból egykori tanítványa ve­zényletével hat nagylemez készült. Előadták a Psalmus Humgaricust, a Missa Bre- vist, Háry János szvitet, a Galántaá táncokat, illetve a Marosszéfci táncokat, a Pá­va-variációkat. A nagylemezjsorozatról a The New York Times vasár­napi kulturális mellékleté­ben Allan Kozinn közöl ter­jedelmes ismertetést. A cik­ket Bartók Béla és Kodály Zoltán, valamint a műveket vezénylő Joó Árpád fényké­pe illusztrálja. Az amerikai kritikus méltatja a művek előadását, megállapítva, hogy Joó Árpád tehetséges és be­leérző interpretációt nyújt a felvételeken. „Vizsgázott” a balettiskola 4 'SSBBk j » * 1 \ v-fgp ■-9 IPWRi» ifi A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ balettiskolájának növendékei a hét végén — pénteken, szombaton és vasárnap — tar­tották záróvizsgájukat. A színpadon Mozso­nyi Albert balettmester csaknem három­száz tanítványa adott számot tudásáról. Felvételünkön a műsor egy részlete. magyar filmek Három magyar alkotást hí vtak meg a bergamoni film­találkozóra, amelyet július 3. és 10 között rendeznek meg aiz olasz városban. A szemlén Gazdag Gyula „Elveszett il­lúziók” ; András Ferenc „Dög­keselyű” és Xantus János „Eszkimó asszony fázik” cí­mű filmje vesz részt. Gyöngyössy Imre és Kabay Barna „Jób lázadása” című produkciója képviseli a ma­gyar filmeket azon a nem­zetközi filmfesztiválon, ame­lyet a jugoszláviai Sopotban az idén július 1. és 6. között rendeznek meg. A Filmex Los Angeles« filmfesztiválon július 5. és 22. között Erdőss Pál „Adj király katonát” című filmje vesz részt. Dabason GyóniGéza emlékűnnepség Áchim Géza költő száz esz­tendővel ezelőtt született a ma már Dahashoz tartozó Gyónón. Szülőfaluja nevét viselte, bizonyítva hűségét szQkebb pátriájához. Költő­ként is így, Gyóni Gézaként vált ismertté. Születésének centenáriuma alkalmából tegnap emlékünnepséget ren­deztek a fővároshoz közeli nagyközségben. Előadás hangzott eL munkásságáról, művészetéről, majd megko­szorúzták emlékltáblájáit. Megkezdődtek a fölvétetik Növekedett a jelentkezők száma Tegnap mintegy 37 000 — az egyetemek, főiskolák nap­pali tagozatára jelentkezett — diák kezdte meg felvételi vizsgáját. Az összevont írás­beli érettségi felvételi vizs­gák után tegnap és ma került illetve kerül sor minden más tárgy írásbeli vizsgáira. Jú­nius 27. és július 6. között az ország valamennyi egyete­mén és főiskoláján — az esti, levelező tagozatokra jelent­kezett 23 000 fiatallal együtt — hatvanezren adnak számot felkészültségükről. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az idén 37 039-en jelentkeztek a fel­sőoktatási intézmények nap­pali tagozatára, ahol az el­múlt évihez hasonlóan az idén is 15 740 diáknak jut hely. A jelentkezések szerint az 1984/85-ös tanévben 2607- tel többen kívántak tovább­tanulni, mint az előzőben. A múlt évihez hasonló a felvé­telre pályázottak aránya a műszaki egyetemeken és — néhány kivétellel — a főis­kolákon. Jelentősen nőtt az érdeklődés a tanárképző fő­iskolák és a mezőgazdasági felsőfokú oktatási intézmé­nyek iránt, csökkent viszont az óvodai, a testnevelő tanári és a zeneművészeti pálya vonzása. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsésztudo­mányi karán hatszoros a je­lentkezés. a műszaki egyete­mek és főiskolák egyes ka­rain viszont a felvételizők száma alig haladja meg a felvehetőkét. Legkevesebben a Nehézipari Műszaki Egye­tem kohómérnöki karára kér­ték felvételüket. A legna­gyobb arányú a növekedés a Színház- és Filmművészeti Főiskolára pályázóknál: a tavalyihoz képest 247-ted töb­ben, összesen 1035-en jelent­keztek. Az elmúlt évihez hasonló­an minden felvételiző maxi­mum 120 pKmtot érhet el úgy, hogy középiskolai eredmé­nyei alapján legfeljebb 60 pontot vihet magával, és fel­vételi vizsgáival további 60- at szerezhet. Tavaly az óvó­nőképzőkben 76—90 pont volt a „bekerülési határ”, ennyit tehát el kellett érni ahhoz a vizsgákon, hogy va­laki a felvételében remény­kedhessek. A tanárképző fő­iskolán 65—90. a pesti böl­csészkaron 104—105, Szege­den 88, Debrecenben 88,5 pont volt szükséges. A ter­mészettudományi karokon is magasak voltak a ponthatá­rok. A jogi karokon 93 pont­tal lehetett bekerülni, a Bu- dapjesfci Műszaki Egyetem építészmérnöki karán 101, a Közgazdasági Egyetemen 83 —93, a gazdasági főiskolákon 77—78-as ponthatárok ala­kultak ki. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Fő­iskolán 86 volt a pxmtküszöb. A Nehézipari Műszaki Egye­tem gépészmérnöki karám 72 —76 p»nt volt a felvételi mérce. Az állatorvosi karon 102 pxwrt alatt nem volt „keresni­valója” a diáknak, az orvosi karon 100 pont körüli ered­ményt kellett elérni. Várha­tóan az idén is hasonló tel­jesítménnyel lehetnek a to­vábbtanulni szándékozó diá­kok a felsőfokú oktatási in­tézmények hallgatói. Táborozás Káptalantüreden Az idén ismét megnyílt az 1982-ben közegészségügyi okokból bezárt 12 káptalan- füredi úttörőtábor. Annak idején — egy tömeges fertő­zés vizsgálata során — az ivóvíz és a szennyvízelvezető hálózatot nem találták meg­felelőnek az illetékes köze­gészségügyi hatóságok. A gond még a múlt évben sem oldódott meg kiélégítően. Az eredetileg tervezett 12 millió forint helyett végül is 15 millió forintot kellett a táborkompdexum vízellátásá­nak és s zermyví zel vezetésé­nek megoldására költeni. A többletkiadás abból adódott, hogy a talajmunkák nagyobb résziét kőzetben kellett vé­gezni. A közegészségügyi szem­pontból most már kifogásta­lan káptalani üredi táborok­ba az idién 10—12 ezer úttörő élvezi majd a balatoni nyár örömeit. Tigrisfoltos orchideák Kellemes illatfelhő fogadja a látogatókat a Szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem füvészkertjében, az ötezer fajta növény hazájában. A legillatosabb trópusi virá­gok: a Mexikóban honos .tig­risfoltos orchideák bontogat­ják szirmaikat. A 'botanikus kert e féltve őrzött ritkasá­gait pár nappxal ezelőtt tele­pítették ki az üvegházakból a szabadba. n Csőtó István brigád nyerte Vetélkedő a mezöhéki Táncsics Tsz-ben Névadójuk halálának cen­tenáriuma alkalmából több- fordulós vetélkedőt rendez­tek a mezöhéki Táncsics Mi­hály Termelőszövetkezet szo­cialista brigádjai. A vetélke­dő—sorozatban a brigádta­gok számot aldtak a nagy pe­dagógus, közéleti ember és politikus életpályájának, mű_ veinek ismeretéből. A július 23-j döntőbe hét csapat sze­rezte meg a versenyzési jo­got, közülük az első helyen a Csótó István Szocialista brigád (képünkön) végzett. A második a Táncsics Mi­hály, a harmadik a Kun Béla brigád lett. Fotó: TZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents