Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

1984. JÚNIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAP 3 Bővítik és {korszerűsítik a jászkiséri Lenin Termelőszövetkezet téglagyárát. Húszmillió fo­rintos Intel felhasználásával jövő év közepéig gépi kiszolgálásra térnek |át a téglagyárban. Ennek előfeltételeként az idén négy kamrával bővítették a kemencét, valamint 4 ezer négy­zetméter alapterületű fedett színnel gyarapodik a szárító terület. Épül még — a gyártási idő meghosszabbítása érdekében — egy műszárító, amely a kemence hulladékhőjét hasz­nosítva, plusz energiát (nem igényelve működik majd Tyúklépésnyire a megyehatároktól Tiszasasnak is van „Rózsadombja” Kga,é“ Kanadai - magyar vállalkozás Tiszafüreden Két hónapon belül — ’86-ban már termel az új üzem Tiszasas szélén nádfedeles hodály nyújtózkodik: körü­lötte egymáshoz bújva jám­bor gyapjasok delelnek. A tengernyi állatra napszítta arcú juhász vigyáz, akinek egy fekeite és egy fehér puli figyeli hűséges szemekkel a mozdulatait. — Szabó Lászlónak hívnak, és az ötvenedik nyarat érem meg — kezdi a bemutatko­zást. — Az ikertestvéremmel, meg a fiával hármasban őrizzük a kilencszázötven ál­latot. Most a csépai Tisza- menti Termelőszövetkezet al­kalmaz bennünket, bár én amióta az eszem tudom, min­dig ezt csináltam. Noha épült ide, a falu szélére egy kis ház is. meg afféle menedék­hely is. azért a legédesebbet ma is a .csillagos ég alatt, a fűre terített subán pihenek. — És a birkák? — Azért félig nyitva a sze­mem, hát még a két pulié! Tapasztalhatta, jobban je­leznek mint a riasztócsengő. Hármasban a határban — Hogyan élnek itt hár­masban, a határban? — A magunk urai va­gyunk. igaz. a szolgálat vég­telen. mivel se vasárnap, se ünnepnap. Hallgatjuk a rá­diót, újságot meg néha egy nyalábbal hoz a gyerek a postáról, legújabban pedig azon morfondírozunk. jó lenne egy televízió is. Ebédet a téesz konyhájáról kapunk, és úgy delelünk, akár a bí­bic. Hol itt. hol ott a pusztá­ban, amerre a nyáj vonul. — Család ? — Egyedül élek, eddig va­lahogy elhanyagoltam a há­zasságot. Szegény jó anyám figyelmeztetett is: iparkodj, fiam. a nősüléssel, mert ma­gadra maradsz! ígv sikerült eddig az életem, igaz, jól megvagyunk hármasban, hi­szen eddig szóváltás se adó­dott közöttünk. — Mondják, a sasiak tehe­tős emberek. — Van benne valami: sok a szőlő, a gyümölcs, a földek se rosszak, meg jószággal is rengetegen bíbelődnek. Én se panaszkodom, nekem is összegyűlt eddig 160 ezer a takarékban. Persze a takarékban más­nak. is van pénze. Mintegy 16 millió forintot raktak be a helyi fiókba az itt élők, ami nem kis summa. A gyarapo­dás meglátszik az épülete­ken is: különösen a Szabad­ság utca házai mutatósak. A környéket tréfásan csak ^Ró­zsadombnak” hívják. Az íz­léses, szép házak elé az ut­cafrontra gyümölcsfákat ül­tettek, a porták előtt pedig műút fénylik. Igaz. mindez családonként négyezer fo­rintba került, dehát ahogyan az ötvenhét éves. rokkant- nyugdíjas Szalai László mondta: száműzték a port és a sarat. A Szalai házaspár sorsa tipikusan aprófalvas sors. — Láthatja, szép házat épí­tettünk ide. tíz éve; benne van az életünk munkája, ér­telme. Sajnos, idős korunkra, magunkra maradtunk: az egyik fiam Szajolban. a má­sik. Dombóvárott alapított családot, úgy hogy üresek a szobák. Mi egyelőre itt ma­radunk: a feleségem még dolgozik, én meg a kertet gondozom. Idősödő helybeliek Bizony, bizony fogas kér­dést feszeget Laci bácsi, mi­vei a községben már most is 580 nyugdíjas férfi és nő la­kik. A tanácsi kirendeltségen Gugolya Andrásné megerő­síts a látottakat. — Sajnos, az összlakosság­hoz viszonyítva nagyon sok az idős ember, öregedik, ko­rosodik a falu népessége. Van egy főállású és két tisztelet- diíjas, házi szociális beteg­gondozónk, és az ebédet is sok helyre kivisszük. Egyelő­re a rászorulóikat, a teljesen egyedülállókat még el tud­juk látni, de fel kell készül­nünk arra. hogy a gondozás­ra várók száma nőni fog. A tanácsházhoz jó kőhají- tásnyira található az általá­nos iskola, ahol ebben a tan­évben százötvennégy diák koptatja a padokat. Dénes Lászlóné igazgató szerint a lélekszámcsökkenés a tanuló- csoportok létszámán is meg­látszik. — Tizenhat, húsz gyerek jár egy-©gy osztályba és sok­éves tapasztalatok mondat­ják velem, hogy nálunk is akadnak tehetséges, ügyes fiatalok. Erre csak egy pél­da: a hajdani tanítványaink között ma már nem is egy orvos, mérnök, gyógyszerész, egyetemi tanár akad. Más dolog, hogy sajnos ezeket az embereket a falu nem bírta megtartani, így legfeljebb arra lehetünk büszkék, hogy a legtehetségesebb gyere­keink állják a versenyt a vá­rosi iskolásokkal. Annak is örülünk, hogy az idén vég­zett tizennyolc nyolcadiko­sunk kivétel nélkül továbbta­nul. Ki Kunszentmártonban, ki a megyén kívül, mert Kis­kunfélegyháza és Kecskemét iskolái is nagyon vonzóak. Rónai Istvánnét, magyar- történelem szakos tanárnőt többek között az egyik kivé­telként tartják számon, mi­vel egykoron idejárt az álta­lános iskolába, majd a diplo­mája megszerzése után visz- szatért az alma materba ta­nítani. — Miért? Mert a szüleim közelében akartunk maradni. Itt dolgozik a férjem is, így megtaláltuk a helyünket a faluban. Igaz, a mi gyere­keink már Pesten és Kecs­keméten tanulnak, és való­színű, hogy az életük nem kanyarodik vissza Tiszasasra. — Sok-sok évet töltött már ebben a faluban. Mivel ma­gyarázza az elvándorlás, a csökkenés okait? — A társközségekben élők sokszor úgy érzik, perifériára szorultak. A téesz is csak üzemegységgel van jelen, a tanács meg csak kirendelt­séggel. De mindez vélemé­nyem szerint csak részigaz­ság mert csökken a közsé­geik lakóinak száma is. Való­színű azért, mert városokban másképpen élhet az ember. Köves az utca, nagyobb a la­kások komfortfokozata, több a munkahely. a fiataloknak gazdagabbak a szórakozási lehetőségei, és az üzletek áru­kínálata sem azonos egy fa­lusi boltéval. — Mégis itt maradt. — Egyszerű a válasz: rám i,tt van szükség, itt kellek. Azután felénk még olyan di­vat járja, hogy az utcán min­denki köszön a másiknak. Ez is jó dolog. Nagyobb a csend, tisztáíbb a levegő, csendeseDb az élet. Bár ilyenkor a bizo­nyítványosztás táján az utóbbi állítás nem illik egyetlen tantestületre sem — nevet. A falunak még van egy olyan nevezetessége, amely­ről mindenképpen szólni kelL Csató Lajos Petőfi ut­cai portája udvarán akikora rádióantenna csiklandozza az alacsonyan vitorlázó fel­hők alját, hogy jónéhány fa­lusi templomtorony elbújható na az árnyéka mögött. Antenna a veranda előtt — Nem régen készítette a fiam, aki Kecskeméten él. Ennek a rendszernek a se­gítségévei CB-rádión keresz­tül beszélhetek vele minden este. Miről? Mit főzött az asszony, hogy megy a so­runk, miképpen telt el a nap, szóval köznapi dolgokról. — Ezen kívül mondják, Lajos bácsi messzeföldön hí­res szőlősgazda. Elárulná a jó bor titkát? — Ha van olyan, én állí­tom. mindennek az alapja, a tiszte hordó. Hajdanában, nagyapám korában errefelé még két-három veder borral mosták ki a hordókat, mert a régi öregek úgy tartották, hogy a dongákat belülről víz nem érintheti. Hogy ez mit módosult, meggyőződhet az ellenkezőjéről, ha né­hány étteremben tiszta bort kér. Jó néhány dolgot papírra lehetne még róni erről a dologszerető, barátságos tele­pülésről. Azt. hogy szorgos emberei a Tiszamenti Terme­lőszövetkezet segítségével évente 18—20 millió forintot kapnak a szerződött sertése­kért. (Igaz, elpanaszolták, a feltételek egyre szigorúbbak, ráadásul sokszor csúsznak a szállítások.) Szintén idekívánkozik, hogy ebbe a parányi faluba hetente 111 Nőik Lapja, 170 Szabad Föld. naponta 123 Népszabadság és 224 megyei úiság is jár. Igazolva: az itt élők a sok munkán kívül azért kíváncsiak a szűkebb és a tágabb haza friss esemé­nyeire, eredményeire. Akkor is ha valahol a végeken lak­nak. vagv ahogyan, többen fogalmazták: mindentől tá­vol, de tyúklépésnyire közel három megye: Bács-Kiskun, Csongrád és Szolnok hatá­rától. D. Szabó Miklós Tavaly előtt, az esztendő közepén — budapesti mun­kaerőgondjainak enyhítése érdekében — kezdett tisza­füredi kapcsolatainak kiépí­téséhez a Kőbányai Gyógy- szerárugyár, és — mert a megye és az akkori nagyköz­ség vezetőivel igen jó együtt­működést sikerült kialakíta­ni — már 1982 októberében dolgozni kezdett a vállalat kiszerelő üzeme egy a ta­nácstól bérelt épületben. A következő évben a gyógyszer- gyár bővítette az üzemet, így ma már száznál többen dolgoznak itt — korábban elhelyezkedni (fsak nehezen tudó füredi asszonynak és lánynak ad munkát a gyó­gyító tabletták csomagolása. A településnek és a gyárnak egyaránt hasznos kapcsola­tok a közeljövőben tovább fejlődhetnek: a gyár tervezi egy, a gyógyszerek kapszu­láit készítő üzem építteté­sét a városoban. A tervekről Kolgyári Attila, a vállalat beruházási főosztályvezetője tájékoztatta lapunkat. Fele importot pótol — A Szolnok megyei vá­rosban és környékén fellel­hető szabad munkaerő érthe­tővé teszi, miért éppen Ti­szafüredet választották az új üzem („otthonául”. De ho­gyan született a beruházás gondolata, miért kezdene kapszulák készítésével fog­lalkozni vállalatuk? — A döntés előkészítésé­nek első pillanataitól lát­szott, hogy érdemes tevé­kenységi körünket ebben az irányban bővíteni. A hazai gyógyszeripar az összes itt­hon felhasznált kapszulát importálja, évente több mil­lió dollárt költenek gyáraink a termék megvételére. Rá­adásul nemcsak az impo t kiváltására kínálkozik lehe­tőség: a kapszula a nyugati piacokon igen jól értékesít­hető termék, kemény valu­táért adható el. Az előnyök tehát kecsegtetőek voltak, „Madárlátta „Ha nekem egymillió fo­rintom volna — fakadt ki az egyik ismerősöm — men­nék a vállalattól, és kiven­ném a víztorony-presszót. (Rendbe hoznám*, csodájára járna Jászberény. Nem ér­tem, miért hagyják így, ki-' használatlanul évek óta”. Hasonlóan vélekednek má­sok is, az idősebbek pedig még sóhajtva idézik a szi­get hajdani hangulatát. Kiss János három évtizedet töl­tött a vendéglátó szakmá­iban, nyugdíjasként) is bu­zog benne a lelkesedés, mi­kor a víztorony-presszó szó­ba jön. — Van benne fantázia, jó helyen fekszik, szolid zené­vel, elegáns italokkal süte­ményekkel. oda lehetne csa­logatni a vendégeket, lent egy kerthelyiség az időseb­beknek, akik nem akarnak lépcsőt mászni..., csak az induló pénzt letenné valaki — csettint az ujjával. Mások is álmokat szőnek valamilyen ideális szórako­zóhelyről, amely tartja a Színvonalat, a kiszolgálás (kifogástalan, mindenki jól­öltözött, a felszolgálók ud­variasak, a vendégek türel­mesek, a forgalom nagysze­rű. a környezet felemelő. Milyen könnyű és milyen jó utat engedni a fantáziá­inak — a rideg valósággal szemben. Mert a valóság az. hoev hét éve hiába keresnek gazdát a torony-presszónak. A városi tanács felajánlotta az Eevesült Jászsági Áfész- nek. a Jász-Nagykun és az Alföldi Vendéglátó Vállalat­nak, maid felkeresték a He­ves. Békés, Nógrád megyei vendéglátó vállalatokat is. csakhát — amikor ajánlato­kat kértünk — az is hamar kiderült, hogy nem elég a Magyarországon eddig nem alkalmazott termék gyártá­sának licencét, a termelési tapasztalatokat megvenni. A szükséges gépek igen drá­gák. és csak külföldön kap­hatók. Célravezetőbbnek lát­szott 51 százalékos magyar és 49 százalékos kanadai tő­kerészesedéssel közös válla­latot alapítani a Capsule Technology céggel. (Ennek a vállalatnak az ajánlatait tartottuk a legkedvezőbb­nek.) Előny az előkészítésben — Milyen előnyöket kínál a közös vállalat? — A 380—400 millió fo­rintos beruházás megvalósí­tásához szükséges külföldi valuta döntő többségét a ka­nadai fél adja: ez igen jó érv a Magyar Nemzeti Bank­kal folytatott hiteltárgyalá­sokon. De nemcsak pénzügyi előnyök vannak. A szakmá­ban ismert legfejlettebb technológiát honosítjuk meg úgy, hogy a műszaki fejlesz­tés legújabb eredményeinek a közös vállalat üzemében történő bevezetésére is kö­telezi magát a kanadai társ. A tervezett üzem termelésé­nek fele elég lesz a hazai gyógyszeripar igényeinek ki­elégítésére, a n ásik felének tőkés piacon való elhelyezé­sét a Capsule Technology ga­rantálja, tehát biztos az ex­port. — Hol tartanak a közös vállalat megalapításáról kez­dett tárgyalások, megkezdő­dött-e már a beruházás elő­készítése? — A közös vállalat meg­alapításáról a Pénzügymi­nisztérium hozzájárulása alapján folytatott tárgyalá­sokat a Capsule Technology­val, befejeztük, készek a szerződéstervezetek. Ezek birtokában tárgyalunk a magyar bankszervekkel a A Hungar Hotels képviselői többször jártak a presszó ügyében Jászberényben, Tár. gyalások, kalkulációk, fel­tételek, majd visszakozás. A presszó minden évben napi­renden volt, a tanács új ven- dégíátó egységeket keresett meg, egy sörgyár sörbárt tervezett a galériára, egy tsz borozóterve miatt számít. gatott. Az Egyesült Jászsági Áfész elnöke, Nánási Károly sze­rint, a torony-presszó fek­vése szerencsétlen, a vendé­gek elkerülik, magasan is van, körülményes a kiszol­gálás, a sziget se vonzó. Az­után elmondja, hogy az áfésznek az ötödik és a ha­todik ötéves tervben annyi beruházása volt, hogy a kö­vetkező tervidőszakban sem gondolhat fejlesztésre. Nagy Imréné a Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat kirendelt­ség-vezetője többször is vizs­gálta a presszó üzemeltetésé­nek lehetőségeit. — Biztos, hogy kedvelt hely lenne, Berénynek kü­lönben is szüksége van egy kerthelyiségre. Az üzlet fenntartaná magát.'de a kia­lakítás költségei nem térül­nének meg. Egy üzletvezető azzal tér ki, hogy „van már a város­ban elég presszó, bár ha a sziget rendbe jönne...”, és nyitva hagyva a kérdést. A herényieknek mindenesetre hiánvzik. tanácstagi beszá­molókon. tanácsülésen, mun­kahelyi fórumokon élesztge- ügyet. Miért van ott az a gallér­nak tűnő építmény a vízto­rony kinyújtott testén? Száz. harminc négyzetméter presz­felveendő hitel részleteiről, és természetesen dolgozunk a vállalat formális megala­kulásához nélkülözhetetlen dokumentumok elkészítésén. Előrehaladott stádiumban vannak a beruházáshoz leg­közvetlenebbül kapcsolódó munkálatok: már a kivite­lezési tervek jelentős része (is elkészült, kiválasztottuk az építési kivitelezőt (a Szolnok megyei Tanács Épí­tőipari Vállalatát) és előze­tesen egyeztettük vele a megoldandó feladatokat. Hangsúlyozom, a közös válla­lat még nem alakult meg, a beruházás élökészítésével azonban nem várhattunk, minden szükséges dokumen­tum körülbelül két hónapon belül esedékes aláírásáig. A tiszafüredi üzem építési munkálatait ugyanis a jövő év júniusának végére (a ha­táridő tartására a Szotév-től határozott ígéretet kaptunk, ezért is döntöttünk mellette), a technológia szerelését pe­dig ’85. október 30-ig sze­retnénk befejezni. Munka száz asszonynak — Ha a mostani tervek válnak valóra. mikor kezdő­dik meg Szolnok megye északi csücskében a gyógy­szerkapszulák készítése? Hány embernek adhat mun­kát az új üzem? — A tervek szerint a né­hány hónapos próbaüzem után 1986. január elsején kezdődne meg a termelés a közös vállalat, a Richtercaps Korlátolt Felelősségű Társa­ság a (Kőbányai Gyógyszer- árugyár külföldön inkább Richter Gedeon Rt. néven ismert) tiszafüredi gyárában. Az üzemben körülbelül 100 dolgozót foglalkoztatnánk folyamatos munkarendben. szórész, fölötte 9 méter ma­gasan ugyanakkora terasz, két feljáró és 140 négyzetmé­ter a kiszolgálóhelyiségek számára. Az bizonyos, hogy a víztorony nem a presszó miatt épült, a város vízel­látása volt a cél, kutakkal, vízműteleppel együtt. A Mélyépterv 1973-ban készí­tette el a terveket, a vízto­ronynál a presszó szüksé­gességét statikai okokkal magyarázták a tervezők; mélyebben van a súlypont, nehezebb a billenős és nem oikoz jelentős többletköltsé­get sem. A vízműberuházás építése közben a költségek megduplázódtak, ’77 ben a víztorony átadásakor már gondolni sem lehetett a ne­hezéknek szánt presszó befe­jezésére. Ma burkolt út vezet a szi­get túlsó végében lévő víz­mű központi telepére. Mel­lette magasodik hatalmas gombaként a torony, a galé­ria panorámaablakait desz­kaborítás helyettesíti. Rajta a madarak ezernyi lyukat vágtak, ők a presszó egye­düli látogatói. A Víz- és Csatornamű Vállalat irattár­nak alkalmi raktárnak hasz­nálja a többi helységet. Hét év alatt tehát semmi eredmény — rosszkor jöttek a gazdasági nehézségek — mi várható akkor a további évektől? Az a gallér hozzá-, nőtt a toronyhoz, de nem­csak a betonvasak kötik oda, hanem a herényiek szünte­lenül ismétlődő kérdése is: mikor nyílik már meg a víz­torony-presszó ? — lukácsi — V. Sz. J, Nehezéknek szánták ” presszó a víztoronyban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents