Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

1984. JÚNIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Papi Lajos, Simon Ferenc és Szabó László SZMT-díjas szobrászművészek munkáiból ki­állítás látható Szolnokon, az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központjában. A tárlat jú­nius 22-ig tekinthető meg ... maradt a zsenge hajtás Színházi helyzetkép — találkozó után Kiállítás a Szlováh Tanács­köztársaságról „A Szlovák Tanácsköztár­saság” címmel kiállítási nyílt tegnap a budapesti Csehszlo­vák Kulturális és Tájékozta­tó Központban az első cseh­szlovákiai munkásállam Eperjes városban történt ki­kiáltásának 65. évfordulója alkalmából. A Szlovák Ta­nácsköztársaság eperjesi mú­zeumának anyagából rende­zett kiállítás fényképekkel és más dokumentumokkal mu­tatja be a proletárhatalomért vívott forradalmi küzdelem történetét. A kiállítást Jaroslav Mu- sílek, a Csehszlovák Kultu­rális és Tájékoztató Központ igazgatója nyitotta meg. A megnyitón jelen volt Roman Nározny, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügy­miniszter-helyettese, vala­mint Ondrej Durej, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete is. A tárlat június 27-ig tart nyitva. A vidéki színházak évad­végi seregszemléje a III. or­szágos színházi találkozó cí­meit viselte, jelezve, hogy ilyen szervezetten immár harmadsziq/r jelentek meg Budapesten. A május 10. és június 5. között tartott be­mutatkozás kevésbé volt nagyszabású mint a tavalyi. Elmaradtak az előadásokat követő viták és a találkozót értékelő ösisztanácskozás. Mindössze a díjak ünnepé­lyes átadására került sor teg­nap a Fészek Klubban. A taSálkjoizón tizenhárom vidéki színház vett részt. A régiek közé felzárkózott a két új: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a zala­egerszegi Hevesi Sándor Szín­ház, valamint az idén először a székesfehérvári Vörösmar­ty Színház, amely befogadó jelleggel működik. Minden Ami leginkább hiányzott a találkozó előadásaiból, az a markáns rendezőegyéniségek ujjlenyomata. A nagy átlag­ból kitűnt Ascher Tamás, Csiszár Imre, Ruszt József munkája vagy Ács Jánosé, aki vendégként rendezte a békéscsabai együttest. Álta­lában tisztes rendezői próbál­kozásokat láttunk, közepes színvonalon. (Nyíregyháza, Debrecen, Veszprém.) Olyan bántó művésziesikedés. ami­lyen a pécsiek Radicskov-elő- adását jellemezte, viszonylag kevés akadt. Idén kevesebb volt a kiemelkedő színészi alakítás is — Gábor Miklós Luciferé, Garas Dezső Wo- llandja, — pedig színészi te­hetségben jobban bővelkedik hazai színházi életünk mint rendezőben. A vidéken élő és dolgozó színészek elosztása azonban nem egyenletes. Vannak egészen erős társu­latok. amilyen a kaposvári vagy a szolnoki, és van, ahol „Sebzett, de szívós törzs vagy. Agadon én szirom Tehozzád fűz létem, ételem, italom...” Sokan és sokféleképpen formálták szavakba — mióta a világ világ —, mit jelent számukra az édesanya. A felnőtt gyermek szülője iránti szeretete simogató jel­zőkben kel életre olykor, há­latelten a betegágya fölött átvirrasztott éjszakákért, az álomba mesélő suttogáso­kért ... Pozderka Jánosnak (akitől idéztem, versét Édes­anyámnak címmel a Huma­nitás, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövet­ségének folyóirata decembe­ri számában olvashattuk), ennél is sokkal többet jelen­tett az az asszony, aki a vi­lágra hozta. Alig néhány hó­napos koréban egy gyermek- betegség szövődménye meg­támadta a kisagyi irány-ító- és egyensúlyközpontját. Bár az ország szinte valamennyi klinikáján és kórházában megfordultak vele szülei, se­gíteni sehol sem tudtak raj­ta, magatehetetlenné lett. Ma, harmincöt évesen is csak a bal kezét tudja hasz­nálni a rákóczifalvi fiatal­ember, azt is korlátozottan. Mi lett volna vele anyai gondoskodás nélkül? Hatévesen, anyjától tanult meg írni-olvasni. attól kezd­ve az olvasás lett szórakozá­sa és vigasza, az Édes dalai, meséi mellett. Az ő biztatá­sára — meg a barátokéra, akik szép számmal veszik körül, — kezdett el magán­úton tanulni, mert az olva­sással ugvan széles ismeret­kört szerzett, de érezte, hogy mindez csak féloldalas mű­veltség. Nem csak gondvise­lője, de barátja és tanítója is volt a hihetetlen energiával rendelkező asszony, aki haj­nalban kelt és éjjel pihent le, akit fáradtnak sose lát­tak, mert nap mint nap új­játeremtette, megsokszoroz­ta erejét. És szinte hihetet­len, hogyan tudta az erőt át­vinni a fiúba. Elsős gimnazista volt, mi­kor a Mozgássérültek Szol­nok megyei Egyesületének alakuló közgyűlésére szóló meghívóra — 1981-ben — Se több, se kevesebb című versét nyomtatták mottóul: . A lehetetlent, ha megpróbáltad, S az ütéseket végig álltad Panaszt magadra akkor nem tehetsz. Ember voltál, se több, se kevesebb.” Anyjára gondolhatott, amikor írta, s mindazokra akik sorstársaikért a lehe­tetlent megpróbálták, akik állták az ütéseket, akik tá­maszt adtak... S egyszer csak, váratlanul elfogyott a „szívós törzs” ereje, összeroppant az anya. Idén februárban elköltözött az élők sorából, sorsára hagyva a zsenge ágat, aki­nek egyetlen támasza volt! Ott maradt a magatehetet­len, Parkinson-kóros fiú, het­venhét éves, beteg apjával. Az első pillanatban min­dent fel akart adni. Aztán. . . jöttek a szomszédok, a roko­nok, a barátok. Dr. Czikán Csaba, az országos szövetség főtitkára ... Vígh Feri, aki vele tanult négy éven át, s most érettségi előtt se hagy­ja cserben ... Fehér László, a megyei egyesület elnök- helyettese, aki a vezetőség nevében segítséget ígért, kí­sérőt a vizsgákra utazáshoz, Törökszentmiklósra ... Csík Csabrné, az ottani szociális betegotthon vezetője, aki felajánlotta, hogy szállást, étkezést és minden szüksé­ges ellátást megkaphat ná­luk kísérőjével együtt, az osztály- és érettségi vizsgák időszakában ... s a rákóczi­falvi tanács szociálpolitikai előadója, aki a rokkant fiú és nyugdíjas apja házi szo­ciális gondozásba vételét el­intézte, és az anya jogán hi­vatalból megindította az el­járást az árvajáradék folyó­sítása ügyében... Néhány nappal a februári tragédia előtt, pihentetőül a tanulás közben, újabb verset kopogott le Jancsi rakoncát­lan bal keze az írógépen. Anyák napjára szánta, nem is sejtve, hogy nem lesz már, aki a köszöntést fogad­ja. „ ... önmagad osztod végtelen eggyé, A csillagok szemében tekinteted. Van-e nagyobb erő hatalmadnál? Te vagy a győző a halál felett!” Nem lett igaza. Mégis: ifj. Pozderka János a Bercsényi Gimnázium levelező tagoza­tán május 16—17-én szóbeli- zett a IV. osztály anyagából, aztán júniusban tolókocsijá­val odagurítják az érettségi bizottság elé. Van és lesz elég ereje hoz­zá. Rónai Erzsébet Fallázak és romantikus kastélyok Harmincezer gyermek SZOT-üdülőkben A néhány nap múlva bekö­szöntő iskolai vakációban mintegy 30 ezer kisdiákot fo­gadnak a SZOT gyermekü­dülői. A nyári szezon június 21- én kezdődik a SZOT tizen­nyolc gyermeküdülőjében, amelyek kicsinosítva, felújít­va várják a 7—14 éves gye­rekeket. A rövidített nyári iskolai szünetre való tekin­tettel az idén a korátobiaiaol eltérően nem hat, csak öt turnusban nyaralhatnak a gyerekek, általában két hé­tig, augusztus második félé­ben pedig tíz napig. A beutalókat az ágazati szakszervezetek között ará­nyosan osztják el. A legtöb­bet a vasas- és az építőszak­mák dolgozóinak gyermekéi kapják. Az elosztás során előnyt élveznek a nagycsalá­dosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők. Az el­látás — szállás, napi ötszöri étkezés — díja a tavalyi napi 22 forintról 32 forintra emelkedett, vagyis a 14 na­pos gyermekbeutaló a szü­lőknek 448 forintba kerül. A tényleges költségek 80 száza­lékát az állam, illetve a szakszervezet fedezi. színház csak egy produkció­val lehetett jelen a fesztivá­lon. A műsorválaszitékban két Az ember tragédiája — a Madách-évforduló jegyében, egy Németh László- és egy Háy Gyula-mű képviselte a magyar drámát. Mint a név­sorból is látható, épp a kor­társ magyar irodalom hiány­zott a találkozóról, mint aho­gyan általában ez hiányzik a színházak műsortervéből, is. A kortárs világirodalom már inkább jelen volt Sarte. Dür­renmatt, Williams, Radics- kov műveivel. A huszadik századj klasszikusokat Gor­kij, Bulgakov és Wedekind képviselte, a régmúltat pedig egy ErzsébeUkorí angol drá­ma: John Ford Kár, hogy kurva című darabja, amelyet a/ idea a budapesti Katona József Színház is bemutatott. A nagyon közepes színvona­las előadások közül kitűnt a kaposváriak Mester és Mar. garitája, amely az évad egyik legsikeresebb produkciója, valámint a két Tragédia-elő- adás. a miskolciaké és a za­laegerszegieké. A vidéki színházak legjobbjai tehát — ahogy a hetvenes években is a kaposvári, a szolnoki, a miskolci és a hozzájuk zárkó­zott fel az új zalaegerszegi színház. A gyümölcsszedéstől a fagylaltárusításig a szerepeket alig lehet kiosz­tani. mint Győrben, Nyíregy­házán, Kecskeméten, Pécsett. Mindez összefügg az általá­nos helyzettel, és a rossz mű­vészi közérzettel, valamint a főváros elszívó hatásával, amelynek következtében Bu­dapesten egészségtelen rruam- vmuttársulatok jöttek létre. Az országos színházi talál­kozó azért volt érdekes és hi­teles, mert a reális helyzet­képet mutatta. A vidéki szín­házak évek óta ©gyre rosz- szabbodó Gazdasági körülmé­nyek között, sokhelyütt ál­dandó színházépület hiányá­ban heroikus erőfeszítésekkel dolgoznak. Ilyen feltételiek mellett még a napi üzemme­net biztosítása is komoly fel­adat- Hogyan lehetne hát művészi igényességet számon kérni rajtuk? Holott e nélkül nincs igazi színházi műhely, ahol a színéstzek jón érzik ma­gukat, és tehetségük legjavát tudják nyújtani. Az idei ta­lálkozó tanulságai ismét fel­hívták a figyelmet a vidéki színházak tarthatatlan élet- és munkakörülményeire, ame­lyek sürgős orvoslást kíván­nak. A gondok elodázásának az egész magyar színházi élet látja kárát. É. E. Szünidei munkalehetüség diákoknak Tf H árom hét szárazon és vízen Egy hónap múlva „nyit Középtiszai képzőművészeti és természetvédelmi tábor Váltakozó helyszínen — a Tisza II. Víztározó és a Kö­zéptiszai Tájvédelmi Körzet területén — rendezi meg is­mét a Magyar Madártani Egyesület a Középtiszai kép­zőművészeti és természet- védelmi tábort. Szervezéséhez és fenntartásához erkölcsi és anyagi segítséget ad az MTVB művelődésügyi osz­tálya, környezet- és termé­szetvédelmi titkára, az Or­szágos Környezet, és Termé­szetvédelmi Hivatal és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. A tábor céljának megfele­lően három szekcióban te­vékenykednek résztvevői, a 20—25 szobrász, grafikus, fes­tő, iparművész, illetve mú- zeológus, egyetemi hallgató. A tiszai tájból merített té­mákból születő képzőművé­szeti alkotásokból egyet-egyet minden résztvevő a rendező és támogató szervek rendel­kezésére bocsát. A néprajzi szekció gyűjtő-kutató tevé­kenységének eredményét a szolnoki Damjanich Múzeum hasznosítja, a természetvé­delmi szekció megfigyeléseit pedig a Középtiszai Tájvé­delmi Körzet. A július 14jtől augusztus 3-ig tartó tábori munka ered­ményeit, az ott készülő alko­tásokat a Magyar Madártani Egyesület november közepé­ig összegzi, miután a részt­vevők a gyűjtött anyagot rendszerezve, a megfigyelé­seket feldolgozva, a képző­művészeti alkotásokat befe­jezve szeptember 15-ig átad­ják a tábor vezetőjének, Lő­rinc Istvánnak, az egyesület főtitkárhelyettesének. Tv-sorozat fl fényképezés uttoroi A fényképezés úttörői cím­mel elsősorban a fotózás ba- rátaninak érdeklődésére szá­mot tartó sorozat vetítését kezdi június 23-án, szomba­ton délután a Magyar Tele­vízió. A BBC nyolcrészes filmje a fotografálás mint­egy nyolcvanesztendős múlt­ját tárja a nézők elé. Az epizódok — gazdag il­lusztrációs anyag segítségé­vel — bemutatják a fotózás történetének kiemelkedő egyéniségeit, az egyes kor­szakokat meghatározó eljá­rásokat, valamint a fotómű­fajok születését. ­A sorozat további filmjei is szombat délutánonként je­lentkeznek a képernyőn. A vakáció közeledtével egyre több diák töri a fejét azon, hogyan tudna a nya­raláshoz zsebpénzt szerezni, hol vállalhatna munkát két hétre, egy hónapra. A tanu­lók szerencséjére bőven kí­nálkozik lehetőség. Különö­sen a mezőgazdaságban, a különböző idénymunkákban nagy az igény a dolgos ke­zekre, a szakképzetlen mun­kaerőre. Az utóbbi évek sta­tisztikájából kiderül, hogy a szünidőben munkát vállalók több mint felét foglalkoztat­ják a mezőgazdaságban gyomirtással, gyümölcssze­déssel, válogatással, másuk öntöznek, kapálnak. Az ipar­ban a fiatalok egynegyede dolgozott, a többiek a ke­reskedelemben, vendéglátás­ban és egyéb területeken ta­láltak elfoglaltságot. Tavaly 102 munkáltató négy és fé! ezer tizennégy évet betöltött fiatallal kötött szerződést 4— 6—8 órás munkára. A diákok napi átlagkeresete 100 forint volt. Az idei szünidőben is bő kínálatból választhatnak az érdeklődők. A megyeszékhe­lyen a legtöbb diákot a Kö­zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság várja. Napi 6 órás elfoglaltságra közel három­száz fiatalt keresnek, akik gyom- és cserjeirtást végez­nének 12—13 forintos óra­bérben + teljesítmény sze­rint. A Mezőgép száznyolc­van fiatalt tud fogadni fizi­kai munkára 8—12 forintos órabérben. Számos vállalat, szövetkezet várja még a fia­talokat, a kereskedelmi szak­középiskolások fagylaltot árulhatnak, a MÁV-nál se­gédmunkát végzőket keres­nek, a Héki Állami Gazda­ság vetőmagtáblák gyomta­lanítására fogad diákokat. A kötél ki Ady Termelőszö­vetkezet cseresznye- és meggyszedésre hívja a fiata­lokat, akik ha igyekeznek, naponta 150 forintot is ke­reshetnek. A jászberényi Hűtőgépgyár százhatvan- száznyolcvan diákot foglal­koztat, a jászapáti Velemi Endre Tsz félszáz, 14 évet betöltött diákot tud alkal­mazni kertészetében, gyü­mölcsösében. A megye legfiatalabb váro­sában, Tiszafüreden a diákok nem nágyon válogathatnak a lehetőségek között, a gyárak­ban, üzemekben, szövetke­zeteknél saját dolgozók gyer­mekeit alkalmazzák, őket is kis létszámban. Aki minden áron dolgozni akar, annak be kell kopogtatni a kisebb üzemekhez, mert néhány diákra azért mindenütt szük­ség van. A felsoroltakon kívül a megye minden településén találnak munkát maguknak a fiatalok, bővebb tájékoz­tatást a városi és községi tanácsok munkaerő köz veti tő szervei adnak. Azok a fiatalok, akik a Balatonnál szeretnének dol­gozni a Siótourt keressék fel! A magyar tenger déli part­ján kempingekben, utazási irodákban, egyéb hálózati egységekben szezonális mun­kát vállalhatnak, összesen hatszáz diák jelentkezését várják. —f—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents