Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
1984. MÁJUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A karcagi Cipőipari Szövetkezet 28 millió forintos beruházással létesült új üzemcsarnokában az első negyedévben indult meg a termelés. A tágas, világos csarnokban nemcsak a munkakörülmények jobbak, hanem a termelékenység is növekedett Megjelent a Pártélet májusi száma A Pártélet című folyóirat májusi száma megkülönböztetett érdeklődésire tarthat számot megyénk párttagjai között. Nemcsak azért, mert közli az MSZMP Központi Bizottságának 1984. április 17-i állásfoglalását a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól, illetve Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának a gazdaság- irányítás továbbfejlesztéséről szóló, a Központi Bizottság 1984. április 17-i ülésén tartott előadói beszédét, hanem azért is, mert a Közéleti kérdések Szolnok megyében címszó alatt három gondolatébresztő cikkben számol be szűkebb pátriánkról. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára a pártmunka és a közvélemény kölcsönhatásáit elemzi. Cikkében kiemeli, hogy politikánk emberközpontú, az ember boldogulását szolgálja. Munkamódszerünk; lényege a meggyőzés, amely a pártapparátus politizálótkészségének és -képességének fejlesztése nélkül mindenképpen csorbát szenved. Az emberek a visszás jelenségek megszüntetését a pártszervektől várják. E bizalom jegyében fokozott feladat hárul a párt- szervékre a közvélemény tudatos és szisztematikus állapításában, egyszóval a pártmunka módszerének továbbfejlesztésében. Az erre irányuló törekvés napjainkban á következő három fő okkal magyarázható: A szocializmus fejlődése új követelmények; elé állította a politikai munkáit, így természetesen a a pártapparátus tevékenységét is. Az emberek gondolkodásában, magatartásában a szocialista vonások erősödése megváltoztatta az igényeket a politikai munka tartalmát illetően. És végül: a megoldásra váró feladatok nagysága és bonyolultsága sürgeti a tömegkapcsolatok erősítését. Majoros Károly szót emel az ellen a hibás szemlélet ellen, mely szerint képesek vagyunk pusztán jó határozatokkal feladatokat végrehajtani, ha következetesek vagyunk az ellenőrzésben. Ezen az alapon a párt- szervek és szervezetek gyakran a hivatali munkára összpontosítják erőiket. Megyénkben ennek a szemléletnek megváltoztatására különböző intézkedéseket foganatosítottak. A párt munka homlekterébe állították a mozgalmi jelleget, a politizálást. Az emberekkel való beszélgetés, eszmecsere révén a pártmunkások politizálva- agitálva alakítják a közvéleményt. Kuti György, a megyei tanács vb titkára a tanácsi ügyintézés közérzetet alakító szelepéről írt. Megállapítja, hogy a megyénkben bevezetett egyszerűsítési-korszerűsítési törekvések., a szervezeti és munkaszervezési változások az utóbbi másfél évtized alatt gyökeres változást eredményeztek a tanácsi szervek munkájában. Mindenekelőtt arra törekedtek), hogy a lakosság ügyeit helyben intézzék. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottságai első fokú intézkedési jogkört biztosított egjyre több ügyre vonatkozóan a községi tanácsok részére. A személyi feltételek megteremtésével és a hatáskörök differenciált, folyamatos leadásával elérték, hogy az állampolgárok ügyeinek 97 százalékát helyben intézik. Az új gyakorlat számtalan kedvező tapasztalattal sízoigá'l, — erre is említ pél- dákait a cikk szerzője. Eredmény az is, hogy nyitottabbá vált a várospolitikai tevékenység. Egyszerűbb, gyorsabb lett a tanácsi döntéshozatali, a végrehajtás pedig egyértelműbb és határozottabb. A Szolnok megyéről szóló harmadik cikk a falvak ellátásával foglalkozik. Szerzője Gazdag Sándor, a Tiszafüred és Vidéke Áfész elnöke többék között megállapítja, hogy amíg a községek döntő részében korszerű kereskedelmi hálózat biztosítja a lakossági igények kielégítését, addig az aprófalvak, a majorok, a tai- nya világ tekintetében már nem ilyen kedvező a kép. Ezen kívánnak változtatni a következő Károm évben. Háry Béla, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára a pártpolitikai munka néhány tapasztalatából számol be. Papp Anna a nyu- gait-európaü békemozgalomról ír. Nemes Péter, a Központi Bizottság ifjúsági bizottságának titkára Fiatalok a pártban címmel fejti ki gondolatait. A folyóirat ke- rekasztal-beszélgetést közöl a teljesítményelv következetesebb érvényesítéséről. Erdélyi Sándor A gazdaság lehetőségei és a politika, Szentigyörgyi Zsuzsa Nagyvállalat-kisvállalat és a műszaki fejlődés címmel irt jegyzetet. Több cikk foglalkozik a nyugdíjas párttagokkal, illetve a lakóterületi pártszervezetekkel. Munkaprogram a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére Ballal Lászli előadása az Oktatási Igazgatásálon Tegnap Szolnokra látogatott Ballai László, a párt Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője és találkozott a párt- székházban Majoros Károlyival, a megyei pártbizottság első titkárával. Délelőtt az MSZMP megyei bizottságának Oktatási Igazgatóságán elméleti konferenciára került sor, melyen a meghívottakat — propagandistákat, gazdasági vezetőket — Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Ezután Ballai László tartott konzultációval egybekötött előadást a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről. Délután Ballai László Simon Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében a szolnoki papírgyárban üzemlátogatáson vett részt. Megtekintette a gyár rekonstrukciós beruházásait, az új, V-ös számú p>apírgép>et. A munkák állapotáról Szilágyi Ottó, a gyár igazgatója adott tájékoztatást. Ezután a szolnoki felszíni vízikivételi művet keresték fel, ahol Kaposvári Kázmér. a Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója tájékoztatta a Központi Bizottság osztályvezetőjét a megyeszékhely vízellátásának helyzetéről és problémáiról. A KSH elnöke Szolnokon Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság épületében Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára fogadta Nyitrai Ferencné dr. államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét és eszmecserét folytattak időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. A délutáni órákban az idei közgazdásznapok keretében Nyitrai Ferencné dr. a sajtóklubban előadást tartott a megyeszékhely közgazdászai számára „A népgazdasági hatékonyság és tartalékai” címmel. A Minisztertanács az MSZMP Központi Bizottsága 1984. április 17-i. a „Gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól” szóló állásfoglalása alapján a szükséges teendőik összehangolása és egységes szemlélete érdekében irányelveknek megfelelő konkrét feladatok kidolgozására az Állami Tervbizottság munkaprogramot dolgozott ki, amely meghatározza a kidolgozásért felelősöket és a határidőket. Az elfogadott irányelvek és munkaprogramok olyan intézkedések kidolgozását célozza, amelyek az 1968- iban bevezetett — a terv és a szabályozott piac szerves egymásraépülésén alapuló — gazdaságirányítási rendszer alapeiveire építve megőrzik a bevált módszereket, és / megújítják azokat az irányítási eszközöket, amelyek működőképessége a követelményektől elmaradt. A Minisztertanács irányelvei kiterjednek az irányítási rendszer minden elemére: kijelölik a tervezés, a gazdasági szabályozás, az intézményi és vállalati szervezeti rendszer összehangolt, átfogó és fokozatos tökéletesítésének feladatait. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövetkező években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jövedelem-termelő képességének és nemzetközi vers en y képességé nek fokozása áll. Ennek érdekében olyan továbbfejlesztésre van szükség amely gyorsítja a műszaki fejlesztést. csökkenti a fajlagos anyag-, energiafelhasználást, ésszerűsíti az eszközök és a munkaerő hasznosítását. A kidolgozásra kerülő javaslatok erősitik a központi irányítás hatékonyságát, kedvezőbbé teszik a vállalati és tanácsi önállóság feltételeit. Lehetővé teszik az erőforrások gazdaságos kihasználását. a belső keresleti kínálati viszonyok javítását és a vállalatok közötti kooperációs kap>csolatok bővítését. A munkaprogram abból indul ki, hogy az önálló, vállalkozó és aktív vállalati gazdálkodás feltételeinek megteremtése önmagában még nem eredményezi a gazdaság gyorsabb növekedését, az életszínvonal emelkedését. A vállalatoknak élniük kell az önállóbb gazdálkodás lehetőségével, amelynek kedvező hatása a jövedelmezőségben és a keresetekben attól függően mutatkozik meg. hogy a meglévő — de még kiaknázatlan — tartalékok és munkateljesítmények milyen hatékonyságjavulást eredményeznek. A gazdaság irányításában a jövőben is központi feladat a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; a gazdasági folyamatok zavartalanságának biztosítása; valamint a gazdasági szabályozók kialakítása és működtetése. Változatlanul központi döntés szükséges a gazdaság fejlődését alapvetően érintő, nagy horderejű műszaki fejlesztési és beruházási kérdésekben. E téren elsősorban a népgazdasági tervezőmunkát, a megszülető döntések tudományos és szakmai megalapozottságát kell erősíteni, jobban figyelembe véve a társadalmi összefüggéseket. biztosítva a döntések demokratikusabb előkészítését és közérthetőségét. Fokozottabb ellenőrzés szükséges a monopolhelyzetből származó indokolatlan előnyök visszaszorítására, továbbá a gazdasági élet jogi normáinak betartására, amelynek érdekében változásra van szükség a törvényességi felügyeletben és a gazdaságirányító szervek tevékenységében. A konkrét javaslatok kidolgozása 1984. III. negyedév végéig megtörténik. A szabályozás mértékrendszere az 1985. évi népgazdasági terv követelményeivel összehangoltan kerül meghatározásra, tekintettel arra, hogy a változások jelentős része 1985-től életbe lép. A részletes jogszabályokat a gazdálkodó szervezetek novemberben megismerik. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése a VII. ötéves terv idején is folytatódik olyan ütemezésben, ahogy az egyes elemek változtatásához szükséges feltételek megteremthetők. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése ezért folyamatos feladat, amelyhez a Minisztertanács elfogadott irányelvei teremtik meg az egységes szellemű, a gazdaság- politikai követelményekkel összhangban álló végrehajtás feltételeit. Gazdasági bírság "Fiktív könyvelés Szabálytalan számlák — Árdrágítás A bírósági tárgyalást a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata előzte meg a mezőtúri Dózsa Termelő- szövetkezetben. A vizsgálatnak pedig egy közérdekű bejelentés volt az előzménye, amely a háztáji baromfinevelési akció szabálytalanságaira hívta fel a figyelmet. A népi ellenőrök kisébb-na- gyobb szabálytalanságokra derítettek fényt a szövetkezetben, és megállapításaik nem maradtak következmények nélkül, bár nem mindegyik törvénysértés tisztázássá tartozott a bíróságra. A szolnoki Megyei Bíróság elé csupán a szabálytalanságok egy csoportjának elbírálása került, és a KNEB elnökének indítványára a gazdasági bírság kiszabásáról kellett döntenie. A szövetkezet természetesen az indítvány elutasítását kérte. A bíróság előtt azonban bebizonyosodott, hogy a gazdasági bírság kezdeményezése megalapozott volt. A szemes- és az ipari takarmány eladásánál árdrágítást követett el a gazdaság, és így tisztességtelen haszonhoz jutott. Ez a lényeg, de a háttér részletei sem érdektelenek és nem tanulság nélkül valók. Az árdrágítás tulajdonképpen a fiktív könyvelés és a szabálytalan számlázás következménye volt. Nagyon leegyszerűsítve: a papír és a valóság tartósan — ma jd két éven át — nem egyezett. Ez volt, enyhén szólva, a szépséghibája az egyébként dicséretre méltó háztáji hús- libanevelő akciónak. A szövetkezet adta a kislibát, és biztosította folyamatosan a takarmányt. A takarmány útja a gyakorlatban nagyon egyszerű volt; nagy tételben, közvetlenül a libanevelésre közösen vállalkozó csoportokhoz került. Papíron viszont; előbb a takarmányboltba, majd onnan küiön-külön az egyes tagokhoz. A szállító- leveleken a takarmány kis tételekre osztódott. Általában! (Mert megesett, hogy az adminisztrátor nem bajlódott a részletezéssel és a nyolc-tíz „vállalkozóból” álló csoport takarmányát egyetlen ember nevére könyvelte el.) Egyébként miért aprózták el papíron a szállítmányokat? A válasz egyszerű: mert így drágábban, a kiskereskedelmi árat megközelítve adhatták a búzát, a kukoricát, a zabot, a tápot. Ugyanis a MÉM 1981. január elsején életbe lépett rendelkezése szerint a tíz tonnánál nagyobb tételű takarmány csak nagykereskedelmi (olcsóbb) áron értékesíthető. A szövetkezet nagy tételben szállított, de kis tételben könyvelt, és drágábban számlázott, A kis pénz is pénz, a kis haszon is haszon. Csak kár, hogy jogtalan! Mint ahogyan azt a szolnoki Megyei Bíróság (nem jogerős) ítéletében megállapította, árdrágítás révén 182 ezer forint tisztességtelen haszonra tett szert a szövetkezet. Ilyen haszonnal pedig nem gyarapodhat a gazdaság. Következménye, hogy elveszik éá pénzbüntetéssel tetézik. Együtt a kettőt gazdasági bírságnak nevezik, amelynek összege ebben az esetben 250 ezer forint. Ez évben több mint 15 millió forint értékben állít elő különböző vasszerkezeteket a Kohászati Gyárépítő Vállalat részére a jászalsós zentgyörgyi Vegyesipari Szövetkezet lakatosrészlege. Jelenleg a Dunai Vasmű kokszolójához készítenek elemeket K. K.
