Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

1984. MÁJUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászszentandrási Haladás Termelőszövetkezet az idén 190 hektáron termel paradicsomot. Képünkön kecskeméti és amerikai fajtákat palántáznak Beszélgetés a KISZ-műnk áról Emelkedett a taglétszám — Nagyobb önállóság, hiányos érdekvédelem Május végén megyei küldöttgyűlés A KISZ tagjai most tartották és tartják a kongresz- szusok közötti küldöttgyűléseiket, amelyek közül az üze­mi, az intézményi, a községi, a nagyközségi szintűek már befejeződtek. Városaink többségében is véget ért ez a számvetés. Az eddigi észrevételek, tapasztalaitok ismerte­tésére Iváncsik Imrét, a KISZ Szolnok megyei Bizottsá­ga titkárát kértük meg. Miért van szükség erre a gyűléssorozatra ? — A KISZ KB az 1981-es, X. kongresszusunk után úgy döntött, hogy a következő, az 1986-os, országos értéke­lésig egyfajta számvetést, összegzést kell készíteni. Megvizsgáltuk, hogy az ak­kori döntésék — amelyek öt évre meghatározzák a moz­galom tevékenységét — ho­gyan valósultak meg eddig, azaz 1984-ig. Mit csináltunk jól, és melyek azok a terü­letek, ahol feltétlenül ja­vítani kell a munkánk szín­vonalát,, erősíteni politikai agitációnk befolyását. Az előző kongresszus óta há­rom év telt el. Ha a megyei adatokat vizsgáljuk, kitűnik, emelkedett a taglétszá­munk. Míg 1981-ben 34 ezer ifjúkommunistánk volt, most 36 ezer van. A szervezettség 36 százalékos a megyében, jobb az országos átlagnál. — Ezek szerint nőtt a KISZ tömegbefolyása? — Sajnos, nem annyira, amint azt a szervezettség indokolná, és ez egyúttal mutatja a tartalmi munkánk hiányosságait is. Nem min­den korosztálynak, rétegnek tudtunk színes, vonzó prog­ramot biztosítani. Eseten- ként-egy rendezvényre, ese­ményre, akcióra, tömegde­monstrációra látványosan mozgósítottunk, ugyanakkor a köznapok munkája jóval színesebb, érdekesebb is le­hetne. — Miért nem eléggé az? Mi akadályozza az előrelé­pést? — A felelethez engedtes­sék meg egy kis kitérő. A szövetség általános politikai irányvonalát ma is a kong­resszus és a KISZ KB ha­tározza meg. De a felada­tok, az akcióprogramok ki­dolgozása. a részletes, min­den fiatalt érintő kimunká­lása az alapszervezetek dol­ga. Elvégre ezekben a ki- sebb-nagyobb kollektívák­ban folyik az érdemi, a mindennapi munka. Mi nem azt akarjuk, hogy a progra­mok megyei, városi ízűek legyenek, hanem azt, hogy mindenütt a helyi sajátos­ságok érvényesüljenek, és ebben számítunk a KISZ- tagok, a különböző szintű mozgalmi vezetők ötleteire. Azt tapasztaltuk, ezen a te­rületen nem fejlődtünk any- nyit. amennyit szerettünk volna. Több alapszervezet­nek nincsen elég ötlete ah­hoz. hogy az akcióprogram­ja színes, változatos le­gyen. Segítse , az üzem, a munkahely célkitűzéseinek elérését, egyúttal élményt is biztosítson a fiataloknak. Miért? Valószínű azért, mert ehhez alaposan, naprakészen és távlatokban is ismerni kell az iskola, a gyár, a szö­vetkezet éves tervét, elkép­zeléseit, hiszen a vállaláso­kat ezekhez kell, kellene igazítani. Egyúttal megkér- kezni a KISZ-tagokat is, ti mindebből mi mindent sze­retnétek, tudnátok szívesen, önként vállalva megvalósít tani? A Hűtőgépgyárban, az örményes! gépgyárban, a Kötivizignél, a Lehel vezér Gimnáziumban és még sok helyen mindezeket így vég­zik, éppen ezért átlagon fe­lüli a mozgalmi munka. Hozzáteszem, a KISZ ered­ményeiben döntő szerepe van az irányító pártszerve­zet segítő, útmutató tevé­kenységének is­— Ez a 36 ezer fiatal ho­gyan érzi magát a mozga­lomban? — A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a tagjaink túlnyomó többsége érti, tá­mogatja a KISZ célkitűzé­seit. elkötelezetten tevékeny­kedik a feladatok végrehaj­tásán. A nagy átlag elfo­gadja a szocializmus építé­sének hazai gyakorlatát, büszke eredményeinkre, de azért bizonytalanságra, pers­pektívavesztésre, pesszimiz­musra is találunk példákat. Valószínűleg azért, mert nőtt a fiatalok politikai érzé­kenysége, ami nem baj. Az viszont már a mi munkánk kritikája,' hogy az őket ért kedvező hatásokra — legye­nek azok gazdaságiak, ideo­lógiaiak — nem minden esetben tudunk kellőképpen, gyorsan reagálni. Egyszóval, rugalmasabbaknak, fürgéb­beknek kell lennünk e té­ren is. — Az eddigi taggyűlések, küldöttgyűlések tapasztala­tai? — Változatlanul sok fia­talt érintenek és foglalkoz­tatnak a munkahelyi beil­-leszkedés nehézségei, a KISZ érdekvédelmi és érdekképvi­seleti munkájának hiányos­ságai. Több helyen elhang­zottak olyan észrevételek, amelyek szerint nem a kép­zettségüknek megfelelő fel­adatokkal látják el a hu­szonéveseket, a harmincaso­kat. A családalapítók zömé­nél változatlanul a lakás- helyzet megoldása a legna­gyobb gond. Ugyanakkor feltűnően sok szó esik a má­sodik gazdaságnak a szabad időre, a mozgalomra gya­korolt elvonó, gyengítő ha­tásáról. Az is kiderült, hogy az új választási rendszert — amely értelmében a KISZ irányító testületéit, tisztség- viselőit valamennyi KISZ- tag közvetlen részvételével választják — sok helyen már jól alkalmazták, más­hol pedig még tartózkodóan fogadták. Remélem, a követ­kező választásnál már sehol sem adódnak hasonló gond­jaink. — Az értékelés kritikus­nak tűnik­— Előrelépni csak a hiá­nyosságok feltárása, megvi­tatása után lehet. Mi ezt őszintén szeretnénk, meg akarunk szabadulni a mun­kánkat gátló, merev, rossz beidegzésektől. A tapaszta­latok teljes összegzésére, elemzésére a hónap végén a KISZ megyei küldöttgyűlé­sen nyílik majd alkalom. Egyben a következő kong­resszusig, 1986-ig a megyei párt-végrehajitóbizottságtól kapott pártmegbízatást is fi­gyelembe véve, ott határoz­zuk meg közösen a megyénk ifjú kommunistái, fiataljai előtt álló további legfonto­sabb politikai, mozgalmi fel­adatokat. Egyúttal, ez a fó­rum választja majd meg az ifjúsági szövetség megyei irá­nyító testületéit is. D. Szabó Miklós Németh Károly fogadta SztaohoTodorovot Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap a KB szék­házában fogadta Sztanko Todorovot a Bolgár Kom- munita Párt Központi Bi­zottságának tagját, a Bolgár Nemzetgyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű eszmecserén tájékoz­tatták egymást a két párt tevékenységének soron lévő feladatairól, áttekintették a magyar—bolgár kapcsola­tok alakulását, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista- és mun­kásmozgalom néhány idő­szerű kérdéséről. A találkozón részt vett Apró Antal, az Országgyű­lés elnöke, és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A bolgár parlamenti de­legáció tegnap elutazott Bu­dapestről. Lengyel pártküldöttség megyénkben Két napot töltött me­gyénkben az MSZMP KB vendégeként hazánkban tar­tózkodó Lengyel Egyesült Munkáspárt öttagú küldött­sége, melyet Andrej Czyz. a LEMP KB ideológiai osztá­lyának vezetőhelyettese ve­zet. A május 9-én Szolnokra érkezett vendégeket a me­gyei pártbizottság épületé­ben Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára fogad­ta és tájékoztatta őket _ a megye politikai, gazdasági, társadalmi életéről, az ideo­lógiai nevelőmunka idősze­rű kérdéseiről. A delegáció tagjai ezután megnézték a város nevezetességeit, majd a megyei pártbizottság Ok­tatási Igazgatóságának mun­kájával ismerkedtek meg. Tegnap a küldöttség Jász­berénybe utazott Jakatics Árpádnak, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjének kíséretében, ahol tanulmá­nyozta a pártszervekben és pártalapszervezetekben fo­lyó ideológiai munka tapasz­talatait. A vendégek a Jász Múzeumba, a Hűtőgépgyár­ba és a városi propagandista klubban is ellátogattak. Tegnap este a küldöttség elutazott Budapestre. Megkezdődött az Akadémia idei közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) megismeréséhez, ési gazdasá­gi, valamint társadalmi-po­litikai viszonyaink és intéz­ményeink továbbfejlesztésé­hez. Szólt arról is Marjai Jó­zsef, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága meghatá­rozta gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejleszté­sének feladatait. Kormány­zati állásfoglalás született a VII. ötéves terv kidolgozásá­nak irányelveiről. Mind a hosszú távú nép- gazdasági terv kidolgozásá­ban, mind a gazdasági stra­tégia megvalósításának ku­tatási és fejlesztési szaka­szaiban számítunk a tudósok tehetségére az alapkutatás és az alkalmazott kutatások terén is, s támaszkodunk véleményükre a politika rö­vid és hosszabb távon meg­teendő lépéseinek meghatá­rozásakor — hangsúlyozta Marjai József. Amikor a kormányzat és a tudományos élet együtt­működését formáljuk, gya­koroljuk — a társadalmi munkamegosztásból adódó kötelességünket teljesítjük- A kormányzat feladata a tudo­mány véleményének kiké­rése, gondos összevetése a lakosság más szakmai körei­nek ési rétegeinek vélerné- nyével, s ennek alapján a reális, megalapozott dönté­sek meghozatala. ó kutatási feladata, hogy e döntésiekhez tudományos ér­tékű információkkal, válasz­útok kidolgozásával, s az egyes lépések hatásának és ellenhatásának bemutatásá- val. azaz sokoldalúan elem­zett tények alapján felismert ési bizonyított összefüggések feltárásával járuljon hozzá. Ehhez a tudomány részéről nagyfokú realitás-érzék, az egyes célok megvalósítása során szükségszerűen fellé­pő sokféle korlátozó tényező­höz voló alkalmazkodó késiz- ség, az olykor elkerülhetet­len kerülőutak keresésében a kormányzattal való együtt- munkálkodás szándéka szük­séges. A kormányzat és a tudo­mány közötti együttműkö­désben biztosított a kutatás­nak az az önállósága, amely­re annak előrevivő szerepé­hez feltétlenül szükség van. Ez az önállóság az új, előre mutató gondolatok szabad keresését és felkarolását, kényszer-kötöttségektől való függetlenségét jelenti. Az or­szág vezetésének érdeke, hogy ezt biztosítsa a tudo­mány számára. A dolgok természetéből fa­kadóan a kutatásra fordított összegek egy részét devizá­ban kell rendelkezésre bo­csátani. Az elmúlt időszak­ban minden területen kény­szerűségből, a külső egyen­súly megőrzése, a sokkal rosszabb elkerülése érdeké­ben szigorú import- ési devi­za-takarékosságra kénysze­rültünk, vállalva az intézke­dések kedvezőtlen hatásait. A fizetési mérleg jelentős ja­vulásával párhuzamosan — feltételezve, hogy az elért pozíciók megszilárdítása tö­retlenül folytatódik — el­kezdtük a kötöttségek foko- zatosl feloldását. Ezután arról beszélt a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, hogy ma és a következő években különösen fontos, hogy olyan tudományos eredmények szülessenek, amelyek túllépnek a labora­tóriumi kereteken, s a kuta- tás-fejlesztés-termelés és ér­tékesítés egész folyamatában megvalósíthatók. Olyan em­berek kellenek ehhez, akik harcolnak ezért, és képesek isi keresztülvinni az értékes megoldásokat. Arról is szólt Marjai Jó­zsef, hogy a kutatások terü­letén is elengedhetetlenek a széles körű nemzetközi kap­csolatok, különösen az, hogy fokozottabban éljünk a Szovjetunióval, a testvéri KGST-országokkal kialakult műszaki—tudományos együttműködésünk jól be­vált rendszerének előnyeivel, a nemzetközi munkamegosz­tás széles körű lehetőségei­vel, a nemzetközi kooperá­cióval. Különösen fontos, hogy mielőbb felzárkózzunk a nemzetközi élvonalhoz a modern biológia és az ezen alapuló biotechnológia terü­letén. Végül hangsúlyozta: — A mi kicsi, de tehetségekben bővelkedő szocialista hazánk a változó világban folyama­tosan keresi kedvezőbb helyét, az alkalmazkodás kölcsönösen előnyös formá­it. E törekvésünk sikeréhez nincsenek örök érvényű re­ceptjeink: fennmaradásun­kért és fejlődési lehetőségein­kért nap mint nap. újból és újból meg kell küzdenünk. Ebben kell együttműköd­nünk : elméleti szakembe­reknek és gyakorlati végre­hajtóknak, politikai és gaz­dasági vezetőknek: ez ma országunk és népünk érdeke — mondta Marjai József, s beszédét zárva további sike­reket kívánt az Akadémiá­nak, a magyar tudósok egész közösségének. Marjai József beszédét kö­vetően a közgyűlés tudomá­nyos programjának része­ként Biológia és társadalom címmel Straub F. Bruno akadémikus tartott előadást. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése ma zárt ülésen folytatja munká­ját. Az Alföldi Téglaipari Vállalat karcagi tég­lagyára az első négyhavi tervét — kismé-- retű téglaegységben számolva — 1 millió téglával teljesítette túl. Ez a mennyiség megközelítően 31 kislakás felépítéséhez elegendő. Az idén 38 millió tégla készül a karcagi gyárban Szakszervezeti kitiintetísek A Kereskedelmi. Pénzin­tézeti és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete ki­tüntetéseket adományozott a 25—30 éve kimagasló szak- szervezeti munkát végző dolgozóknak. Az elismerések átadására tegnap, ünnepé­lyes keretek között, Szolno­kon, a Pelikán eszpresszó­ban került sor. Hárman — Kárt Béla, az Ideál Kereske­delmi Vállalat főbizalmija; Kovács Jánosné, a Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat főbi­zalmija; Varga Nándor, a törökszentmiklósi Áfész dolgozója — a Kiváló Szak- szervezeti Munkáért kitün­tetés arany fokozatát kap­ták. Hárman ezüst fokoza­tot, huszonhármán SZOT- oklevelet vettek át, hat dol­gozó pedig emlékplakettet. A kitüntetéseket Németh Magdolna, a KPVDSZ me­gyei titkára adta át. Az ünnepségen a szolnoki Ke­reskedelmi Szakközépiskola diákjai színes műsorukkal szórakoztatták a résztvevő­ket,

Next

/
Thumbnails
Contents