Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

' s/olnoki Vas- rr, faipari S/ii vetkezel nzrmcbrn na*y teljesítmény hohasz.nosíii kaz.mok is készülnék. Képünkön . IrmezhrnKei a kazánok köpeny - lemezeit hevefe/tik Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden a gazdaságirányítás továbbfejlesztése Munkaprogram készült az állami feladatokra A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács, alapul véve a Magyar Szocialista Munkáspárt 1984. április 17-i állásfoglalását, tegnapi ülé­sén jóváhagyta a gazdaság­irányítási rendszer tovább­fejlesztésnek állami feladata­it és munkaprogramot foga­dott el a végrehajtás előké­szítésére. A munkálatok irá­nyításával és összehangolá­sával az Állami Tervbizott­ság elnökét bízta meg, egy­ben kötelezte, hogy az 1985- ben bevezetésre kerülő intéz­kedéseket olyan időpontban terjessze a Minisztertanács elé, hogy azok a harmadik negyedév végéig közzétehe­tők legyenek. A kormány felkérte a társadalmi és az érdekképviseleti szerveket, hogy közreműködésükkel se­gítsék elő az állami feladatok eredményes] végrehajtását. A Minisztertanács értékel­te a számítás technikai köz­ponti fejlesztési program végrehajtásának tapasztala­tait. Az elmúlt időszakban jelentős eredmények szület­tek a számítástechnika al­kalmazásában és elterjeszté­se feltételeinek megteremté­sében. A Minisztertanács olyan intézkedések kidolgo­zását tartja szükségesnek, amelyek a szellemi és anyagi erőforrások jobb összponto­sításával lehetővé teszik a program kiszélesítését és vég­rehajtásának meggyorsítását. A kormány figyelembe vé­ve az országgyűlésen el­hangzott észrevételeket és javaslatokat, véglegesítette a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, vala­mint a végrehajtás feladatait tartalmazó intézkedési ter­vet. Felkérte a társadalmi és az érdekképviseleti szerve­ket, valamint a tudományos intézményeket, hogy vállal­janak résizt a program meg­valósításában. A kormány áttekintette az országgyűlés tavaszi üléssza­kán elhangzott képviselői ja­vaslatokat. Kötelezte a mi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az in­dítványok megvalósításának lehetőségeit, s az eredmény­ről tájékoztassák az orsizág- gyűlés elnökét, valamint a a javaslatot tevő képviselő­ket. A szén minőségét javítják Bányászati beruházások Több hazai szénbánya vál­lalatnál korszerűsítik a régi osztályozókat, megváltoztat­ják technológiájukat, hogy az eddiginél alacsonyabb ha­mutartalmú, jobb fűtőérté­kű és kevesebb meddőt tar­talmazó szenet szállíthassa­nak a fogyasztóknak. A kül­színi osztályozó művek át­alakításával tulajdonképpen a megváltozott föld alatti szénművelési technológiához igazodnak. A minőségjavító beruhá­zások egyes vállalatoknál megkezdődtek, másutt már befejeződtek. A borsodi szén dúsítására már elkészült az óránként kilencszáz tonna szén feldolgozására alkal­mas új mosómű. Felépítésé­vel elsősorban a háztartások ellátását javítják, mert a szénnel fűtő hazai lakosok fele borsodi szenet vásárol. Bővítik a tatabányai mosó­művet, és még az idén meg­kezdik az oroszlányi s a nagybátonyi osztályozó át­alakítását is. A pécsi osztá­lyozó—mosómű kapacitását — kapcsolódva a szénterme­lés növelését szolgáló liász­programhoz — kétszeresére növelik. Ugyancsak a lakosság jobb ellátására bővítik a brikettgyárakat is. Tatabá­nyán befejeződött az a beru­házási program. amellyel évi száztízezer tonnával emelték a brikettgyár telje­sítményét, s melynek ered­ményeként a korábbinál több első osztályú terméket tudnak előállítani. Befeje­zés előtt áll a Várpalotai Brikettgyár bővítése és ter­vezik a már elavult nagy- mányoki gyár teljes felújí­tását, bővítését is. Dorogon nemrégiben megkezdték egy évi négyszázötvenezer tonna teljesítményű brikettgyár építését. A másfél milliárd forintba kerülő gyárban 1986-ban kezdik meg a ter­melést, s 5200 kalóriás kitű­nő minőségű tüzelőanyagot készítenek majd. Mezőgép­szállítmányok Tárgyalások szovjet partnerekkel A szolnoki Mezőgép Vál­lalat is bekapcsolódik a Szovjetunió intenzív élelmi­szertermelés! programjának a megvalósításába. Hogy ha­zánk legnagyobb mezőgazda- sági gépgyártó vállalata mi­képpen erősítheti integrációs együttműködését, kapcsola­tait — erről tárgyalt az a hazánkban tartózkodó szov­jet küldöttség, amely szer­dán ellátogatott Szolnokra Muhyn Alekszandr Fedoro- vics állattenyésztési és ta­karmánytermesztési minisz­terhelyettes vezetésével. Tag­jai a vendéglátó vállalat ve­zetőivel áttekintették, hogy milyen lehetőségek vannak a takarmánybetakarítás gép­rendszerének a közös fej­lesztésére, a gyártási együtt­működésre és az integráció mielőbbi megvalósítására. Tárgyaltak a melléktermé­kek hasznosítását szolgáló közös fejlesztési program kidolgozásáról is. Az idén mintegy 1 millió 300 ezer négyzetméter fűtőfelületű alumínium radiátort állít elő a Hűtőgépgyár jászboldogházi radiátor gyáregysége. Ennek közel 90 százalékát belföldön értékesítik, a többit Lengyelországba exportálják Hágai felszólítás Washingtonnak Szüntessék be a Nicaragua elleni katonai akciókat A falu reggel kiürül Több munkahely kellene... 4. óldal lövtt heti rádiő- és tévéműsor 5—6. oldal Melioráció Fiatal mezőgazdászok tanácskozása Fiatal agrárszakemberek kétnapos országos tanácsko­zása kezdődött tegnap Bé­késcsabán a meliorációról, a talaj termőképességét javító munka eddigi eredményei­ről és a következő időszak feladatairól. A vitaindító előadásban elhangzott: hazánk termőte­rületének több mint kéthar­madán valamilyen tényező kedvezőtlenül hat a mező- gazdasági termelésre. Van, ahol öntözni kell, másutt a talaj vízrendezést, javítást, s igen sok helyen komplex meliorációt igényel. A fiatal agrárszakemberekre ezen a területen nagy feladatok há­rulnak, hiszen ők lesznek a kormány által kiemelt fel­adatnak minősített meliorá­ciós program megvalósítói. Az érintett mezőgazdasági üzemekben talajjavító szak­embereket kell alkalmazni, s erre lehetőség is nyílik, hi­szen a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem szarvasi fő­iskolai karán évente végez­nek speciális képzettségű fiatalok. A hágai Nemzetközi Bíró­ság tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalásában fel­szólította az Egyesült Álla­mokat, hogy azonnal szün­tessen meg mindenfajta el­lenséges katonai tevékeny­séget Nicaraguával szemben, és szüntesse be a zsoldos­csoportoknak a nicaraguai kormány megdöntésére irá­nyuló akciói támogatását is. A felszólítás vonatkozik a nicaraguai kikötők aknazá­rának megszüntetésére is: az Egyesült Államoknak sza­baddá kell tennie a hajózást, biztosítania a nicaraguai ki­kötők megközelíthetőségét. Az ENSZ fennhatósága alatt működő nemzetközi törvényszék elutasította a washingtoni kormányzat ál­láspontját és érvelését, amely szerint a törvényszék „nem foglalkozhat” a nica­raguai panasszal. Hivatalos látogatásra teg­nap Moszkvába érkezett I. János Károly, spanyol ki­rály, az ország államfője. Út­jára elkísérte felesége, Zsó­fia királyné is. A vendégeket a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége hívta meg. A végzést a bírósági iroda vezetője hirdette ki, s közöl­te egyben: a végleges ítélet és döntés később várható az ügyben, de az Egyesült Álla­moknak addig is tiszteletben kell tartania Nicaragua füg­getlenségét és felségjogait, amelyek éppen úgy megille­tik ezt az országot, mint a térség bármely más államát. Nicaragua képviselője, Carlos Arguello Gomez nagykövet rendkívüli jelen­tőségűnek minősítette a tör­vényszék határozatát. „Ez nagytan hozzájárulhat a térség békéjének helyreállí­tásához” — mutatott rá. Washington jogi képvise­lője kijelentette, hogy „a sürgősségi határozat érvé­nyét a végleges ítélet szabja majd meg”. Elhárította azt, hogy bármilyen egyéb meg­jegyzést fűzzön az Egyesült Államokat teljesen egyértel­műen elmarasztaló végzés­hez. A spanyol uralkodót és fe­leségét a repülőtéren Nyiko- laj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese kül­(Folytatás a 2. oldalon.) I. János Károly Moszkvában ma Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxv. évf.109. bz. 1984. május u., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött az Akadémia idei közgyűlése Felszólalt Marjai József Tegnap az MTA vári kongresszusi termében megkezdő­dött a hazai tudományos élet idei egyik legjelentősebb ese­ménye: a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Az évente ismétlődő közgyűlések sorában ez a 144., a tanácsko­zás központi témájára biológia és társadalom kapcsolata. A közgyűlés tegnapi, kibővített zárt ülésének elnökségé­ben helyet foglalt: Aczél György, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Szentágothai János, az MTA elnöke, Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára, Pach Zsigmond Pál, Polinszky Károly és Somos András az MTA alelnökei. Az Akadémia 144. közgyű­lését Szentágothai János nyi­totta meg. Bevezetőben hang­súlyozta: az idei munkaköz­gyűlésen a biológia, az a tudomány kerül napirendre, amelyet még tíz évvel ez­előtt is a jövő század tudo­mányának tekintett a világ. A biológia kérdései már az emberiség létfontosságú kér­déseivé váltak. E feladatok megoldásában hazánk jelen­tősen érdekelt, mint olyan, jelentős mezőgazdasági és élelmiszeripari lehetőségek­kel rendelkező ország, ahol a környezetet a mezőgazda- sági termelés és az ipar fej­lesztése olykor veszélyezteti. Szentágothai János meg­nyitója után átadták az aka­démiai aranyérmet és az akadémiai díjakat a tudomá­nyos életben kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó kutatók­nak. A kitüntetések átadása után Marjai József üdvözöl­te az MTA közgyűlését­Marjai József, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszön­tötte az MTA közgyűlését, annak résztvevőit. A köz­gyűlés — mondta — nem­csak a magyar tudományos életnek, hanem egész tár­sadalmi életünknek és gaz­daságunknak is rangos ese­ménye. Röviden áttekintve nép­gazdaságunknak az elmúlt időszakban elért eredménye­it, megállapította: kemény és következetes aprómunká­val értük el, hogy külgazda­sági egyensúlyi helyzetünk romlása megállt, olyan tel­jesítményeket mutattunk fel az export-, valamint az im­portgazdálkodásban, ame­lyekkel nemcsak megőriz­tük, hanem erősítettük az ország tekintélyét, hitelét, javítottuk pozícióinkat a világban. A magyar tudomány nagy erőfeszítéseiből mind a ter­mészet-, mind a műszaki tu­dományok terén olyan figye­lemre méltó eredmények születtek — hangsúlyozta a kormány elnökhelyettese —, amelyekre komoly, tényle­gesen értékesíthető gazdasá­gi teljesítmények is épülhet­tek. Ezek — közvetlenül vagy közvetetten — eddig is fontos hozzájárulást jelen­tettek külgazdasági egyen­súlyunk javításához, a gaz­daság egészséges továbbfej­lődésének feltételeit célzó társadalmi erőfeszítéseink si­kereihez, beleértve ebbe a lakosság életkörülményeinek megőrzését. Hasznosnak bi­zonyultak azok a társada­lomtudományi kutatások, amelyek értékes adalékok­kal járultak hozzá a magyar társadalmi valóság mélyebb (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents