Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-09 / 107. szám
1984. MÁJUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 | A tévé képernyője előtt Hogy a Hamlet, Shakespeare tragédiája remekmű, aligha mondok vele újat; hogy megszületése óta minden kor kereste és meg is találta benne a neki valót, ezt is bemutatók sora bizonyítja — külföldön és nálunk egyaránt. A Hamlet-el őad ásóknak, amelyek új és új megközelítésből születtek, se szeri se száma. Elegendő utalnom a közelmúlt néhány hazai példájára, így a szolnokiak előadására, melyben érdekes szempontként Polo- nius lépett elő mellékfigurából szinte főszereplővé, vagy a győriek produkciójára, amelyben a látvány jutott meglehetősen nagy szerephez. Hamlet tévéfilmen Ismervén Esztergályos Károly rendezői egyéniségét, szélsőséges megoldásokra is hajlamos művészi természetét, nem alap nélkül várhattunk tőle egy újabb, valóban modern Hamletet, azaz klasszikus drámát „vakmerőén” merész tálalásban. Ezzel ellentétben, meglepő módon Esztergályos ezúttal túlságosan is tiszteli a szerzőt, Shakespeare nagysága mintha bénítóan hatott volna rá. Ugyanis Hamletjében — tévéfilmjét pénteken sugározta a televízió — semmi olyan merőben újat nem fedezhettünk fel, ami a dráma teremtő újjáképzelésére val- lana; amiből kisejlenék, hogy egyáltalán mi az, amiért felvállalta Esztergályos ezt a jelentős feladatot ma, a nyolvanas évek elején. Műve ily módon helyenként szép és összességében becsületes munka, mégsem reve- láns erejű. Ez a Hamlet valahogy nem igazán mai töltésű. Nem sistergésen indulatos, robbanásig teli feszültségekkel. A harc, amelyet egy ifjú ember vív önmagáért és a gazsággal bepiszkított világgal szemben a szép tisztaságért, ez a küzdelem nem képes sodrásával magával ragadni. Pedig Gálffi László — ő játssza a címszerepet — megjelenésében, habitusában eszményien mai Hamlet, akiben nem a fizikai erő dominál — alakja vékony és törékeny —, hanem a lélek ereje. Érezni: nagy lélek lakik ebben a fiatalemberben. Érzelmek és gondolatok nemes egyensúlyban vannak benne. Nem izgága alak, holmi „modern” lázadó, de minden szavában lázadás van, egy új emberibb világért perelő. Tekintete nem lángol, de ha felizzik benne a szenvedély, rögtön tüzet vet. Otthonosan mozog a királyi udvarban, de látni, hogy idegenül érzi magát ebben a bűnös világban és elvágyik valahová, máshová innen. S nem valami testetlen vágyakozás ez, tartalma konkrét: oda kívánkozik, ahol az emberség és a tisztesség törvényei uralkodnak — hiánytalanul. Ami tehát Gálffi László játékát illeti, nem kell fukarkodnunk a dicsérettel. Az elmondottakon túl Ham- letje még ártatlan gyermek is, akiben a jóság természetadta tulajdonság. De sajnos még az ő játékából is hiányzik némelykor a kellően magas feszültség. Ami pedig a rendezői szándékokat illeti — a rádióújságban előzetesként közreadta őket Esztergályos — arról meggvőz ez a tévéfilm. hogy Hamlet „se nem dán. se nem magyar, se nem királyfi, hanem csak egy fiú”, de arról már nem. hogy Hamlet alakjában mai magunkat láthatjuk viszont. Nem tudja megteremteni az azonosulás, a főhőssel való benső kapcsolat mai'hullámhosszát. Ehhez túlságosan tartózkodó a rendezés, s túlságosan is mindent a főalakra bíz ez a tévéfilm. Komor képet fest a hamleti világról, de ebből a komorságból hiányzik valahogy az a belső ragyogás, ami a komornak is méltóságot adhatna. Mert ha „megdicsőiteni” nem is illik ezt az ifjú Hamletet, (a tévéfilmtől mi sem áll távolabb, mint ez, For- tinbras Hamletet ' dicsérő szavai nem is szerepelnek Esztergályosnál) az azonban tény, hogy a nagyság igézete nem hiányozhat a Hamletból még film formájában sem. A nagyságé — a mai ember szemszögéből és korunk eszközeivel ábrázolva. Egyébként a tévéfilm póz- talan egyszerűsége megnyerő; rokonszenvesen néhány látványosabb elemtől eltekintve Esztergályos a lelki történésekre összpontosít; a közelképet modorosán nem erőlteti, de közelről mutatja meg azt, amit igazán fontosnak, lényegesnek tart. (Operatőr Bíró Miklós). A teremtő képzeletnek azonban a képek komponálásában is nagyobb teret lehetett volna adni. Ami a színészi teljesítményeket illeti, hogy tudniillik a Hamlet többi szereplőjéről, a szerepek alakítóiról eddig nem esett szó, sajnos, közülük nem is emelkedett ki senki: játékukat a tisztes helytállás jellemzi. Akár Lukács Sándor Clau- diusára, akár Gyöngyössy Katalin királynéjára, akár Benkő Gyula Poloniusára gondolok. Sokféle Hamletet láthattunk már, köztük nem egy tökéleteset. Ez a mostani televíziós változat, ha vannak is értékei vitathatatlanok, aligha sorolható az emlékezetesen nagy teljesítmények közé. Röviden Az évfordulók méltó megünneplése, a hagyományosan visszatérő ünnepek, mint amilyen az anyák napja is, nem kis gond a televízióban. Főhet a feje a szerkesztőnek, mi kerüljön bele és mi legyen a formája. A rendezőnek sem könnyű a dolga, mi újat lehet kitalálni immáron évtizedek óta. Olyasmit, ami például az anyaság felemelő érzéséről, szépségéről, gyermek és édesanya bensőséges kapcsolatáról lélekig hatolóan szólhat. Hány és hányféle szerkesztett műsort láthattunk már ebből a fajtából is! Nos, az „Adassék nekik gyönyörűség” mégis azt igazolja — vasárnap délután láthattuk —, hogy a „hagyományok terheinek” súlya alatt is lehet figyelemre méltóan újat létrehozni még a montázs műfajában is. Ezúttal filmekből vett részletek, költői sorok és muzsika adták az alapanyagot ahhoz a színes szőtteshez, amelyet ügyesen szőtt meg a televízió alkotó gárdája. Felvillantak az Emberek a havason, a Valahol Európában és az Árvácska képei, felhangzottak Juhász Ferenc, Nagy László, Zelk Zoltán, Petőfi Sándor, Kiss Anna, Ratkó József versei és a Kormorán együttes zenéje — új egységbe ötvöződve. És alig felejthetjük el Patkós Irma áhítatos öregasz- szonyát és Hegedűs D. Géza sajátosan férfias líráját és mákokat is említhetnék. Színesen szólt ez a műsor az anyai szeretetről és az anyák szeretetéről. Szerkesztette Horváth Tünde, képernyőre rendezte Koltay Gábor. Kevésbé sikerült a Radnó- ti-emlékműsor, amelyben főiskolások mondták — többnyire — a 75 éve született költő verseit: nem sok meggyőző erővel, „kamaszosan” mutálva, és zavaró ötletekkel „dúsította” a rendezés is Radnóti rendkívül fegyelmezett lírai világát, szigorú költői rendjét. Ez az összeállítás nem csinált kedvet a versek olvasásához. — VM — Záporpróba az Operaház új színpadán Klub az iskolában Szórakozva tanulnak —Segítség a pályaválasztáshoz A klub-napközi szakköreinek munkáiból kiállítást rendeztek az iskolában A megifjodó Operaház új színpadai tegnap reggel víz alá került: zápor próbán vizsgáztatták — a tűzoltók és a szakmabeliek, előtt — a dalszínház legfontosabb biztonsági berendezését, amelynek 600 m hosszú csőhálózatára felszerelt 184 vízszórórózsa 26 méter magasságból sűrű vízfüggönnyel árasztotta el a játékteret. A Csőszerelői pari Vállalat dolgozói készítették ezt a tűzvédelmi berendezést, amelynek tartályaiban 80 köbméter vizet tárolnak — óvatosságból a szükségesnél mintegy 50 százalékkal többet. Ezúttal csupán a víznek egy részét használták fel, mert azt Vizsgálták, beteríti-e a víz a színpad minden talpalatnyi helyét. A szakértők szerint a próbán a berendezés sikeresen vizsgázott. Később tovább folytatják a szükséges ellenőrző vizsgálatokat. Az új berendezés jóval nagyobb, mint a régi, mert szükség esetén a hátsó színpadot is elárasztja vízzel. Az ütemterveknek megfelelően megkezdődtek a színpad 16 süllyeszthető és emelhető pódiumának egységenkénti ptíóbái is. Az Operaház Dalszínház utcai oldalán pedig már § tadták a művészek öltözőit, s a bebútorozással, a szekrénysorok, az öltöző- és sminkpultok elhelyezésével a visszaköltözködés is megkezdődött. Május végéig még két nagy épületrészt adnak át a Középületépítő Vállalat dolgozói: ai két hatalmas, díszletfestő műtermet a hozzájuk tartozó műhelyekkel és raktárakkal;. valamint az épület felújított tetőzetét. A több mint 10 ezer négyzetméter felületű tetőt műemlékpalával borították, kicserélték a palát tartó deszkázatot, a szigetelést és a tetőszerkezet meggyengült gerendáit. Az épület kőhomlokzatának csaknem 60 millió forint értékű felújítási munkálatai. a málladozó és sérült kőelemek pótlása és a levegő szennyeződésétől piszkosszürkére színeződött. felületek megtisztítása is megkezdődött. A nézőteret pedig hamarosan elfoglalják az asztalosok, és felszerelik a széksorökat. A szárnyra kapott híresztelések ellenére nem készítettek új, 'kényelmetlen székeket, hanem megőrizték a régieket, de ezek már természetesen felújítva, új huzattal bevonva kerülnek régi helyükre. Az építők eddig teljesítették a rekonstrukció ütemtervét, s minden lehetőség adva van ahhoz, hogy szeptember 27-én, a nyitáskor minden készen fogadja a közönséget. Első látásra semmi különös nincs ebben a magas, szikár, szemüveges, őszes hajú, rekedtes hangú, 73 éves emberben. Hacsak az nem, hogy még ma is fiatalokat meghazudtoló kitartással kutatja a régmúltat, egyszóval dolgozik. A tavaly átadott 45 ezer kötetes könyvtár helytörténéti gyűjteménye között beszélgettem Szikszai Gábor nyugdíjas pedagógussal, Jászapáti történetének avatott ismerőjével. Ebben a községben született, paraszti családban nevelkedett öt testvérével együtt. Ott járt elemibe, s az érettségét bizonyító oklevelet is Jászapátin állították ki. A szülők biztatták, tanulj fiam, és tanácsukat megfogadva Egerben tanítóképzőt, majd Szegeden tanárképzőt végzett. Magyar—történelem szakos tanár lett. Friss diplomásként a szülőföld, az ismerősök, a barátok hívására hazajött, és a Központi Ál-, talános Iskolában kezdett tanítani, ötvenhárom táján az iskola igazgatását;,' majd a diákotthon vezetését bízták rá. 1971-ben. hatvan éves korában a „tornyos iskola” igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba. Azokban az országokban, amelyekben „félnapos” az iskola, mindenütt gond a diákok szabad idejének észszerű és célszerű kitöltése. Különösen égető probléma ez azoknál a családoknál, ahol mindkét szülő dolgozik. Különböző megoldásokkal kísérletezgetnek a tanulási és a szabad idő arányainak helyes felhasználására. A leg- kezdetlegesebb forma a gyermekmegőrző funkciót "betöltő „napközi”, vagy tanulószoba ahol a jobb sorsra érdemes kisgyerekek többnyire ugyanannak a tanteremnek ugyanazon padjaiban zsúfolódnak délután is, mint délelőtt. A különbség csupán annyi hogy más a tanulás formája, s más pedagógus „vigyáz” rájuk. A jobb anyagi lehetőségiekkel rendelkező országokban — és nálunk elsősorban a komplex nevelési központokban, ahol azonos szervezeti és építészeti egység az iskola, a könyvtár, a művelődési ház. a mozi stb. — máir megteremtették a föltételeket a diákok tanulási és szórakozási szokásaik helyes kialakítására. Ennek egyik sarkalatos pontja: a diák szívesen ott maradjon -az iskolában a Negyven évig állt az oktatás szolgálatában. Lelkiismeretes munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Többek között megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát is. Mindig szerette faluját, igazi patrióta. Már aktív tanárkodása idején is gyűjtötte és jelenleg is gyűjti a községre vonatkozó régmúlt adatokat, mert azt tartja, hogy a mindenkori élők magukat becsülik meg azzal, ha elődeik tiszteletreméltó cselekedeteit ismerik, és ápolják haladó hagyományaikat. Nyugdíjba vonulása óta fokozottan foglalkozik szűkebb hazája, Jászapáti t helytörténeti emlékeinek felkutatásával. Irt helytörténeti dolgozatokat, melyekben feldolgozta a Jásztej múltját. Velemi Endre életét és munkásságát. Kitartó, szorgos, mindenre kiterjedő kutatómunka előzte meg a ..Helyismereti olvasókönyv az én falum Jászapáti történetéhez” című könyvének megírását is, mely 1526-tól napjainkig 370 oldalon keresztül elemzően bemutatja a község múltját. Ez a munkája 1980-ban a szolnoki Damjanich Múzeum pályázatán első díjat nyert. tanítási órák befejeztével is, jól érezze magát, s a délutáni tanulás előtt, vagy után hasznos, kedvére való szórakozást találjon. A karcagi Arany János úti Általános Iskolában már évek óta próbálkoznak a diákok délutáni elfoglaltságának célszerű szervezésével. Ez annál is inkább nagyon fontos, mert az iskola tanulóinak több mint egyharmada cigány sízármazású, s a szülői ház körülményei nem minden esetben megfelelőek a tanuláshoz. A klub-napközi a jelenlegi formájában ' egészen fiatal, de az iskola nevelői máris örvendetes tényeket tapasztalnak- De mi is ez a klub-napközi? Az egésznapos iskolai foglalkoztatás része, amikor is a tanuló megtanulja a következő napra feladott tananyagot, s a délután fennmaradó részében hajlama és készsége szerinti szakköri foglalkozáson vesz részt. Jelenleg közel száz ötödik- nyolcadik osztályos tanuló vesz részt a klub-napközi foglalkozásain, s főleg az ötödik, hatodik osztályos gyermekek tanulmányi eredménye javult számottevően. A klub-napköziben különböző csoportokban tanulnak Valódi pedagógus egyéniség, szereti a gyermekeket. Saját bevallása szerint az is ösztönözte az említett könyv megírására, hogy megköny- nyítse a fiatalabb generáció múltban való eligazodását. Az utóbbi években a hely- történet jelentősége megnőtt az oktatásban. Nagyon fontos a haladó múlt ismerete, mert a jelen többek között abból is táplálkozik. Most készült el csaknem 600 fotóval „Jászapáti képeskönyve”, mellyel Szikszai tanár úr ismét elévülhetetlen érdemeket szerzett. Jelenleg a község történetét írja „Az én falum negyven esztendeje” címmel, mely Jászapáti felszabadulásától, vagyis 1944. november 13a gyerekek, a legjobb tanulók nevelői felügyelet nélkül. Ahol szükséges, természetesen ott vannak a szaktaná- nárok. A kétórás szil énei u- mot a szakköri foglalkozás követi, a gyerekek 12 féle foglalkozásból! választhatják ki a kedvükre valót. A szakkörök fenntartásához, vezetéséhez nagy segítséget adnak a város üzemei és szövetkezetei, valamint a szülők. Nem csupán arról van szó. hogy a különböző szakkörökben — a fazekas, főzőcske, természettudományi, nyelvhelyességi, díszítő, stb. — a gyerekek szórakozva tanulnak, de a pályaorientációt is segítik ezek a foglalkozások. A karcagi Arany János úti nevelőik kezdeményezése és munkája példamutató, a klub-napközi elterjedése aiz általános iskolákban mindenképpen hasznos lenne. A lehetőségek minden bizonnyal tovább bővülnének, ha az iskolán kívüli közművelődési szervek mielőbb meglátnák a kilub-napköziben rejlő művelődési lehetőségeket, s konkrét segítséget adnának az iskoláknak. — ti — tói 1984. november 13-ig terjedő időszakot öleli fel. A Vágó Pál Helytörténeti Emlékház egyik alapítója és hosszú ideig az ott lévő gyűjteményt is gondozta. Jelenleg is aktív, előadásokat tart és vezeti a helytörténeti szakkört. A szűkebb haza szeretetére és tiszteletére próbálja nevelni a község lakóit, legfőképp a fiatalokat azzal, hogy megismerteti őket elődeik nem mindig könnyű életével, hétköznapjaikkal, szokásaikkal. Szikszai Gábor nemcsak tanítványait nevelte a közösségért tenni akaró emberekké, példáját két lánya is követte. Egyikőjük 12 éve tanítja — talán nem is véletlenül — a jászapáti gyerekeket történelemre, magyarra, rajzra, a másik lánya pedig az olvasás, a könyvek szeretetét kívánja tovább adni, mint a nagyközség könyvtárának vezetője. Mindig azon volt, hogy teljes életet éljen, ott ahol született, él, dolgozott és dolgozik ma is. mindezt úgy. hogy ne veszítse szem elől a közösség érdekeit sem. Többek között ezt ismerte el a jászapáti tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága azzal, hogy a közelmúltban Jászapáti Nagyközségért plakettet adományozta Szikszai Gábornak. Nagy Tibor A műit kutatója
