Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-08 / 106. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁJUS 8. Szocialista brigádok a közösségi művelődésért Olvasótábor felnőtteknek A szolnoki ének.zene tagozatos Kodály Zoltán Általános Is­kolában szombaton rendezték meg az ének-zene tagozatos is­kolák megyei hangversenyét. Képünkön a jászberényi Székely Mihály iskola kórusának tagjai. Az együttes a szolnoki Ko­dály Zoltán iskola énekkarával együtt elnyerte az Év kórusa címet Hamlet diákokkal Szentesi gimnazisták Sznlnokon Tizenkét esztendeje a Hazafias Nép­front támogatásával, a Mű­velődési Minisztérium anya­gi hozzájárulásával évről évre olvasótáborokat szer­veznek országszerte. Ezek­nek a művelődési, kisközös­ségi kezdeményezéseknek legfőbb célja, hogy sajátos módszereivel, a kiscsoportos beszélgetések segítségével elsősorban együttgondolko­dással segítse a résztvevőket személyiségük formálásá­ban, önmaguk és környeze­tük megismerésében. E táborok többségét a fiatalok, főképpen a 10—18 éves korosztály részére ren­dezik. Csak elvétve talál­kozni olyan vállalkozással, amely a felnőtteket vonja be, holott a közművelődési célok, a közösségben élés, a nemzetben és emberségben gondolkodás életkortól füs- getlenül alapvető szükség­let. magatartásunk megha­tározója kell, hogy legyen. Az olvasótáborok több mint egy évtizednyi múlt­jukkal bizonyították, hogy jelentős mértékű szellemi erőt képesék egyesíteni, il­letve mozgósítani. Nemcsak literátorok, hanem művé­szek, pedagógusok, könyvtá­rosok. tudósok, szóval több­ségében ..megszállott” em­berek karolták fel a tábo­rok ügyét, szolgálva ezzel az Olvasó népért mozgalmat és segítve, hogy egyik legdi­namikusabb hajtásává vál­jék. Természetesen nem volt minden tábor az elképzelt, kívánalmaknak megfelelő színvonalú. Voltak, amelyek zárt. merev tanfolyamszerű rendszerűek, a megfelelő előkészítés hiánya miatt nem voltak képesek őszinte kapcsolatteremtésre kész légkört teremteni- A felnőt­tek olvasótáboraiban sokszor éppen a túlzott iskolai kö­rülmények hátráltatták a cselekvő együttlét érvénye­sülését. A jó táborokban — ahol egyfajta értelmi-lelki terá­pia érvényesülhet — a könyvtárosok, a pedagógu­sok, sőt a szocialista brigád­tagok, az ipari munkások úgy érezhették, hogy olyan szel­lemi törekvés részesei, amelynek hozamával — ha jól gazdálkodnak — menta­litásuk. magatartásuk, kul­turáltságuk tartalmasabbá válhat. A jó olvasótábor természetesen nem csoda­szer. Nem helyettesítheti 10—14 napos együttlét sem az iskolát, sem, a könyvtá­rat vagy éppen az otthoni légkört. De sajátságos mó­don és speciális eszközeivel, módszereivel szerepet játsz­hat abban, hogy az emberi közösségekben itt-ott egész­séges erjedés, szellemi pezs- dülés induljon meg. Az ol­vasótábori szellemi műhe­lyek elmélyültebb, okosabb gondolkodásra késztethet­nek. Az idén mintegy másfél­száz olvasótáborba majdnem tízezer 10—18 éves fiatal, általános iskolás, középisko­lai tanuló, ifjú szakmunkás- jelölt indul útnak, hogy a gondtalan nyári időtöltés he­lyett talán éppen magyarsá­gunk gyökereivel, vagy nyelvünk kifejező erejének gazdagságával, vagy önis­meretünk meghatározó té­nyezőivel -ismerkedjék. Tisz­teletreméltó szándék, hiszen mindezekért alapos munka vár nemcsak a szakmai ve­zetőkre. de a bekapcsolódni szándékozó fiatal gondolko­dókra is. Figyelmünket azonban fordítsuk arra a mindössze talán tucatnyi felnőtt-tábor­ra. ahol majdani községi könyvtárosok, gyermek- könyvtárosok, napköz; ott­honban tevékenykedő pe­dagógusok és — szocialista brigádok képviseletében — üzemi munkások, termelő­szövetkezeti dolgozók alkot­hatnak művelődő közössé­get, Az utóbbiak azért hagy­ják ott néhány napra mun­kahelyüket (remélhetőleg megértőén kapnak eltávozá­si engedélyt!), hogy hozzá­járulhassanak szellemi, lel­ki. s közösségi készségük ki­bontakoztatásához, fejleszté­sének gyakorlatához. Ehhez szükségesek a megfelelő eszközök, a könyvek, a kü­lönféle közösségteremtő, képességfejlesztő foglalkozá­sok, beszélgetések, viták, eszmecserék és természete­sen — játékok is. (hiszen a játék utáni vágyakozást felnőttkorban sem kell szé­gyellni-) A vállalt cél teljesítése nem szerény jelentőségű, jó lenne tudni, hogy ezzel nemcsak a táborok szerve­zői, résztvevői vannak tisz­tában. hanem mindazok, akitk hozzájárulhatnak ah­hoz, hogy a felnőttek tábori jelenlétét egyúttal szakmai továbbképzésnek is tekint­sék. A tudásnak, a művelt­ségnek, az olvasás szüksé­gességének tekintélye — úgy tűnik, az utóbbi időben — veszélyben van. Az alko­tó, gondolkodó munkaerőre pedig minden munkahely­nek szüksége van. Ma már nem lehet helye annak a nézetnek, hogy csak a gaz­dasági követelményeknek tegyünk eleget, a művelődés másodlagos. Akkor tudunk csák a társadalom fejlődé­séért korszerű gondolkodás­sal tenni, ha a munka és a kultúra egységét tudjuk megteremteni magatartá­sunkban, életmódunkban. Az igazi olvasótábor ezek­nek a szándékoknak az elő­segítéséért, támogatásáért van. az emberért. Speciális katalizátor szerep vár a beszélgetések, a kiscsoportos foglalkozások során az elő­adókra. a táborozókra. Érde­mes nagyobb figyelmet szen­telni és egyetértőén támo­gatni az olvasótáborok mun­káját. Németh László szava legyen akár az olva­sótábort munka mottója is: „... a műveltség nem ün­neplő ruha, amelyet hordani kel-1- A műveltség a helyt­állás segédeszköze, a kife­jezés szerszáma, a vállalko­zás fegyverzete. Az a mű­veltség. amely csak művelt­ség, meddő és fonnyatag”. M. I. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium végzős drámata- goaatos osztálya a hét végén, pénteken és szombaton este mutatta be Shakespeare iHamllet cfmjű dirámá.lából készült színjátékát Szolno­kon, ai Varga Katalin Gim­náziumban. Az előadást Ke­serű Imre, a szentesi gimná­zium tanára rendezte, a cím­szerepet is ő játszotta. Keserű Imre és negyedi­kesed a „szegény színház” eszköz- és formakészletével hozták létre az előadást. Le­csupaszított térben^ minden külsődleges eszköz nélkül. A jelmezekben hétköznapi vise- leteink lényegülnek át. Bár­sonyfarmer, pólóing, saru és mindenkin a zsákvászon kö­pönyeg. A kellékek haszná­lata is a legszükségesebbre redukálódik. (Csak amivel konkrét és elengedhetetlen játék van, azt használják.) Az erős gondölatiságú elő­adásban visszafogottan, nem a figurát alakítva, hanem a szerepben önmagát felmutat­va jélenik meg a játszó, és pillanatnyi belső állapotai is tükröződnek a játékban. A párbeszédek ritmusát ke­mény, sokkolóan felfokozott fizikai akciók váltják. és ettől a hatáselemtől az elő­adás őszintesége nemcsak művészi, de emberi értéké­ben is felfokozottá válik. Keserű jól ismeri a „sze­gény színház” formakészletét és a Hamletben a szegedi JATE színpad tíz évvel ko­rábbi hagyományaihoz nyúl vissza. (Ö is tagja volt az egykori együttesnek.) Ezt a hagyományt nem konzervál­ja, hanem építően gondolja tovább. Tiszta, megrendítő a szen­tesi negyedikes dlrámatago- zatos osztály Hamletje. — Rigó — |A rádió és la televízió műsora SZOLNOKISTÜDIO: 17. Oü: Műsorismertetés. Hírek. — 17.06: Georg Harrison énekel. — 17.15: A Nagykunság is kiállítja . . . Szolnok megyei fiatalok a Nyílik a rózsa nóta­versenyben. — 17.40: Apró-csep­rő közügyek. Szerkesztő-ripor­ter: Kardos Ernő. — 17.55: Könnyűzene vonósokra. — 18.00: Alföldi krónika. — 18.15: Az Asia együttes felvételeiből. — 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsor előzetes. KOSSUTH: 8.27: Cseppből a tengert. . . III. rész. Szakács Sándor gaz­daságtörténész műhelyében (ism.). — 9.00: A hét zeneműve. Händel: Izrael Egyiptomban — oratórium. — 9.30: Fényes Sza­bolcs műveiből. — 9.44: Nádi hegedű. Muzsikáról gyerekek­nek. — 10.05: MR 10—14. Isko­lák — őrsök — barátok. — 10.35: Az Állami Népi Együttes mű­sorából. — 11.28 : A podolini kí­sértet. Folytatásos rádiójáték. X/6. rész. Krúdy Gyula regé­nye rádióra alkalmazva. — 12.30: Ki nyer ma? (élő). — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: A Rá­dió Dalszínháza. Juanita csókja. Miljutyin operettjének rá dió vál­tozata. — 14.35: Brenta: Hősi fanfár. (Liege-i szimfonikus ze­nekar fúvósegyüttese vezényel: Julien Ghyoros). — 14.41: Arc­képek az orosz irodalomból,. Gorkij ön.vaRomása — II. rész. — 15.05: Holnap közvetítjük. Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye Lehel György ve­zényletével. — 15.28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora. Az or­szággyűléstől a tanácsülésig. — 16.00: Délutáni Rádiószínház. A feladatot vállalom. Hangjáték. — 16.47: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik- — 17.05: Be­vezetés a filozófiába. Társadal­mi közösségek és az egyén. — 17.35: Berki Géza: Szép masz­kok. (Magyar Rádió esztrádze- zenekara, vezényel: Gyulai Gaál János). — 17.45: A Szabó csa­lád. — 19.15: A Rádiószínház be­mutatója. — Hamlet király. Mi­los Rejnus hangjátéka. ^— 20.12: Csehszlovák művészek operafel­vételeiből. — 21.00: Tudomány és gyakorlat. Üvegipari kutatá­sok. — 21.30: Népzenekedvelők­nek. Fúvóshangszerek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Marais: La FoLlia. (Jordi Savai — viola da gamiba, Anne Gallett — csembaló, Hopkinson Smith basszuslant). — 22.50: Közmeg­egyezés és nyilvánosság. — 23.00 Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. — 0.10: Madrigá­lok. PETŐFI: 8.05: Cseh fúvószene. — 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.). — 8.35: Társalgó. — 10.00: 2ene- délelőtt. — 12.25: Gyermekek könyvespolca. — 12.35: Melódia­koktél. — 18.25: Látószög. — 18.30: Májusi muzsika. — 13.45: Zenés délután. — 14.00: Opera­slágerek. — 14.35: Tánczenei kok­tél. — 15.20: Könyvről — köny­vért. — 15.30: örökzöld dalla­mok. — 16.35: Csúcsforgalom. — 18.00: Kamasz-panasz. — 18.35: Moszkvából érkezett. A Grúz kamarazenekar felvételeiből. — 19.05: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. — 19.25: Ve­szélyes viszonyok. — 19.35: Csak fiataloknak! — 20.35: Magyar anekdotakincs. — 21.02: Helena Vondrackova és Petr Spáleny énekel, Miroslav Kefurt gitáro­zik. — 21.30': Híres történetek — nagy egyéniségek. — 22.30: Gyöngy Pál szerzeményeiből. — 23.20: Nóták. S. MOSOK: 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Ka­marazene magyar előadóművé­szek tolmácsolásában. — 10.13: A Berlini Rádió szimfonikus ze­nekarának1 hangversenye. Vezé­nyel : Riccardo Dhailly. —12.19: A ki sérte tkástély. Részletek Mo­ni uszko operájából. — 13.07: XX. századi magyar politikusok. Bethlen István. — 13.37: Bliues- fe Ív ételekből. — 14.00: Világúj­ság. — 14.20: Hangszerszólók — magyar szerzők műveiből. — 15.05: James King operaáriákat énekel. — 15.31: Orosz kamara- muzsika. — 16.45: Labirintus. — 17.00: A Capella Savaria együt­tes hangversenye. — 18.08: Kal­már Magda operaáriákat énekel. — 18.30: Na maternjem jezyku. A Magyar Rádió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécs­ről. — 19.05: ln der Mutterspra­che. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. Pécsről. — 10.35: Új Mozart-le- mezeinkből. Négy kürtverseny. Hermann Baumann és a Salz­burgi Mozarteum zenekara, ve­zényel: Leopold Hager. — 20.32: Vasvári Pál dzsesszegyüttese játszik. — 21.00: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 22.29: Szó­lítják hattyú. Népek költészete Nagy László fordításában. Dylan Thomas versei. — 22.49: Ilja Zelenka műveiből. Televízió 8 00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.. színes). 8.05: iskolatévé: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) Hőerőgépek. 8.30: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) Szórakaténusz. Síppal, dobbal, nádi hege­dűvel. (A zenei hangok) (színes). 8.45: Éneklő ifjúság. Viva la musica! Virágom, ha) virágom! (színes). 8.55: Biológia (ált. isk. 8. oszt.) A törzsfejlődés története (színes). 9.20: Fizikai kísérletek 1. Az abszolút 0 fok közelében. 9.30: Aki mer, az nyer!'9. rész. Matematiltavetélkedő az ált. isk. 5—6. osztályasai- nak. Középdöntő 5. osztály (színes). 10.05: Fényképek a fajon. Szovjet tévéfiLm 2/1. rész (színes). 11.35: Képújság. 15.00: Iskolatévé: , És láthatom Is, amit olvastam”. Mese otthon, az olvasókönyvben és a képernyőn. 15.40: Kirándulók, figyelem Amit a kullancsokról tudni kell. 15.55: Deltácska. Az állatok táplálkozása. 16.20: Hírek. 16.25: Mozart: D-dúr diverti­mento (színes). 16.40: Tigris. Thor Heyerdahl kalandos utazása 4/1. rész: Az építés (ism., színes). 17.30: A gyalogosok védelmében. Az Országos Közlekedés­biztonsági Tanács filmje. 17.35: Képújság. 17.45: A zongoránál: Körmendi Vilmos (színes). 18.15: „Emberiséggel a békéért!” A Reflektor szerkesztőség műsora 18.40: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén (színes). 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (színes). 19.15: Esti mese (színes). 19.30: Tv-híradó (színes). 20.00: Egy szélhámos karrierje. Lengyel filmsorozat 7/1. rész (színes). 21.00: Stúdió ’84. A televízió kulturális hetilapja (színes). 22.00: Földi paradicsom. Dokumentumíilm 2/1. rész (színes). 23.15: Tv-híradó 3. (színes). 2. MŰSOR: 18.00: Képújság. 18.05: Csak gyerekeknek: A zöld erdő meséi. Amerikai rajzfilmsorozat (színes). 13/9. rész: A rakoncátlan négyek (ism.). 18.30: Kolozsvári vendégünk: Kányádi Sándor (ism.). 19.10: Autó-motorsport: A Telesport technikai magazinja (színes). 19.30: Vezényel: Cradg Zarbe. A Magyar Televízió karmesterversenyének győztese (ism., színes). 21.10: Tv-híradó 2. (színes). 21.30: Reklám. 21.35: Egy fogadós feljegyzései. Angol film (színes). 22.45: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ: 16.05: Hírek 16.10: Német nyelvtanfolyam haladóknak. 19. lecke. 16.30: A titokzatos fennsík. Ütirajzfilm. 17.00: Kicsinyek meseműsora (ism.). 17.45: Szakmunkástanulók műsora. 18.15: Bratislava! lira ’82. A nemzetközi dalfesztivál műsorából, felvételről (ism). 18.30: A 21. emelet adása. Ifjúsági műsor. 18.55: Kerékpáros békeverseny, felvételről. 19.20: Esti mese. (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Fiatalok tv-klubja. 21.30: Időszerű események. 22.00: Egy pillantás a tükörbe Tévéjáték. BUKAREST: 15.15: Diákfórum. » 15.40: Csehszlovákia 1984. 16.05: Állattenyésztés. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.50: Az RKP megalakulásának évfordulóján. Ünnepi műsor. 21.15: A versenyző. Román tv-Játék. 22.15: Tv-híradó. |a rádió I hullámhosszán Unna Frank nyomában Az 1945 után született nemzedékek számos napló­ból, elbeszélésből, dokumen­tumfilmből kaphatnak képet az emberiség talán legszé- gyenteljesebb eseményeiben bővelkedő korszakáról, a II. világháborúról. Valamennyi visszaemlékezés, egykori fel­jegyzés között az egyik leg­megrázóbb az a napló, ame­lyet a Németországból Hol­landiába menekülő Frank család kamaszlánya, Anna hagyott hátra az utókorra. A napló alapján évtizedek­kel ezelőtt nagyhatású fil­met forgattak, amelyet em­berek milliói néztek meg vi­lágszerte. A tizennégy éves Anna naplóját nem az tette mara­dandó alkotássá, hogy a csa­ládjával együtt rejtekhelyen megbúvó zsidó lány írta, hanem az élethelyzet meg­formálásának esztétikai mi­nősége. Ebben különbözik a többi, a veszély pillanatai­ban papírra vetett, az üldöz­tetésről szubjektív képet adó írásoktól. Anna naplója egyedülálló fejlődésregény, nem akadt rajta kívül senki azokban az években, aki annyira pontosan tudta vol­na érzékeltetni önmaga em­berségét, egy kamaszlány vágyait, fogékonyságát az erkölcsi értékek és szépsé­gek iránt. Talán éppen ezek alapján terjesztették el né­hány évvel ezelőtt az elma­rasztaló megállapítást, mi­szerint Anna naplója hamis. A rágalom nyomán indult el Ernst Schnabel újságíró, hogy bebizonyítsa a feljegy­zések valódiságát. Felkeres­te Otto Frankot, az elhur­colt család Auschwitz gáz­kamráitól megmenekült egyetlen tagját, s közzé tette visszaemlékezéseit. A rádió szombaton és va­sárnap este két részben su­gározta Anna Frankról szóló műsorát. Az első részben Asperján György a fennma­radt naplóból készített do­kumentumjátékát hallgat­hattuk meg, Vadász Gyula rendezésében. Az előadás ugyanolyan döbbenetes ha­tású volt, mint annak idején a film. Annát Kútvölgyi Er­zsébet személyesítette meg, rendkívül élethűen. A műsor második részé­ben Ernst Schnabel doku­mentumkönyve alapján — ugyancsak Asperján György alkalmazta rádióra — meg­tudhattuk mindazt, amiről a napló már nem tudósítha­tott, hogy mi történt a Frank családdal letartózta­tásuk után. A megrázó do­kumentumok, visszaemléke­zések azonban nemcsak An­na és családja további sor­sáról számoltak be, hanem kirajzolódott a hallgató előtt minden, ami a negyvenes évek elején történt sok mil­lió zsidó és nem zsidó szár­mazású európaival. A rektor Zalka Andrással, a Test- nevelési Főiskola rektorával beszélgetett Feledy Péter a Petőfi adón vasárnap déle­lőtt sugárzott negyvenperces portréműsorban. A közvéleményben a rek­tor munkáját, személyét va­lamiféle megfoghatatlan, tiszteletet parancsoló ho­mály veszi körül. Az egyete­meken, főiskolákon a hall­gatók, ha tehetik elkerülik, tartanak tőle. Valószínűleg a régi idők taláros, félelme­tes rektorai kísértenek ma is. Minderre alaposan rácá­folt Zalka András. A beszél­getés során egy ízig-vérig pedagógus és sportember portréja bontakozott ki a hallgató előtt. Közvetlen, színes egyéniség. Kellemes volt hallgatni, ahogy felidéz­te gyermekkorát, s ahogy a főiskoláról, s egyáltalán a magyar sportéletről beszélt. — tg —

Next

/
Thumbnails
Contents