Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-06 / 105. szám
1984. MÁJUS ó. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Autóbontó a tsz-ben A jánoshidai Vörös Hajnal Termelőszövetkezet jó vállalkozásba kezdett, amikor a mezőgazdasági munkák mellett az ipar felé „kacsintott”. Az Autókor négy éve bővítette autó bontó hálózatát, s a kooperáció életképességét az eltelt néhány esztendő is bizonyítja. Jó üzlet lett az Autókernek, de a termelőszövetkezet sem bánta meg az együttműködést, hiszen a 22 autóbontó közül az utóbbi években mindig elsők. Az elmúlt évet is a legnagyobb árbevétellel zárták. Bontott alkatrészekből 8 millió 100 ezer forintot árultak, míg, a haszongépjármű értékesítése 20 millió forintot jelentett. Az Ifa, Robur, Barkas, Zuk igen keresettek. Az autóbontó üzem tavaly 2 millió 500 ezer forint nyereséget adott a közösbe. Fotó: T. Z. Üj szemlélet a kertészkedésben Vissza a hernyászó ollóhoz Ácsaién becsülete — Előadások, Sió-füzetek A konyhakertekben már zöldell a hagyma, a saláta, a retek, a borsó, most virágzanak a gyümölcsfák. Bár minden csepp eső aranyat ér, de ha kell öntözéssel segít a háziasszony. Ez azonban még kevés a gazdag terméshez, mert számtalan betegség, kártevő támadhatja meg a növényt. Sebaj, közel 500 fajta permetezőszerből lehet válogatni a szakboltokban. A gondos gazda ügyel arra, hogy a földje, fája megkapjon mindent ami a jó terméshez kell. „A kertben ’ nem lehet egy szál fű. évente 12— 17-szer kell permetezni, és nem szabad sajnálni az istálló- és a műtrágyát sem. Meghálálja a kert, mert az eredmény: öklömnyi őszibarack, féregmentes körte, alma...” És ami ezzel jár: steril kert, bogarak, madarak nélkül. Öngyógyítás, felhasznált hulladékok — Már nem lehet követni mérgekkel ezeket a kártevőket — panaszkodott néhány éve a szomszédom. A mintegy 200 gyümölcsfájának egy részét már kivágatta, mert hihábavalónak tűnt a sok munka és a kiadás. — Azt tapasztalom, hogy a kertemben újabb és újabb betegségek kártevők jelennek meg, hiába a szüntelen permetezés. A piacra csak egészséges gyümölcsöt lehet kivinni, de arra nem gondolnak az emberek, hogy a sok vegyszer felhalmozódik a szervezetükben. Tavaly kezébe került Gertrud Franck öngyógyító kiskert című könyve. — A könyv méreg nélkül, komposztálással csodákat ígér, — lelkendezik most. — Vissza kell állítani a kert biológiai egyensúlyát és akkor a rovarok egymást pusztítják el. Ahol láttam, eddig irtottam a csalánt a portámon, most megnőtt a becsülete, mert állítólag helyettesíti a permetezőszert. Emlékszem, jó 50 évvel ezelőtt az apám csak hernyászó ollót használt, meg legfeljebb rézgálicot, mégis egészséges volt az almánk. Lehfet, hogy a mérgek teremtették az atkákat, tetve- ket, legyeket, és nem fordítva? A gyakorlat mintha azt a furcsa képtelenséget igazolná, hogy a permetezőszerekkel együtt csapatostul jelentek meg a kártevők. Valóban a kettő elválaszthatatlan egymástól, mert a méreg elpusztította a hasznos bogarakat, elhagyták a kertet a madarak is. — A biológiai kertművelés új szemléletet hirdet a növénytermesztésben — mondja Beszteri József, a jászberényi Jász Kertbarát Klub vezetője. — Jövője és hívei vannak a Jászságban, ^ ráadásul zsebbevágó téma ' is, mert nem kell pénzt kiadni a védekezésre. A kert valósággal önmagát gyógyítja, ezen érdemes mindenkinek elgondolkoznia. Néhány négyszögölnyi kertjében minden tenyérnyi helyet kihasznál. A konyhai és kerti hulladékot már több évtizede hasznosítja, a szőlő és a gyümölcsfák mellett nylonzsákban megtermett a télire való paradicsom. Tejfölöspoharakban sorakozik a szamóca, gondosan gyűjti az udvarban fölöslegessé váló termőföldet, mert az érték. A kertbarát körben előadásokon ismerkednek a tagok az új módszerrel. Nagy az érdeklődés, a bio-füzete- ket napok alatt elkapkodták a könyvesboltban. Ellenzlől nincsenek ugyan a biokertészkedésnek, de sokan csak a méregre esküsznek, mert az végez tiszta munkát a hernyók között. Közben a szél viszi a permetlevet a környező növényekre, vagy a szomszéd kertjébe! A piacon pedig nincs ráírva a borsóra, hogy az a cseresznyefa árnyékában nőtt. Vita a szaklapokkal Osztraticzki Ferenc, nyugdíjas jászszentandrási kereskedő munkája mellett tanulta és szerette meg a növényeket. A könyvekből és gyakorlott paraszemberektől szerezte a tudományát, de úgy tartja, hogy mindenki csak a saját kertjének a tudósa. — Ha más a talaj, más a széljárás, mások a környező növények, a gyümölcsfát is másképp kell gondozni. Azt mondták régen Alsószent- györgyön: „egyszer szántok kis kenyér, kétszer szántok nagy kenyér, háromszor szántok nincs kenyér”. Itt Szentandráson ez már nem igaz, ezen a homokos, humuszos földön. Több mint egy méter mélyen forgatta meg a földet mielőtt betelepítette volna gyümölcsökkel a 320 négyszögöles kertjét. Száz őszibarackfájára a legbüszkébb, az egyikről 40 dekás barackot is szüretelt. Szelektálással javítgatja a terméshozamot és gondosan ügyel a permetezésre. Jó volna méreg nélkül kertészkedni, de csak részben ért egyet a szaklapokkal ebben. A sas fényképe Demeter István jászfelső- szentgyörgyi iskolaigazgató a Kertészet, Szőlészet folyóiratból értesült a komposztálás üdvös hatásáról. Soha olyan jó termése nem volt, mint tavaly annál a pár darab kísérletképpen kipróbált fánál. Idén megpróbálkozik a csalánlé öntözésével, a konyhakertet is már a javasolt növénytársítással ültette. Az írás szerint ugyanis így a növények elűzik egymás kártevőit. A seregélyek hívatlan vendégei a kertjének de gyümölcsérésig hasznukat veszi. Néhány éve egy kifüggesztett fénykép tartja távol szüreti időben a kellemetlen madarakat, a repülő sas felnagyított képe többet ér a kolompolásnál és száz madárijesztőnél. Gertrud Franck azt ígéri könyvében, hogy a módszerével „a kártevők elkerülik a zöldséget, gyümölcsöt, jobb lesz a talaj vízellátása szükségtelenné válik az ásás és szép ízletes, jól tartósítható termést takarítunk be”. Hogy valóban hinni tudjunk neki, ki kell próbálni. A kísérletező azonban még .akadályba ütközik, amikor a kedvező hatású talajtakaró növények után érdekliődikl Mustármagot például -csak a fűszerek között találtam, a zsázsa, lóbab pedig még ismeretlen az árusítók előtt is. — lukácsi i— Kis tételek exportját segítik A külkereskedelem csápjai Néhány évvel ezelőtt ki gondolta volna még, hogy egy gazdaság megteheti: fogja a traktorait, s átmegy az országhatáron túlra szántani — dollárért. Ez a Vas megyei vállalkozás bevonult a példák sorába. A termelő- szövetkezet esete ugyanis példa arra, hogy devizához juthat az ország jelentősebb tőkebefektetés nélküli kis üzletekkel is, amelyekre manapság épp oly szükség van, mint a nagy vállalkozásokra. A Külkereskedelmi Minisztérium nem véletlenül hozta létre a megyékben megbízotti hálózatát — az idén már mindenütt dolgoznak ilyen szakemberek — hiszen ezek a „csápok” segítik elő, hogy a nagyok mellett, köny- nyebben kerüljenek sínre a kis üzletek is. Koleszár Istvánnal, a KKM megyei megbízottjával. — aki több mint fél éve tevékenykedik e beosztásában — munkájának tapasztalatairól beszélgettünk. — Most már kezdenek egyre inkább kikristályosodni a feladatok, amikben számíthatnak ránk a KKM- megbízottakra az üzemek, ipari szövetkezetek, és hogy mire képesek, mit tudnak nyújtani ők a külker vállalatoknak, s rajtuk keresztül a külföldi vevőknek. Ami a tennivalóinkat illeti, két fontos feladatkört említenék meg: az egyik az üzletek közvetítése, a másik az úgynevezett gazdaságszervezői munka. Jelenleg 13 megyében dolgozik ilyen megbízott, mint én, az év végén m(ír 18-ban tevékenykedik majd. Egyebek között ennek eredménye már, hogy megkezdődött a külkereskedelmi vállalatok „bombázása” a kis témákkal is. Ezeknek jelentős része azonban nem ismeretlen számukra. legfeljebb az az új, hogy egy bizonyos termelő mást is tud nyújtani a korábban ajánlott gyártmányain kívül. Sokszor termékben gondolkodunk — mi kell a piacon vagy kell-e az a piacon — és kapacitásban már nem, noha annak a bizonyos üzemnek, tudjuk, van gépe, vannak dolgozói, s lehet, hogy éppen ilyen közvetítői beszélgetés folyamán derül ki, képes gyártani egy keresett cikket. Mindebből kitűnhet, ma még eléggé behatárolt, úgymond árukra szervezett kereskedelmi folyamatok zajlanak. — Vagy: azt mondja egy külkereskedelmi vállalat, hogy a hagyományos partneri köre eddig nem tudott egy bizonyos árut elkészíteni. megpróbálja rajtunk keresztül, más cégekkel gyártatni. Sok külkereskedelmi üzletkötő felismerte a megyei megbízottak kínálta lehetőségeket, jó néhánytól rendszeresen kapok én is listákat — kis üzletekre — mi kellene a külföldi vevőnek, s ezeket az igényeket továbbítani tudjuk. Ami a gazdaságszervezői tevékenységet illeti, már nyolc külker cég képviselői jártak a megyében, hogy megismerkedjenek a helyi kis üzemekkel, ipari szövetkezetekkel, felszereltségükkel. Több mint 50 ajánlatot tettünk a munkavédelmi kesztyűtől pattogatott kukoricán át a faipari termékekig. — Gondolom, mindenki arra kíváncsi, mit hozott á KKM-megbízotti munka a megyei üzemeknek? — Szeretnék eloszlatni egy tévhitet ami a kereskedők s a vállalati szakemberek előtt jobbára már ismert. Az üzlet nem egyik napról a másikra születik. Szállított ki üzem már termékeket dollárért a közvetítésemmel, de úgy gondolom, ahhoz, hogy az üzletek nagyobb számban létrejöjjenek, ehhez nem elegendő fél esztendő. Mondanék egy példát: árajánlatot kért az egyik üzemtől a közvetítő külkereskedelmi vállalat. Olyantól, mint később kiderült, amely pénzügyi problémákkal küszködött. Az ár, amit bemodtak, — remélve, hogy a bolt megoldja gyorsan gondjaikat — irreálisan magas volt, így a külker komolytalannak fogta fel az ajánlatot, és más partner után nézett. Tehát csak szívós, jó piacpolitikával lehet itt is előre jutni. A buktatókhoz egy másik példa: Jászapáji- ból vett egy nyugati vevő egy nagy külker vállalaton keresztül üzemanyag tárolására szolgáló kannákat. Először gondot okozott, hogy az exnortáló szövetkezet — pozícióját a szerződéskötési értéket figyelembe véve, természetesen készpénzben kérte a fizetséget, a külker pedig — nem lévén erre forgóeszköze — bizományosi „kondíciót” ajánlott fel. Végül megállapodtak, Ázu- tán az történt, hogy a külker már azt hitte, ki is szállították a termékeket, amikor még a gyártó az anyag- beszerzésnél tartott. Szóval késlekedett a szövetkezet, rontotta a nagy közvetítő hírnevét. Mindezt azért hoztam fel példaként, hogy a kis üzemek jórésze nem mindig ismeri azokat a játékszabályokat, szerződéskötési formákat, az elszámolási módozatok lehetőségeit, amelyek a külpiaci munkában érvényesek. Segítségre van szükségük. — Azután olyan is van amikor úgymond [minden összejön, mégsem születik megállapodás... — Igen. Az egyik külker vállalathoz „beesett” egy NSZK-beli vevő — seprű kellene. Megindult a verseny, hiszen sok hazai kis üzem gyárt ilyen cikkeket. Közvetítésemmel a karcagi téesz melléküzemága jó mintát is adott. Már úgy volt; övék az üzlet, amikor kiderült, a vevő árucserében akarja lebonyolítani az akciót. Ez pedig már nekünk nem felelt meg. — Ez utóbbiról még nem szóltunk. Az árucsere milyen megyei lehetőségeket nyújt a kereskedelmi )váb- lalatoknak? — Izgalmas kérdés. Igaz, nem meghatározó nálunk, de több kereskedelmi cég jelentkezett ezzel kapcsolatos igényekkel. A lehetőségek korlátozottak, de azt hiszem, rendszeres munkával itt is lehet eredményeket elérni. — Jelenleg milyen üzletekről tárgyalnak? Sok szál fut. Nagykörűn, Kőtelken található az ország egyik legjobb meggy- és cseresznyetermő területe. Talán az idén, hosszabb idő után újra jelentős konvertibilis exportra lesz lehetőség innen. Sorolhatnánk még a példákat egy tervező gmk ajánlatára át a bélfeldolgozáson keresztül a kardvirághagymáig. Fontos lenne, hogy ne várják meg a kisebb üzemek, gazdaságok amíg mi vagy a külker szakemberei megjelennek az ajánlataikkal. ötleteikkel, elképzeléseikkel keressenek bennünket. Hajnal József Gombatermesztő áfészek Feldolgozás százféle recept szerint Idén már kaphatók Selyemkülönlegességek A divattextíliák piacán ismét a természetes, nemes anyagok irát nőtt meg a kereslet. Ennek megfelelően alakítja termékeinek körét a Magyar Selyemipar Vállalat is. Kelméit természetesen továbbra sem hernyóselyemből szövi, de új kikészítési módszereivel például a poliészterből szőtt anyagnak is olyan tulajdonságokat, fogást, fényt, nedvszívóképességet ad, amely megtévesztésig hasonlít a selyem tulajdonságaihoz. Az évi 52 millió négyzetméter kelmét előállító vállalat Japánból olyan gépet vásárolt, amellyel akár '20 százaléknyival is zsugoríthatják az anyagot. Megnőtt például a kereslet a nyomottmintás finom, se- lyemikanaikterű szövet iránt, ami eddig hiányzott választékából. Megállapodtak az egyik NSZK-beli céggel, amely e keresett termékek! előállításához gépet szállít, elhozza mintakollekcióját, és betanítja á gépen dolgozókat is. Az évi csaknem két millió méter kelme egyrészt a hazai választékot bővíti, másrészt exportra készül, mert a gépet szállító cég. a késztermék egy részét visszavásárolja. A hazai fogyasztásra szánt nyomottmintás selyem már az idén kapható lesz az üzletekben, akárcsak a magasfényű kelme, amelyet, egy másik gépen alakítanak szuperdivatossá. Húspótló növényként emlegették hazánkban a XIX. század derekán a gombát. Táplálkozási értéke a fehérje a vitamin, a szénhidrát és ásványi só tartalmában rejlik. Az A-B-C- és D-vitamin készlete közül ez utóbbi a legjelentősebb, mivel egyetlen zöld növényben sem található. Néhány esztendővel korábban még jó néhány termesztett fajtája díszlett a piacokon a zöldségüzletek pultjain. Megyénkben leginkább Szolnok,, Tiszafüred és Mezőtúr háziasszonyai vásárolták e magas tápértékű, mintegy százféle módon elkészíthető igombaféléket. A tiszafüredi Áfész 1981-ben termeltetett csiperkét, azonban az értékesítési lehetőségek szűkülése, az energiaárak emelkedése lassan gazdaságtalanná tette termesztését. Tavalyelőtt Szolnokon a munkaruházati bolt alatt lévő pincéből szállították a friss1 gombát a megyeszékhely különböző árusítóhelyeire. Azóta többnyire csak a mezőtúri Áfész által termeltetett gombafajta színesíti a helyi piac és az üzletek választékát. Bordács Lajos az áfész fel- vásárlási ügyvezetője ízletes egészséges tápláléknak és jó üzletnek tartja a gombát. A csepeli Duna Termelőszövetkezettől vásárolt komposzton jelenleg is összesen 100 négyzetméternyi területen, úgynevezett hullámokiban „szedik” a gombát a magán- termesztők. Ehhez azonban viszonylag stabil hőmérséklet párás, és oxigéndús környezetre van szükség. Az értékesítési lehetőségeket gátló tényező egyedül a rövid határidő. hiszen a gomba két nap alatt kinyílik, így azonnal szállítást igényel. Ezért sajnos csak ritkán jut el a főváros és Szolnok piacaira az egészséges friss csiperkegomba. Mezőtúron a vásárlók megszerették, igénylik és keresik a csiperkét, nem mondanak le róla ezért az áfész továbbra is támogatja termesztését. Egy mázsa speciálisan kezelt komposztból a mezőtúri magántermesztők átlagosan 18— 20 kiló gombát szednek le hullámonként. A város éttermei azonban csak a konzervgyáraktól vásárolhatják a megszokott ételeket ízesítő gombaféléket. A későbbiekben talán az áfészhez tartozó tartósítóüzem majd egyenletessé teheti az ellátást úgy Mezőtúron, mint a megyeszékhelyen.
