Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAr 1984. MÁJUS 3. képernyője előtt Az elmúlt hét — rendkívüli, hisz szünet nélkül ment át egyik hét a másikba — sok-sok programjából csupán két dolgot emelnék ki — tanulságképpen. Egyik a Földes Imre-színműből készült tévéjáték, a másik a május elsején, immár hagyományosan sugárzott önök kérték. Hivatalnok urak A Hivatalnok urakat Horváth Z. Gergely vitte képernyőre, s Földes Imre munkájában egy olyan elfelejtett drámát elevenített fel, amely a századfordulón, bemutatója idején sem volt siker. Persze a kishivatalno- kok nyomorúságos életét ábrázoló színpadi mű elutasító fogadtatásának oka lehetne szándékos félreértés: a szociális igazságokat nem szívesen vette a hivatalos rezsim s annak kultúrkriti- kája. Ugyanis a szerző szándéka: bemutatni, milyen szorongások, életbizonytalanságok közepette élt a kisember az úgynevezett biztonságos, békebeli időkben, hogy vergődött a hitelek a kölcsönök szorongató hálójában. (Nyilván tárgya miatt esett a választás rá, hogy a május elseje előtti napokban mutassák be!) Ami szándékait illeti, azzal nincs is különösebb baj — annál inkább a megvalósítással. Erre vonatkozóan hadd idézzem Kosztolányit, aki az 1909-es bemutató után így fakadt ki: „Nem, ez nem dráma. Hiába halmozza Földes Imre tővel-heggyel az orfeumi fordulatokat, s a Szondi utca legfrissebb szó- ficamításait, mégis akadémikus marad. Hiába a telefoncsörömpölés, a házi és a központi telefon, a fülledt hivatalterem, amelyen viharos tömegérzéseknek kellene átlüktetnie, és hiába a sztrájk és háttérben a gyár, ez a bántó, majdnem allegorikus párhuzam, és hiába a modern technika minden áldása, az új drámai technika még sem jut el ide. Ez a darab csak ekhós szekéren ballag”. Horváth Z. Gergely úgy akart rajta segíteni, hogy „közévágott a lovaknak”, azaz felgyorsította a játék . tempóját; aminek azután az lett a következménye, hogy egy- egy jelenet szinte komikussá vált, tartalma ellenére. (Főleg a dráma hősének és feleségének a jelenetei; Bánsági Ildikó szinte komédiát játszik az egyébként naturalista drámában.) A belső zaklatottság kifejezése az általa diktált vágtató ritmusban, egyes alakok elszíntelenedésével járt; az öreg Róth bácsi, aki az egyetlen rokonszenves alak ebben a furcsa hivatali\okvilágban, még az ő figurája is inkább közelít a kabaré-természetű alakokhoz, semmint annak az embernek a drámájához, aki végül is a ránehezedő erkölcsi terhek súlya alatt összeroppan, leugrik az emeletről és kitöri a nyakát. A rendezés jószándékúan kívánta közelebb hozni a drámát a mai kor ritmusához: csak azt nem vette észre, hogy a Hivatalnok urak már akkor is poros volt, amikor megszületett. Felvetődik tehát a kérdés, a tanulságos; mi értelme van ott a hagyományápolásnak, amikor értéktelen vagy gyengécske művek tisztelet- teljes felújítását vállalja a televízió. Nem minden századfordulós író hagyott igazi értéket ránk, csak azt érdemes kibányászni az idő mélyéből, ami ma is nemesen csillog. Felvonulók kérték A május elseji műsorok között mindig ott szerepel az utóbbi időben — a Felvonulók kérték, a kívánság- műsor alkalmi változata. És ahogy most is, általában kellemesen zárja a napot; sokféleségével szinte mindenféle igényt szolgál, ha ki nem is elégít teljesen. Volt idő, amikor az Önök kérték amolyan megtűrt műsornak számított a televízióban; különös értéket az igényesebb néző, nem is beszélve a műbírálóról, nem tulajdonított neki. Pedig ez a „televíziós saláta” az egyik legszórakoz- tatóbb műsora a hatalmas intézménynek. Hovatovább ha az ember kedvenceit akarja viszontlátni, azokat, akik meg tudják nevettetni, akkor legjobb, ha a kívánságműsorhoz „vált jegyet”, ott biztosan van humorista, komikus, mulattató bohózat vagy vidámító kabaré. A kedd esti program pedig azért is kiemelkedő, rtrert néhány olyan pillanata volt, amire sokáig emlékezhetünk, természetesen a humor oldaláról tekintve a Szegvári Katalin — ügyesen vezette — különkiadást. Produkciót, melyeket másutt eddig nem láthattunk, ^vagy legalábbis sokan ed- ~dig nem élvezhettünk: így Kellér Dezső aranyos humora a hajdani és a mai trágárságokról szóló konfe- ranszban, melyben azt igyekezett bizonyítani, menynyit változott a világ. finom iróniát hintve mondanivalójába, sőt öniróniát — a két fiatal nyilvános évő- dése”, Rózsa György és Vágó István kettőse is kedvesen mutatta be új oldaláról a vetélkedések mestereit, de ami minderre rátette a koronát: A vonósnégyes új, friss televíziós változata, s akkor még nem is szóltam a tévésorozatok komplex paródiájáról (Sinkó László). Bánki Iván nem félt a hagyományoktól, a Salamon Béla személyéhez kötődő bohózatot újra megcsinálta, fiatal színészekkel. És hogy nem vagyunk híjával remek komikus színészeknek, a siker bizonyítja: a régivel egyenértékű, sőt bizonyos vonatkozásban annál jobb változata született „Szőke Szakáll” (Gerő Jenő) bohózatának. Itt most négy egyenértékű színészi teljesítménynek tapsolhattunk, és hangvételében is maibb és frissebb lett a több évtizedes humor. Kern András, Gálvölgyi János, Székhelyi József és Szombathy Gyula nevéhez fűződik a könnyekre fakasztó mulatság. Külön is szólnék Gálvölgyiről, aki új SZOT-díjasként is jelen volt ezen az estén; a paródiának utolérhetetlen mestere ő; a televízió külön is hálás lehet neki, hogy műsorokat, tévéseket avat rendre halhatatlanná egy-egy sikerült „gúnyrajzával”, amiben annyi mindig a megértő jó szándék. Mindebből azt szerettem volna kihozni, hogy egy szokványos program is szolgálhat meglepetéssel, kellemes felfedezéssel, ha elegendő figyelmet és tehetséget fordítanak rá. ahogy ez most a Felvonulók körtékben történt. i— V M — A tanév végétől augusztus 24-ig Napközis tábor a TVM-nál A Tiszamenti Vegyiművek művelődési háza az idei nyári vakációra is szervez napközis tábort alsótagozatos gyermekek számára. A tanév befejezésétől augusztus 24-ig tartó táborban minden munkanapon reggel héttől délután fél négyig gondoskodnak a kicsinyek szórakoztató elfoglaltságáról. A vegyiművek dolgozói ebben a hónapban írathatják be gyermekeiket a napközis táborba, amelyről a szakszervezeti főibizalmiak adnak részletes tájékoztatást. Szakmunkástanuló napok Szolnokon Kiállítás a tanulók munkáiból Május elsején kezdődött, és május 9-én fejeződik be Szolnokon a szakmunkásta- tanuló napok első alkalommal megrendezendő programja. A megye tizenöt szakmunkásképző intézetének illetve szakiskolájának tanulói a munka ünnepén a ti- szaligeti sporttelepen mérték össze tudásukat atlétikában, különböző labdajátékokban valamint honvédelmi versenyen. Az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központjában tegnap délelőtt nyitották meg a szemléltető eszközöket és munkadarabokat bemutató kiállítást, melyet a tanulók munkáiból válogattak össze. Az ismertető tablók, fotók bemutatják az egyes szakmákat, ízelítőt adnak az iskolák tevékenységéből is. A kulturális vetélkedőkön, seregszemléken kiemelkedően szereplő szakmunkásjelöltek május 5-én tíz órakor Szolnokon, a MÁV járműjavító művelődési központjában gálaműsort adnak. A rendezvény- sorozat utoLsó programjára május 9-én tíz órakor kerül sor. amikor az iskolák diákdelegációi politikai fórumon vesznek részt a KISZ Szolnok megyei Bizottságának székiházában. Képünk a szakmai kiállításon készült. Agybank honi feltalálókból Ki becsvágyat vet, találmányt arat Pályázott a hortobágyi juhász 651 békedal Május 10.: koncert Debrecenben Rendkívül nagy érdeklődést keltett a Hajdú-Bihar megyei KISZ-bizottság kezdeményezésére a múlt év végén meghirdetett országos békedaipályázat. A március 15-i határidőig 651 pályamű érkezett az ország különböző részeiből. Volt, aki kottán küldte be szerzeményét, s akadt, aki saját maga énekelte kazettára. A nyolcvanéves hortobágyi juhásztól az ismert beatmű- vészig. egyházi személytől tizenéves kislányig terjedt a pályázók tábora. A beérkezett szerzeményeket — folk-, dzsessz-, komoly zenei és pol-beat dalokat — zsűri hallgatta meg, és húsz — legjobbnak ítélt — pályaművet választott ki. Ezeket május 9-én a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola dísztermében mutatják be közönség előtt. A döntőbe jutott dalokat tizenhárom tagú zsűri bírálja el ismét. A zsűri elnöke Szokolay Sándor Kossuth-dí- jas zeneszerző. Az országos békedaipályázat győztese 20 ezer forintos jutalomban részesül. Május 10-én Koncert a békéért címmel nagyszabású rendezvényre kerül sor a debreceni Kölcsey parkban, ahová mintegy 10 ezer embert várnak. Itt is elhangzik majd a pályázat húsz legjobb dala. Néhány pályaművet lemezen is meg akarnak jelentetni, s kiadják a dalok kottáit és szövegeit. Egy szociográfia, néhány ifjúsági - regény, folyóirat, publikációk után érdekes témájú könyvvel jelentkezik a napokban Gülay István író. „Agybank” címmel huszonnyolc honi feltalálót mutat be. Arcképeket villant fel olyan emberekről, akik megvívták a maguk küzdelmét és végül is: célhoz értek, ötleteiket hasznosítja a gazdaság. a társadalom. — Számtalan vitacikk, Mezei András közismert könyve. az „Ilyen gazdagok vagyunk” ... a napi sajtó szinte már minden lényegest elmondott erről a témáról, ön mégis „elővette” ... — Néhány kivételtől eltekintve a könyvben szereplők tulajdonosai a „Kiváló FelA Szolnok megyei Teszjjv immár harmadszor nyit mezőgazdasági pályairányító tábort szűkébb pátriánk és Csongrád megye hetedik osztályt végzett kisdiákjainak. A június 18-tól 27-ig tartó tíznapos táborozás során a pályaválasztás előtt álló fiatalok megismerkedhetnek a A csurgói országos diákszínjátszó napokon — amelyet a hét végén tizenhat középiskolai együttes részvételével rendeztek meg — nagy sikerrel szerepelt a szolnoki Varga Katalin Gimnázium és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ diákszínpada. A „vargások” Ionesco Kopasz énekesnő című dataláló” kitüntetésnek, a műszaki alkotók társadalmában elismert emberek. Mégis: küzdelmük, harcuk általános érvényű igazságokat bizonyít. — A beszélgetések során valóságos aforizmák is elhangzanak ... — Egyikük így fogalmaz: „Megalázó helyzet ez, tiszteletben, munkában megkorosodva vigyázzban állni a bíró előtt, csupán mert alkotni merészelünk”. Vagy másikuk: „A feltalálót a társadalom neveli, nem az egyetem.” De sorolhatom tovább: „Aki mérnökbe becsvágyat vet, találmányt arat!” „Nem a feltalálók nehéz emberek, a környezet nehéz”. növénytermesztés, az állat- tenyésztés, a gépesítés „titkaival”, hogy a hallottak-lá- tottak alapján megfontoltabban dönthessenek továbbtanulásukról. A tábor házigazdái a karcagi Magyar—Bolgár Barátság és a Május 1. Termelőszövetkezet lesznek. rabját mutatták be. Kovács Ida .és Tóth István alakítását különdíjjal ismerte el a zsűri, a csoport vezetője, Bérezés László pedig rendezői különdíjat kapott. Teljesítménye alapján a szolnoki együttes jutott tovább, illetve kapott meghívást a kazincbarcikai nemzetközi amatőr színházi találkozóra. Az idén harmadszor hetedikeseknek Mezőgazdasági pályairányítási napok Szolnoki diákok sikere Csurgón A rádió huHámhosszán fl mi iskolánk Magyar József A mi iskolánk című filmjét immár hónapok óta szünet nélkül vetítik a budapesti Zrínyi moziban. A nézők kezdetben jobbára pedagógusok voltak, ma már azonban más foglalkozásúak, szülők is jegyet váltanak a vetítésre. Az érdeklődés nem véletlen, hiszen az iskola ügye az utóbbi évtizedben a társadalom figyelmének a középpontjába került. Így már nem új keletű törekvés' az iskola korszerűsítése, jobbítása, az oktoltás- nevelésnek a kor követelményeihez váltó igaziítása. Hol tart az 1972-es oktatáspolitikai párthatározattal elindított korszerűsítés? Milyen a mi iskolánk, milyen a magyar közoktatás 1983-ban? A film készítői erre keresték a választ. A felvillantott kép lehangoló. A dekumentum- film szerint csupa olyan diák ül az iskolapadokban, akik munka, jobbára fizikai munka nélkül szeretnének boldogulni, nem is akárhogyan. Általános iskolás diáklányok bejárónőről, úszómedlencés villáról álmodoznak. Szüleik mindent megteremtenek számukra. S mit adnak cserébe? Semmit. Baj van a helyesírással!, sokan még olvasni sem tudnak rendesen. Tájékozatlanok; a megkérdezett iskolai osztályban egyetlen egy diák, sem akadt, aki például hallott volna Erdélyről. S mit mondjanak a nevelők? Filmbéli megnyilatkozásaik csupa panaszáradat: rosszak a tankönyvek, nincs idő az* oktatásra, arra meg pláne nincs, hogy neveljék is a gyerekeket. Röviden ennyi a film. Egy félresikerült, ám hatásos felvétel. Lehet, hogy az iskola, a mi iskolánk ilyen is. A fjUm készítői ott hibáztok, hogy nemcsak ilyenek a diákok, a nevelők, az iskola. A filmről rendezett beszélgetésen, amelyet a múlt hét szerdáján sugárzott a Kossuth rádió, volt miről vitatkozniuk a rés átvevőknek. Többek között Mezei Gyulának, a neveléstudományok doktorának, Kozma Tamás szociológusnak, s Magyar Józsefnek, a rendezőnek. A műsor némileg helyre tette a film egy-egy túlzását. De vajon hányán látták a filmet, s hányán hallgatták a rádióműsort? Politikusportré Németh Károdlyial, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával beszélgetett Pintér Rezső a Rádüómaga- zim legutóbbi adásában. A kerek egyórás interjúban megismerkedhetett a hallgató Németh Károly életével, pályafutásával, munkásságával. Kirajzolódott előttünk a magánember, s a felelős politikus portréja, de választ kaptunk belpolitikánk időszerű kérdéseire is. Nyílt, őszinte, önkritikus beszélgetést hallhattunk. Jó kezdeményezése volt a rádiónak, hogy ilyen formában ás mikrofon elé ültette, szóra bírta a párt egyik vezetőjét. Szívesen hallgatnánk a folytatást, más vezetőink hasonló bemutatását is. — tg — Daloló munkásűrök Írországba utazott a kórus A Munkásőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Központi Férfikara képviselj Magyarországot Írországban, a tegnap kezdődött 31. cork-(i nemzetközi kórusversenyen. Az együttes, amelyet Révész László Liszt-díjas művészeti vezető készített fel, férfikari és madrigálkórus kategóriában méri össze tudását Európa legjobbjaival, majd a versenyen kívül fellép Corkban és más írországi városokban.
