Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
1984. MÁJUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közelit a nyár és már előre féltem pénztárcámat. Űjabb, tetemesnek nem mondható, napozásért, némi lubickolásért mégis soknak tartott tétellel, a strandbelépők árával gyarapodnak költségvetésem kiadási rovatának rubrikái. Olcsóbb megoldás — bár a megmártózásnál kevésbé frissít és nyugtat meg — megfürdetésem árát is számba venni: valamennyire ez is lehűt Nem telik sok időbe eligazodni: a megyéiben 11 fürdőt üzemeltető Víz- és Csatornamű Vállalat „mérlegén”, igen beszédes dokumentum. A fürdők fenntartása révén 32 millió forint bevételt könyvelhetett tavaly el a vállalat, ebből 14 milliót (a 140 ezer látogató által fizetett) belépőjegyek, 11,1 milliót az árkiegészítés, hetet pedig például a strandokon működő pavilonokért kapott bérleti díjak hoztak. A költségék ellenben 48,7 milllió forintra rúgtak: a veszteség tehát több mint 16 millió. Egy olyan vállalatnál, amelyik több mint 500 millió forintot termelve is csak alig több mint 12 millió forintos nyereséget ért el. Persze nem gondolom én — miért is lennék magam ellensége —, hogy a strandolás költségeit teljes egészében a vendéggel kell megfizettetni. Mégis megfontolandó: egyetlen dolgozó kollektíva mennyi terhet vállalhat a nagyobb közösség érdekében. A Víz- és Csaitomamű Vállalat profiljához szorosan nem tartozó mélyépítési feladatokból mind többet vállalva (amíg elegendő megrendelést kapott öt év alatt megduplázódott az építőipari termelés) „kigazdálkodihatta” a fürdők veszteségeit, csakhát ma mind kevesebb beruházás kezdődik. Kevesebb lehetőség kínálkodik az „elfürdőzés lentételezésre”, a „fürdőz- tetés” költségei pedig növekednek. És ha nem is így lenne: nehezen lehetne vitatkozni azokkal a termelési tanácskozásokon évek óta felszólaló dolgozókkal, akik azt „firtatják”, miért kell az ő vállalatuknak mind többet tenni — érezhető haszon nélkül. A képlet nagyon egyszerű: a társadalom egészének javát szolgáló szolgáltatásokat az egész társadalomnak kell fizetnie, nem egy kisebb közösségnek. Az elv Szolnok megyében sem szenved csorbát, hiszen az itteni vállalat is kap árkiegészítést minden vendég után. Csakhát az országosan átlagos 11 forint 50 fillér helyett csupán 8 forintnyit. Ráadásul az egy vendégre jutó (a belépők és a szolgáltatások árából „összejövő”) díjbevétel is majdnem 3 forinttal kevesebb az országosnál. A Szolnok megyei fürdők olcsók, persze nem véletlenül: kevésbé felszereltek, kevesebb szolgáltatást nyújtanak, mint a más tájakon működők. Na és meglehetősen elhanyagoltak is, ezért az üzemeltető jóval többet kénytelen költeni fenntartásukra (évente 10 millió forintot) az átlagosnál. Hz inkább izzasztó mint lehűtő költségelemzés végeredménye tehát: majdnem 11 forinttal kerül többe Szolnok megyében megszökött napi nyári kikapcsolódásom, mint máshol. Csupán az „vigasztal”, hogy még mindig annyiért úszhatok, mint egy évvel ezelőtt. Hogy meddig? Tény: a Viz- és Csatornamű Vállalat a „felnőtt fürdőjegyek” árának emeléséről az idén csak egy, a megyei tanácstól kapott 2 millió forintos rendkívüli támogatás fejében mondhatott le. VSzJ KGST-nap a BNV-n Ma és holnap a nagyközönségé a vásár Tegnap KGST-napot tartottak a tavaszi BNV-n. A szocialista gazdasági integráció szervezetébe tömörült tagországoknak a vásáron szereplő vállalatai ismertették kooperációval és gyártásszakosítással készülő termékeiket, amelyek közül szép számban lelhetők fel újdonságok is. A vásári anyag — a szakemberek szerint — jől tükrözi a munkamegosztás elmélyülését, s azt is, hogy a KGST-országok jelentősen növelték a világ többi részével folytatott kereskedelmüket is. A KGST-nap alkalmából a vásáron látottak alapján két ipari miniszterhelyettes értékelte a tagországok közötti együttműködést. Köteles Zoltán utalt a Budavox 70 millió rubeles szovjet export szerződéskötésére, amelynek értelmében elektronikus híradástechnikai berendezéseket szállítanak egymásnak a partnerek, KGST-szakosítás alapján. A tagországok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a különféle alkatrészek gyártását az igények kölcsönös figyelembevételével fejlesz- szék. Soltész István az ipar kohászati alapanyagellátásának biztosításával kapcsolatban az együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a termékcsere-egyezmények révén magyar vonatkozásban évente mintegy 400 ezer tonna export, illetve import kohászati anyag cserél gazdát. Üjabban a gyártókapacitások közös kihasználására erőteljesebben törekednek a tagországok. A vásáron tegnap élénk üzleti munka is folyt. A hét végén, szombaton és vasárnap vásárnyitástól zárásig a nagyközönség ismét látogathatja a BNV-t. Átadták az új számítógép- központot Tegnap ünnepélyesen átadták Szolnokon a Mezőgép Vállalat új számítógép-központját és háromszintes szociális épületét. A Szotév által épített, reprezentatív épületben tanácskozóterem, konyha, étterem, fürdő és kulturális helyiségek kapták helyet. A számítógép-központot közel 900 négyzetméter alapterületen hozták létre. központi egysége egy R— 35-ös típusú gép. Ezzel és a kiegészítő berendezésekkel együtt komplex egészet alkotó számítógép-központ létrehozásával a vállalat megteremtette a számítógépes termelésirányítás lehetőségét. Minden ágazat nyereséges volt Kiváló termelőszövetkezet a jászberényi Kossuth (>f f* rft Dili iÉ In®' C A megyei pártbizottság: titkára átadja a Kossuth Tsz kollektívájának az országos kitüntetést Ünnepi küldöttgyűlést tartottak tegnap délelőtt a jászberényi Kossuth Tsz-ben abból az alkalomból, hogy az 1983. évi gazdálkodási eredményei alapján — ebben az ötéves tervben második alkalommal — Kiváló Termelő- szövetkezet címmel tüntették ki a gazdaságot. A téesz központi székházában megtartott ünnepségen részt vett és felszólalt Simon József, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. Jelen volt Szabó István, a jászberényi városi pártbizottság első titkára és Matúz János, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Nagy Kálmán, a téesz elnöke ismertette azokat a tavalyi eredményeket, amelyeknek értékét növeli, hogy az átlag alatti termőhelyi adottságok és kedvezőtlen időjárási viszonyok között értők eL A téesz fennállása óta legjobbnak számító 1983. évi 241millió forintos termelési érték 13 százalékkal meghaladta az előző évit. A tervezettnél csaknem 50 millió forinttal több tavalyi árbevételhez a növénytermesztők az előző évinél 2300 tonnával több gabona megtermelésével. az állattenyésztésben dolgozók a hústermelés 116 tonnás növelésével járultak hozzá. A többlet termeléssel nemcsak a hazai ellátás javítását segítette a Kossuth Tsz tagsága, hiszen egy év alatt 10 millió forinttal növelte az exportálható termékek értékesítését is. Az előző évinél csaknem 10 millió forinttal nagyobb egy dolgozóra jutó nyereség azt bizonyítja, hogy a kedvezőtlen termesztési és termelési feltételek ellensúlyozására tett erőfeszítések közepette is szem előtt tartották a hatékonyság javítását. Az országos elismerés alapjául szolgáló eredmények értékelése után szót kért Simon J ózsef és elismerően szögezte le: a kedvezőtlen időjárás és a megváltozott közgazdasági feltételek közepette a kiváló cím elérése tavaly jóval több erőfeszítést követelt, mint a korábbi esztendőkben. Nem lesz köny- nyebb az idei év sem, amelynek az első negyedében további aszály tette kétségessé a múlt év őszén nagy gonddal elvégzett mezőgazdasági munkák eredményességét. Az utóbbi napokban — folytatta a megyei pártbizottság titkára — több mint 100 milliméter csapadék áztatta a Kossuth Tsz földjeit, ami mindenképpen optimizmusra ad alapot. A szövetkezet szakvezetőinek azonban reálisan kell megítélni a jelenlegi helyzetet, a jó gazda gondosságával — szakszerűen és idejében — elvégzett növényvédelemmel, növény- ápolással kell elősegíteniük, hogy megfelelően hasznosuljon a várva várt csapadék, ne vesszenek kárába a kijuttatott kemikáliák, meghozza gyümölcsét az eddig befektetett munka. Simon József ezután — tolmácsolva a megyei és városi pártbizottságok és tanácsok jókívánságait — átadta Nagy Kálmán elnöknek a szövetkezeti kollektíva tavalyi munkáját elismerő, a kiváló címet dokumentáló oklevelet, valamint két szövetkezeti dolgozónak a MÉM, egy tsz-tagnak pedig a TOT kitüntetését. A gazdaság 16 élenjáró dolgozójának Nagy Kálmán nyújtotta át a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója elismerést. Az ünnepség után a vendégek -üzemlátogatáson, a közös gazdaság sertéstelepének és központi gépműhelyének megtekintése közben ismerkedtek a kétszeresen kiváló jászberényi Kossuth Tsz tevékenységével. —temesközy — Gazdag csigazsákmány Növekvő export Használt az eső, felüdült a határ Az esős, párás idő a szokásosnál is) nagyobb tömegben csalja elő az éticsigákat, a szedők gazdag zsákmánV- nyal érkezhetnek ezekben a napokban a felvevőhelyekre — fellendült a csigagyűjtési kedv. Mivel a csiga elsősorban a savanyú talajok növényeit kedveli, Debrecen, Kaposvár és Szeged környékén fordul elő a legnagyobb számban, de jó a „csigatermés” a Budai-hegyekben is. A külföldön sokféle ínyenc falatként számon tartott csiga kilóját 13 forintért veszik át az áfészek. Naponta két- három csigaszállítmányt indítanak külföldre, elsősorban Svájcba és Franciaországba. Eddig csaknem ezer tonna kelt el külföldön. A csiga a MAVAD-nál sokáig csupán egyfajta erdei mellékterméknek számított az értékes vadak mellett, ám a kereslet élénkülésével a csiga mind rangosabb helyre került a vállalat exporttermékeinek listáján. Tavaly már 1400 tonnát adtak el belőle, összesen 83 millió forint értékben. Éppen a mostani kedvező időjárás eredményeként az idén még tovább fokozhatják a kivitelt. A nagyobb nyersanyag- utánpótlás biztosítására szó van csiga-tenyésztelep felállításáról is, elsősorban a nógrádi tájak jönnek ehhez számításba. A meg-megújuló esőzések nyomán országszerte felüdült a határ. A talaj felső rétege kellőképpen telítődött nedvességgel, úgy hogy most semmi sem akadályozza a zsenge növények fejlődését. A szakemberek szerint azonban a továbbiakban is folyamatos csapadékutánpótlásra lesz szükség, mivel a nedvesség a talaj mélyebb rétegeiből sokfelé hiányzik, s így a növények mélyebbre ereszkedő gyökérzete nehezen „talál” majd vizet. A májusi határszemlék tanúsága szerint az őszi gabona állapota a Dunántúlon általában jó, kivéve néhány területet Vas, Zala, illetve Győr-Sopron megyékben, ahova korábban kevesebb eső jutott. Valamivel kedvezőtlenebb a kép a Duna—Ti- sza-közén, itt ugyanis sokáig hiányzott a csapadék, és csak most indulhatott meg az erőteljesebb fejlődés, növekedés. A Tiszántúlon áprilisiban még sanyargatott helyzetben voltak a növények, ebben az országrészben a búzára ugyancsak elkelt a csapadék. Ám május utolsó napjaiban már itt is megszépült a határ. A kukorica gyorsán kelt ki, és „jó erőben” van a zsenge napraforgó is. A burgonya egy részét az áprilisa fagyok — mintegy 2600 hektáron — elpusztították, ezért várhatóan két- háromihetes késéssel jelenik meg a piacon az új krumpli, a szabad földről legkorábban június derekán várnak nagyobb sizállítmányokat. A kertészetekben most már országosi kép alakult ki az április 27—30-i erős fagyok következményeiről. A helyenként mínusz 7 mínusz 8 fokos hőmérséklet a csonthéjasokat alaposan megtizedelte. A legnagyobb károk a kajszibaracknál mutatkoznak, a termésnek 40—50 százalékát vitte el a fagy, valamivel kisebb a kiesés a korai őszibaracknál. Ugyancsak rontotta a terméskilátásokat az erős lehűlés) a diónál és a meggynél. A földieper első kötése sokfelé megsemmisült, úgyhog- jobbára a másodikból lehet csak nagyobb piaci felhozatal. A szőlő akkor még nem volt olyan állapotban, hogy a fagy különösebb kártételt okozhatott volna, ám az ország egyesi részein ki- sebb-nagyobb károk azért mégiscsak előfordultak. A csapadékos időjárás a gyümölcsösöknek is igen kedvezett, a fán lévő termésl erőteljes fejlődésnek indult. Ha tovább tart a kedvező időjárás, remény van arra, hogy a terméskiesési egy részét a természet maga ellensúlyozza.
