Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-25 / 121. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. MÁJUS 25. Szóin okon is bemutatják II próba - lengyel előadásban Magyarországi turnéra készül a lódzi balettegyüttes n jövő tanévben ismét megrendezik Országos diáknapok A lódzi Teatr Wielki (Nagy Színház) balett együttese a közeli hetekben több magyar városban mutatja be Fodor Antal A próba című rockbalettjét J. S. Bach és Presser Gábor zenéjével, amelyet városunkban már hónapok óta nagy sikerrel játszanak. A lódzi Nagy Színház főigazgatója, Sloawomir Pietras elmondotta, hogy a magyar balett sikereivel, különösen Seregi László nagyszerű eredményeivel még abban az időben volt alkalma megismerkedni, amikor a Polski Teatrban dolgozott. — Mindig arról álmodoztam — jelentette ki —, hogy a magyar balett e kitűnő alakját megnyerjem az együttműködésünkhöz. Amikor átvettem a színházunk vezetését, elhatároztam, hogy meghívom Lódzba. Ű azonban a figyelmemet tanítványára, Fodor Antalra irányította, aki éppen készülődött A próba bemutatására az Erkel Színházban. Megtekintettem az előadást, és az Inter- koncertben előzetes megállapodást írtunk alá. Aztán elkövetkezett a bemutatója Lódzban. A hagyományos lengyel—magyar barátság a lódzi premier megvalósításánál konkrét formában találta meg folytatását. A lengyel és a magyar táncosok között baráti együttműködés teremtődött A próba közös munkáját illetően, ami komoly mértékben gyümölcsözően mutatkozott meg a sikerben .. . — A mi élvonalbeli szólistáink — folytatta a főigazgató — megtekintve a budapesti előadást rádöbbentek arra, hogy milyen nehéz feladat áll előttük. Ez mobilizálta őket igazán, a fegyelem is megszilárdult. De megérte a fáradtságot: A lódzi bemutató országos esemény lett, amit jelez az is, hogy már 15 előadásunk volt. A kettős premieren részt vettek a Magyar Operaház kitűnő szólistái: Szőnyi Nóra, Dózsa Imre és Keveházi Gábor, s a főszerepeket táncolták. A sikert jelzi a nagyon elismerő kritikák sora. Márpedig a kritikusok nemigen kényeztetik a mi színházunkat. A főigazgató örömmel mutatta meg a különböző lapkivágásokat, amelyek mind a színház, mind a magyar balettmű elismerését jelzik. Így például a Rzeczpospolita című varsói kastélyban Ewa Pankievicz egyebek között ezt írta: ... „A próba lengyel premiere, melyet budapesti vendégművészekkel valósítottak meg a lódzi színpadon, rendkívül érdekes esemény volt. Eredeti, egyszerű és egyértelmű, a komplikált jelentések összefonódása ellenében... A lódzi Nagy Színház balett együttesében Fodor Antal megtalálta az érdekes vízió ügyes realizációját. Ez az együttes már az első szempillantásra ezzel a vízióval egyenesen elragadó. Gyakorlottságában egyúttal van spontanitás és őszinteség ...” A Glos Robotniczy című lódzi napilapban Anna Izy- kowaskamironacz így írt: ... „Talán eddig még soha egyetlen premier sem váltott ki — a Teatr Wielkiben — olyan óriási érdéklődést, és nem csak a piac Dabrowski színház állandó látogatói között. És nincs ebben semmi csodálatos: a szerző, a színpadra alkalmazó, rendező, koreográfus Fodor Antal óriási kockázatra vállalkozott. Színházi konstrukciót építve a színházban az Űr kínszenvedése bibliai képeivel rock- balettet mutatott be... ” Mindkét premieren többen voltak azok, akik a színházba bejutni akartak, mint amennyi hely volt a teremben. A szerencsés nézők szinte szűnni nem akarón éljenezték Fodort és az együttest, amelynek felkészültségét külön is méltatta a varsói rádióban Maria Hoffmann: „A nyaktörő, gyakran a mozgás evolúciója, melyet Fodor műve megkíván, a táncostól rendkívüli technikai tudást követel — hangzott el az ismertetőben. — Nem erőltetett természetességet kelti mindez a nézőben... Az előadást t meg kell nézni már csak a hagyományos balettől való különbözősége miatt is. És azért az eszmei mondanivalóért, amelyet Fodor Antal akart átadni”. Jellemző részletek ezek a tízegynéhány terjedelmesebb recenzióból, amely a főigazgató asztalán sorakozik. Majdnem minden kritikában lelkesen emelik ki a lengyel táncosok értékeit is, akik összemérték tudásukat a világhírű magyar kollégáikkal. — Kellemes itt hozzáfűzni — mondotta —, hogy a három magyar szólista — a mi meghívásunkra — május elsején megismételte a lódzi előadásban részvételét, majd május 3-án, a májusi alkotmány 193. évfordulóján újból felléptek, elnyerve a közönség elismerését. Őszre tervezzük a budapesti szólista csoportnak a vendégfellépését a lódzi színházban Richard Wagner Walkür előadásában. Színházunk egyébként most a leglelkesebben a kéthetes magyarországi turnéra készül. Táncosaink 19 előadáson lépnek fel: Egerben, Miskolcon, Debrecenben, Szolnokon, — július 6- án a sportcsarnokban két előadással —• Kecskeméten, Pécsett, Keszthelyen, Győrben, Veszprémben, Siófokon, Fonyódon. Néhány helyen kétszer is tartanak előadást. A közelmúltban döntés született: az 1984 85-ös tanévben ismét megrendezik az országos diáknapokat. Az amatőr művészeti csoportok bemutatkozására és minősítésére egyaránt lehetőséget adó rendezvénysorozatot, diákfesztivált a KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal és az Állami Ifjúsági Bizottsággal közösen szervezi. Szivi József, a KISZ KB középiskolai és szakmunkás- tanuló tanácsának titkára elmondta: az ODN célja, hogy képet adjon a diákművelődés eredményeiről, lehetőséget teremtsen a közművelődési munkában élenjáró diákok, iskolák és pedagógusok tevékenységének bemutatására és elismerésére. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához kötődő rendezvénysorozat alkalmat nyújt majd arra is, hogy a diákok, a művészet eszközeivel fogalmazzák meg, fejezzék ki a világról, társadalmunkról alkotott véleményüket. Az ODN az iskolai diáknapokkal kezdődik, majd a megyei KISZ-bizottságok és a tanácsok 1985 tavaszán különböző művészeti kategóriákban szerveznek minősítő bemutatókat. A középiskolások és a szakmunkástanulók teljesítményét külön-külön értékelik, s a bemutatott produkciókat arany, ezüst és bronz fokozattal minősítik. Ezt követően, április végén az ország hét városában rendeznek diáknapi fesztiválokat, amelyeken a megyei minősítők legszínvonalasabb produkcióiból állítanak ösz- sze műsorokat. A fesztivál- díjak odaítéléséről a diáktanácsok döntenek majd. Az 1984—85. évi országos diáknapok részletes kiírása a közeljövőben megjelenik, s eljut valamennyi iskolai KISZ-szervezethez. Tanácskozás a megyeszékhelyen Űj Petőfi-kiállitas Film és ismeretterjesztés A rövidfilmek szerepe az ismeretterjesztésben címmel szakmai tanácskozást tartottak tegnap Szolnokon a Tavaszi íilmfórum kéthetes eseménysorozatának zárórendezvényeként. A megbeszélésen részt vevő pedagógusok. népművelők és filmes szakemberek azt vitatták meg, hogyan lehetne az eddiginél jobban kamatoztatni a film adta lehetőségeket az ismeretterjesztő munkában és a közoktatásban. Mint elhangzott: a hazai rövidfilm- gyártó stúdiókban évente 80—90 alkotás készül, amelyek többsége népszerű formában mutatja be a magyar tudományos, művészeti élet múltjának és jelenének eredményeit. E filmek külföldi mércével mérve is rangos produkciók, ennek ellenére a hazai filmforgalmazás „mostohagyerekei”. Az évenként rendezett miskolci és kecskeméti szemlék mellett csupán néhány megyében van kezdeményezés a rövidfilmek önálló bemutatására. Szolnokon például a megyei moziüzemi vállalat és a Galéria Baráti Köre közös rendezvényein vetítenek képzőművészeti filmeket az érdeklődőknek. A rövidfilmek további népszerűsítéséért — mint bejelentették — a MOKÉP és a Kossuth Könyvkiadó Budapesten. a Mező Imre úton politikai filmtárat hozott létre, amelynek filmjei tanfolyamok, továbbképzések tematikájába beépíthetők. Emellett a MOKÉP a tájékoztatás újabb fórumaként a Népművelés című folyóiratban ezentúl rendszeresen hírt ad — rövid tartalmi ismertetőkkel — a művészeti műhelyek legfrissebb alkotásairól is. Októbertől — több éves szünet után, új, állandó Pe- tőfi-kiállitás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Legutoljára 1972-ben rendeztek állandó tárlatot a múzeum rendkívül gazdag Petőfi- anyagából. Az egyik leglátogatottabb gyűjtemény azonban időközben „elfáradt”: nemcsak a Petőfi-ku- tatások léptek előre, de a költő életéről és koráról is újabb és újabb tárgyi emlékek, dokumentumok bukkantak fel. Az új irodalom- történeti eredményeket „beépítve”, valamint az iskolai Petőfi-oktatás igényeire figyelve olyan kiállításon dolgoznak most a szakemberek, mely pótolja a múzeum eddig hiányzó reformkori be mutatóját is. Petőfi szellemi elődeiről, a reformkori küzdelmekről, a korabeli politikai, társadalmi és művészi élet kiemelkedő alakjairól és eseményeiről, a ’48-as küzdelmek legjelentősebb állományairól mesél majd egyebek között a „Petőfi és kora” című tárlat. állami nyelvvizsgák Debrecenben Első alkalommal tettek állami nyelvvizsgákat Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A vizsgáztatás tegnap fejeződött be. Az alapfokú nyelvvizsgán 74-en. a középfokún pedig 231-en vettek részt. A legtöbben orosz, angol, német és francia, néhányan pedig finn nyelvből adtak számot felkészültségükről. Turisták ezreinek hétvégi állomása az egri vár. A felújított műemlék kiállítása hadtörténeti érdekességgel várja látogatóit. Képünk Dobó István síremlékénél készült. Zenei élet Burgenlandban szállt az ének A jászberényi Vasas Munkásénekkar vendégszereplése A 750 éve alapított határőrtelepülés, az ausztriai Lei- thaprodesdorf vendége volt hét végén a jászberényi vegyeskar. A vendéglátó kórus két évvel ezelőtti látogatását viszonozták. Az ápolt, háborúságoktól megkímélt nagyközség lakói szívesen és sokszor ünnepelnek, s ünnep nem múlhat itt muzsikaszó nélkül. A két kórus hangversenye is inkább népünnepély, semmint szoros értelemben vett koncert volt. Nyitányként a helybeli fúvószenekar térzenéje szólt, melyet szívesen és sokáig hallgatott a sokaság, majd ugyanilyen türelemmel és figyelemmel az éjszakába nyúló kórushangversenyt. A prodesdorfi Éneklő Kör vezetője. Michael Grat maga is amatőr; a herényiek élén két hivatásos zenész, Bedőné Bakki Katalin karnagy és Csirke Béláné másodkarnagy állt. Az osztrák kórus — mely hat éve szerveződött az énekelni szerető gazdákból, fiaikból és lányaikból — műsorválasztásával egyaránt hódolt a komoly zene klasszikusainak, a népzenének, de még a köny- nyűzenei fogantatásé kórus- muzsikának is. A tiszta éneklés és a pontos együtt- hangzás igényével megszólaltatott Brahm- és Haydn- kórusműveket osztrák népdalok követték, közülük a harmóniakísérettel előadott bécsi bérkocsis dal és a jód- liszólóval színesített burgenlandi népdalok tükrözték legvonzóbban az osztrák lélek kedélyességét. Nagy élmény volt a helyi illetőségű, 12 éves Stefan Radatz — a Wiener Sängerknaben (Bécsi énekesfiúk) tagjának — szólója a néger spirituáléban. Különlegesen szépen csengő, megkapó színezetű hangja a tehetség nyilvánvaló erejével hatott. Műsorukat elektromos hangszerek és dob kísérte pol- beat dal zárta. A fellépések, különösen a külföldi szereplések — ahol is mint hazánk és kóruskultúránk követeiként a színpadra lépés lehetősége még inkább kötelez — tudvalévőén mindig nagy hajtóerőt adnak a kórusok munkájának. S ha vezetőik ezt szerencsés kézzel aknázzák ki, a későbbiekben ez bőven kamatozik is. A herényi kórus a stíluskorszakokat átölelő nagy műsorral készült. Hajlékonyán, az átélt érzelmek szülte, lágy hangvétellel énekeltek madrigálokat s nagy hatású előadásban Liszt- és Kodály-műveket. Szerepelt műsorukon jól megválasztott munkásihletésű kompozíció, osztrák népdal. operakórus. Legnagyobb sikerüket a magyar népdal- feldolgozásokkal aratták. Az előadás művészi igényessége többnyire azokban a művekben villant fel, melyeket Bakki Katalin vezényelt. Karnagyi rátermettségét és zenei nevelőmunkájának eredményességét igazolta — s egyúttal a kórus színvonalának emelkedését jól példázza — ez a vendégszereplés. A prodesdorfiak, lévén még fiatal kórus, a klasszikusokkal való ismerkedés kezdeti, hősies korszakát élik. A jászberényiek nagyobb múltja eleve bővebb és érettehb repertoárt feltételez. A koncén charme-ját, jelegzetességét alapvetően inkább a zenében is — konkrétan a népzenében — jól tükröző etnikai különbségek adták. Egymás megismerésére. a baráti közelségbe jutás, talán leghatékonyabb útja-módja, a másik nép zenéjén keresztül vezet. Egymás népdalainak közös éneklése pedig jóleső közelségbe hozza a szíveket. I^abáth Valéria Havasi Ferenc beszéde Gazdaságpolitikai tanulmány Konzultáció az értékrendről Megjelent a Társadalmi Szemle májusi száma A Társadalmi Szemle májusi száma tartalmazza a Központi Bizottság 1984. április 17-i állásfoglalását a ■gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól, továbbá Havasi Ferencnek; a Központi Bizottság április 17-i ülésén elhangzott előadói beszédét. Nyitrai Éerencné dr. Gazdaság és társadalom kölcsönhatásban címmel tanulmányt írt á folyóiratban. Nagy teret szentel a gazdasági fejlődés legfontosabb elemének, az emberi fényezőnek. Kifejti, hogy gazdaságunk fejlődésének dinamikus: időszakában milyen alapvető társadalmi hatások (a szakképzett munkaerő gyarapodása, a női foglalkoztatások számának és arányának növelése, a másodállások és a többletjövedelem -szerzés más lehetőségeinek bővülése stb.) érvényesültek. Elemzi a háztáji és a kisegítő gazdaságok, valamint a vállalati gazdasági munkaközösségek szerepéit. Mérlegre teszi a műszaki haladás hatását a gazdasági és társadalmi folyamatokban, majd a munkaerőforrás alakulásáról ír. Szlamecky István A szövetkezetek alkalmazkodása az új követelményekhez címmel fejti ki gondolatait azzal a végső tanulsággal, hogy a szövetkezeti szektorban jól érvényesül a párt gazdaság- politikája, a szövetkezetek részt vesznek a népgazdaság minden területén folyó megújulási folyamatban. A folyóirat májusi íszáma Változó féladatok és módszerek a gazdaság pártirányításában címmel közli Gerencsér Ferenc beszélgetését két felelős beosztású pártmunkással és egy nagyvállalati igazgatóval. Vajda Péter az amerikai el_ nökválaSztpsi előkészületek gazdasági és politikai hátteréről ír. A negyven évvel ezelőtti időket „Bűnös nép” vagy „ellenálló n.emzet”? címmel Tóth Sándor idézi. Aláhúzza azt, hogy a magyar ellenállási mozgalom — ha nem is volt széles körű éis nem nőtt át fegyveres tömegharcba — része annak az áldozatos küzdelemnek, amelyet Európa népei vívtak a fasizmus ellen. A folyóirat Konzultáció cL mű rovatában Kapitány Agnes és Kapitány Gábor tollából a szocialista értékrend- szer kialakulásáról olvashatunk. Ugyanott található An- dorká Rudolf írása a nyitott és zárt társadalomról.
