Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
1984. MÁJUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé ~~ képernyője előtt HHi ISKOLA A SZÉCHENYIN több forrásból Segítő vállalatok Lakossági kötvény kamattal A demográfiai hullám 1988 —89-ben éri el megyénket, és a középiskolákban ’92 táján tetőzik majd. Egyre több pedagógusra, oktatási intézményre lesz szükség. De a holnapot ma kell előkészíteni és megalapozni. Ezt a szolnoki Városi Tanács is idejében felismerte, amikor a VI. ötéves terv feladatai között a Széchenyi lakótelepen 16 tantermes középiskola építését határozta el. Ismert, hogy nehezedő gazdasági körülményeink hatására a fejlesztésre fordítható összeg egyre kevesebb, így mind szélesebb társadalmi segítségre van szükség. Jelenleg az általános iskolák telítettek, a Széchenyi lakótelepről is sok gyerek autóbuszozik naponta a város különböző iskoláiba. Ezért, áthidaló megoldásként az ott épülő középiskola 8 tantermét 1984 szeptemberétől általános iskolaként használják majd. A létesítmény 90—-95 millió forintba kerül, végleges átadása 1985-re várható. A tanácsnak nem áll rendelkezésére a teljes ösz- szeg, de a már említett okok miatt hozzá kellett kezdeni az építkezéshez. Az intézmény több „forrásból” épül, így tanácsi pénzből, melyek az összes költségek felét fedezik. Emellett a tanács gazdasági megállapodást kötött 39 vállalattal, hogy pénzt adnak az építkezéshez. így csaknem 31 és fél millió forint gyűlt össze. Többek között a Papíripari Vállalat 15 millióval, a Tiszamenti Vegyiművek 2 millióval, a Mezőgép szolnoki gyára másfél millió forinttal segíti az iskola építését. Nem lebecsülendők a különböző vállalatok társadalmi munkafelajánlásai sem, melyek együttesen kétmillió forintot tesznek ki. így például a Tisza bútorgyáriak vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik az iskola beépített szekrényeit félmillió forint értékben. Az épületelemeket a Haj- dú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat szállítja, s ezekre másfél millió forint, a kivitelező Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat pedig 2 millió forint engedményt adott. A még hiányzó 13 millió forintra a tanács 10 millió forint értékű kötvényt —• melyből 3 millió forint értékű lakossági, 1 millió forint értékű vállalati — és 3 millió forint értékben téglaje- jegyet bocsátott ki. A kötvény tulajdonképpen befektetés, olyan mint a postai takarékcsekk. Kölcsön a lakosságtól, a vállalatoktól, amely kamatozik is, 5 év után 7, tíz év után pedig 10 százalékot. A kötvényeket az OTP értékesíti majd. Téglajegyet 10, 50, 100 és 500 forintos címletekben május közepéig 91 vállalat társadalmi szervezet vett át értékesítésre mintegy 1 millió 700 ezer forint értékben. A téglajegyek minden munkahelyen és a városi tanács ügyfélszolgálati irodájában megvásárolhatók. Szolnok életében egyébként nem első alkalom, hogy a tanács valamilyen létesítmény megvalósításához a lakosság segítségét kéri. A város fennállása 900. évfordulójának előkészítésére alakult jubileumi intéző bizottság kezdeményezésére, 1972- től 1 millió forint értékben emlékbélyeget bocsátottak ki, s ebből mintegy 800 ezer forint értékű bélyeg vevőre is talált. Akkoriban készült el a Jubileumi emlékmű, a buszpályaudvar és a Széchenyi lakótelep építése is akkor kezdődött. Arányaiban — a 95 millió forinthoz képest, amennyibe az iskola kerül — nem sok a 3 millió forint értékben kibocsátott téglajegy, s ezen az iskola felépülése nem múlhat. Az idén ősszel 8 tanteremben kezdődhet meg a tanítás, és elkészül még a konyha s az étterem is. N. T. Tanítanak és koncerteznek Fiatal zenetanárok szimfonikus zenekarban Közös muzsikálás: kikapcsolódás, szakmai fejlődés Napjainkban újra erőteljesebben fordul a figyelem a könyvekre: hamarosan ünnepeljük őket. Sátorokat állítanak majd fel szerte az ország városaiban, verseskötetek. regények, tanulmányok, tudományos munkák várják olvasóikat. Mert a könyv az a szellemi termék, amely soha nem mehet ki a „divatból”; a könyvnek mindig rangja és becse van — ha jó, ha értékes. S bár szoktuk mondani, á jó bornak nem kell cégér, értvén rajta, hogy ami jó, az önmagáért beszél, azért épp a közelgő könyvhét alkalmából kell megjegyezni: a televízió mintha készpénznek venné ezt a cégér-dolgot, azaz vajmi keveset vállal és tesz a könyvek népszerűsítéséért; a képernyőről kikoptak azok a műsorok, amelyek nemcsak elvitték hírét egy-egy jó könyvnek a nézőhöz, de még kóstolót is adtak belőle. Pedig a könyv mindennapi szellemi táplálékunk, fogyasztásához viszont igen kevés segítséget nyújt a tévé; a választáshoz, válogatáshoz, az eligazodáshoz, hisz ma már a könyvek birodalmában sem könnyű a tájékozódás. Kell a cégér Ezért örvendetes a Törzsasztal című műsor jelentkezése, mely már címében is arra utal, hogy benne régi irodalmi hagyományok elevenednek meg, modern formában, friss tartalommal. Ahogy hajdan írók, költők, művészek tették, egy-egy kávéházat választván ki találkozásuk törzshelyéül, most Sediánszky János vezérletével az írók könyvesboltjában ülték körül az asztalt a meghívott vendégek, méghozzá azok, akik könyvükkel jelentkeznek az idei könyvhéten. Kellemes vasárnap délelőttöt töltöttek együtt Sőtér István. Ágh István költő, Major Tamás, és francia „tagja” is volt ennek az alkalmi társaságnak, a magyar irodalom odaadó, nagy barátja, Guillevic, aki József Attilát, Weöres Sándort és más költők verseit ültette át franciára; s hogy mily remekül, arról meggyőzhetett bennünket a franciául és magyarul megszólaltatott József Attila-vers: ugyanaz a ritmus, ugyanazok a rímek, ahogy Major Tamás megjegyezte. A könyvek műsorát kellemesen egészítette ki Udvaros Dorottya jelenléte, aki verseket olvasott nemes egyszerű-éggel. Az irodalomtudós Sőtér István is nemcsak saját kötetét ajánlotta a nézők figyelmébe — Komoly ének —, hanem pályatársainak egy-egy most megjelenő munkájáról is szólott — vonzalmat ébresztve irántuk. így Thurzó Gábor Napló helyett című kötetéről és Jékély Zoltán legújabb könyvéről beszélt baráti melegséggel. Oldott kötetlen formában kaptuk mindezt, amolyan békés vasárnap délelőtti hangulatban. Persze kérdés, a napsütéses időben hányán választották ezt a szórakozást, a csábító természetnek hányán álltak ellent a Törzsasztal kedvéért? Mindenesetre, aki mellette döntött, nem bánta meg, bizonyára: olyan törzsasztal résztvevője lehetett. amely felvillanyozta az értelmet, s valóban kedvet csinált a szép szóhoz, a könyv fogyasztásához. A kérdés csupán az: vajon miért nem jelentkezik Sediánszky műsora rendszeresen, akár kéthetente? Ahhoz ugyanis, hogy a könyvekről beszéljünk, aligha kell ünnepi alkalmat keresni vagy különleges apropóra várni. Olvasási kultúránk gyarapítása a televíziónak is mindennapi feladata. És itt szólnék egy hasonlóan hasznos programról, amely ugyan csak a 2. csatornán látható, de amely A1- mási Miklós irányításával remek és tanulságos szórakozás, ugyanis a színházművészet titkaiba avatja be nézőit; a színpadi nyelv alapelemeivel ismertet meg oly módon, hogy tálcán kínálja az ismereteket; a tudnivalókat gyakorlatban mutatja meg. Méghozzá két változatban is először műkedvelőktől láthatjuk ugyanazt, aztán hivatásos művészek produkciójában. Utánzás és 'kifejezés különbségére így igen szemléletesen világít rá a játékos műsor, elvezetvén nézőit ahhoz az igen fontos alapgondolathoz, hogy a merő utánzás még egyáltalán nem művészet, jóllehet, megszületésében a dolgok utánzásának is része van. Legjobb példája ennek talán az a kis etűd volt, helyzetgyakorlat, amelyben egy kutyát kellett „eljátszaniuk” a résztvevő játékosoknak. Rajhona Ádám művészi többlete jól mutatkozott meg abban, hogy míg az amatőrök bemutatták, milyen is egy kutya, addig ő nemcsak kutyaként cselekedett, de egyúttal emberi tartalmakat is helopott a megjelenített kutya cselekedetébe: az ő kutyája nemcsak ugatott, „beszélt” is. Más példákat is idézhetnék, hisz a színjáték gazdag tárháza a Színházat játszunk; s aki nemcsak szereti, kíváncsi is a „komédi- ázás” titkaira, feltétlen lát- nia kell ezt a derűs pillanatokban bővelkedő műhelymunkát. Röviden „ Karinthy Ferenc számára az apai ház kimeríthetetlen forrás: ki tudja, hányféle módon dolgozta már fel hajdani élményeit. A tévéjáték formájában most átnyújtott dráma, a Szellemidézés tárgya is először novellákban látott napvilágot, s csak azután lett belőle színmű. Kétségtelen, van annak a világnak, Karinthy Frigyes szellemi világának valami különleges varázsa. Túl a felszínen látható bohóságon, kalandosságon, veszélyességen, mélyebb tartalom is felfedezhető az erről szóló Szellemidézésben is, a hétköznapi dolgok fölé emelkedő értelmiséginek a szellem hatalmába vetett végtelen vágya és reménye, azaz a Karinthy Frigyes képviselte szellemiségnek jelképes tartalma is van. Sajnos, az unoka, Karinthy Márton rendezésében éppen ez sikkadt el, s igy a Szellemidézés inkább csak „szellemjárás” maradt a képernyőn; érdekes figurák „bolyongtak” benne, olykor érthetetlenül különböző stílust hordozva: Har- sányi Gábor mintha egy másik drámából érkezett volna. Döbbenetes látomás, meg- rendítően fájdalmas élmény: Pilinszky oratóriuma Maár Gyula televíziós feldolgozásában. A kiszolgáltatottság torokszorító drámáia; a koncentrációs táborok világának megidézése — az emberség és az embertelensé; különösen végletes szembeállítása; reménynek és reménytelenségnek egészen sajátos együtténeklése. Két egészen kimagasló színészi teljesítmény: a Tcröcsik Marié és a Gobbi Hildáé. Mi van az ő arcukra írva, mennyi mindent fejez ki az ő tekintetük, már-már időtlenné nemesítve a fájdalmat! Pilinszky szellemének megidézése: tiltakozás az egykori és a mindenkori emberpusztítás ellen — a..humánum nevében. Ez valóban művészi tett, s nem egyszerűen műsor. V. M. Eszterlánc Film a szülő—gyermek kapcsolatról 'Eszterlánc címmel forgat játékfilmet Péterffy András a MAFILJVI Budapesti Stúdiójában. A fővárosi helyszíneken játszódó történet hősei általános iskolások. Róluk, valamint a szülő, a gyermek és az iskola bonyolult kapcsolatáról szól a film. Az operatőr Kurucz Sándor, a főbb szerepekben Bánsági Ildikót, Peremartoni Krisztinát, Schütz Ilát, Bordán Irént, Sződy Szilárdnét. Köllő Miklóst, Szacsvay Lászlót, Vajda Lászlót, Zala Márkot, Rajhona Ádárnot és Hollósi Frigyest láthatja majd a 'közönség. A gyermekszerepeket Deres Henriett. Dobos Gyula. Schmutzer Bea, Tamás András, Jász Zoltán és Engloner Attila alakítja. Kalauz Prométheusz világába Aj sorozat a könyvhétre Prométheusz könyvek címmel új sorozatot indít útjára a Helikon Kiadó az ünnepi könyvhétre. A görög titán nevével fémjelzett könyvfüzér egyes kötetei Prométheusz világába, az egykori. vagy a ma is élő vallások, szekták és az ezeket képviselő gondolkodók világába kalauzolják az olvasókat. A sorozat nyitó kötete a IV. század első felében élt szerző, Firmicus Maternus Asztrológia és A pogány vallások tévelygéséről című munkáit tartalmazza. A sorozat — ugyancsak az ünnepi könyvhétre megjelenő — második kötete Nami király megtérése címmel Dzsaina-legendá'kat ad közre. Aki rendszeresen figyelemmel kíséri a Szolnoki szimfonikus zenekar életét, eljár koncertjeikre, évről évre fedezhet fel új arcokat az együttesben. A megyébe érkező fiatal zenetanárok többsége szívesen bekapcsolódik a zenekar munkájába, ha valamelyik vonós- vagy fúvósszólamban szükség van muzsikásra. A közös zenélés biztosítja a szakmai fejlődést. tapasztalatgyűjtést, ugyanakkor a hangversenyeken a szereplés a tanítást kiegészítő sikerélményhez juttatja a zenepedagógusokat. Sörös Éva az abonyi zeneiskola csellótanára az elmúlt év szeptemberében kezdte friss diplomásként a munkát, hamar megtalálta az utat a szimfonikus zenekarhoz, amelyben szólamvezető. — Kollégáim közül többen régóta tagjai az együttesnek, ők hívtak — összegezte röviden a zenekarhoz kerülésének történetét. — Már a főiskolán is nagyon szerettem a közös muzsikálást, igaz, ott elsősorban „kamaráztunk”, új volt számomra a szimfonikus hangzás és természetesen a művek is, amelyek a repertoárba tartoznak. — A muzsikálás élményén túl mit kamatoztatott abból, hogy a zenekarban dolgozik? — A volt évfolyamtársaim közül többen is játszanak az együttesben, velük meg szoktuk beszélni a problémákat, amik általában hasonlóak. A tanítással kapcsolatban az idősebb, tapasztaltabb kollegák szívesen adnak tanácsokat. Bár természetesen a zenekari muzsikálást magáért a zenéért csináljuk mindannyian. de azért azt hiszem, az sem elhanyagolható, mindenképp említést érdemel, hogy a kezdő fizetésemhez, ami 2800 forint, havonta hozzájön 1600 forint tiszteletdíj. A próbákra többen mesz- szebbről érkeznek, Ceglédről, Jászberényből vagy Török- szentmiMósról. A bejárást azonban a muzsikálás érdekében vállalják. Csiki István a törökszentmiklósi zeneiskola oboaszakos növendékeit tanítja. — Az első alkalmat megragadtam. hogy tagja lehessek az együttesnek. A szakmai továbblépés szempontjából nagyon fontosak a próbákon, hangversenyeken töltött órák. Minden kolléga becsületesen dolgozik, és ha nem is mondjuk ki, de figyelünk egymás munkájára és természetes, hogy senki nem szeretne szégyenben maradni. Őszinte légkör jellemzi a társaságot, amelyben kikapcsolódhat, feloldódhat az ember. A közös muzsikálás más világ, mint a tanítás, kötetlenebb, de az igényességre való törekvés itt is megvan. Az előadói ambícióikat a koncerteken kiélhetik a muzsikusok. A rendszeres gyakorlással a zenészek szakmai fejlődése biztosított. A hétéves Szolnoki fúvósötös alapítótagja Fekete Borbála négy esztendeje jár a szimfonikusok próbáira is. — Előtte ugyanis nem volt hely az együttesben, ezért kellett várnom három évet — mondta. — Ügy gondolom, valamennyiünkben él az igény, hogy szerepelhessünk. A fúvósötössel kisebb rendezvényekre — kiállítás- megnyitók, ünnepségeken való közreműködés — hívnak bennünket általában, ezért is vágytam a nagyze- nekarba, amelyben biztosított a folyamatos fellépés. Nem beszélve arról, hogy szakmailag olyan komolynak számító feladatokat is megoldunk — talán nem szerénytelenség, ha azt mondom sikerrel — mint például Haydn Évszakok című oratóriuma vagy a Psalmus Hungaricus volt. Sokat tanulhattam a kollégáktól, Bali József karmestertől. — A zenekari munka mennyit vesz el a szabad időből? — Ha nem készülünk hangversenyre, akkor hetente kétszer gyakorolunk, koncert előtt rendkívüli próbákat tartunk. Amikor filharmóniai hangversenysorozat van, akkor naponta három koncert is akad. este későn érkezünk haza. A zenekarral töltött órákat azonban senki sem számolgatja. Az együttes döntő szerepet játszott abban, hogy itt maradtam Szolnokon. Szerintem nagyon jó lenne és eredményes is, ha a kezdő zenetanároknak az állást úgy hirdetnék meg, hogy lehetőség van zenekari munkára is. Biztos vagyok abban hogy az intézmények így könnyebben megnyernének maguknak egy-egy fiatal, tehetséges zenetanárt. V. Fekete Sándor Péntektől Szentendrei nyár Pénteken, kiállítással és hangversennyel megkezdődik az idei Szentendrei nyár három hónapig tartó rendezvénysorozata. Első eseményeként a programok nagy részének helyet adó Pest megyei Művelődési Központban megnyílik Reismann Mariann fotóművész kiállítása. A Zavartalan kapcsolat című tárlat felvételei a szülők és a gyerekek kapcsolatáról vallanak a fényképezőgép objektivitásával. Ezt követően — az esti órákban — a színházteremben a fuldai Winfridia koncertkórus. a fővárosi Pedagógus szimfonikus zenekar közreműködésével, Haydn Évszakok című oratóriumát adja elő. Vasárnap a gyerekeket várja egész napos program Viseg- rádon: a királyi palotában és a Salamon-toronynál rendeznek számukra foglalkozásokat illetve bábszínházát. Az idén nyáron is — a korábbi évekhez hasonlóan — rendszeresen szerveznek majd zenés városnézést, hétvégi templomtéri sokadal- mat népművészeti kirakodó vásárral, nemzetiségi tánc- és énekegyüttesek fellépésével. Júliusban a Főtéren ismét felállítják a szabadtéri színpadot: a Miskolci Nemzeti Színház művészei Goldoni Két úr szolgája című darabjával .szórakoztatják a közönséget. A Barcsay-gyűj- temény udvara júliusban Verdi- és Wagner-esteknek, valamint j azzkoncerteknek ad helyet. Az idei Szentendrei nyár programját gazdagítja a Pest megyei ifjúsági napok rendezvénysorozata is. A képzőművészetek kedvelői számára két kiállítás is nyílik: júniusban Csóti Gábor iparművész, júliusban pedig Szlávik Lajos festőművész mutatja be alkotásait.
