Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
1984. MÁJUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 A tiszafüredi Háziipari Szövetkezetben fűz vesszőből kisbútorokat, foteleket, padokat, asztalokat gyártanak. A termékből az idén 37 millió forint értékben exportálnak az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével A Mezőgépnél kevesebb a baleset Űj szelek a munkavédelemben Az eredmények ellenére elégedetlenek A mindennapi munka megszokott ritmusát gyakorta félbeszakítja az, hogy valakit baleset ér a műhelyben. Hogy ez ne következzen be: a munkáltató köteles megteremteni az egészséges és biztonságos körülményeket, a dolgozónak viszont az előírásokat kell betartania — így nem következik be munka- és keresetkiesés, nem szenved csorbát a legfőbb törvény, az emberi élet védelmének törvénye. Vásári változások A Szolnoki Mezőgép azon vállalatok közé tartozik, amelyek nagy hangsúlyt fektetnék a munkavédelemre. A 2—2,5 milliárd forint termelési értéket' előállító, tíz termelőegységében több mint 4200 dolgozót foglalkoztató vállalatnál 1979-ben 176 üzemi baleset történt, 3644 kiesett nappal, tavaly pedig Miért történnek a balesetek? A számos ok közül néhány: a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalat üzemei különböző technológiai és ergonómiai színvonalon állnak, a vezetők és a beosztottak következetessége, felelőssége s igényessége is eltérő. Tehát előfordul, hogy „lezserül” kezelik az élhajlító- kat. a présgépeket, s amelyek ezek közül úgymond nyitott berendezések, ott a dolgozó keze munka közben bejuthat a gépbe — s mikor megnyomja az indítógombot, levághatja, összepréselheti az ujját. Nem használják a védőkesztyűt, vagy azt át- szúrja a lemez. Tárgyak eshetnek a munkásokra, beszorulhatnak e tárgyak közé. Több üzemben nagy a zsúfoltság, emiatt a közlekedés sem biztonságos. Pláne, ha figyelmetlen a vezető vagy az arra járó. A balesetekben nem kis szerepet játszik a több termelésért, a vastagabb borítékért való hajsza, a szokásos (?) év eleji s végi hajrá. A legtöbb baleset hétfőn, pénteken történik — még nem zökkentek vissza a munka ritmusába, már a hétvégi program jár a fejükben. fáradtak. Különös, hogy inkább a képzettebb, egy évnél régebben ott dolgozók szenvednek balesetet. Minél hosszabb ideje dolgozik valaki egy műhelyben, annál magabiztosabb s meg- gondolatlanabb is? És ha X. fittyet hány az előírásokra — baleset éri. Kia hibás? Természetes ő. Ha kiderül, hogy közvetlen vezetője tapasztalta X. felelőtlen lezserségét, ám mégsem figyelmeztette — ki a felelős? A munkahely. A kivizsgálás hosszadalmas procedúra, főképpen ha súlyos a A dolgozókon kívül sok múlik a vezetőkön, ök az elsőszámú felelősök, tehát nekik arra kell fokozott figyelmet fordítani most, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek, az előírásokat betartassák. Ha kellően következetesek — siker koronázza törekvéseiket. Rajtuk kívül jelentékenyen javít131 (ebből 13 úti baleset volt), melynek révén 2899 munkanap veszett kárba. A megelőzés érdekében tett erőfeszítéseket s eredményeket az SZMT és más illetékes szervek — kedvező tapasztalatokat szerezvén — pozitívan értékelték. Ám a Mezőgépnél mégsem elégedettek. .. sérülés. Tanúvallomások, jegyzőkönyv, egymásra pu- togatás, felelősségrevonás... Ez utóbbi sem egyszerű, hiszen ha keményen büntetnek — félő, hogy az illető búcsút int a kapufélfának. Ha pedig csupán szóban megfed- ddk — nem hat kellően a vétkesre. Szerencsére a 47/1979-es új munkavédelmi rendelet nyomán új szelek kezdtek fúj- dogálmi a Mezőgépnél is. ’80-ban megszűnt az ABEO, (a balesetvédelmi szabályok „bibliája”) a vállalat — miként másutt — korszerűbb munkavédelmi szabályzat kidolgozásába fogott; természetesen a saját képére formálva azt. Az új szabályzatot széles körben megvitatták, az előírásokat üzemenként munkaműveletenként dolgozták ki; intézkedési terveket, új nyomtatványokat készítettek. Egyértelműen nőtt a munkavédelemért felelősek hatásköre, mégpedig úgy, hogy több tennivaló hárul a gazdasági vezetőkre, középirányítókra. A hatékonyabb munkavédelem érdekében a szakmai irányítást munkavédelmi iroda vette át, az itt dolgozó 3 munkatárs segíti az üzemek illetékeseit, köztük a 4 függetlenített munkavédelmi vezetőt. A szákszervezet a véleményezésben s az ellenőrzésben működik közre. Természetesen minden rendelet annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Tagadhatatlan amit Bálint István, a munkavédelmi iroda vezetője mond, hogy az új csak lassan ver gyökeret, hosszabb idő elteltével válik szemléletté, a cselekedeteket meghatározó tényezővé. A korszerűbb alapokra helyezett munkavédelem „gyümölcsei” most kezdenek „beérni.” hatják a baleseti statisztikát a munkavédelmi őrök. jóval kevesebb lenne a sérülés, ha többször „háborgatnák” a dolgozókat. De ezt nem szívesen teszik, mivel egy cipőben járnak munkatársaikkal. „Ma nekem, holnap neked” alapon sokszor szemet hunynak a lazaságok felett. Ezt kiküszöbölendő az iroda javítja az érdekeltséget, a fölkészítést és a szervezést. A megújuló munkavédelmi versenyek és a balesetmentes negyedévek eredményei alapján jutalmazzák az élenjárókat. A versenyben a tószegi gyáregység „bajnoknak” számít, míg a török- szentmiklósiák lemaradnak a „dobogóról”, noha a munkavédelmi őrhálózat náluk a legszervezettebb. Itt a hibák forrása nyilván az adottságokban (például a zsúfoltságban) keresendő. A szabályok önmagukban kevésnek bizonyulhatnak. Sokat segíthetnek az oktatások, melyeken színes előadásokkal, változatos, a tanulók részvételét serkentő (s nem álmosító!) órákkal érhető el az, hogy a dolgozók valóban megértsék, magukévá tegyék a munkavédelem tudnivalóit. jelentőségét. Audovizuá- lis eszközök, megtörtént esetek tanulságainak elemzése, jól fölkészített előadók — ily módon tervezi az iroda hatékonyabbá tenni a munkavédelmi oktatást. Az előadóknak módszertani továbbképzést biztosítanak, az oktatófilmeket pedig a Mokép vette át a szakszerűbb kezelés végett. A korszerűbb szemlélet — milliókat jelent A szolnoki Mezőgép Vállalat ebben az évben 36 millió forintot költ a munka- védelem fejlesztésére, ezen- belül védőfelszerelésre 10 milliót fordít (csak védőkesztyűre 6 milliót), nyolcat pedig a munkakörülmények javítására: a zaj és a levegőszennyeződés csökkentésére, a világítás korszerűsítésére szánnak. A zajnak, ennek az alattomos ártalomnak a mérésére modern hallásvizsgáló szobát létesítenek. Bármilyen berendezést, épületet terveznek alapvető követelmény, hogy a dokumentációhoz munkavédelmi fejezetet is csatoljon a tervező, ezt az iroda véleményezi. Ami szintén csökkentheti a balesetek számát: a műszaki fejlesztés és az újítás. A vállalat az idén 224 millió forintot fordít gépek korszerűsítésére, ez jelentős összeg, s hatékonyan segítheti a munkavédelmet, ha észszerű fejlesztésre költik. Az iroda viszont sokkal több. a balesetek megelőzését szolgáló újítást vár az ötletgazdáktól. így tovább javulhat a munkavédelmi helyzet, mert a jól felfogott érdek ezt diktálja, még akkor is, ha a Mezőgépnél tavaly ezer dolgozónak 25,9 ezreléke szenvedett balesetet. Ezzel szemben a tröszt szintjén 24 ezrelék volt, ami messze fölülmúlja a jóhírű Ganz-Máva- got, hiszen ott tavalyelőtt ötvennyolc ezrelékkel zártak. A Mezőgép célja: még előkelőbb helyre lépni a vasasok között. Sz. Tamás Tibor Kubai előadó Szolnokon Roberto Carrasco Vilches, a Kubai Kommunista Párt fCölzjponti Bizottságának elő-l adója — aki az MSZMP Központi Bizottsága vendégeként tartózkodik hazánkban, — tegnap Szolnokra érkezett és a vízügyi irodaház tanácstermében előadást tartott pártaktivistáknak, pártpropa- gandistáknak. A szocialista demokrácia fejlődése Kubában címmel. Délután a kubai vendéget fogadta Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. Növényvédelmi adatbank Növényvédelmi adatbankot hoztak létre Pécsett. Kétmillió adatot őriz a memóriaegységében a baranyai szántóföldekről. Az adatok alapján — számítógép segítségével — rövid idő alatt meg tudják tervezni bármelyik gazdaság számára a főbb növények vegyszeres gyomirtásának programját. A nemzetközi viszonylatban is korszerű eljárást a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson dolgozták ki. Az új eljárás lényege az, hogy a vetésre 'kijelölt táblákon meghatározott számú gyomfelvételt végeznek, számítógépbe táplálják az adatokat. amelyeket azután bármikor felhasználhatnak, ha szükségessé válik a védekezés. A gyomirtás a pécsi szakemberek által megalkotott rendszerben történik. A vezetőfülkéből szabályozható Nagyteljesítményű ekék Üj típusú ekék mintapéldányai készültek el a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári mező- gazdasági gépgyárában. Az Egyesült Államokból vásárolt licenc alapján készülő ekék műszaki érdekessége, hogy az egyes ekefejeic fo- gássizélességét a traktor ve_ zjeitcjfül'kéjéből hidraulikus úton szabályozni lehet. Az öt, illetve hat vasú ekék munkaszélessége 213 és 353 centiméter között állítható a talaj viszonyoknak megfelelően. Az új ekéket nemcsak a Rába erőgépékíhez lehet kapcsolni, a Zetor 160-as és T— 150-es traktorokhoz is használhatók. Ma ismét megnyílik a BNV. A látványos külsőségek — intenzív megvilágítás, színes prospektusok, fülbemászó zene, tetszetős külsejű pavilonok, tárgyalószobák, kávét, hűsítő italt felszolgáló csinos nők — olykor elvonják a figyelmet a lényegről, arról, hogy az ilyen kiállítások mögött kemény, fárasztó munka rejlik. Olyan munka, amelynek csak jelentéktelen, végső mozzanata a pavilonok építése, hiszen egész éven át nagyon sokat kell tenni azért, hogy a versenyképesség esélyével rajtolhasson egy-egy termék ott, ahol oly sok más termék is megméretik. Bár még csak előzetes adataink vannak a BNV-ről, ezek ismeretében is levonhatunk néhány biztató következtetést. Tavaly 1667 volt a magyar és 865 a külföldi kiállítók száma, az idén pedig 1839, illetve 919, köztük Szolnok megye nagyüzemei és ■ipari szövetkezetei. Egyértelmű, hogy mind itthon, mind külföldön nőtt az érdeklődés a BNV iránt. Közvetve ebből az is megállapítható, hogy a hazai cégeknél már nagyobb súlyaT rangja van a marketing tevékenységnek, vagyis a piaci, üzleti politikának, mint korábban. Ez azért is örvendetes, mert sokáig gyenge oldalunk volt az értékesítési szféra, sőt, részben még ma is az. Tanulságos esetek sokasága igazolta, hogy jó, kelendő árut termelni már számtalan vállalatunk tud, az eladáshoz, annak megszervezéséhez és művészetéhez viszont még kevésbé ért. (Még a tavalyi BNV- niagydíjas termékek között is van erre figyelmeztető példa!) Napjainkban már — a szolnoki Vas- és Faipari, a jászberényi Micoop Ipari Szövetkezetét, a karcagi Ká- tiszt vagy a Kontakta mezőtúri gyáregységét említhetnék — a Szolnok megyei vállalatok is többnyire nagy hangsúlyt fektetnek a marketingre, azok a cégek is — többek között a jászberényi Aprítógépgyár —, amelyek nem a BNV-n, hanem más, szakkiállításon mutatják be termékeiket. Ha gyökeres változásról még nem is beszélhetünk, annyit mindenesetre leszögezhetünk: a legtöbb ipari vállalat már eljutott ahhoz a felismeréshez, hogy a mai pénzszűke ellenére is meg kell jelenni a BNV-n. s vállalni kell — mert érdemes — az ezzel járó elég borsos kiadásokat is, hiszen a vásár olyan intenzív reklámlehetőség, amelyhez fogható nemigen akad máskor. Még a szug- gesztív hatású tv-reklám sem veheti fel vele a versenyt, hiszen a dolgok természete szerint az is egyoldalú, mit sem árul el abból hogy az adott terméket hogyan fogadja a fogyasztó. A vásáron viszont azonnal lemérhető a hatás. Szembetűnő változást jelez az is, hogy az idén a komplett gépek, berendezések mellett lényegesen több alkatrésszel, részegységgel jelennek meg a pavilonban a kiállítók. Aki csak egy kicsit is járatos az ipar gondjaiban, az örül a több évtizedes szélsőségesen késztermékközponti szemlélet nyilvánvaló változásának. Látszólag jelentéktelen apróság a BNV kiállítóinak szakosodása, vagyis az, hogy tavaly még együtt állított ki az energetikai, elektronikai és erősáramú ipar, az idén pedig már mindegyik külön helyen mutatja be a termékeit. (Hasonlókat mondhatunk egyébként a vegyipar, s több más iparág területéről is.) Ám, aki végighallgatta dr. Kapolyi László ipari miniszter beszédét februárban, az ipari vezetők országos tanácskozásán, az tudja, hogy az ilyen „osztódások” mögött örvendetes jelenség rejlik. Azok az ágazatok, iparágak követelnek maguknak külön helyet a BNV-n is, amelyek előtt nagyobb jövő áll. Más szavakkal a BNV azt is tükrözi, hogy a honi ipar termék- szerkezete fokozatosan korszerűsödik. Mindent egybevetve: az idén is munkahely lesz az ipari vezetők, szakemberek és kereskedők számára a BNV. A tájékozódás és a megméretés, az üzleti tárgyalások és új fejlesztési elhatározások színtere. Az ilyen helyeken szokásos külsőségek valóban csak arra szolgálnak, hogy nemzetközi mércével mérve is kellemes, kulturált környezetben folyjék az a munka, amely vélhetően — egyebek között —iparunk megújulási készségét is tükrözi. M. L. Kevés a gép Hagyományos módszerekkel is öntöznek Szolnok megyében egy hét alatt legalább négyötezer hektárral nőtt a megöntözött terület. A napokban ugyan tájegységenként változóan 30—60 milliméter eső áztatta meg a földieket, ez azonban a hiányzó vízkészlet csupán egyötödét pótolta. Továbbra is éjjel-nappal dolgoznak az öntözőberendezések, széles sugarakban permetezik a vizet a szomjazó növényzetre. Az állami támogatás hatására megnövekedett a kereslet az öntözőgépek iránt, de mivel az Agróker raktárai üreseik, a régi módszereket, így a felületi árasztó és a tömlős öntözést is alkalmazzák. Tisza- sízentimrén, Jászladányban, Kőtelken az esőztetés helyett brltözőbarázdékat húznak,, így juttatják; nedvességhez a növényzetet. Naponta 5—600 hektár kultúra kap életet jelentő mesterséges csapadékot. A megye öntözési mérlege szerint, március közepe óta, a rizzsel együtt 23 és fél ezer hektár gabona, rét és legelő, takarmánynövény, kertészeti kultúra kapott vizet. A Női Ruházati Ipari Szövetkezet jánoshidai üzemében bérmunkában az NSZK-beli Heinzellmann cég részére divatos női nadrágokat varrnak. Május végéig 4200-at szállítanak több színben a megrendelőnek Legfőbb törvény: az ember megóvása Ellenőrzés, háborgatás?
