Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-20 / 117. szám

1984. MÁJUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5-U. IFilmiegyiet 1 A Führer nevében Pályaválasztás a kunszentmártoni gimnáziumban Legtöbben pedagógusnak készülnek Kötetnyi irodalma lenne, ha csak felsorolnánk, hogy hány érdemes film — közü­lük nagyon sokra méltán il­lik, hogy alkotás — foglalko­zott közvetlenül vagy köz­vetve a fasizmus fogalmá­val, a torz, embertelen szán­dékok természetrajzával. Láthattuk, amikor a horog- keresztes dögkeselyűk le­csaptak bomba testükkel az európai nagyvárosokra, szembenézhettünk a halálfe­jes, lángszórós brigantik tűzcsóváival, a páncélmonst­rumok hemyótaipait is megismerhettük, Lidicét sem felejtjük, a leningrádi blo­kádot sem, az elkínzott ha­difoglyok tarkón lövését, a krematóriumok füstjét... De a fasizmus nemcsak így gyilkolt, tűzzel-vassal, szem­től szembe. A terror nem­csak totális, de alattomos is, ettől teljes a maga tökélet­lenségében. Emlékezetes fil­mek sora láttatta meg ve­lünk, hogyan deformálta a fasiszta métely az ingatag lelkeket, hogyan árulta el apa a fiát, tagadott meg testvér testvért, hogyan vált erénnyé a bűn, aljasait sem­mivé az ember. Késett azonban mindez­idáig — az 1980-as éveket értem alatta — a gyermek és a fasizmus viszonyának tel­jes feltárása. Pontosabban: a társadalmasított magatar­tásforma összefoglalása. Egy­szerűbben: a torz hatalom és a gyermek viszonyának va­lósághű, teljes képlete hi­ányzott, a filmtörténetből. Egy Lydia Chagoll nevű rendező végre a teljességgel nézeti szembe a nézőt. Töb­bek szerint A Führer nevé­ben inemcsák filmtörténeti 'jelentőségű alkotási hanem az egytemes művelődéstör­ténethez is hozzájárul. Haj­iunk rá, hogy igazat adjunk a filmet egészen magas ré­giókba emelő kritikusok­nak, mert bármilyen szomo­rú is, a filmtörténet egyik iSok mindenre lehet hasz­nálni egy garázst. Mindenek­előtt jó arra, hogy az autót védjük az esőtől, tároljuk benne a lakásban felesleges­sé vált holmikat; van, aki barkácsműhellyé alakítja át vagy éppen butikká. A szol­noki WU—2 egüyttes is spe­ciális célra használja, a Sütő utcában levő pár négyzetmé­teres helyiségben tartja pró­báit. A fiatalok körében is ve­gyes érzelmekkel fogadott zenei irányzat, a New Vave (Űj hullám) legismertebb megvei megszólaltatója. kép­viselője az együttes. Egy hó­nappal ezelőtt Budapesten, a Magyar Rádió 8-as stúdiójá­ban felvételt készítettek a zenekarral. A számokat az­óta a Poptarisznya című mű­sorban. valamint a Vasárna­pi koktélban már hallhatta a közönség. A WU—2 veze­tőjével, énekes-gitárossával, Kovács Ferenccel beszélget­tünk az együttes megalaku­lásáról. eddigi munkájukról, szerepléseikről. — Másfél évvel ezelőtt volt az első próbánk akkor azonban még más összetéte­lű volt az együttes. A Ke­reskedelmi és Vendéelátóioa- ri Főiskolán alakítottuk meg a WU—2-t. — Miért éppen a sampon­márka lett a neve az együt­tesnek? — Ennek nem tulajdoní­tottunk különösebb jelentő­séget Valamit választanunk kellett, és éDDen ez jutott eszünkbe Azt hiszem, a mu­zsika o lénvev. nem a név. __ T'Jav tudom., kezdettől ^ ogva csak samt számokat iáfszik az eavüttes. — Igen. mivel amit zené­ben, szövegben szeretnénk legmegdöbbentőbb filmjére napjainkban is szükség van. Nyilván ezt érezte meg a rendező, amikor a doku­mentum igazával figyelmez­tet. Nem borzongatni akar, nem tehet róla, hogy a do­kumentumok ereje olyan, amilyen. Semmi mást nem tett Lidya Chagoll, „csak” eredeti fotók és filmdoku­mentumok felhasználásával a Harmadik Birodalom kró­nikáját alkotta meg. A ná­ci tankönyvekből és kiadvá­nyokból kiemelt idézetekkel elsősorban a fasiszták gyer­mekekhez való viszonyára utal. S hogy ez rettenetes? — mert igaz. Anya, gyerme­kével a karján, előttük méternyire puskacső. A kö­vetkező kép: az áldozatok már a földön fekszenek, de az emberállaton is túlju­tott fasiszta még beléjük lő. S a gyilkos közvetlen köze­lében ott volt valaki fény­képezőgéppel a kezében... Ha a ravaszt elsütő gyilkos „bajtársa” volt a „fényké­pész” akikor is köszone- tünk ennek a másik, potens ciális vagy tényleges gyilkos­nak, mert a fennmaradó fényképfelvételekkel felbe­csülhetetlen értékű öröksé­get hagyott az emberiség számára. Látleletet a fasiz­musról. De valójában az a német operatőr is felbecsülhetetlen értéket hagyott nekünk, aki ugyan látszólag békésebb je­leneteket fényképezett: az akkor élt szőke német kis­fiúk „nevelését”, amelytől egyenesen vezetett az út a gyilkosságokig. Netán az is­meretlen anyát és gyerme­két lelövő fasiszta katona is olyan ártatlan képű, szép szőke kisfiú volt valaha..? Két különböző képsor a filmből, amelyet Lydia Cha- goll mesterien hoz közös ne­vezőre, kitűnő belga doku­mentumfilmjében. mondani — kissé érdesen beszélünk mindennapi apró- cseprő gondjainkról, problé­máinkról, örömeinkről, időn­ként görbe tükröt állítva sa­ját magunk elé is — úgy érezzük, azt magunknak kell megfogalmazni. Patrónus hí­ján kezdettől fogva az egyik zenekari tag garázsában pró­bálunk. a Sütő utcaiak „nagy örömére”. Egyébként nem volt még probléma a kör­nyékbeli lakókkal, ugyanis halkan, minimális erősítéssel próbálunk. — Milyen gyakran szere­pelnek, mekkora a reper­toár? — Változatlanul nagyon ritkán lépünk színpadra, úgy tűnik, a koncertek rendezői félnek ettől a szótól: új hul­lám. Szerintem mi nem is ezt játszuk. hanem sajátos rock zenét. Jelenleg 13 saját szerzeményünk van, az újabb 13 is megszületett már. csak még hangszerelésre, kidolgo­zásra vár. Mivel mindany- nyian dolgozunk — én deko­ratőr vagyok, dobosunk a pa­pírgyárban szakmunkás, a gitárosunk a színház zene­karában játszik, a basszusgi­táros a vendéglátó vállalat­nál szórakoztatózenész — sajnos, elég kevés időnk jut a gyakorlásra. Nagyon sze­retnénk. ha sikerülne vala­hol Szolnokon egy klubot ta­lálni, amelyben próbálhat­nánk, és rendszeresen fellép­nénk Itt létrejöhetne egy törzsközönség is .amely sze­reti azt. a muzsikát, amit mi iát«7nnk Talán íay sikerül­ne elérnünk, hoav a jelenle­gi negyedik vonalból idővel feliebb kerüljünk. — fs — Munkajogról pályakezdő pedagógusoknak Az idén a hazai felsőokta­tási intézményekben 4800 hallgató fejezi be tanulmá­nyait. A Művelődési Minisz­térium és a Pedagógusok Szakszervezete szerint a fia­talok többsége nem rendel­kezik megfelelő munkajogi ismeretekkel, ezért rövidlesen eity ilyen témájú kiadvány jelenik meg. A munkajogi füzet tártál-' mázzá a pályakezdő pedagó­gusok pályázati rendszerére vonatkozó legfontosabb sza­bályokat, így például azt, hogy pedagógus állásra csak eiz a hallgató jelentkezhet, aki az utolsó tanulmányi fél­évre beiratkozott, és nem ré­szesült társadalmi ösztöndíj­ban. Pályázatukat az idén márciusban megjelent műve­lődési miniszteri rendelet szerint az eddigi három he­lyett már öt helyre nyújthat­ták be a végzősök. Az állás- hirdetésben megjelölt felté­teleket a munkáltató csak a megyei (fővárosi) művelődé­si osztály engedélyével vál­toztathatja meg. A munkahelyválasztásnál a fiatálidkmak elsősorban arra kell figyelniük, hogy melyik álláslehetőség jár határozat­lan időtartalmú munkavi­szony létesítésével, azaz ki­nevezéssel, s melyek azok, ahol határozott időtartamú munkaszerződést kötnek. Ez utóbbiak többsége olyan ál­lás, melyeknél az airra kine­vezett dolgozó munkahelyé­től tartósan távol van, pél­dául gyermekgondozási, fize­tés nélküli szabadságát tölti. A pályázóknak feltétlenül a határozatlan időre szóló munkaviszony, tehát a ki­nevezés az előnyös. Ha határozott időtartamra szóló munkaszerződést köt a fiatal, akikor a munkaviszony a naptárszerűen megjelölt időtartam lejárta előtt csak kivételesen szüntethető meg. Nyíregyházán Észak-alföldi néptánctalálkozó Hajdú-Bihar, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megye ki­lenc együttese vesz részt a ma és holnap első alkalom­mal somra kerülő észak-al­földi néptánctátálkozón. A találkozónak a nyíregyházi Megyei Művelődési Köz­pont ad otthont. A bemu­tatkozó csoportok között ott lesz a szolnoki Tisza és a Corvinika, valamint jászapá­ti Szövetkezeti Néptánc­együttes. Zsuzsával már az óvodá­ban is „évfolyamtársak” voltunk. Emlékeimben jól él, ahogy babáit a „játszási” kórház „játszási” kórtermei­dben játék injekeióstűjével körbeiátogatta, „gyógyszert” írt fel nekik, borogatást tett a „homlokukra”, és négy­öt évének minden öntudatá­val kijelentette; ha nagy le­szek, doktor néni leszek. Ma valóban orvos, de azt hiszem nem felhőtlen az öröme, amikor azt mondja, gyer­mekkori ábrándját okosodó fővel édesanyja gyógyítha­tatlan betegsége érlelte ko­moly elhatározássá. Fakultáció gyengébbeknek is Ez is ösztönző, és ki tud­ja, mi minden rejlik még a fiatalok pályaválasztása mögött. Szülői példa, a ta- Ináritól, ismerősöktől kapott jó tanács, felületes vagy sze­mélyes élményeken, tapasz­talatokon nyugvó elképzelés, kedv, tehetség..., hoszan so­rolhatnánk. Annyi azonban csaknem bizonyos, nem könnyű meghozni életünk el­ső komoly, a továbbiakat is meghatározó döntését. Csep­pet sem csodálkozom azon a tizenéves kamaszon, aki vállrándítások közepette ■nem tudómmal felél taná­rai, szülei sürgető kérdésére: mi szeretnél lenni ? S nem hiszem, hogy a gimnáziu­mokban végző sok ezer di­ák között ne akadna olyan, aki érettségi után évekig sodródik ide-oda, míg — jó esetben — megtalálja igazi hivatását. Az elmúlt hóna­pokban mindenesetre dönte­niük kellett az érettségizők­nek. Így történt ez a kun­szentmártoni József Attila Gimnáziumban is, március 1-ig a negyvennyolc végzős diák közül harminckettő küldte el felvételi kérelmét valamelyik felsőfokú intéz­ménybe. S hogy mennyi töprengés, gondolkodás előz­te meg azt, hogy mi kerül­jön a jelentkezési lap legfel­ső rubrikáiéba? — A gyerekekkel már első osztályos korukban elbeszél­getnék az osztályfőnökök arról, hogy milyen további elképzelésekkel, tervekkel jöttek a gimnáziumba. — mondja Klincsik János igaz­gatóhelyettes, az iskola pá­lyaválasztási felelőse. — Ezek az elképzelések persze még jó néhányszor változ­hatnak, de harmadik osz­tályban, amikor a fakultáci­ós képzés megkezdődik, többnyire már „behatárol­tak”. A diákok azokat a tár­gyakat tanulják nagyobb óraszámban, amelyekből az egyetemen, főiskolán felvé­teliznek majd. — Nyilván a nagyobb óra­szám, a választott tantár­gyakkal való intenzívebb foglalkozás nagyobb felké­szültséget is eredményez. — Ez kétségtelenül így igaz, bár úgy vélem, a fakul­tációs oktatás hatékonysá­ga még nem érte el a régi tagozatos képzést. Különö­sen Ilyen kis iskolákban gond a fakultációs csoportok megfelelő kialakítása. Vá­lasztania minden diáknak kell, de a diákok képességei nem egyformák. A nyolc-tíz kiváló mellett legalább ugyanannyi gyengébb ké­pességű diák is tanul a cso­portokban. Sok esetben az ő felzárkóztatásukra több energiát kell fordítani a ta­nárnak, mint a tehetségesek­kel való foglalkozásra. Saj­nos, nem tudjuk megoldani, hogy az utóbbiak számára külön, továbbtanulásra fel­készítő fakultációs csopor­tokat indítsunk. — A fakultációs képzés mindezek eHemére is nagy segítség a továbbtanuló diá­koknak — veszi át a szót Dobrosi Dénes igazgató. Sőt, azok számára sem ha­szontalan, akik nem kíván­ják egyetemeken,. |£ő(iskoLát- kon folytatni tanulmányai­kat. Elsősorban ők azok, akik a gépjárművezetői és szállításügyi, valamint a műszaki rajzolói, illetve gép­írói fakultációkat választ­ják. Ily módon az érettségi után könnyebbé válik mun­kába állásuk. Évről évre jó néhány ilyen diákunk vé­gez. A felvétén, továbbta­nulási arányokat egyébként megfelelőnek tartjuk, külö­nösen, ha figyelembe vesz- szük azt is, hogy tanulóink zöme jó vagy közepes ered­ménnyel érkezik hozzánk az általános iskolákból. Az utóbbi öt esztendőben 35—40 százalék között mozgott a felsőfokú intézményekbe felvettek aránya. A nevelök hatása A kunszentmártoni gim- Inéziumból legtöbben peda­gógiai főiskoláikon tanulnak tovább. Mi lehet ennek a titka? — Bizonyára tanáraink­nak, nevelőinknek is része van benne. — mondja Bélá- di Sára, áld idén felvételi­zik a szegedi tanárképző fő­iskolán. — Cserkeszőlőn jártam általános iskolába, s azt 'hiszem, akkori oroszta- náromnak köszönhetem, hogy megszerettem a nyel­vet, s talán azt is, hogy pél­dája nyomán már akkor el­határoztam, pedagógus le­szek. Elképzelésem a gimná­ziumban sem változott meg, legfeljebb annyiban, hogy az itteni példák alapján már középiskolai tanár szerettem volna lenni. Egyetemre még­sem mertem jelentkezni, úgy gondolom, a főiskolára na­gyobb eséllyel indulhatok. Ha mégsem vennének fel a magyar—orosz szakra, akkor abban bízom, hogy a máso­dik helyen megjelölt zsám- béki tanítóképzőben tanul­hatok tovább. A pedagóguspályát vá­lasztotta Sinika Marianna is. — Nagyon szeretném, ha sikerülne bejutnnom a Jászberényi Tanítóképző Fő­iskolára, hisz bármilyen hi­hetetlennek hangzik, már óvodás korom óta erre a pá­lyára készülök. Sohasem akartam más lenni, csak ta­nítónő. Nagyon szeretem a gyerekeket, s azt hiszem, szót tudok velük érteni, hallgat­nak, figyelnek rám. A szüle­im is nagyon örülnek a vá­lasztásomnak, Úgy terve­zem, hogy otthon, Cserkesző­lőn fogok majd tanítani. A „tanárjelöltek” között fiú is akad. Vass Zoltán a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem magyar—tör­ténelem szakát pályázta meg. — Régen kialakult ez az elképzelésem, egy percig nem volt vitás, hogy olyan pá­lyát választok, amelyen ma­gyarral és történelemmel foglalkozhatok majd. Ezért is indultam az országos ta­nulmányi versenyen és vég­telenül örülök annak, hogy bejutottam az országos dön­tőbe Babits Mihály költői nyelvezetéről írt dolgozatom­mal. Azon nem is ábrándo­zom, hogy az első öt között végzek, pedig akkor sem érettségiznem, sem felvéte­liznem nem kellene magyar­ból. .. Túlértékelt képességek A pedagóguspálya után a műszaki, mezőgazdasági szakmákat választják leg­többen. Sokan tanulnak to­vább katonai főiskolákon is. Bíró Bálint a Műszaki Egye­tem közlekedésmérnöki ka­rának járműgépész szakára jelentkezett. — Az az igazság hogy ki­csit „zsákbamacskát” veszek, csak nagyjából tudom, hogy mit is kell majd tanulnom, mit kell majd csinálnom, ha sikerül elvégeznem az egye­temet. Ügy gondolom, azért nagy meglepetés nem érhet, hiszen a gépeket, a matema­tikát, a fizikát nagyon sze­retem. A vasút mellett nőt­tem fel, édesapám is a vasút­nál dolgozik, szeretnék majd én is odakerülni. — Az a diák, aiki ambició­zusan, kitartóan szorgalom­mal készül választott hivatá­sára, Kunszentmártoniból is elérheti azt — mondja Dob­rosi Dénes. — Mi nem eről­tetünk senkire semmilyen pályát, szakmát, de azért rajta vagyunk, hogy a gyere­kek Választása íreláliis le­gyen, álljon arányban képes­ségeikkel, hogy ne érje őket felesleges kudarc, csalódás. Többnyire a szülőkkel is szót tudunk érteni, bár nem ritkaság még ma sem a szü­lői elfogultság, a gyerek ké- nességeinek túlértékelése. Ilyenkor persze jönnek a hosszas viták, beszélgetések, és persze az is előfordulhat; hogy ezekből nem a gyerek, nem a tanár kerül ki győz­tesként. — Szerencsére mégsem ez a jellemző — jegyzi meg Klincsik János. — Mire a választásra ikerül sor, a gye­rekek jó néhány pályát meg­ismerhetnek. Nagy segítsé­get adnak ehhez az egyete­mek, főiskolák. Évente öt­hat felsőfokú intézet képvi­selője is ellátogat hozzánk, ugyanakkor diákjaink is eljutnak a különböző egyete­mi. főiskolai nyílt napokra. Bekapcsolódhatnak az egye­temi, főiskolai hallgatók kezdeményezte levelező fel­vételi előkészítőkbe is, ame­lyek nagyon hasznosak, ön­álló munkára nevelnek. Azok a diákok, akik az érett­ségi évében sikertelenül fél- jvétellztek, .általában újra próbálkoznak, s ha képessé­geik alkalmassá teszik őket, idővel el is érik céljukat. A kunszentmártoni gimná­ziumból sem jelentkezik mindenki felsőfokú intéz­ménybe, a végzősök 15—20 százaléka tanul valamilyen szakmát érettségi után, a többiek pedig munkába áll­nak. Riportunk második ré­szében az ő lehetőségeiket vesszük számba Török Erzsébet (Folytatjuk.) Következik: íróasztal, vagy munkapad? A közelmúltban fejeződött be a soproni Szent Mihály templom tornyának és oromfalának műemléki helyreállí­tása. A külső munkálatok után 1985-ben megújul a temp­lom hajója és a szentélye is — ti — Garázsban próbálnak, klubot szeretnének II szolnoki W—2 együttes tervei

Next

/
Thumbnails
Contents