Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

1984. MÁJUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Távközlési világnap Az évszázad csodája „Amikor szükség van rá, a távközlési eszközök éppoly természetesen vannak jelen, mint ahogyan a Nap is min­dennap (telkei!»”, mondja a távközlési világnap alkalmá­ból közzétett üzenetében R. E. Dutler, az UIF-nek, a Nemzetközi Távközlési Egye­sületnek főtitkára „A táv­közlésnek az egész világra kiterjedő hálózata az évszá­zad csodája”. Valóban: mindnyájunk számára természetes, hogy reggelenként vagy munka után kinyitjuk a rádiókészü­léket (amelyből annyi van a világon, hogy már statiszti­kailag lehetetlen számon tar­tani), hogy este leülünk a te­levízió elé, s hogy — első­sorban városban — intézni­valóink jó részéhez a tele­font vesszük igénybe, meg­takarítva rengeteg időt és fáradságot Szóljunk ezúttal a telefon­ról. Arról a csodálatos talál­mányról, amely összeköti az egymástól távol élő embere­ket, pillanatok alatt teremt összeköttetést földrészek kö­zött. és amely annyira tud hiányozni. Naponta érezzük, látjuk, hogy a fejlődés egyre gyor­sul. A mai idősebb nemze­dékek gyermekkorában még ritkaságszámba ment — ta­lán egy-két nagyobb város kivételével — a telefon, amely századunk első évti­zedeiben jelent csak meg irodák és lakások falán, ma már szinte mulatságosan ha­tó, primitív készülékként. Ma pedig néhány szám tár­csázásával, nyomogatásával más vidékeket, sőt országo­kat távoli földrészeket is hívhatunk. Miközben éppen nem megy ritkaságszámba, hogy a szomszédos községbe, a kö­zeli tanyára személyesen kell elmennünk. akár néhány szavas üzenet átadásáért is. Mert a fejlődés ezen a téren nagyon egyenlőtlen. S az egyenlőtlenség abban is fennáll, hogy lehet a lakás­ban már a legkorszerűbb, videózásra is alkalmas, szí­nes tévé, de nincs telefon, s alig várható rövid időn be­lül. Egyszerre vagyunk a táv­közlésben fejlett és hátul kullogó ország — rádió- és televíziókészülékeink nevet szereztek a világpiacon, ám a telefonsűrűség tekinteté­ben az utolsók közé szorul­tunk Európában. Szó van az üzenetben ar­ról is. hogy „olyan mérték­ben válik korlátozhatóvá az embereknek a városok irá­nyába történő elvándorlási vágya, amilyen mértékben a távközlés hozzá tud járulni a vidéki körzetek szociális körülményeiben bekövetkező javulásokhoz”. Ezen a téren sok a tennivaló nálunk is. A Szeged környéki ..kötvényes” telefon és a többi, tervbe vett és várható fejlesztés mind segít majd abban, hogy a világgal kapcsolatot kere­ső emberek ne kényszerül­jenek csupán ezért a váro­sokba. S a városok túlnépe­sedése. a faluról történő el­vándorlás gondjain — ame- Ivek csökkentek ugvan az utóbbi években de koránt­sem tekinthetjük megszűnt­nek — ugyancsak enyhít, ha minden lakott helyen rend­szeres és korszerű lesz a te­lefonszolgálat. Perspektívát. kilátásokat ad a távközlési világnap. Még akkor is, ha a mostani gazdasági helyzetben csak módiával, apránként halad­hatunk a jobb és mindenki­re kiterjedő távközlési lehe­tőségek felé. Hiszen a táv­közlési forradalomnak, arnelv évtizedek óta tart. s üteme egyre gyorsul — a fő­titkár szavai szerint — még ocak az, eleién tartunk. Június 3-án Életbe lép az új MÍV-menetrend Június 3-án lép életbe az új vasúti menetrend. A vi­teldíjak közelmúltban történt felemelése, illetve a kedvez­mények szűkítése követkéz­ben várhatóan tovább csök­ken az utasok száma, első­sorban a belföldi expressz- és gyorsovonatokon, vala­mint a balatoni vonalakon. Ezzel egyidejűleg azonban növekedni fog az olcsóbb vi­teldíjjal közlekedő távolsági személyvonatok utasforgal­ma. A tapasztalatok azt mutat­ják: a nemzetközi ^utasfor­galomban megállt- a néhány év óta tartó csökkenő ten­dencia. s újból növekszik az utasok száma. Ezért intézke­déseket tettek az eddigi nemzetközi összeköttetések javítására. A belföldi forgalomban a legtöbb változás a gyorsvo­natok menetrendjében vár­ható. A MÁV elismeri: az utasok indokoltan igénylik, hogy a magasabb tarifával közlekedő vonatok pontosab­bak, gyorsabbak legyenek, s jobb csatlakozásokkal, na­gyobb kényelemmel az eddi­gieknél magasabb színvona­lú szolgáltatásokat nyújtsa­nak. Az utazás gyorsaságát nö­veli, hogy a korábbi 70 he­lyett ezentúl átlagosan órán­ként 75 kilométeres sebes* séggel közlekednek a belföl­di expresszvonatok. A gyors­vonatok utazási sebességé­nek növelése érdekében bő­vítették azokat a menetrendi megoldásokat, amelyek sze­rint egyes vonatok a nagy forgalmú szakaszokon gyors­vonatként, a- kisebb forgal­mú szakaszokon — ahol sű­rűbben megállnak — sze­mélyvonatként közlekednek. Az új menetrendet máius 15-én kezdték árusítani. Új­donságként a hivatalos me­netrend mellett öt területi menetrendét is kiadtak, ame­lyek egy-egy országrész me­netrendi tudnivalóit külön tartalmazzák. Takarmányt loptak — Egy olyan alkalomra emlékszem, amikor egy vál­lalati igazgató megpróbált lebeszélni a helyszíni tárgya­lásról. Azt bizonygatta, hogy rossz fényt vetne rájuk, ha túl nagy nyilvánosságot kap­nának a gyárkapun belüli visszaélések. Éppen az a cél­juk a helyszíni tárgy áfások­nak, hogy abban a közösség­ben, ahol a törvénysértés történt, minél szélesebb kör­ben ismertté váljon, a követ­kezményekkel együtt. Érvel­tem, de akkor nem tudtam meggyőzni. ErmeJa ellenére a bíróság a helyszínen tárgyalt, és hozott ítéletet. Egy esz­tendővel később már más volt az igazgató véleménye. Azt mondta, tévedett. A hí­rüknek nem ártott, a fegye­lemnek, az ellenőrzésnek pe­dig használt. Általában az a mi tapasztalatunk is, hogy a helyszíni tárgyalásoknak visszatartó hatásuk van. A szolnoki városi ügyész­ség vezetőjének, dr. Moldvai Györgynek a véleményével, más nézőpontból megközelít­ve ugyan, de egyetértett a fiatal ügyvédnő, dr. Lajkó- né Vigh Judit. — Szégyenpad is ilyenkor a vádlottajk: padja. Volt olyan védencem, aki azt mondta, jobban elviselné a1 súlyosabb büntetést, mint ezt a fajta nyilvánosságot. A tárgyaló- termekben általában nincs népes hallgatóság. Az a né­hány ember, aki részt vesz a büntetőeljárásban, idegen. Az ítélettel számukra befe­jeződött az ügy, nekik nem téma tovább. Erről a tár­gyalásról viszont nemcsak a téesz doilgiozóii, hanem egész Tószeg tudni fog. A szégyen olyan büntetés, amelyet nem a bíróság szab ki. Dr. Kardos Sándor, a tó­szegi Petőfi Tsz elnöke úgy Bírósági tárgyalás a tószegi téeszben gondolta, hogy a tanulság, az okulni való sokkal fon­tosabb, mint az, hogy mit éreznek, szégyenkeznek vagy sem a vádlottak. — Nem bántam, hogy hely­színi tárgyalás lesz a téesz központjában. Az utóbbi idő­ben kezdenek élszaporodni a lopások a gazdaságban. Va­lószínű. hogy nem csak a szarkák bűne, hanem azoké is, akiknek munkaköri köte­lessége a közös vagyon vé­delme és őrzése. A szövetkezetnek az a negyven-ötven dolgozója, aki végighallgatta a bírósági tár­gyalást, az elnök igazáról személyesen megbizonyosod­hatott. Minden kétséget ki­záróan kiderült, hogy a kö­rülménye^ túlságosan meg­könnyítették annak a négy fiatalembernek a helyzetét, akik úgy döntöttek, hogy a háztáji sertéshízlaláshoz a közösből ingyen takarmányt szereznek. Annák Ferencnek, a lopás értelmi szerzőjének még az ötletet is az adta, hogy a tá- roilótorony kulcsát munkaidő után az irodából észrevétle­nül eiemelhette. A lopást megszervezni és lebonyolíta­ni legalább ilyen egyszerű volt. Könnyű volt bűntársa­kat taláiln|i, és még könnyebb a telepre bejutni. A kapukul­csot legnagyobb meglepeté­sükre — mert erre nem is számítottak — a zárban ta­lálták, az éjjeliőr pedig nem volt a helyén. Az első éjszaka három for­dulót csináltak a lopott táp­pal megrakott személygép­kocsival. Ugyanezt megismé­telték a következő éjszaka. A kulcs náluk volt. az éjjeliőr­től pedig nem kellett tarta­niuk, —• Tudtuk, hogy túlságosan szereti az italt. A második éjszaka talán nem is men­tünk volna vissza, ha délu­tán nem látjuk, hogy az őr a kocsmában már kissé félön­tött a garatra, — vallották a tárgyaláson. Valószínű, hogy egy részeg éjjeliőr látványa nem túl sok embert bátorít a lopásra. A négy vádlottnak azonban — egyikük tavaly november­ben lett a Szövetkezet Kiváló Dolgozója — a kulcs mellé ez elég volt ahhoz, hogy kockázatmentesnek véljék az akciót. Arra, hogy a sárban árul­kodó, nyomot hagytak, és hogy valakinek az éjjeliőr helyett nyitva volt a szemei, csak másnap este döbbentek rá, amikor a körzeti megbí­zott a 44 mázsa lopott tápot a lakásukon lefoglalta. Nem tagadtak, az első pillanatban beismerő vallomást tettek. Ez volt az egyik enyhítő kö­rülmény, amelyet a bíróság az ítélet kiszabásánál figye­lembe vett. Bármilyen külö­nös is, mások, a közös va­gyon őrzéséért felelős embe­rek vétkes könnyelműsége is a tettesek bűnösségét enyhí­tette, még akkor is1, ha a tol­vajt szülő alkalom a tolvaj­nak nem lehet mentség. Annák Ferenc, Terjékfi Ist­ván, Trécskó János és Faze­kas Béla a társtettesi minő­ségben folytatólagosan elkö­vetett lopásért 10, 9 és 7—7 hónapi szabadságvesztést ka­pott, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggesztették. Pénz­mellékbüntetésük 2 ezertől 3 ezer forintig terjed. K. K. Tót: a család boldogsága 3. Az életet védik Azt feltétlenül hangsúlyoz­ni kell, hogy a csecsemőha­landóságot a terhesgondozás és a szülészeti ellátás mellett az újszülött- és csecsemőel­látás is befolyásolja. A me­gyében jó a koraszülött-, az Idetartozik még, hogy megoldódott a megyében — kórházi háttérrel — a női meddőség egy részének ki­vizsgálása, a másik része pe­dig a progresszív ellátás ke­retében oldódik meg klini­kai háttérrel; hogy javultak a megyei család- nővédelmi tanácsadó működéséhez szükséges feltételek is. Változások történtek a ter­hesgondozásban is, igaz je­lentősebben Szolnokon. Itt a jváros egy-egy területén — 1983. első negyedéve óta — lehetőleg mindig ugyanaz a szakorvos látja el a felada­tokat, és ezzel nagyban nőtt személyes felelőssége. A me­gyében pedig egységes elvek alapján végzik a terhesgon­dozást. Állandósították a Mozgó Szakorvosi Szolgála­tok munkáját, mégpedig úgy, mindig ugyanazok a szülész, gyermekgyógyász szakorvo­sok mennek egy-egy terület­re és végzik el a szükséges vizsgálatokat. Munkájuk ré­vén is az egységes szakel­látás érvényesül, és csökken az egyes területek terhesgon­Szervezés alatt van a ter­hesek számára az úgyneve­zett AFP (alfa-foetoprotein) szűrés, amellyel bizonyos fejlődési rendellenességek szűrhetők ki. Ezt a szűrést az anyánál a terhesség 16. hetében végzik el, és ez. va­lamint az ultrahang-vizsgá­lat kimutatja, hogy a szüle­tendő gyermek gerince ép-e? Ez a vizsgálat nagy jelen­tőségű az egészséges utódok világrahozatala szempontjá­ból. De nagy jelentőségű az is, hogy Szolnokon munkához látott a város vonzáskörzeté­hez tartozó községek egy ré­szében szakrendelést és te­rületi gyermekegészségügyi (0-tól 14 éves korig) felada­tokat ellátó területi gyer­mekgyógyász szakorvos. Milyen eredményhez ve­újszülöttellátás színvonala és a propagandának is nagy szerepe van abban, hogy mind több kismama tartja fontosnak, hogy picinyét anyatejjel táplálja. dozásában ma még meglévő szakmai színvonal különb­sége. Viszont az is igaz, hogy az alapellátásban dolgozó körzeti orvosok ilyen irányú tevékenysége még nem kie­légítő. Ezért aztán a szakel­látás, a Mozgó Szakorvosi Szolgálat rendelései túlter­heltek. Ennek megoldására a megye kórházaiban a szü­lészeti-nőgyógyászati osztá­lyokon terhesambulanciák létrehozását javasolta a szak- felügyelő főorvos. Jelentős intézkedés, hogy ma már az úgynevezett rizi­kóterheseket a megye egész területéről a megyei kórház szülészeti osztálya veszi át, lahol korszerű műszerekkel, — például kardiotokogróffal — észlelik a szülést. Vagyis akinél várható — például az idősebb asszonyoknál, a ko- .rasizülés szempontjából ve- szelyéztetetteknél, — hogy a terhesség időszakában mag­zati probléma lép fel, azo­kat a megye egész területé­ről a megyei kórház veszi fel. ellátásra. zettek ezek az intézkedések 1983-ban? Beszéljenek erről a tények: Tavaly a megyében ötezer- hatszáztizennégy gyermek született, ez ezer Lakosra számítva 12,7 élve születést jelentett. Az országos átlag 11,9 ezrelék volt. A csecse­mőhalandóság 15,7 ezrelékre csökkent (csak emlékeztető­ül: 1982-ben ez 19,8 ezrelék volt, ma az országos átlag 19 ezrelék). Ez egyetlen év eredménye. Most az a fela­dat, hogy ezt az eredményt megőrizzük, sőt a helyzetet tovább javítsuk. A jó megyei átlag termé­szetesen nagy különbségeket takar, és ez már megszabja a további feladatokat az egészségügyi felvilágosítás­sal, a terhesgondozással, a csecsemő-, a gyermekellátás­sal foglalkozók, a szülészek, a gyermekgyógyászok és munkatársaik számára. Azt mindenki tudja: a ko­raszüléseket csak nehezen lehet csökkenteni. Olyan új generációnak kell felnőni, amelynek tagjai a terhessé­gek művi megszakításának következtében nem sérültek meg. De a csecsemőhalálozás visszaszorításáért végzett egyéb sokirányú munka már­is dicséretes eredményhez vezetett. Az orvos kötelessé­ge, hogy az életet védje! En­nek szellemében dolgoznak orvosaink, egészségügyi szak­dolgozóink, bár tevékeny részvételük az egészségügyi felvilágosításban is nélkülöz­hetetlen. De ez utóbbi nem­csak az ő dolguk. Minden­kié! Ép, egészséges legyen Magyarországon sajnos csökkent a születések száma, e cikknek nem feladata, hogy ennek okát taglalja. De az igen, hogy felhívja a fi­gyelmet arra: ha egy ember­pár eldöntötte, hogy utódot akar, akkor kinek-kinek a maga területén mindent el kell követnie azért, hogy ez az utód ép, egészséges gyerek legyen. Ma elég kedvezőtlen sok mindenben a helyzet. Magas a művi abortuszok következ­tében a koraszülések aránya, és egy koraszülött kisbaba sokkal fogékonyabb a külön­böző betegségek iránt — nem egy egészsége maradandóan károsodott is — mint a „ren­des időben” születettek. Még mindig magas a csecsemőha­landóság, — s hogy ez már hány egyéni vagy családi tragédiát * okozott, ki tudja megmondani. Javítani a jelenlegi hely­zeten, ez az egészségügy, az egész társadalom feladata. Az egészséges nemzedék születéséért, felneveléséért mindannyian felelősök va­gyunk. A szülőknek, de mindenekelőtt a nőknek kell tisztában lenniük fokozott felelősségükkel, mert első­sorban rajtuk áll, hogy mi­lyen utódokat hoznak a vi­lágra, mennyire teszik bol­doggá, vagv boldogtalanná életüket és családjukét. Varga Viktória (vége) Intézkedések sora A számok beszélnek Új borsodi víztározó Környezetvédelmi filmfesztivál Magyar alkotások is szere­pelnek az Ekofilm környe­zetvédelmi filmfesztiválon, amelyet a csehszlovákiai Ostravában rendeznek május 21—25. között. Bemutatják Paulus Alajos két rövidfilm­jét: „A fák és mi”, illetve az „S. Orion nyomában” című alkotást. A filmfesztiválon szerepel Dúló Károly: „Parlagok kin­csei” című filmje és Dévé­nyi László: „A holt folyó völgyében” című produkció­ja, valamint Kollányi Ágos­ton egész estét betöltő, „Az állatok válaszolnak” című színes természetfilmje. Mezőkövesd határában építik Borsod megye legna­gyobb mesterséges tavát az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói A két régebbi tározóba — a rakacaiba és a lázbérci- be — hatmillió, illetve öt­millió köbméter vizet tudnak felfogni; az újba, a Hór- patak völgyében épített 1300 méter hosszú gát mögött, több mint nyolcmillió köb­méter vizet gyűjtenek össze. A tíz méter magas gátba több mint negyedmillió köb­méter földet építettek már be, s elkészült a vasbeton­szerkezet is, amelybe most kezdték meg a különböző to­lózárak és egyéb műszaki be­rendezések beszerelését. Ezek szolgálják majd a vízszint szabályozását, az öntözéshez szükséges víz leengedését. A Bükk déli lejtőiről a tározó­ba folyó vízzel mintegy 4000 hektárnyi területet tudnak majd öntözni Az új mester­séges tó 220 hektárnyi terü­letet foglal el. legnagyobb mélysége eléri a tíz métert. Elkészültével megszűnik a Mezőkövesdet fenyegető ár­vízveszély is; az árvízvéde­lemhez kapcsolódva, meg­kezdték a Mezőkövesd váro­son átvezető Hór-patak med­rének rendezését,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents