Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 11. IA szerkesztőség postájából "1 Az öregekért Két kislány a VI. b-ből Március 20-i lapunkban egy fotó jelent meg Az öre­gekért címmel. Az olvasó a képszövegből megtudhatta, hogy a kisújszállási Nagykun Tsz ifjúsági klubja, a Fékon KlSZ-szervezete és a tűz­oltó ifjúsági klub Tóth Er­zsébet amatőr fotós kiállí­tása után gálaműsort is szer­vezett. A bevételt az öregek napközijének felépítéséhez adják. Debreczeni Istvánná, a Városi Tanács Egyesített Szoci ál islntézmény igaz ga - tója az újságban is szeret­né megköszönni ezt a ne­mes, nem gyakran előfordu­ló anyagi segítséget — írta. Összefogva — maguknak! Kiss Emil Nagykörűből, a Dózsa György útról küldte sorait. Akárcsak tavaly a Hunyadi utcában élők. idén március 17-én ők is hozzá­fogtak társadalmi munkában a járdaépítéshez. „Mivel a nagyközségi tanács kasszájá­ban kevés pénz, van, s azt a keveset is sokfelé kell szét­osztani, így az érintett utca lakói, valamint a helyi ter­melőszövetkezet Dózsa György Szocialista Brigádja összefogott...” — olvashat­tuk a levélben. Az ered­mény? Mintegy hatszáz mé­ter járda lesz, ha még nem készült el teljesen közben... A beküldött kép az első munkanapon készült, ami­kor a kiskertekben egyéb­ként sürgős tennivalók lettek volna: metszés, permetezés, veteményezés... Mindezt hagyták a Dózsa György út lakói, mert fontos a járda, megépülésével régi vágyuk teljesül. Diákok környezetükért Napközis tanítványaim de­rekasan kivették a részüket a társadalmi munkából ezen a tavaszon is. Hazánk felisza­badulásának 39. évfordulója tiszteletére vállaltuk, hogy a pánik virágágyait kigyomlál­juk, a talajt fellazítjuk, a bokrokat meglocsoljuk, a téglából kirakott szegélyt befestjük. A 3/a és 3/d osztály tanulói lakókörzetük szépítése érde­kéiben is akciót hirdettek. Szüleik segítségéved a tel­kükkel határos utcai részt rendibe teszik, kitisztítják az árkokat, átereszeket; fát, bokrot, virágot ültetnek Az úttestet elsimítják, a szeme­tet felszedik, s erre ösztö­nöznek másokat is. Akik részt vettek a mun­kában, szóbeli, illetve írás­beli dicséretet kaptak — számolt be kisdiákjai tevé­kenységéről Kárai Sándor napközis tanár Törökszent- miiklásrótl. Megírta azt is: március 28-án nagy sikerrel rendezték meg a felszabadu­lási kerékpáros KRESZ-ve- télkedőt. Szerényen számolva őszintén szólva elképedtem az áp­rilis 3-án megje­lent „Nemcsak a mérleg volt pon­tatlan” című cik­kükön. Mit meg- enged(het)nek ma­guknak egyesek! Ha jól értelmez­tem az írást, az újságíró — a ke­reskedelmi fel­ügyelőség megbí- zottaivai — három tételt vásárolt, s abból kettőnél volt valami „ga­liba”. Utána se merek számolni, egy nap hány vásárló fordul­hat meg csak a kunszent­mártoni terményboltban. Ha szerényen, vásárlónként csupán 20 forintot vesznek alapul, akkor is szép summa jön össze záróráig... A kun­szenti kereskedő a próba- vásárlásnál jóval többet vághatott volna zsebre egyet­len vásárlónál. .. Állattartó barátaim, isme­rőseim elmondása alapján írom: nem ártana másutt se — és nagyon gyakran — ha­sonló ellenőrzés! A táp, és takarmány általában hiány­cikk. Olykor sokan vannak a terményboltokban, árut is szállítanak közben, elfog­lalt az eladó... azaz: mindig van mire hivatkozni, ha „vé­letlenül” rosszul mér-szá- mol! Tévedés ne essék, nem ál­lítom, hogy minden ter­ményboltban csalnak-lopnak! De az biztos, hogy sok visz- szaélésről lehet hallani — írta egy karcagi olvasónk. Mi pedig azt tanácsoljuk a vásárlóknak: ha nincs ár­jegyzék (amelynek kifüg­gesztése kötelező!), me res­telljék megkérdezni a kért takarmány, táp, árát, s ve­gyék a fáradságot: figyel­jék a mérleget is. Ezen kívül ragaszkodjanak a fizetési blokkhoz, amelynek alapján akár otthon is ellenőrizhetik a számolást! És vissza is le­het menni abba a boltba, ahol véletlenül (vagy nem) tévesen szoroztak. . . Ismerőseim közül sokan rosszallóan nyilatkoznak a mai fiatalokról. A kifogá­solható életformáról, visel­kedésről pedig sokszor a felnőttek tehetnek, akikben sokszor több hiba van, mint a fiatalokban. Mondandómat hadd bizonyítsam egy pél­dával ! Már régen betöltöttem a nyugdíjkorhatárt. . Gyenge látásom és egyéb betegségek miatt soha nem lehettem sehol alkalmazásban. Rok­kantsági nyugdíjból élek öcsémmel, aki két éve bal oldalára megbénult. Bizony, így nagyon rászorulunk az embereik jóságára, amit meg­hálálni sdha nem tudok. Na­gyon megható, amit két út­törő kislánytól tapasztalunk. Egy éve rendszeresen járnak hozzánk. A favágástól kezd­ve a kerti munkáig min­dent csinálnak. A lakás rendbehozásában is segíte­nek. Nem akárhogyan, ha­nem lelkiismeretesen, ügye­sen. készségesen. Látszik rajtuk, hogy nem kényszer nekik a munka, vidámak, dalolnak közben. Igaz örö­met szereznek számunkra jövetelükkel. Jótevőink, a kislányok az Abonyi úti Általános Iskolá­ba járnak, a VI, b osztályba, és a Hámán Kató úttörőcsa- pet tagjai. Türk Erika és Kürti Anikó az, akit oly nagy szeretettel várunk — és nemcsak segítőkészségük mi­att! (A levelet Gy. V. szolnoki olvasónk küldte.) Külső dolgozó is kaphat részesedést M. J. törökszentmiklósi ol­vasónknak azért adunk e helyen választ kérdésére, mert feltételezzük, hogy a téma rajta kívül több embert is érdekel. Jól hallotta! A vállalatok nyereségfelosztása után kép­ződő részesedési alap fel- használásában változások történtek. Az 1984. évi gaz­dálkodás eredménye után képezhető részesedési ala­pok felosztásánál figyelembe lehet venni azokat a dolgo­zókat is, akik ugyan a válla­lattal nem állnak munkavi­szonyban, de rendszeresen a vállalatnál dolgoznak. Olvasónk ezt nem kérdez­te, de ugyanezen rendelet te­szi lehetővé — és régi sé­relmet orvosol! —, hogy az ez évi munkájuk után (te­hát először 1985-ben) már a szakmunkástanulók, a válla­latnál dolgozó szakoktatók, óvónők és az üzemi egészség­ügyi szolgálat főfoglalkozású munkaviszonyban álló dol­gozói stb. is részesülhetnek ebben a juttatásban. Az ez­zel kapcsolatos szabályokat a 8 1983. (XI. 12.) ABMH- rendalkezés tartalmazza. Ezer forint Nagyon-nagyon örültek március 15-én a szolnoki G.-családiban. Mi tagadás, előző nap azonban óriási volt az izgalom. Az anya március 14-én ezerforintossal engedte el fiát: vegyen magának egy farmernadrágot. Este meg­döbbenve hallotta, hogy nad­rág nincs, de ezres se, s a fia nem is tudja, hová lett. El­vesztette valahol... Merre jártál, mit vettél, hol fizet­tél először? — kérdezgette a kétségbeesiet t asszony. Hol is ?... A Skála Áruház hanglemezosztályán vett elő­ször egy kazettát, de ott nem az ezressel fizetett. Az­után viszont már nem telte a pénzt... Remény semmi, de azért megkérdezte másnap a fiú a pénztárosnőt. Maga is meg­lepődött a válaszon. Egyik, a „vasárun” dolgozó eladó a pénztár előtt meglátott egy bankjegyet a földön. Átadta a rendészeten. Innen már „simán” követ­ték egymást az események — együtt örülhetett a család a „talált” ezresnek... S an­nak (is), hogy vannak becsü­letes emberek! Hozzászólás cikkeinkhez Megjavítják a pingpong­asztalt... Március 16-i lapunk 7. ol­dalán egy pingpongasztal „vallomását” közöltük fény­képpel, amely a szolnoki Ju­bileum téren vár — a gye­rekekre elsősorban, de ezt megelőzően olyan szakem­berre, aki a megtépázott há­lóit kijavítaná.. A Szolnok Városi Tanács V. B. Közterületfenntartó Intézménytől kaptunk kedve­ző választ, amely szerint „.. .A játszótéri felszerelések tavaszi szemléje minden év május elsejéig esedékes. Er­re az időpontra a szükséges javításokat — a Jubileum téren a pingpongasztalon is — elvégeztetjük”... A rossz csaptelep Szolnokról, a Kun Béla körút 3-ból érkezett az a panaszostevéi, amelyet feb­ruár 29-én ..Kibírhatatlan a búgás” címmel közöltünk. Az 5-ös számú lakásokban élők méltatlankodtak — az első emelettől a tizedikig. Amint Komáromi György, az Ingatlanikezedő Vállalat igazgatója megírta válaszle­velében, hozzájuk január 2-án érkezett panasz — konkrétan a VII. emelet 5- ből. A hibát akkor elhárí­tották. A panasz megjelené­se után helyszíni szemlén megállapították, hogy az ész­revétel jogos. A vezeték- rendszer rezonálását a rossz csaptelepek okozzák. A be­rendezési tárgyak javítási költsége — amint az köztu­dott — a bérlőt terheli. Két A hónap rendeletéi Lakásépítési tilalom a Ba­laton partján — Használati útmutató a fogyasztási cik­kekhez — Közterület-felü­gyeletet hozhatnak létre a vidéki tanácsok is — A munkahelyi pótléktól a szer­számhasználati díjig A márciusi jogszabályösz- szefoglaló élére kívánkozik a Minisztertanács rendelele a balatoni üdülőkörzet terü­letén történt lakásépítési korlátozásról. A március 10-i Magyar Közlönyben ta­lálható jogszabály szerint a rendelet mellékletében meg­határozott Balaton-parti te­lepüléseken ezentúl lakás építésére, bővítésére és mű­szaki megosztására építési engedélyt csak az kaphat, aki igazolja, hogy állandó lakóhelye legalább öt éve folyamatosan helyben van, vagy legalább öt éve ott áll munka-, szolgálati illetve szövetkezeti, munkaközössé­gi tagsági viszonyban. Ugyanebben a közlönyben jelent meg a belkereskedel­mi és az ipari miniszter együttes rendelete a haszná­lati-kezelési útmutatóról és a minőség tanúsításáról. E jogszabály hatálya a fo­gyasztási cikkeket termelő, importáló és forgalmazó jo­gi személyekre és magánsze­mélyekre terjed ki. A ren­delkezés lényege, hogy a vásárlókat a termék jellegé­től és tulajdonságaitól füg­gően írásban, magyar nyel­ven és közérthetően tájékoz­tatni kell a használat, keze­lés módjáról, valamint a mi­nőségi jellemzőkről. A hasz­nálati-kezelési útmutatónak a termék rendeltetésszerű használatához, működtetésé­hez, kezeléséhez, eltartható­ságához, felhasználhatósá­gához szükséges feltételeket és ismereteket kell tartal­maznia. A rendelet lehető­séget ad arra, hogy a szöve­ges használati-kezelési út­mutató helyett jeleket, eset­lege jelképeket alkalmazza­nak. Ami az úgynevezett minő­ségtanúsítást illeti, ez a ter­méknek a vásárló számára lényeges tulajdonságait, főbb minőségi, műszaki és egyéb jellemzőit, valamint minő­ségi osztályát tartalmazza. A vásárlási tájékoztatón egyébként a belföldi termék esetén a gyártót, import­cikknél pedig az importálót is fel kell tüntetni. A ren­delet előírja, hogy az a ter­mék, amelyet a szükséges vásárlási tájékoztatóval nem láttak el, nem hozható for­galomba. Lényeges tudniva­ló az is, hogy ha a termék nem első osztályú, minőségi osztályát, illetve az osztály­besorolás okát is közölni kell. A rendelet szerint a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet, illetve a keres­kedelmi felügyelőségek megtiltják, vagy feltételhez kötik azoknak a termékek­nek a forgalomba hozatalát, amelyekhez az előírt vásár­lási tájékoztatóról nem gon­doskodtak. A Magyar Közlöny már­cius 18-i számában olvasha­tó az a minisztertanácsi ren­delet, amely kimondja: a közterület rendjének és tisz­taságának fokozottabb vé­delme, ellenőrzése érdeké­ben városokban illetőleg gyógy- és üdülőterületi tele­püléseken közterület-fel­ügyelet hozható létre. (Bizo­nyára sokan tudják, hogy a fővárosban már korábban létrehozták ezt a szerveze­tet, amelynek megalakításá­ra most már az ország más településein is lehetőség lesz.) A felügyeletet a kor­mány rendelete szerint a megyei tanács végrehajtó bizottságának előzetes egyet­értésével a helyi tanács ala­kíthatja meg. A rendelet 1984. április elsején már ha­tályba is lépett, de a felü­gyelet megszervezésére és működésére a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke az érintett miniszte­rekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetér­tésben még irányelveket ad ki. Végül még néhány közér­dekű jogszabályról — rövi­den. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter módosí­totta a saját szerszámhasz­nálatról es a használati költségek térítéséről szóló korábbi rendeletét. Új ren­delkezés, hogy a szakmán­ként és munkakörönként megállapított szerszámhasz- nalati díjak mértékét és fize­tésének indokoltságát a szá­mítási bizonylatok alapján évente, a kollektív szerződé­sekkel egyidejűleg felül kell vizsgálni. A vállalatoknál a szerszámhasználati díjak együttes összege havonta nem haladhatja meg a térí­tésben részesülők havi mun­kabérének 4 százalékát, áta­lányként pedig a havi 200 forintot. Egy másik új ÉVM-rende- let előírja, hogy a szövetke­zeteknél, valamint a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásoknál — meghatározott dolgozók ré­szére — az állami vállala­tokra vonatkozó előírások szerint lehet munkahelyi pótlékot fizetni. Az állami kivitelező építőipari vállala­toknál az érintett dolgozók havi alapbérének 10 százalé­kát meghaladó, a szövetke­zeteknél és gazdasági társu­lásoknál pedig a teljes pót­lék fizetésére a kollektív szerződésben, illetve a mun­kaügyi szabályzatban kell intézkedni. A pénzügyminiszter új rendelete szerint 1984. ápri­lis 1-től mentesek az építési adó fizetése alól a gabona- tárolók, valamint a bortáro­lók és létesítményeik. D. A. bérlőnek — természetesen költségükre — elvégeztük a szükséges munkát. Egy vál­lalta : megcsinálja maga. Egy bérlő — akinél a legszüksé­gesebb fenne a javítás — el­zárkózott a költségek megté­rítésétől. Ismételten felszó­lítják a hiba kijavításának szükségességére — olvashat­tuk a március 20-án kelte­zett tevéiben. Ezek szerint tehát „házon belül” orvosolható a panasz — ha a megállapítás nem hibás... A bisztróról volt szó Március 24-én közöltük munkatársunk „Falu a fiata­lokért — fiatalok a faluért” című riportját, amely Ci­bakháza életéről szólt. Az áf ész-vendéglőről munkatár­sunk azt írta: „Például most alakították át az áf ész-ven­déglőt, amelyik igazi kés­dobáló volt (negyedik osz­tályú) ..” Fekete Gézától, a nagy­községi tanács elnökétől ér­kezett levél szerint — az in­formátorunktól kapott tájé­koztatással ellentétben — „... a jelenlegi bisztró előd­je volt IV. osztályú italbolt, amit az áfész megszüntetett és helyette III. osztályú bisztrót alakított ki. A kis­vendéglő már 25 évvel ez­előtt is III. osztályú volt, je­lenlegi átalakítása nem ma­gasabb osztályba sorolás ér­dekében történt, hanem azért, hogy modern konyhát alakítsanak ki. Ennek létre­hozása biztosítja majd a fő­zést a gyermekétkeztetéshez, és egyben meg tudják szün­tetni az eddigi korszerűtlen iskolai konyhákat.”

Next

/
Thumbnails
Contents