Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
10 Szolnok megye múltjából 1984. ÁPRILIS 7. 1945 tavasza a korabeli Szolnok megyei sajtó tükrében „Mi mást akarunk és ez a nép akarata!” Új képviselőtestület a megyeszékhely élén 1945. MÁRCIUS 6. NÉPLAP Fiatalok az új rendért Mintegy ezer főnyi munkás, paraszt és értelmiségi ifjú részvételével tartotta meg alakuló gyűlését a Demokratikus Ifjúsági Szövetség karcagi szervezete és a környékbeli nagykun városok és falvak szervezete. Csatáry Dániel a debreceni diákifjúság üdvözletét tolmácsolta. Idézte a ’48-as márciusi ifjúság példáját, s az ifjúság elé a, szabadság eszméjét állította követendő példának. Felolvasta és részletesen ismertette a MADISZ programját, amelyet az egybegyűltek nagy lelkesedéssel tettek magukévá. Kiss József, a MADISZ országos titkára kijelentette, hogy a szabad Magyarország ifjúsága szembefordul a népünket és ifjúságunkat katasztrófába sodró „fasiszta zsarnokság és reakció minden megnyilvánulásával. Dolgozvá, tanulva, harcolva akarnak részt venni a demokratikus nemzetépítésben. Nincs létjogosultsága azoknak az ifjúsági egyesületeknek, amelyek a múltban részekre bontották az ifjúságot. 1945. JANUÄR 17, NÉPLAP Megszólal a nép Az Ideiglenes Nemzetgyűlés feloszlatása óta a felszabadult országban megindult a politikai élet. Nincs többé gyűlléstilalom, megmozdulhat a nép. nyilvánítja akaratát. A politikai pártok hatalmas méretű szervezkedésbe kezdtek, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front mögé sorakoztassák az ország lakosságát. A nép érzi és tudja, hogy ez a kormány az ő kormánya, azért a kormányt működésében támogatni is akarja. De az öntudatra ébredt magyar nép többé nem akar fejbólintó- jános lenni, hanem maga is aktíve részt akar venni a magyar sorskérdések megoldásában. Nagykunság népe, Kisújszállás, Karcag, Túrkeve, Kenderes, Kunmadaras, Kunhegyes nemzeti bizottságai küldöttségben járultak ma a miniszterelnök elé. A küldöttség vezetői: Herpai Sándor Kommunista Párt, Nánási László Nemzeti Parasztpárt, Bognár Károly Független Kisgazdapárt, Selyem András Szociáldemokrata Párt, Bakó Kálmán Földművesszövetségi tagok volltak. Memorandumban sürgették a radikális földreformot százholdas birtok- maximummal, a népbíróságok felállítását, a hadsereg azonnali megszervezését a németek elleni háborúban. Alkalmunk volt a küldöttség egyes vezetőivel beszélni. Nánási László a maga részéről az azonnali földbirtokreformot tartja a legsürgősebbnek. Az ország népe olyan hangulatban van — mondja —, amely most mór parancsolólag előírja a földbirtokreform minél előbbi keresztülvitelét. Herpai Sándor a kisújszállási viszonyokat ismerteti; csodálkozva halljuk, hogy aZ egység és összetartás milyen szép eredménnyel jár, és hogy Kisújszállás népe milyen bátran küzd a demokráciáért. Bognár Károllyal a kunmadaras! állapotokról beszélgetünk. A nemzeti bizottság ott most van kialakulóban, a birtokmegoszlás ideális, ott csak húsz-ötven hoildas birtokok vannak. Az a véleménye, hogy aki a nyilaskeresztes pártnak tagja volt, földreform során birtokban ne részesüljön. Feltétlenül fontosnak tartja, hogy a népbíróságok minél hamarabb megalakuljanak, mert csak így kerülhető el, hogy azok az elemek, akik eddig nyilasok voltak, ne húzódjanak meg most más pártokban, hanem nyerjék el méltó büntetésüket. 1945. ÁPRILIS 1. jászsági szabad nép Jászjákóhalmáré! írják: Egy szó a földreformról A Nemzeti Paraszt Párt és a Magyar Kommunista Párt javaslatának eredményeként napfényt látott az any- nyira várt és óhajtott földreform. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első nagyjelentőségű intézkedése ezzel valósággá vált. Szinte elképzelhetetlen a törvény fontossága. A rendeletben foglaltakat nem óhajtjuk a sorokban sem bírálni, sem magasztalni. Mi csak egyet kérünk: Hajtsák végre ezt a törvényt szószerint, úgy, ahogy meghozták! Hajtsák végre minél előbb, annál is inkább, mert a magyar parasztnak körmére égett már a munka, s ez a háború által kifosztott és kiélt ország nem tudja nélkülözni azokat a terményeket melyek á földreform esetleges lassú végrehajtása folytán a köz- fogyasztásból kiesnének. Hangsúlyozottan fordulunk most a fenti ügyben a községi földigénylő bizottságokhoz: ne hagyjátok ellaposodni és elamerikázni a dolgozkat, mert esetleg igen sok dolgozó ember és igen sok olyan család szájából vennénk ki a kenyeret, akinek támasza talán a német fasiszták ellen küzd az ország felszabadításáért. 1945. ÁPRILIS 8. JÁSZSÁGI SZABAD NÉP Hz „Olvassatok és írjatok” című cikkből . .. Senkitől nem várhatjuk, hogy helyettünk cselekedjék, töprengjen és elmélkedjen, szervezzen és vezessen. Mindez most már a mi dolgunk, mindenféle dolgozó embereké. Mi és csakis mi kell hogy szervezzük, rendezzük, vezessük a községek, a városok, az ország, a szak- szervezetek, a gyárak, a szövetkezetek, színházak, az iskolák, a földek dolgát. Mi kell, hogy téléírjuk az újságainkat, mert írhatunk könyvet, újságot, szabadon, de — és ez valóban igaz — a többség nem tudja, hogyan, hova és miért. Tehát rendet kell teremteni a zűrzavaros fejekben. Meg kell tudnunk, hogy mi hozza egymáshoz közelebb a népeket, kinek tudnia kell, hogy a földje feltöretlen marad, ha a bányák beomlanak, ha a gyárak fel nem épülnek, lábán megy tönkre a gabonája, ha nem gyártanak kaszákat. A munkásnak viszont meg kell tanulnia, hogy földmíves nélkül földbe fagy a kenyere, főzeléke, mindketten meg kell tanulják, hogy semmit sem tanulhatnak meg, ha nincs aki feljegyezze az emberi munka tapasztalatait, ha nincs, aki szállítsa, fuvarozza, raktározza, őrizze és gondozza az egyik munkástól a másik dolgomig vándorló javakat. •Ma tehát nem elég tudni tanult mesterségünket, nem elég elvégezni betanult foglalkozásunkat, érteni kell a közügyek intézéséhez is. Érteni kell a legegyszerűbb munkát végző segédmunkásnak is, éppúgy, mint a miniszternek. S annál inkább érteni kell a dolgozóknak, mert az úgynevezett intelligencia. tanítók, tanárok, tudósok és írók régi tudása majdnem semmit sem ér. Kiderült, hogy hamis volt a történelemkönyv, amit eddig tanítottak, féligazságnak bizonyult, amit ők örökigazságnak hittek, most itt állnak dermedten, újra kell ta- nulniok mindent, ha ezután is nevelni, meg tanítani akarnak. A művelődés tehát egyáltalán nem fényűzés: kötelesség. Az is volt mindig. Az emberiség sohasem is emelkedhetett volna az állatvilág fölé, nem verődhetett volna a társadalomba és nem fejlődhetett volna erre a magas fokra, ahol ma tart, ha nem művelődhetett volna szakadatlanul. 1945. ÁPRILIS 22. JÁSZSÁGI SZABAD NÉP Harc a reakció ellen „Nem lesz 1918 és 1919” hangoztatták az utolsó években országromboló, nemzetgyilkos „politikusaink”. Nem is lesz 1919, amikor a népi uralommal, a demokráciával szemben álló reakciósok ragadták magukhoz a hatalmat, éppen abban az időpontban, amikor a világ összes kültúrnépei a már korábban megkezdett demokratikus rendszereiknek minél szélesebb alapokra való helyezésére törekedtek. Négyéves vérhullatásunk és szenvedéseink kárba vesztek, mert a háborút vesztett népre egy örök, több évezredes szabály áll fenn: „Vae vic- tis!” Jaj a legyőzötteknek! Vérző, sajgó sebeiket nyaldosva, nem az ésszerű, gyógyító politikához folyamodtak a magyar nép vezetői, hogy közeledést keressenek a győztes hatalmakhoz, hanem mint a makrancos kisgyermek,, „csak azért is” arra törekedték, hogy minél jobban szembeforduljanak a győztes hatalmakkal. Hogy hová vezetett ez a politika, azt most már mindenki tisztán látja. Részben politikai vakságban szenvedő vezető politikusaink, részben üres fejű silány emberkék, akik csak hangjukkal és könyökükkel törtek utat maguknak, részben pedig hazaáruló németbérenc betyárok kerültek az élre, akik részére, mint a magyar nép sírjának megásói közül az első kapavágó, a becsvágyó és öntelt Gömbös Gyula vágott kaput a politikai arénára. Hazafias jelszavak hangoztatásával a politikai vezetők elködösítették a magyar nép széles rétegeinek szeme elől valódi céljaikat és közben a magyar haza és népünk sorsát az eszeveszett hitlerizmus szekeréhez láncolták. Reggel, délben és este esküdtek hűséget a kormányzónak, majd zsebrevág- ták ezen „hűségükért” a jutalmakat. Vitézi rend alakult a kormányzó személyének és mindenkori politikájának megvédésére, és amikor a kormányzó a huszonnegyedik óra utolsó percében ráeszmélt, miképpen kellene a magyar népet és hazát megmenteni, ugyan ki állott a kormányzó mögött ezen védelemből? A 25 éves politikának haszonélvezői, a vitéz urak, a nemzetvédelmi keresztesek stb. többezres tömegeikkel részben szembefordultak vele, részben ölbe tett kézzel bodor füstöket eregettek pipáikból „jól megérdemelt” vitézi telkeiken. Végül egy kis hír ugyanebből a lapszámból: MÁJUS 1. A város és járás pártjai már előkészítik az első szabad május 1. megünneplését, melyet az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletileg nemzeti ünneppé nyilvánított. A Jászberényben tartandó ünnepségre felvonulnak az összes járási párt- szervezetek is. A felszabadulás új korszakot nyitott Szolnok történetében. A volt uralkodó osztály bukásával a város régi vezetésének hatalma is a múlté lett. A szovjet csa- iPatokj közeledtére elmenekült polgármester és hívei helyét, 1944. november 4-e után a dolgozó osztályok képviselői foglalták el Szolnok élén. Már a felszabadulás másnapján, 1944. november 5-én a kommunista, a szociáldemokrata és a kisgazdapárt képviselőiből létrehozták a városi intézőbizottságot, amelynek irányításával megtették az első lépéseket az élet megindítása érdekében. 1945. január 25- én pedig sor került a képviselőtestület megalakítására és a polgármester megválasztására. Kommunista polgármester A városi képviselőtestület alakuló gyűlését a szolnoki nemzeti bizottság hívta ösz- sze. A képviselőtestületi tagokat a Függetlenségi Frontba tömörült pártok és szervezetek delegálták. Az ideiglenes képviselőtestület alakuló közgyűlésén a következőképpen oszlottak meg a mandátumok: MKP — 7, SZDP _ 6, FKP — 5, szakszervezetek — 20, Parasztszövetség — 2, Orvosi Kamara — 1, Mérnöki Kamara — 1, Zsidószövetség — 1, Millenium Dal- és Zeneegylet — 1, római katolikus egyház — 1, Vöröskereszt — 1, Verseghy Irodalmi Kör — 1, Ipartestület — 3, Művésztelep — 1. A közgyűlésen megválasztották Szolnok új polgár- mesterét a kommunista Zsemlye Ferenc személyében, a főjegyző a szociáldemokrata Veress József lett, míg az első tanácsnok szintén kommunista, Polónyi Szűcs András. A választás eredményének kihirdetése után Zsemlye Ferenc többek között ezt hangsúlyozta: „Tudom, nem könnyű feladatra vállalkoztam. Ma, amikor 25 év bűnös politikájának következményeit nyölgi az ország, amikor minden embernek szinte erején felül kell kötelezettséget vállalni, hogy csaik látszólag is jóvá tehes- sük a múlt hibáit, könnyen kerül az ember olyan helyzetbe, hogy cselekedete közösségellenesnek látszik. Vállalnunk kell azt a feladatot is. Vállalnom kell, mert az a munkásosztály, amely a múlt rendszerben is a legnehezebb körülmények között élt, ma éppen olyan kitaszított, mint azA KIMSZ szolnoki szervezetéről először 1930. június 18-a után jutottak adatok a rendőrség birtokába. A KMP Szolnoki Kerületi Bizottságának vezetői közül Dikó Balázsnak a KIMSZ szervezése és pártirányítása képezte a feladatát. A nyomozati anyagokból világossá vált, hogy Dikó Balázzsal Zsemlye Ferenc, Keskeny János, Balázs Mihály, Gál Gyula, Molnár János és Mucsi Imre állottak kapcsolatban. Közülük Gál Gyula és Mucsi Imre el - .len adtak ki vádiratot. Az 1930. október 29-i lebukás alkalmával nem jutottak elég megbízható adalok a rendőrség tudomására, de már ekkor úgy gondolták, hogy Zsemlye Ferenc, akinek illegális felső kapcsolata is volt. a KMP Szolnoki Kerületi Bizottságának tagja. előtt volt... A köztisztviselői kar, amely gerinctelenül, meghunyászkodva, sokszor ujjongva, minden rendszert kiszolgált, úgy gondolja, ott lehet folytatni, ahol abbahagyták. Nem uraim! Mi mást akarunk és ez a nép akarata.” A továbbiakban Zsemlye Ferenc a korábbi intézőbizottság által jogtalanul kiosztott bizonyítványok ürügyén a közteherviselésről és' a demokráciáról beszélt. Hangsúlyozta: „... a demokrácia lényege az, hogy minden társadalmi osztály érvényesítheti jogait, és megkövetelheti magának azt, hogy kötelességteljesítése arányában érvényesítse az élethez való jogait.” Szolnok kommunista polgármestere kérte a képviselőtestület hozzájárulását, hogy első intézkedésként az összes korábban kiadott igazolványokat bevonhassa. Következő lépésként legfontosabb feladatnak a dolgozók munkadíjának megtérítését (a bérfizetést) és a mindennapi kenyér biztosítását (élelmezés) tartotta. Zsemlye Ferenc székfoglalóját a következőképpen fejezte be: „El kell érnünk azt, hogy minden ember nyugodtan folytathassa megszokott munkáját.. . Igaz, nem mi okoztuk ezt’ a ránk zúduló szerencsétlenséget, de mégis bűntársak vagyunk, mert nem akadályoztuk meg. Gyenge védekezés, hogy a terror miatt nem tehettünk semmit.., Nincs más út számunkra, mint dolgozva, egymást becsületesen segítenünk.” Zsemlye beszéde után a Magyar Kommunista Párt szolnoki szervezetének képviseletében Benkő Péter szólalt fel. Felidézte azt a tényt, hogy Szolnok városának korábbi vezetői gyáván elmenekültek, és magukkal vitték a város készpénzvagyonát. Ismertette az élet megindulásának és az új magyar államiság kialakulásának legfontosabb eseményeit. Majd felolvasta a Magyar Kommunista Párt javaslatát, Magyarország demokratikus újjáépítésének és fel- emelkedésének programját, amelyet az Ideiglenes Nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadott. Program az első hónapokra A nők nevében a szak- szervezetek egyik képviselője, a kommunista Fodor Já- nosné stóláit fel, a szak- szervezetek deklarációját pedig Zajacz Lajos olvasta fel. Zajacz ismertette, hogy 1930. november 5-én a rendőrség már többet tudott. Tudták, hogy a KIMSZ, legalább is a Szolnoki Kerületi Bizottság vonatkozásában, noha működött külön KIMSZ titkárság is, szervezetileg teljesen egybefonódott a KMP-vel. így a tószegi és szandai ifjúmunkássejtek a KIMSZ-titkárságon keresztül kapcsolódtak a KMP Szolnoki Kerületi Bizottságához, sőt mi több, még a KMP-sejtek is egy- időben a KIMSZ szervezet budapesti kapcsolatának se- segítségével jutottak a röp- -ira tokhoz. A rendőrség által beépített provokátor segítségével 1931. február 23- án lecsaptak a KMP Kerületi Bizottságára. Ekkor Sebestyén Jánost. Zsemlye Ferencet, Keskeny Jánost, Balázs Mihályt, Kiss Jánost, a szolnoki szakszervezetek küldöttei miben látják a legközelebbi hónapok munka- programját, amelynek megvalósítása az új városi tanácsra vár. A szakszervezetek nevében ikövetelte a személy- és vagyonbiztonság teljes helyreállítását, a rendőrség átszervezését és a fasiszta elemektől való teljes megtisztítását, a közmunkák igazságos elosztását, a köz- ellátás megjavítását, a lakásprobléma megoldását és alapvető intézkedéseket sürgetett a közegészségügy fejlesztése érdekében. Követelte az iskolák újjáépítésének megkezdését, s javasolta, hogy a közeljövőben legalább két általános iskolát hozzanak rendbe. Lépések az új úton Veress József a Szociáldemokrata Párt nevében beszélt. Kiemelte a Szovjetunió Vörös Hadserege szerepét Magyarország felszabadításában, és kifejezte azt a reményét, hogy az újonnan felállítandó magyar hadsereg is kiveszi a részét a fasiszta német hadsereg hazánkból történő kiűzéséből. Ismertette, hogy mit tettek eddig a kommunista és szociáldemokrata munkások a város újjáépítéséért, és pártja nevében ígéretet tett arrra, hogy a szociáldemokrata munkások továbbra is szívvel-lélekkel fognak részt venni az újjáépítő munkában. A Kisgazdapárt nevében Guba Mihály szólalt fel. Hangsúlyozta: „A parasztság történelmi elhivatottsága, hogy a Vérével és verítékével megszentelt magyar földhöz való ragaszkodásával és népünk élelemmel való ellátásának biztosításával magára vonja az összes dolgozó nép figyelmét és bizalmát,” A legfontosabb feladatnak a köz- és Vagyonbiztonság megteremtését tartotta. A földreform szükségességéről nem ejtett szót. Az utolsó felszólaló, Kiss Gábor árvaszéki helyettes elnök, korábban polgármesterhelyettes, Szolnok polgársága nevében készségét nyilvánította ki a város újjáépítéséhez történő csatlakozásra. Az új városi képviselőtestület megalakulásával megkezdődhetett a szervezett újjáépítő munka. Szolnok lakossága elindulhatott egy korábban nem ismert, s a Tanácsköztársaság idejéből csak az emlékekben élt, történelmi úton. Kaposvári Gyula Képíró Józsefet, Sarkadi Gyulát, Molnár Lászlót, Kecskés Imrét, Fancsali Mátyást, Gura Irént, Dobos Rózsit és a provokátort tartóztatták le. A nyomozás során igazolódott, hogy a rendőrség adatai reálisak voltak, s a kerületi bizottságban a munka legnagyobb részét valóban a korábbi KIMSZ-veze- tők végezték. Zsemlye Ferenc ekkor mára KMP Szolnoki Kerületi Bizottságának volt a tagja, a KIMSZ szervezetet Keskeny János, Kiss János és Balázs Mihály vezették. Zsemlye igen nagy munkát végzett: tartotta a kapcsolatot Budapesttel, ellenőrizte a vidéki 'szervezeteket, s előadásokat tartott, például 1930 őszén két alkalommal Tószegen, 1931. január 1-én pedig Szandaszöl- lősön. S. L. Adatok a KIMSZ szolnoki szervezetéről 1930—1931