Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
xxxv. évi. 82. sz. 1984. április 7., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Napirenden a gazdaság és a szociálpolitika kérdései A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozása A TARTALOMBÓL: Fiirdöfalu, szezon előtt „Q gyermekek egészsége — jövőnk gazdagsága” Ma még csoda, holnap hétköznapi munkaeszköz Fagözöstöl a tolóhajóig Hazánkba látogat az olasz miniszterelnök II köznapok takarékossága Már tavaly nyáron megfigyeltem, és most, hogy az útviszonyok tava- sziasra fordultak, még szembetűnőbb, hogy reggelenként kevesebb gépkocsi jár, jócskán csökkent a vasárnapi autósok száma is. Takarékoskodnak tehát az autó- tulajdonosok. Csökkent a vasúton, távolsági autóbuszokon utazók száma is. Ki lehet és kell használni a gépkocsi minden ülését, a MÁV és a Volán áltál biztosija itt ujtaizási kedvezményeket, talán ritkábban utazni, viszont több időt szánni egy-egy útra. A varázsszó: a takarékosság. Kormányzatunk, a kereskedelmi szervezetek nagy erőfeszítéseket tesznek az áruellátás ivállaisatékának (megtartásáért, bővítéséért. No de, azért nem kell mindent megvenni. A választék fogalma, egyben azt is jelenti, hogy választásra serkent, illetve arra ad módot, hogy a kirakatokban, hutikokban kínált árucikkek közül megvehessük £jzt, ami1 (legjobban tetszik, amire régóta vágyunk, és nem utolsó sorban amire meg is van a pénzünk. Nálunk az utazási kedv mindig nagy volt, de ebből s?m kell presztízskérdést Csinálni. Ha nem elég a pénz a Jjidóra,, Malliorjcára, nagyon kellemesen el lehet tölteni a nyári vakációt Jugoslzláviá- ban, Bulgáriában, Romániában. Nem titok, mi magyarok szeretjük nyíltan rázni a rongyot, vagyis nem csinálunk titkot abból, hogy mire telik, mink van, milyen magasak és különlegesek, másoktól eltérőek az igényeink. A lakótelepeken mindig félévekre előre lehet tudni, milyen lesz a divat, mivel játszanak a gyerekek, milyen lesz a következő időszak menő frizurája, hajszíne, szoknya, nadrág, cipő divatja. Csak hát azt is lehet tudni7 hogy nagyjából kinek mire telik, hisz mindenki ismeri a szomszédait. így aztán csak csodálkozni lehet, hogy sokszor éppen azok villognak méregdrága cuccokban, akik nem rendelkeznek nagy jövedelemmel vagy éppen még a szülök gondoskodására szorulnak. Étkezési szokásaink lassanként kezdenek hozzáalakulni anyagi lehetőségeinkhez. Ellátásunk jó, biztonságos, koplalnia csak a fogyókúrázóknak kell. Alapvető élelmiszereink ára még mindig elfogadható, de már látszik a közértek pénztárainál, hogy kevesebb húst vásárolnak, nem viszik számolatlanul a zsemlét, kiflit, odafigyelnek a pénztárgépek billentyűire. Szóval a háztartások, az egyéni kiadások szintjén megindult egv szívós folyamat, elkezdtünk takarékoskodni. Persze ma még csak úgy általában igaz ez. Sok a tennivaló a magánszférában is, például az átalánydíjas meleg víz, gáz használatának mérséklése érdekében, a hűtőszekrényekben tárolt köny- nyen romló ételek, élelmiszerek, hús. tej, szalámi, főtt ételek romlástól való megóvása tekintetében — nem 'is szólva a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra fordított összegekről. Tíz, száz, sőt ezer forinttal sem oldja meg egy-egy család sokasodó megélhetési gondjait, de a ta- takarékos életmód, a hétköznapok konkrét takarékossága mégiscsak enyhít valamit azokon. K. S. A Minisztertanács és a SZOT vezetői április 5-én Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének; Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének és Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának vezetésével tanácskozást tartottak a Szakszervezeteik Országos Tanácsának székiházában. Áttekintették a megelőző találkozón elfogadott megállapodások végrehajtását, amely kifejezésre jut az 1984. évi népgazdasági tervben és szabályozásban, a szocialista munkaversenyről, valamint a társadalombiztosítás és a munkavédelem állami irányításáról .időközben megjelent határozatokban. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták az 1984. év eddig élteit Időszakában végzett gazdasági munika főbb tapasztalatait. Megállapították, hogy a termelés összességében a tervezett ütemben emelkedett, de a kivitel nem érte el az időarányos mértéket. A taA Váncsa Jenő elnökletével megtartott tanácskozáson A gabonatermesztés fejlesztésének feladatai címmel Magyar Gábor MÉM-minisz- terhelyettes tartott előadást. Elöljáróban arról beszélt, hogy hazánk természeti adottságai kedvezőek a szántóföldi növények, azon belül is különösen a gabonafélék termesztésének. Olyan termelésfejlesztési eredmények igazolják ezt. amilyeneket egyetlenegy más növénytermelési ágazatban sem sikerült eddig elérni. A húsz évvel ezelőtti 1,7 tonnás hektáronkénti búza termésátlagot 4,4 tonnára, a kukorica 2,6 tonnás termésátlagát 5,8 tonnára növelve felzárkóztunk a legfejlettebb nács'kozás résztvevői egyetértettek abban, hogy minden ágazatban, de különösen a gépiparban fokozni kell az exportképes, jó minőségű termékek előállítását. Abban is egyetértés volt, hogy a munka szervezettségének javítására, az energiával és az anyaggal való takarékosság fokozásának előmozdítására további intézkedésekre van szükség. A gazdálkodás eredményességének javításához a vállalatok számára az eddigieknél kedvezőbbek a feltételek. Ez többek között a kormány azon — a szakszervezetek kezdeményezésére is hozott — intézkedéseiből következik, amelyek nyomán nagyobb lehetőség van a béreknek a teljesítményekkel összhangban álló differenciálására, az anyagi ösztönzés fokozására, továbbá mód nyílik a melegüzemi, valamint a három- és többműszákban dolgozók béremelémezőgazdasággal rendelkező országok élvonalába. A fenti két fő növényünk termésátlagaival a világ élenjáró országai között a második és harmadik helyet foglaljuk el. Ha a jövőben is lépést akarunk tartani a fejlett országokkal, semmiképpen sem mondhatunk le a termelés további növeléséről. A gabonatermesztés üzemi és népgazdasági jelentőségéről szólva Magyar Gábor elmondta, hogy a főágazat eredményei meghatározóak a lakosság alapvető élelmiszer-ellátásában és a mezőgazdaság exportjában egyaránt. Az utóbbi évek átlagában megtermelt gabona 12—13 százaléka közvetlen élelmezési célokat szolEgyetértés volt abban is, hogy mind a központi bér- politikai intézkedés, mind a rugalmasabb bérszabályozási formák alkalmazása csak aikikor éri el a célját, ha a vállalatok ezeket a valós teljesítmények anyagi elismerésére használják fel. A teljesítmény .nélkül kifizetett .bérek, amellett, hogy feszültségeket okozó aránytalanságokhoz vezetnek, veszélyeztetik az árualapok és a vásárlóerő egyensúlyának megtartását. A kormány ezért szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy valamennyi ágazatban, szakmáiban és vállalatnál szigorúan érvényt kell szerezni a népgazdasági terv alapján a szakszervezetekkel egyetértésben meghatározott bérpolitikai elveknek. A szakszervezetek — az 1984. évi tervfeladatokat tárgyaló bizalmi testületi ülé(Folytatás a 3. oldalon.) gál, ezenkívül 70—75 százaléka, az állattenyésztésben felhasznált abrak formájában, ugyancsak az élelmiszer-ellátás alapját képezi. Az ország devizagazdálkodása szempontjából jelentős, hogy az évi gabonatermés mintegy 12—15 százaléka közvetlen exportra kerül, és az abrakfelhasználással előállított és exportált állati termékek adják az agrárágazat devizabevételeinek több mint a felét. Nem véletlen tehát — hangsúlyozta a miniszterhelyettes —, hogy a jelenlegi tervidőszakban a mezőgazdaság előtt álló feladatok között első helyen szerepel a gabona- és a hústermelési program teljesítése. A termelési előirányzatok szerint öt év alatt, azaz 1981 és 1985 között 71—72 millió tonna gabonát kell megtermelnie a hazaj mezőgazdaságnak, azaz 15 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. A gabonatermesztési célok elérésének feltétele, hogy ebben az évben 15 millió, jövőre pedig 15,5 millió tonna gabonát takarítsunk be. Az 1984. évi (Folytatás a 3. oldalon.) Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkA Varsói Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bizottsága az előzetes megállapodásnak megfelelően 1984. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének geológusai Ullés után Szeged—Kiskun- dorozsmán is újra kezdik a korábban csekély eredmény- nyel biztató olaj- és földgázkutatásokat. Üllésen ez több milliárd köbméteres többlet földgázkészlet föltárását eredményezte; Kiskundorozs- mán pedig bizonyos geológiai jelekből arra következtettek, hogy az olajmezőn érdemes nagyobb mélységbe is lefúrni,, ezért több száz méternyire még az elsüllyedt alaphegység kőzetébe is behatoltak. ba érkezik Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság miniszter- elnöke. április második felében Budapesten tartja soron következő ülését. Ilyen- mélységű kőzetfúrásra még nem volt példa a hazai olajkutatásban. Az eredmény: az őshegység összetört csillámpala kőzetanyaga száz méter vastagságban jó minőségű kőolajat rejt. Az első ilyen kút hozama a kísérleti méréseknél megközelíti a .napi száz köbmétert, vagyis a korábbi kutak hozamának tízszeresét. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének olajbányászai az év végéig százezer méternyi furatot mélyítenek. sének központi támogatására. Üzemi és népgazdasági érdek Tizenötmillió tonna gabonára van szüksége az országnak Szakmai értekezlet Szolnokon, a MÉM szervezésében HftlinauUH Hl B GflBO nATERfncut Váncsa Jenő miniszter nyitja meg a tanácskozást A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezésében, a gabonatermesztés fejlesztésében érdekelt intézmények, vállalatok és nagyüzemek szakembereinek részvételével országos szakmai tanácskozást tartottak tegnap Szolnokon. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében a házigazdák — a megyei tanács, a megyei pártbizottság és a TESZÖV — nevében Mohácsi Ottó, la megyei tanács elnöke üdvözölte a résztvevőket. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Szabó Istvánt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökét, Kovács Imrét, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettesét és Majoros Károlyt, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárát. Varsói Szerződés a külügyminiszteri bizottságot Százezer méter fúrás Szeged környékén Jő minőségű kőolaj a mélyebb rétegekben
